Magyar Hírlap, 1971. október (4. évfolyam, 273-303. szám)

1971-10-01 / 273. szám

2 1971, OKTOBER 1, PENTEK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Magyar nemzeti bizottság alakult az európai biztonságért­ ­ ’ (Folytatás az 1. oldalról) Ezért ,52t elél­íti meg az az e0­taTarozás, hogy Európa társadalmi erői széles körű demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együtt­működést érintő közös ügyeiket. Az ez év nyarán megtartott brüsszeli találkozó — amelyen Európa országaiból száz, külön­böző ideológiai, politikai és társadalmi köröket képviselő személyiség vett részt — kezdeményezte, hogy a közeljövőben hívják össze az európai népek közgyűlé­sét. Úgy gondoljuk — mutatott rá Kállai Gyula —, hogy mindezeket figyelembe véve, növekvő aktivitással és hatékony­sággal kell kifejezésre juttatni egész tár­sadalmunk közvetlen érdekeltségét a biz­tonság és az együttműködés megszilár­dításában. Ebből a meggondolásból kiindulva jött létre az európai biztonság és együttmű­ködés magyar nemzeti bizottsága. A bi­zottság feladatait Kállai Gyula a követ­kezőkben foglalta össze: Teljes egyetértéssel támogatja az MSZMP és a magyar kormány külpoliti­káját; a bizottság elsőrendű feladata, hogy szervezze és serkentse azt a sok­oldalú tevékenységet, amelyet a magyar társadalmi szervezetek folytatnak az európai biztonság előmozdítására; a bi­zottság létrehozása új lehetőséget nyújt, hogy a magyar társadalom még fokozot­tabban kapcsolódjék az európai párbe­szédbe; feladatának tekinti, hogy egész népünket képviselje az európai országok hasonló bizottságaival való kapcsolatok­ban, s hozzájáruljon az európai népek konferenciájának összehívásához. Arra törekszünk — mondta beszéde befejező részében Kállai Gyula —, hogy minél hamarább hívják össze az össz­európai kormányközi biztonsági értekez­letet, s mielőbb valósuljon meg a Var­sói Szerződés tagállamainak fővárosunk­ban megfogalmazott felhívása. Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümöl­csöző együttműködésének kontinense. Nagy tapssal fogadták az ülés részve­vői Kállai Gyula beszédét, majd felszó­lalások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ- bizottságának titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fém­művek szerszámgépgyár fogaskeréküze­me Hanoi szocialista brigádjának veze­tője, Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a magyar nemzeti bizottság élet­re hívásának és küldetésének jelentősé­gét, fejtette ki a kontinensünk biztonsá­gát szorgalmazó társadalmi összefogással, a nemzetek együttmunkálkodással kap­csolatos gondolatait. A bizottság az alábbi összetételben alakult meg: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke (a bizottság elnöke), Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párt­­titkára, kiváló tsz-tag, Dr. Bartha Tibor református püspök, az El­nöki Tanács tagja, a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának elnöke, a Béke-világ­­tanács elnökségének tagja, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára, Benjámin László kétszeres Kossuth­­díjas író, dr. Bognár József akadémikus, az MTA Afroázsiai Kutató Központ igazgatója, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Bokorné, dr. Szegő Hanna, MTA Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos főmunka­társa, a Béke-világtanács tagja, dr. Brezanó­czy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspö­ki kar titkára, az Országos Béketanács elnök­ségének tagja, Bacher Mihály Liszt-díjas zon­goraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára. Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkára, Dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadé­mikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tag­ja, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront OT alelnöke, a SZOT elnökségi tagja, Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének elnöke, az Országos Béketanács elnökségének tagja; Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, az Országos Béke­tanács elnökségének tagja; Dr. Horváth István, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára, Horváth István, Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyár fogaskeréküzem Hanoi szocialista brigádjának vezetője; Dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolik­us püspöki kar elnöke, a Hazafias Nép­front OT elnökségének és az Országos Béke­tanács elnökségének tagja; Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész, Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Béke-világtanács tagja. Kisházi Ödön, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának helyettes el­nöke, Romját Irén, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének alelnöke, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke, Kovács István, a Mező­­gazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságának titká­ra , Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház főrendezője, Ha­­koldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke, dr. Mártha Ferenc, a szegedi József Attila Tu­dományegyetem rektora, akadémiai levelező tag, Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamos­­energia-ipari Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ el­nöke ; G. Nagy Pál, a 31. sz. Állami Építőipari Vál-­ll­lalat Állami díjas szocialista brigádvezetője, dr. Noszkay Aurél, a János Kórház urológus főorvosa, Dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, Pethő Tibor újságíró, a Ma­gyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének al­elnöke, az Országos Béketanács alelnöke, dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, az Országos Béketanács elnökségé­nek tagja, Rad­iát László, a Ganz-MÁVAG MSZMP-bi­­zottságának titkára, dr. Rapcsák András aka­démikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem rektora, Rév Lajos, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a Béke-világtanács tagja, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, dr. Siklós Já­nos, a Népszava főszerkesztője, dr. Simai Mi­hály egyetemi docens, a Magyar ENSZ Társa­ság főtitkára, az Országos Béketanács elnök­ségének tagja, Simon Péterné, az Egyesült Iz­zólámpa és Villamossági Rt. szabvány-műszaki szocialista brigádjának vezetője, Somogyi Jó­zsef Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Szatmári Imréné fonónő, kiváló dolgozó, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár Május 1. szocialista brigádjának vezetője, Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke, Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, Tol­nai Klári kétszeres Kossuth-díjas, kiváló mű­vész, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke; Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára; Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője; Vas-Witteg Miklós, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának alelnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja, Váncsa Jenő, az Agárdi Állami Gazdaság igaz­gatója, Várnai Ferenc, a Népszabadság kül­politikai rovatvezetője, Virizlay Gyula, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának titkára, Jávori László, a Csepel Vas- és Fémművek szakszervezeti bizottságának titkára, Zsigmond László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kossuth-díjas tanszékvezető egyetemi tanára, akadémiai levelező tag. A tanácskozáson egyhangúlag elfogad­ták a Felhívás a magyar néphez című dokumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést. Kifejezést adott annak a meggyőződésnek, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az európai béke biztosí­tásának. Kádár János Tolna megyében (Folytatás az 1. oldalról) nem egyötödével csökkent a dolgozók létszáma. Szó esett a tájékoztatóban arról a je­lentős szerepről is, amelyet a gazdaság életében, eredményeinek elérésében a szo­cialista brigádok játszanak. A munkaver­senyben jelenleg 9 brigád küzd a szocia­lista brigád cím eléréséért, 11 pedig a megtartásáért. A szocialista brigádok eredményes termelőmunkájának tapasz­talatairól, s kis kollektívák embert for­máló, felelősséget fokozó erejéről, egymás iránti segítőkészségéről is sok szó volt a találkozón, maguknak az érdekelteknek, a mozgalomban részt vevő brigádvezetők­nek a beszámolóiban. Egymás után kértek szót a találkozón a szocialista brigádok vezetői: Mátrai Gyula, Fiath László, Győri Lajos, Szilágyi Erzsébet, Heilmann József­­né, Szászi József, Palkó Péter, Wéber Já­nos. Szavaikból kiderült, hogy a munka megszervezésének e komplex formája a szocialista brigádok keretében jelentős előnyökkel járt. A brigádszervezet szép és tartalmas keretet ad a brigád tevékeny­ségének. A gazdaság sárközi kerületében működő egyik brigád például hét év­ alatt négyszer nyerte el a szocialista címet, 4400 holdon termel kenyérgabonát, kuko­ricát, silótakarmányt, s munkagépeit is maga javítja. Egyöntetűen helyeselték, hogy munkájukat a végtermék, a meg­termelt árumennyiség alapján díjazzák. Egy másik brigád alkatrészeket is elő­állít, hogy az alkatrészellátás hiányossá­gaiból előálló problémákat lehetőleg meg­előzzék. Előnyös a brigádszervezet a szak­­képzettség fokozása szempontjábó is. Szó esett arról is, hogy derekasan megállják helyüket a német nemzetiségű s a cigány brigádtagok is, jó egyetértésben dolgoz­nak együtt társaikkal. Jelentős az a segít­ség, amelyet a brigádok a cigány tagok emberi fejlődéséhez, ismereteik gyarapo­dásához, kulturált életkörülményeik meg­teremtésének előmozdításához nyújtanak. Számos cigány brigádtag már 10 éve dol­gozik a gazdaságban, a szocialista brigád­ban, s szorgalmas munkája révén községi belterületen új, megfelelően berendezett otthonba költözhetett. A brigádok tevé­kenységével kapcsolatban K. Papp József arra utalt, hogy a szocialista brigádmoz­galom jelentősen enyhített a gazdaságban a munkaerőgondokon. Kádár János örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett az or­szágos hírű gazdaság életével, elismerését nyilvánította eddigi eredményeiért és to­vábbi sikereket kívánt jövőbeni tevékeny­ségéhez. Eredményei — mint mondotta — olyan szépek, hogy ilyenekről már orszá­gos átlagként is szívesen hallanánk. A to­vábbiakban rámutatott: a szocialista bri­gádmozgalom kiterebélyesedése is azt bi­zonyítja, hogy országunkban erősödik az emberek szocialista öntudata, felelősség­­érzete a közösség ügyei iránt. A szocializ­mus építéséhez nélkülözhetetlenek a szo­cialista gondolkodású és öntudatú, a kö­zösség ügyeiért fokozott felelősséget érző emberek, s helyes, hogy az anyagi érde­keltség is ilyen irányú alkotó, gondolkodó munkára ösztönözze őket. A szocialista brigádmozgalom életerős mozgalom, amelyben találkozik népünk érdeke az egyes ember, a csa­lád érdekével. Óva in­tett azonban attól a­ párt első titkára, hogy a jó eredmények láttán önelégültségbe es­senek, feladataikat könnyedén vegyék, s ez valamiféle lazulást idézzen elő tevé­kenységükben, mert káros következmé­nyekhez vezethet. Helyeslően nyilatkozott arról, hogy a végzett munkát a végtermék eredménye alapján díjazzák, s felhívta a figyelmet a brigádok, mint kollektívák nevelő tevékenységének fontosságára is. A vendégek ezután Bakonyi József igazgatóhelyettes kalauzolásával megte­kintették a gazdaság pincészetét, majd Petrits Pál igazgatóhelyettes ismertető szavai után és kalauzolásával a várdombi új sertéstelepet. A sertéstelep, amely va­lóságos sertésgyár, a világon ismert leg­korszerűbb módszerekkel dolgozik. Éven­te 30 000 hízott sertést küld piacra. Kádár János délután a Sárköz központ­jába, Decsre látogatott el, ahol felke­reste a szőtteseiről, hímzéseiről messze földön híres Sárközi Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezetet. A látoga­tásnál jelen volt Fülöp László országgyű­lési képviselő, a bátai November 7. Ter­melőszövetkezet elnöke, Kovács Sándor községi tanácselnök, Sörfőző István, a sárközi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke is. Gróh József, a szövetkezet el-­­­nöke fogadta a vendégeket, majd ismer­tette csaknem 20 éves tevékenységét. A­­ Sárközből és a megye más részeiből mintegy 700-an vesznek­­részt a szövet­­kezet munkájában. A hagyományos szí­nek és cikkek mellett új színösszetételek meghonosításával, és új termékek kiala­kításával bővítik választékukat. Kádár János megtekintette a szövetkezet tájmú­zeumát, a termelés folyamatát, s közben elbeszélgetett Báli Istvánnéval, a nép­művészet mesterével és Bátor Józsefné népi iparművésszel, a szövetkezet műve­zetőivel, a dolgozók munkakörülményei­ről, az utánpótlás nevelésével kapcsola­tos teendőkről. Megtekintette a szövetkezet új ter­mékeit is, amelyek sajátosságait Fehér Lászlóné, a népművészet mestere, a szö­vetkezet művészeti vezetője ismertette. A párt első titkára szívélyesen elbeszélge­tett a szövetkezet vezetőivel, majd em­léksorokat írt a vendégkönyvbe: örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is megismer­kedhetett a szövetkezet eredményeivel, elismerését nyilvánította a csaknem két évtizede végzett szép és eredményes mun­káért, és sok sikert kívánt. A Központi Bizottság első titkára ezt követően visszautazott Szekszárdra, ahol a város nevezetességeivel ismerkedett. A Bakta-hegyről Szekszárd panorámájában gyönyörködött, majd rövid sétát tett a városközpontban a Babits Mihály Műve­lődési Központ impozáns épületéig, ahol dr. Vadas Ferenc igazgató fogadta és tá­jékoztatta az intézmény munkájáról. A művelődési központ a felszabadulás 25. évfordulójára készült el, s egyrészt Szek­szárd művelődési igényeit elégíti ki, más­részt mint módszertani, hálózati központ irányítja a megye művelődési otthonai­nak munkáját. Negyvennél több szakkör, klub és művészeti csoport működik a központban, s az első évben 300 000 láto­gatója volt. Kádár János a művelődési központban megtekintette a kiállításokat, a művészeti csoportok próbáit, a szakkö­ri foglalkozásokat, az új panoráma mozi­ban megnézte a művelődési központ film­klubja által — Kiss István vezetésével — Tolna megyéről készített dokumentum­filmet. A művelődési központban szerzett tapasztalatait a vendégkönyvben úgy ösz­­szegezte, hogy eleven, sokoldalú kultu­rális munka folyik az intézményben, gra­tulált eredményeihez, és további sikere­ket kívánt tevékenységéhez. A látogatás befejezéseképpen az MSZMP Tolna megyei bizottsága, a me­gyei tanács, s a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága Kádár János tiszteletére vacsorát adott a szekszárdi Gemenc-szál­­lóban. Felhívás a magyar néphez Felhívással fordulunk munkásosztá­lyunkhoz, parasztságunkhoz, értelmisé­günkhöz, egész dolgozó népünkhöz: te­gyünk újabb és hatékonyabb erőfeszíté­seket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megte­remtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és lét­érdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész vi­lágot lángba borító pusztítás kiindulópont­jává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől ter­hes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely aka­dályozza az enyhülést, mérgezi az állam­közi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szük­ség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biz­tonság és együttműködés legkövetkeze­tesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biz­tonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztár­saság szerződései a Német Szövetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat­berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttmű­ködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Nép­­köztársaság nemzetközi törekvéseit, szo­cialista társadalmunk érdekeit híven fe­jezte ki a Varsói Szerződés tagállamai­nak fővárosunkban megfogalmazott fel­hívása: legyen Európa az egyenjogú nem­zetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csu­pán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvéte­lét igényli. Megköveteli, hogy az európai né­mek széles körű, demokratikus tanács­kozáson együttesen vitassák meg a biz­tonságot és az együttműködést érintő kö­zös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormá­nyok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az európai biztonság és együttműkö­dés magyar nemzeti bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú em­berének békeakaratát és tettrekészségét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk ere­jével kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, ér­telmiségünket, a magyar nőket és férfia­kat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyara­pítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai bizton­ság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és bé­kés jövőjéért folyó küzdelemből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink ki­fejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzá­járulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés ki­bontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, konti­nensünk és hazánk békéjének, biztonsá­gának javára! AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA Zászlólevonás a Gellérthegyen A gellérthegyi felszabadulási emlékmű­nél csütörtökön délelőtt ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tiszteletadással levonták a nemzeti lobogót és a munkás­­mozgalom vörös zászlaját, amelyek — a fegyveres erők napja alkalmából — két napon át lengtek az árbocaidon.

Next