Magyar Hírlap, 1971. október (4. évfolyam, 273-303. szám)

1971-10-01 / 273. szám

Megjelenik a hét minden napján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta. Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25, forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 4. ÉVFOLYAM, 27 3. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1971. OKTÓBER 1. PÉNTEK Az évzárás 2. időszaka A negyedek csupán a matematikában egyenlők. Igaz, időarányosan az évnegyedek is — csekély eltéréssel — csaknem napra-órára megegyeznek, ám gazdasági életünkben mégis merőben különbözik az egyik negyedév a másiktól. Az első - a januártól március végéig terjedő — a nyitány, az újrakezdés még mindent ígérő lehetőségeivel, a negyedik viszont már a kiteljesedésé: ezekben az őszi-téli hónapokban úgy kell dolgozni, hogy minél sikeresebben zárhassuk az esztendőt, s mindaz elkészüljön, amit erre a naptári évre terveztünk. Kezdődik tehát az „év végi hajrá" - mondhatnák egyesek, ám nem erről: többről, másról van szó. 1971, a negyedik ötéves tervidőszak nyitánya sok szempontból rendhagyó, s az első három negyedév újszerű gondokat hagy örökül a negyedikre. Sok egyensúlyi zavart jelez a gazdasági élet szeizmográfia, a hátralevő hónapokban ezt a kilengést kellene - amennyire lehet - tompítani. Önmagában örvendetes például, hogy jelentősen fejlődött külkereskedelmi forgalmunk, összetevőire bontva azonban az is kitűnik, hogy miközben a szocialista országokba irányuló kivitelünk valamivel meghaladta a tavalyit, tőkésrelációban a tavalyi szintet sem értük el, ugyanakkor az import az általános gazdasági növekedést sokszorosan meghaladó mértékben nőtt. A feladat nyilvánvaló: nagyon is indokolt az év utolsó negyedében maximális erőfeszítéseket tenni a külkereskedelmi mérleg javítására, mégpedig elsősorban az exportexpanzió révére. Sok szó esik mostanában a beruházásokról is: a beruházási kedv az idén lényegesen nagyobb a tavalyinál és a korábbi évekénél, több a megkezdett beruházás - s indokolatlanul nagy a befejezetlen állomány. Jóllehet, a tél részben még ma is holt időszaka a kivitelező építőiparnak (emellett tetézi a gondokat a csaknem szállóigévé lett „szűk építőipari kapacitás"), a következő hetekben-hónapokban mégis azt kell szorgalmazni, hogy — lehetőleg a nagy hideg beállta előtt — minél több beruházás befejeződjék. Ugyanakkor az új beruházások megkezdésekor szigorúbban kell számot vetnünk a népgazdaság anyagi lehetőségeivel és az építőipar jelenlegi adottságaival. Ugyancsak az idő sürget a földeken is. Van egy-két növény, amelyből az idén jó termést takaríthatunk be, jóllehet a földművelők igyekezetét-szorgalmát hátráltatta az aszály. Most a legfőbb tennivaló: a szántás-vetés mielőbbi befejezése, valamint a termények gyors magtárba juttatása. S szóljunk végül — mert ide kívánkozik a lakosság pénzjövedelmeiről is, amelyek az első kilenc hónapban ugyancsak nagymértékben, mintegy 8 százalékkal nőttek. Ha ezt egybevetjük azzal a sokéves tapasztalattal, hogy a kiskereskedelmi forgalom egyharmada többnyire az utolsó évnegyedre jut, nyilvánvaló a belkereskedelem, a szolgáltató ágazat feladata is. A lakosság vásárlásokra készül, s joggal elvárja, hogy a korábbi éveknél is szélesebb választékot, kelendő olcsó árukat találjon a boltokban, s csökkenjen a hiánycikkek száma. w Kádár János Tolna megyében Üzem, állami gazdaság, háziipari szövetkezet, művelődési központ meglátogatása szerepelt a nap programjában •• Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Tolna megyei látogatásának második napján, csütörtökön — K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának és Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének társaságában — ipari, mezőgazdasági üzemeket, kulturális intézményeket keresett fel. Délelőtt a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyáregységébe látogatott el. A látogatásnál jelen volt Rúzsa János, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára és Császár József, a városi tanács elnöke is. Magyari László igazgató és Rubányi János párttitkár fogadta a vendégeket. Az igazgató ismertette a vidéki ipartelepítés keretében megépült gyáregység munkáját, terveit. A többi között elmondotta, hogy az építkezés 1962- ben kezdődött meg, s 1964-től tartó ideiglenes üzemelés után 1967 májusában helyezték üzembe a gyáregységet. Anyavállalatuktól hat kiterjedt gyártmánycsalád előállítását telepítették át Szekszárdra, s az idén már 120 millió forint értékű termelési feladatot oldanak meg. A gyár részt vesz a Zsiguli-program megvalósításában, ez évben 180 000, jövőre pedig 300 000 tömlőmanométert szállítanak a Szovjetunióba. A tájékoztató után Kádár János megtekintette a gyáregységben készült termékekből összeállított kiállítást, majd felkeresett üzemrészeket és elbeszélgetett a dolgozókkal, így Kádár József öntővel, Vaszkó Lajosné raktárvezetővel s az egyik szereldében Krammer Józsefné szalagvezetővel, a Garay János szocialista brigád vezetőjével. A 17 tagú brigád — amely gépjárműműszerek gyártásában vesz részt — tavaly elnyerte a szocialista brigád címet. A párt első titkára emléksorokat írt a brigád naplójába: jókívánságait fejezte ki eddigi eredményeihez, s újabb sikereket, jó egészséget kívánt tagjainak. Kádár János a látogatás végén elismeréssel nyilatkozott a látottakról, az üzem munkájáról. Ezt követően a Szekszárdi Állami Gazdaságot kereste fel. A látogatásnál jelen volt Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára és György József, a járási tanácsi hivatal vezetője is. Mohácsi Károly igazgató és Kemény István párttitkár köszöntötte a kedves vendéget, aki ezt követően az igazgató tájékoztatója alapján megismerkedett a jelenlegi keretei között 1962-ben kialakult, s 15 000 holdat meghaladó területű gazdaság több irányú termelőtevékenységével, eredményeivel, további feladataival. A gazdaság főleg szántóföldi növényeket, szőlőt és gyümölcsöt termel, s jelentős arányú állattenyésztést is folytat. Ez évben mintegy 10 és fél ezer katasztrális holdnyi szántóterületen és ezer holdat meghaladó szőlőterületen gazdálkodik. Kenyérgabonából a 10 évvel ezelőtti, holdankénti 17 mázsával szemben 23 mázsára emelkedett az átlagtermés, kukoricából az akkori, 16 mázsát el nem érő átlagtermés helyett 36—38 mázsás átlageredményt várnak májusi morzsokban számítva. A pillangósoknál mintegy 60 százalékkal növekedett a hozam, a szőlő termésátlaga pedig több mint kétszeresére nőtt. A gazdaság bruttó termelési értéke szintén több mint kétszeresére emelkedett tíz év alatt. Álattenyésztésben fő profiljuk a sertéshús előállítása. A jelentős fejlődést — fokozott gépesítéssel — úgy érték el, hogy közben csak(Folytatása a 2. oldalon) A DÉL-JEMENI MINISZTERELNÖK MOSZKVÁBAN (MENA) AU Nasszer Haszszani, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön Moszkvába érkezett, ahol a repülőtéren Koszigin kormányfő fogadta. A hivatalos látogatással Hasszani a szovjet kormány meghívásának tesz eleget. A Jemeni NDK miniszterelnöke ezt megelőzően Kairóban az Al Gumhurijának adott interjújában kijelentette: az imperializmus és a cionizmus haditengerészeti támaszpontok létesítésére készül a Vörös-tengertől délre fekvő szigeteken, hogy onnan támadhassa a térség forradalmi mozgalmait. Ezek a tervek akkor kerültek napvilágra, amikor Bar Lev izraeli vezérkari főnök Etiópiában és Ugandában járt, hogy az említett országokkal való katonai kapcsolatok megszilárdításával közösen támaszpontokat építsenek majd a vörös-tengeri szigeteken az izraeli hajózás biztosítására. LEZUHANT A HATÁRSÉRTŐ KÍNAI GÉP MONGÓLIÁBAN (Moncame) A Mongol Távirati Iroda jelentése szerint a Kínai Népköztársaság egy lökhajtásos repülőgépe szeptember 13-ára virradó éjjel megsértette a Mongol Népköztársaság államhatárát. A gép ezt követően a mongóliai Heutej Ajmak térségében ismeretlen okból lezuhant és felrobbant. A roncsok között kilenc félig elszenesedett holttestet és lőfegyvereket találtak. Az okmányokból és berendezésekből megállapították, hogy katonai repülőgép volt. A mongol hatóságok engedélyezték az ulánbátori kínai nagykövetség munkatársainak, hogy megtekintsék a szerencsétlenség színhelyét. A Mongol Népköztársaság tiltakozását jelentette be és hivatalos magyarázatot kért a kínai féltől. HIROHITO CSÁSZÁR BELGIUMBAN (Reuter, AFP) Hirohito császár — aki szerdán érkezett Dániából Belgiumba háromnapos hivatalos látogatásra — találkozott Baudouin belga királlyal és feleségével, Fabiola királynéval, majd koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona sírján. Hirohito császárt és feleségét Baudouin király és Fabiola királyné szerdán este a királyi palotában díszvacsorán látta vendégül. A japán uralkodó csütörtökön délelőtt megtekintette Antwerpen kikötőjét, majd ellátogatott a híres antwerpeni állatkertbe, az esti órákban pedig vonaton visszatért Brüsszelbe. CSAUDHURI NYILATKOZATA (AP) Csaudhuri, a Muzulmán Liga vezetője, volt pakisztáni miniszterelnök kijelentette, hogy India és a „kelet-pakisztáni lázadók” Pakisztán integritását fenyegetik és nemzeti kormány megalakítására szólított fel. Ennek feladata lenne a szükségállapot problémáival szembenézni. A pakisztáni politikus követelte, hogy a következő tíz év során az országba érkező külföldi segély, valamint a fejlesztésre szánt összegek 60 százalékát Kelet-Pakisztánban használják fel. ARGENTÍNA: SIKERES BÉRHARC (UPI) Szerdán 24 órás általános sztrájkot tartottak Argentínában a dolgozók bérköveteléseinek alátámasztására. Minden üzem bezárt, az üzletek lehúzták a redőnyt, az autóbuszok és villamosok megálltak. Jóllehet Lanuesse tábornok kormánya a sztrájkot illegálisnak minősítette, a siker nem maradt el. A kormány — habár a szakszervezetek 29 százalékos béremelést követeltek — tízszázalékos általános fizetésjavítást rendelt el, s emellett felfüggesztette az importot, befagyasztotta az árakat. A nap híreiből Nyikolaj Podgornij elindult a VDK-ba (TASZSZ) Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, szovjet párt- és kormányküldöttség élén csütörtökön Moszkvából Hanoiba utazott. A küldöttség tagjai közt van: Kirill Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese, Konsztantyin Katusen, az SZKP KB titkára, Szergej Szokolov hadseregtábornok, az SZKP KB tagja, a honvédelmi miniszter első helyettese, Nyikolaj Firjubin külügyminiszter-helyettes és mások. A küldöttség, amelyet a Vietnami Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága és a VDK kormánya hívott meg, látogatást tesz Delhiben, az indiai és Rangoonban, a burmai fővárosban is. Magyar nemzeti bizottság alakult az európai biztonságért • Kállai Gyula beszéde — Felhívás a magyar néphez Csütörtökön a Parlament Vadásztermében tartották meg az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garái Róbert as MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyiségek kezdeményezték a bizottság megalakítását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve, hatékony tevékenységet fejtsen ki kontinensünk biztonságával és az európai népek együttműködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott. Az európai biztonság és együttműködés egész népünket foglalkoztató gondolata és társadalmunk akarata jegyében hívtuk össze mai tanácskozásunkat. Elhatározásunk része az emberiség sorsával öszszefüggő béketörekvéseknek, amelyeknek célja, hogy megszabadítsuk az emberiséget a háborúktól — kezdte beszédét Kállai Gyula. Világszerte ismert — mondotta többek között —, hogy az európai szocialista országok a béke, a biztonság, az együttműködés ügyének fáradhatatlan harcosai. Jól mutatják ezt azok az erőfeszítések, amelyek a Szovjetuniónak és a Lengyel Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársasággal megkötött szerződéséhez, s a Nyugat-Berlinről szóló négyoldalú megállapodáshoz vezettek, továbbá azok a javaslatok, amelyeket a szovjet kormány tett az Európában levő fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az öthatalmi nukleáris leszerelési tárgyalások megindítására, a leszerelési világértekezlet összehívására, valamint azok a magas szintű diplomáciai tárgyalások, amelyek a közelmúltban folytak, vagy a közeljövőben várhatók. Ezután is szükség van azonban a társadalmi erők hatékony akcióira is, annál inkább, mert a kérdések rendezésével szemben álló körök sem tétlenkednek, mindent elkövetnek, hogy megzavarják a tisztuló európai légkört. Nagy munkát kell a béke, a szocializmus, a haladás erőinek kifejteniük, hogy ezeket a csoportokat elszigeteljék, s a társadalmi és a politikai erők még szélesebb körét vonhassák be a biztonságról folyó összeurópai dialógusba. (Folytatása a 2. oldalon)