Magyar Hírlap, 1971. október (4. évfolyam, 273-303. szám)

1971-10-27 / 299. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222­, 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta. Magyar Hírlap 4. ÉVFOLYAM, 29­9. SZÁM POLITIIKAI NAPIRAN ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 1­9­7­1. O­K­T­Ó­B­E­R 2­7. S­Z­E­R­D­A­ VnT- TV(T/1 Kína az ENSZ-ben A történelem ütőerének egészséges lüktetését jelezték tegnap az ENSZ- közgyűlés szavazóurnájába bedobott golyók koppanásai. Huszonkét év óta - jószerivel először - ez a sok láztól megviselt érvelés megközelítette a nor­mális szintet. A szavazás eredménye­ként helyreállították a Kínai Népköz­­társaság ENSZ-jogait, s kiűzték a szer­vezetből a Tajvanra befészkelődött Csang Kaj-sek rezsim képviselőit. A közgyűlés ezzel csattanósan vágott visz­­sza azért az önző, tisztességtelen im­perialista politikáért, amellyel az Egye­sült Államok több mint két évtizeden át távol tartotta az ENSZ-től az egyik ala­pító tagállam, a világ legnépesebb ál­lama, a hétszázmilliós Kínai Népköz­­társaság törvényes kormányát A fordulópontot jelentő esemény fé­nyes és új bizonysága annak, merre tart napjainkban a történelem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól a fasizmus vereségén, a kínai forradal­mon és a gyarmati rendszer szétesésén át egyenes út vezet ehhez a történelmi eseményhez, amely betetőzés és nagy siker a szocialista országok és a világ k­ialadó erői által vívott következetes harc egyik fontos pontján. A Kína jo­gai mellett kiállók sorában kezdettől fogva ott volt hazánk is. A küzdelem szocialista részvevői akkor sem csök­kentették erőfeszítéseiket, amikor a Kí­­nai Népköztársasággal nézetkülönbsé­geik támadtak. A többi szocialista or­szággal együtt­­ leszögezte ezt az MSZMP X. kongresszusa, s legutóbb a közgyűlés fórumán külügyminiszterünk­­- mindenkor olyan elvi kérdésként ke­feltük Kína­­ ENSZ-jogainak ügyét, amelyben nem ismerünk megalkuvást. Az Egyesült­ Államok szempontjából kettős vereség az ENSZ-közgyűlés dön­­tése. Először azért, mert csúfosan meg­bukott a huszonkét esztendeje erőlte­tett „két Kína”-elmélet: a tajvani re­zsim tagságának átmentését célzó amerikai ügyren­di javaslatot a küldöt­tek elvetették. Ezzel nem csupán egy senkit sem képviselő klikknek mutattak ajtót, hanem lényegében kimondták vé­leményüket az elvtelen, önző washing­toni imperialista politikáról is. Meghozta gyümölcsét a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikája, amely olyannyira le­meztelenítette az amerikai imperializ­must, hogy a tagországok — sőt szövet­ségeseinek egy része sem — voltak haj­landók e kérdésben tovább követni. S bár Washington különböző manőve­rekkel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy ami történt, nem ellene, hanem az ő beleegyezésével történt, nem leplez­heti el, hogy a történelmi igazságszol­gáltatás elmarasztalta­, vereséget szen­vedett. Az a kétszínű játék, amelyet Washing­ton Csang Kaj-sekkel szemben „saját arcának” megóvása érdekében űzött, Intő például szolgálhat mindazoknak a rezsimeknek, amelyek az amerikai im­perializmus szekeréhez kötötték sorsu­kat. Őszintén örülünk annak, hogy Kína végre bevonulhat a most már valóban csaknem világszervezetnek mondható ENSZ-be. Reméljük, hatékonyabbá te­szi a szervezet munkáját azzal, hogy odaáll a szocialista, a­nti­imperial­ista erők mellé, amelyek segítettek jogos helyének visszaszerzésében, és amelyek ott mindig is az antiimperializmus, az antikolonializmus, a társadalmi haladás és a béke talaján küzdöttek. Sikeresen haladnak a párizsi szovjet-francia tárgyalások Nagy tömeg ünnepelte Leonyid Brezsnyevet a francia főváros utcáin kiküldött munkatársunk telefonjelen­tése. Gyorsan peregnek a szovjet—francia csúcstalálkozó eseményei. Kedd délután ismét négyszemközt találkozott Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou, s a szí­vélyes légkörű tanácskozás az előírtnál jóval hosszabb ideig tartott. S mert köz­ben Gromiko és Schumann, a két kül­ügyminiszter, valamint feltehetően a többi miniszter is tárgyal, a zárt ajtók mögött gyorsan formálódnak a csúcsta­lálkozó okiratai. Párizsi politikai körök véleménye az, hogy már az első tárgyalások is kézzel­fogható eredményt hoztak. Francia lap­­értesülések szerint szombaton előrelátha­tóan három dokumentumot hagynak majd jóvá: záróközleményt, gazdasági megálla­­podást és a szovjet—francia együttműkö­dés elveit, a politikai elveket is lefektető nyilatkozatot. Feltehető tehát, hogy a la­pok a hét végén — úgy, ahogy tavaly októberben — azt állapíthatják majd meg: újabb lépéssel jutott előre a szov­jet—francia baráti együttműködés. A felek természetesen, sok kérdésben igen közel, másokban távolabb állnak egymástól. Ahogyan Pompidou mondta, nem hunynak szemet a két ország közöt­ti alapvető társadalmi-gazdasági különb­ségek fölött sem. Az általános álláspon­tok egyébként már kirajzolódtak a hét­fő esti pohárköszöntőkben is, s jelezték, hogy megvan a jó alap az említett sok­rétű záródokumentumok megfogalmazá­sához. A versailles-i kastélyban elmon­dott pohárköszöntőben mind Brezsnyev, mind Pompidou azokra az elemekre tet­te a hangsúlyt, amelyekben rokon a két kormány álláspontja. Pompidou egyebek között kijelentette, hogy Indokínát ille­tően a hasonlóság igen nagy, a Közel- Kelet esetében pedig fontos pontokban azonos, s Franciaország egyetértéssel fo­gadta az öt nukleáris hatalom konferen­ciájára vonatkozó szovjet javaslatot. ■ Ami az európai biztonsági és együtt­működési értekezletet illeti, a francia el­nök (ellentétben több más nyugati kor­mánnyal) nagyon konkrét kijelentést tett: hála a pozitív európai fejlemé­nyeknek, és a továbbfejlődés reményében, a maga ré­széről semmi akadályát nem látja, hogy Helsinkiben megkezdődjék a konferen­cia sokoldalú, tehát kelet-nyugati együt­tes előkészítése, beleértve a napirend és az ügyrend összeállítását. Franciaország és a Szovjetunió közeledését nem kon­junkturális, hanem a történelem által megalapozott kapcsolatnak nevezte. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulaj­donít e kapcsolatnak és a konzultációs mechanizmusnak, amely a két ország kö­zött kialakult. Annál is inkább így van ez, mert — mint Leonyid Brezsnyev vá­laszbeszédében hangsúlyozta — olyan (Folytatása az 5. o oldalon) Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudó­sítója jelenti: Tizenkét órás vonatút után kedden reg­gel Moszkvából Kijevbe érkezett a ma­gyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, az országgyűlés elnö­kének vezetésével hétfőn kezdte meg tíz­napos szovjetunióbeli látogatását. Az­ ukrán főváros központi pályaudva­rán Ivan Lutak, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitká­ra, Jakov Kolotuha, az Ukrán Legfelső Tanács Elnökségének titkára, Mihail Bi­­lij, a köztársaság legfelső tanácsának el­nökhelyettese, a kijevi egyetem rektora, Andrej Kozsema és Vlagyimir Marti­nyenko, a köztársaság külügyminiszter­helyettese és más magas rangú személyi­ségek fogadták a magyar delegációt. Ott volt — munkatársaival együtt — Kocsis Vilmos, kijevi főkonzulátusunk vezetője is.A magyar országgyűlési küldöttség ki­jevi programjának bevezetője: látogatás az Ukrán KP KB székházában, ahol Pjotr Seleszt, a párt központi bizottsá­gának első titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja fogadta a magyar parlament képviselőit. A mintegy két­órás baráti találkozón Pjotr Seleszt me­leg szeretettel üdvözölte az Ukrajnával szomszédos Magyarország országgyűlési (Folyópo­nt az 5. oldalon) közepette kihirdette: 76 szavazattal 35 ellenében, 17 tartózkodással a közgyűlés jóváhagyta az úgynevezett albán határo­zati javaslatot, amely előírja a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyre­­állítását, és a Csang Kaj-sek rezsim kép­viselőinek haladéktalan eltávolítását az ENSZ összes szervéből. Malik egyidejű­leg bejelentette, hogy a közgyűlés dön­téséről tájékoztatják a Kínai Népköztár­saság kormányát. Közvetlenül az albán javaslatról meg­ejtett név szerinti szavazás előtt Tajvan képviselője bejelentette, hogy küldöttsé­ge a továbbiakban nem vesz részt az ENSZ egyetlen szervének munkájában sem, majd a Csang Kaj-sek rezsim kép­viselői testületileg kivonultak az üléste­remből. Erre a kivonulásra csak azután került sor, miután előzőleg döntő vere­séget szenvedett a Tajvan kizárását „fon­tos kérdésnek” minősítő amerikai ügy­rendi javaslat. A helyi idő szerint este 7 órakor befe­jeződött egyhetes vitát több mint 4 órán át tartó ügyrendi manőverezés követte. Ennek során előbb Tunézia, majd Szaúd- Arábia terjesztett elő módosító javasla­tokat az albán határozati javaslathoz, és (F­oly­tatás a­ góloldalon) Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti New Yorkból. Magyar idő szerint kedden hajnali 4.20 órakor Adam Malik, az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszakának elnöke nagy helyeslés A magyar panamenti küldöttség az Ukrán KP Központi Bizottságánál­­ . •----------------------3*14',(11/1 tpn Helyreállította a közgyűlés a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogait Kizárták a tajvani Csang Kaj-sek-rezsim képviselőit TITO KÜLFÖLDI KÖRÚTON (MTI) Joszip Broz Tito ju­goszláv államfő kedden reggel Belgrádból elutazott hivatalos látogatására. A látogatás az Egyesült Államokban kezdő­dik, majd Kanadában és Nagy- Britanniában folytatódik. Ju­goszlávia államelnöksége ülé­sén — tekintettel Tito elnök útjára — Jugoszláviának az Egyesült Államokhoz, Kanadá­hoz és Nagy-Britanniához fű­ződő kapcsolataival foglalko­zott. Az elnökség megálllapí­totta, hogy az emített orszá­gokkal kedvező lehetőségek kínálkoznak a kapcsolatok fej­lesztésére, s ezt jelentősen elő­segítheti Tito elnök látogatása. ANGOL CSAPATERŐSÍTÉSEK ÉSZAK-ÍRORSZÁG­BAN (MTI) Angol csapaterősítése­ket vezényeltek kedden Észak- Írország és az Ír Köztársaság határának Londonderry köze­lében húzódó szakaszára, ahol reggel újabb incidens robbant ki. Clady városka közelében, néhány kilométernyire az egyik határátkelőhelytől, angol utászalakulatok folytatták a földutak járhatatlanná tételét, s eközben az Ír Köztársaság területéről­ ismeretlen szemé­lyek tüzet nyitottak rájuk. Tűzharc keletkezett, amely órákig tartott és a hírek sze­rint két angol katona megse­besült. TANÁCSKOZIK A NATO NUKLEÁRIS TERVEZŐCSOPORTJA (AP, UPI) Zárt ajtók mö­gött tanácskozik a NATO nuk­leáris tervezőcsoportjának 10. ülésszaka, amely kedden nyílt meg Brüsszelben. A hírügy­nökségek értesülései szerint a kedd délelőtti ülésen Laird amerikai hadügyminiszter ter­jesztett elő beszámolót „az ál­talános nukleáris helyzetről”. A kétnapos ülésszak napirend­jén nem szerepel ugyan a stra­tégiai fegyverrendszerek kor­látozásáról folyó szovjet—ame­rikai tárgyalások kérdése, de a UPI értesülése szerint ez a kérdés is szóba fog kerülni. A NATO-külügyminiszterek je­lenlegi ülésszakukon elsősor­ban a taktikai atomfegyverek esetleges bevetésének kérdését tanulmányozzák. AZ FDP ÚJ VEZETŐJE (MTI) Új politikus került kedden a nyugatnémet Szabad Demokrata Párt vezetőségébe. Az FDP freiburgi országos kongresszusának másnapján a küldöttek nagy többséggel a párt főtitkárává választották Karl-Herrmann Flach nyugat­német újságírót, a Frankfurter Rundschau szerkesztőségének egyik vezetőjét. A mindössze 42 esztendős politikus tízévi aktív újságírói tevékenység után tért vissza a párt veze­tőségébe. Kedd délelőtti fel­szólalásában az új főtitkár ki­fejtette a nyugatnémet liberá­lisok politikai törekvéseit LEMONDOTT A TUNÉZIAI KORMÁNY (AFP) Habib Burgiba tuné­ziai köztársasági elnök kedden reggel fogadta Hédi Nuira mi­niszterelnököt. A kormányfő a kihallgatás után közölte a saj­tóval: benyújtotta kormányá­nak lemondását. Hozzáfűzte: az államfő felkérte őt hogy az új miniszterelnök kijelöléséig maradjon tisztségében és in­tézze a folyó ügyeket A nap híreiből k M£ÜBF (TASZSZ, Reuter, DPA, AFP) A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak és a kubai kormánynak a meghívá­sára kedden baráti látogatásra Kubába érkezett Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja. A havannai repülőté­ren Fidel Castro, kubai miniszterelnök, a KKP KB első titkára és lelkes ünneplő tömeg fogadta. Alekszej Koszigin kanadai látogatásá­nak befejeztével utazott Kubába. Koszi­­ginnal együtt utazott G. Dzsavahisvili, a grúz minisztertanács elnöke, P. Guzsenko, tengeri flottaügyi miniszter és Sz. Kozi­­rev külügyminiszter-helyettes. A szovjet kormányfőt és kíséretét a to­rontói repülőtéren ünnepélyes keretek kö­zött búcsúztatták. Az eseményen megje­lent a kanadai kormány több tagja, vala­mint a kanadai szovjet kolónia vezető személyiségei. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke — Kanadából úton Kuba felé — a repülőgép fedélzeté­ről táviratot küldött Richard Nixonnak, az Egyesült Államok elnökének. Koszigin tiszteletére, torontói tartózko­dása során hétfőn vacsorát adott a kana­dai gyáriparosok szövetsége. A vacsorán részt vettek a kanadai üz­leti körök legfontosabb szervezeteinek képviselői, Donald MacDonald hadügymi­niszter és más hivatalos személyiségek.­ ­ (F­olytatásai a­­L­iliaion) .

Next