Magyar Hírlap, 1971. október (4. évfolyam, 273-303. szám)

1971-10-28 / 300. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján,­­szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja­ a Lapkiadó Vállalat, Szerkesztőség és ki­­adóhivatal, Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta. Magyar Hírlap 4. ÉVFOLYAM: 30­0, SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. Egyetemisták nevelése • Nevelhetők-e egyáltalán az egyete­misták? A kérdést a hallgatók maguk is gyakran megfogalmazzák. Érett, ma­gukért felelős, felnőtt emberek a főisko­lák diákjai. Jogosultak valamennyi ál­lampolgári jog gyakorlására, érettnek nyilvánította őket a középiskola, java­részük katonaviselt. És mégis­­ nevel­hetők? Határozott igennel kell válaszolnunk, a kérdésre. Nemcsak nevelhetők a fel­sőoktatási intézmények hallgatói (a ne­veléslélektan axiómája, hogy a 18-20 éves ember még nem lezárt, befejezett személyiség), hanem korparancs, hogy erősíteni is kell az egyetemek nevelő funkcióját. A fiatal ember ugyanis nem --vagy nem csak - attól válik magasan kvali­fikált, értelmiségi szakemberré, éretté a diplomára, hogy megtanul bizonyos, a szakma gyakorlásához elengedhetetlen gyógyászati, konstrukciós, pedagógiai vagy egyéb ismereteket. Az orvosi, a mérnöki, a tanári munka ellátásához nélkülözhetetlenek bizonyos sajátos sze­mélyiségjegyek, képességek is. A magyar egyetemek nevelőprogram­ja azonban tágabb ennél. Hiszen az előbb vázolt nevelési célokat zászlajára írhatja a világ bármelyik felsőoktatási intézménye. Szocialista országban azon­ban - magától értetődően — a tuda­tosan, társadalomban, közösségben gondolkodó értelmiség modelljének ki­­fejlesztése az egyetem nevelőmunkájá­nak célja. E cél csak sajátos felnőttpedagógiai eszközökkel érhető el. Az egyetemeken kizárólag a gyámkodástól mentes, a felnőtt fiatal­ember személyiségét tisz­teletben tartó, társadalmi öntevékeny­ségére, szervezőképességére, politikai gyakorlatára építő , pedagógia érhet célt. Módszereit a rohamos tempójú tu­dományos fejlődéshez, a gazdaság, a társa­dalom sajátos igényeihez kell szab­ni, igazítani. Hogyan nevelhető a főiskolás, az egyetemista? Hogyan fejleszthetők al­kotóképességeik? — Erről tárgyalnak a ma kezdődő III. országos felsőoktatási nevelési konferencia részvevői. A ta­nácskozás középpontjában a tanszéki munka áll. Mindenekelőtt az egyetem alapsejtje, a tanszék lehet a szakmai nevelőmunka bázisa. Új oktatási mód­szerek, tanulási formák, speciális kol­légiumok, szemináriumok, proszeminá­riumok, programozott tanfolyamok ke­rülnek előtérbe az egyetemen. Változ­nak a vizsgák, az ellenőrzés, az érté­kelés metódusai. Rohamosan terjednek a tesztek, a vizsgáztató gépek. E peda­gógiai eszközök, módszerek eredmé­nyességét a tanszékek kísérletezik ki, állapítják meg. Tapasztalataik összeg­zését, elgondolásaik összevetését szol­gálja e ma kezdődő nagyszabású ta­pasztalatcsere. Célja azonban minden bizonnyal a praktikus­­tevékenységen, a szervezeti formák kimunkálásán, a módszerek op­timalizálásán kívül a pedagógiai gon­dolatébresztés és az egyetemi oktatók pedagógiai hivatástudatának erősítése is. Hogy vallják, érezzék valamennyien: nem csupán magas szintű tudományos információk átadói, hanem személyisé­get formáló pedagógusok is. Örökösei azoknak a nagy magyar tudósoknak, akik nagy nevelő egyéniségek is voltak, mint Eötvös Loránd, Bugát Pál, Lukács György, s még annyian mások. Szovjet-francia hosszú lejáratú gazdasági egyezményt írtak alá Több mint kétórás tanácskozás az Elysée-palotában (MTI) Leonyid Brezsnyev párizsi láto­gatása keretében szerdán délelőtt került sor az első szélesebb körű tanácskozás­ra az Elysée-palotában, amelyen Pom­pidou elnökön és Leonyid Brezsnyeven kívül francia részről Chaban-Delmas mi­niszterelnök, Schumann külügyminiszter és Seydoux moszkvai nagykövet, szov­jet részről pedig Kirillin miniszterelnök­helyettes, Gromiko külügyminiszter és Abraszimov párizsi nagykövet is részt vett.­­ A több mint kétórás tanácskozás után Schumann francia külügyminiszter kije­lentette, hogy a következő három téma­körről tárgyaltak: 1. az európai biztonsági értekezlet elő­készítése; 2. az India és Pakisztán közötti vi­szony alakulása, amelyről Schumann kül­ügyminiszter megjegyezte, hogy az aggo­dalomra ad okot; 3. a közel-keleti kérdés. A francia külügyminiszter még hozzá­tette, hogy a francia és szovjet vezetők nézetei nagyon közel állnak egymáshoz az európai biztonsági értekezlettel kap­csolatban a „gyorsaság és hatékonyság” tekintetében. Kiküldött munkatársunk telefonjelen­tése: A párizsi csúcstalálkozó a vártnál is gyorsabban­­ hoz eredményeket: létrejött a szovjet—francia tanácskozásokon az első megállapodás. Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Valery Giscard d'Estaing francia gazda­sági és pénzügyminiszter szerda délelőtt hosszú lejáratú, tízéves gazdasági egyez­ményt írt alá. Az egyezmény kimondja: folytatják erőfeszítéseiket, hogy fejlesszék a gazd­­­dasági, a tudományos és a műszaki együttműködést, „amely a két ország vi­szonyában a haladás tényezője”. Bátorít­ják a különböző szerveket, hogy működ­jenek együtt az ötéves tervek végre­hajtásában. Külön hosszú lejáratú szer­ződéseket kötnek egyes szektorokban (nyersanyag, gépi felszerelés, technoló­gia). Előmozdítják és biztosítják, hogy szovjet vállalatok részt vegyenek nagy francia létesítmények, a franciák viszont szovjet ipari komplexumok megteremté­sében. (Ennek kitűnő, nemzetközi vissz­hangot kiváltó példája az ugyancsak szerdán aláírt szerződés a Renault-val, amelyről a továbbiakban majd szó lesz.) Hosszú lejáratú szerződésekkel megköny­­nyítik, hogy Franciaország olyan nyers­anyagokat szerezzen be a Szovjetunió­ban (például rezet és nikkelt), amelyek­re nagy szüksége van. Az egyezmény aláírása napjai lépett életbe. E keretegyezmény — az 1964-ben alá­írt hasonló okmány lejártával — egy­részt kiterjeszti és elmélyíti a gazdasági­­ (Folytatása oldalon) —­ — Koszigin és Castro megkezdte tárgyalásait Havannában Központi Bizottságának első titkára, mi­niszterelnök között. A testvéri barátság, a szívélyesség és az elvtársi nyíltság légkörében megtar­tott tárgyalásokon kicserélték nézeteiket a szovjet—kubai sokoldalú együttműkö­dés továbbfejlesztéséről a két ország né­pei, a béke és a szocializmus javára. Megvitatták továbbá a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzetközi problé­mák széles körét. Király Ferenc, az MTI tudósítója je­lenti: Ezekben a napokban a havannai em­berek tízezrei hordják ingükön azt a pa­pírból készült kis jelvényt, amelyen ez olvasható: „Köszöntünk, Koszigin”. Ez a köszöntés olvasható orosz és spanyol nyelven a lapok szalagcímeiben is. A kubaiak megkülönböztetett tisztelettel és figyelemmel fogadták a szovjet kor­mányfőt, aki Fidel Castro miniszterel­nök és Osvaldo Corticos államelnök tár­saságában nyitott gépkocsin vonult vé­gig a városon. (TASZSZ) Szerdán Havannában, a for­radalom palotájában megkezdődtek a tárgyalások Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke és Fi­del Castro, a Kubai Kommunista Párt Dr. Tímár Mátyás hazaérkezett Nyilatkozat a repülőtéren a magyar—NDK gazdasági kapcsolatokról Dr. Tímár Mátyásnak, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének vezetésével szer­dán Berlinből hazaérkezett a magyar de­legáció, amely a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 10. ülésszakán vett részt. A delegáció tagjai voltak: dr. Lőrincz Imre, a nehézipari miniszter első helyet­tese, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Kiss Ernő kohó- és gépipari, Pesti Ernő könnyűipari és Tordai Jenő külkereskedelmi­ minisz­terhelyettes. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György munkaügyi mi­niszter, dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője, Lakatos Er­nő, a kormány Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese, valamint dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. (Folytatása a 7. oldalon) LONGO NYILATKOZATA (TASZSZ) Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára nyilatkozott a Görg­­országban folyó letartóztatá­sokkal kapcsolatban. Kijelen­tette: Görögországban az ez­redesek rendszere által indí­tott újabb üldözési és letartóz­­tatási hullám egybeesett Ag­­new amerikai alelnök athéni látogatásával, aki az Egyesült Államok részéről megerősítet­te a görög diktatúra további támogatását. Mindez — hang­súlyozta Longo — felháboro­dást és tiltakozást vált ki az olasz kommunisták körében. ÚJABB MERÉNYLET LONDONDERRYBEN (Reuter, UPI) Két brit ka­tona halt meg, amikor szer­dán Londonderry Bogside ne­vű katolikus gettójában bom­ba robbant egy katonai őrhe­lyen. Szemtanúk szerint a me­rényletet három férfi követte el, akiknek sikerült elmene­külniük. Ezzel harmincra emelkedett az idén Észak-Ír­­országban életüket vesztett brit katonák száma. A nap híreiből A SZEJM FELHÍVÁSA (MTI) A lengyel szejm ked­den délután befejeződött ple­náris ülése felhívással fordult az ország dolgozóihoz, hogy támogassák aktívan a kor­mány gazdaságpolitikáját .A szejm kifejezi azt a meggyő­ződését — hangzik a felhívás —, hogy fokozott termelő­­munkával, jobb szervezéssel, szélesebb körű és bátrabb kezdeményezőkészséggel, az egész nép közös erőfeszítésé­vel megteremtjük hazánk kedvező továbbfejlődésének minden szükséges feltételét.” SPANYOL SZTRÁJKOK (AFP) A délutáni és az éj­szakai műszakban dolgozó mintegy négyezer munkás is csatlakozott ahhoz a hatezer társához, aki kedd reggel lé­pett sztrájkba a SEAT nevű barcelonai autógyárban. A francia hírügynökség jelenté­se szerint a munkáltatók no­vember 2-ig az alkalmazottak csaknem felét elbocsátják, s a mostani megmozdulásra az emiatti tiltakozásul került sor. Az asturiai bányavidé­ken több mint tízezer bányász szüntette be a munkát a Hu­­nosa nevű országos vállalat­nál, az Uninsa kohászati kom­binát üzemeiben pedig a til­takozás különös formájára ke­rült sor: a dolgozók nem vol­tak hajlandók elhagyni az ét­kezdét, tiltakozásul amiatt, hogy a vállalatvezetés nem hajlandó megemelni bérüket. Bilbaóban az Astilleros Espa­­noles hajógyár ezer munkása szüneteltette a munkát ked­den két órán át, a barcelonai és az asturiai sztrájkotókkal való szolidaritás jegyében. NSZK-AJÁNLAT AZ USA-NAK (AP) Helmut Schmidt nyu­gatnémet hadügyminiszter — aki a NATO nukleáris terve­zőcsoportjának kétnapos ülés­szaka alkalmából tartózkodik Brüsszelben — szerdán a bel­ga fővárosban közölte a sajtó képviselőivel: az NSZK „éven­ként néhány százmillió már­kát” ajánl fel az Egyesült Ál­lamoknak a Nyugat-Német­­országban állomásozó ameri­kai katonák „életkörülményei­nek javítására”. Hozzáfűzte, hogy az ajánlatról már tájé­koztatta Melvin Laird ameri­kai hadügyminisztert, akivel kedden különmegbeszélést tartott. ROBBANÁSOK A FŐHADISZÁLLÁSON (AFP, AP) A szerdára vir­radó éjszaka Ceirasban, Lisz­­szabontól 15 kilométerre rob­banások történtek az Ibériai Atlanti Parancsnokság főha­diszállásának új adminisztra­tív épületében, amelyet a ter­vek szerint Americo Thomaz portugál államelnök avat fel pénteken — közölte a lissza­boni amerikai nagykövetség szóvivője. A konkrét károkat nem lehet megállapítani, mert a színhelyet elzárták a nyil­vánosság elől. —­c­­i) Otto Winzer Kőbányán­­ Otto Winzer, az NDK külügyminisztere szerdán délelőtt feleségével és kíséreté­nek tagjaival ellátogatott a Kőbányai Gyógyszerárugyárba. A vendégeket elkí­sérte Kovács Imre, hazánk berlini nagy­követe, Barity Miklós, a Külügyminiszté­rium csoportfőnöke, ott volt a látogatáson dr. Csákvári György, a Magyar Gyógy­szeripari Egyesülés elnöke, valamint Siegfried Balon, az NDK budapesti nagy­­követségének tanácsosa is. A gyárlátogatás programjának beveze­tőjeként dr. Varga Edit igazgató tájékoz­tatóját hallgatták meg a vendégek. Eb­ből kitűnt, hogy az üzemben több mint 300 féle gyógyszert gyártanak. A harma­dik ötéves terv időszakában a gyár meg­kétszerezte termelését. A negyedik öt­éves terv végére körülbelül 60 százalék­kal növelik 1970-hez képest a termelés ér­tékét. A gyártmányok csaknem 80 száza­lékát exportálják és az exportszállítások 75 százaléka a szocialista országokba irá­nyul. A tájékoztató után a vendégek megte­kintették a gyárat, majd a gyártási fo­lyamat különböző fázisait ismertető szí­nes rövidfilmet nézték meg. Ezt köve­tően felkeresték a növénykémiai és az injekció-üzemrészt. Az előbbiben évente 1500—2000 tonna anyagot dolgoznak fel,­­amelyekből a gyógyszerekhez szükséges hatóanyagot nyernek. Az injekcióüzem­ben mintegy 100 millimamn pullot készíte­ . (Folytatjtsigart. oldalon)

Next