Magyar Hírlap, 1971. december (4. évfolyam, 334-363. szám)

1971-12-01 / 334. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429—350. Terjeszti a Ma­gyar Posta.Magyar Hírlap 4. ÉVFOLYAM: 33­4. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. POLITIK­AI NAPILAP 1971. DECEMBER 1. SZERDA Stop! A napilapok állandó rovatai már azok, amelyek a súlyos és halálos bal­esetekről tudósítanak. Sajnos, nincs nap, amikor tragikus esemény híján e fekete krónikák nélkül jelenhetnének meg az újságok. Különösen felháborító, hogy úgyszólván naponta fordul elő: vétlen és védtelen gyalogosokat ütnek el szabálytalanul hajtó, lakott területen is száguldó autóvezetők. Újsághír november 30-án, kedden: Szekszárdon Mezei József sárpilisi lakos személygépkocsijával nem adta meg az elsőbbséget és a gyalogátkelőhelyen elgázolta Csapó Gyula 64 éves éjjeli­őrt, aki a kórházba szállítás után meg­halt. Ma, december 1-én, szerdán újabb felháborító esetről adnak tudó­sítást a lapok: Pestlőrincen Maszló Ist­ván gépkocsivezető nem adta meg az elsőbbséget a kijelölt gyalogátkelőhe­lyen két fiatal lánynak és gépkocsijá­val elütötte őket. Csömör Mária 16 éves segédmunkás a kórházba szállítás köz­ben a mentőautóban meghalt. És mi lesz holnap?! Senki sem akar riadalmat kelteni, de a múltkoriban ezeket mondotta egy közlekedési riport idős szereplője, egy gyalogos: ,,Már félek kimenni az utcá­ra, mert úgy érzem, hogy minden perc­ben ismeretlen és halálos veszély fe­nyeget, amely ellen nem tudok védekez­ni, amit nem tudok megelőzni.” Nem akarunk igazságtalanul párto­sak lenni és demagóg indulatokat fel­szítani a közlekedés és a modern köz­lekedési eszközök, általában a gépko­csivezetők ellen. Világos, hogy nem kell összetörni az autók motorjait. Az is természetes, hogy nincsenek kibékít­hetetlen ellentétek gyalog járó emberek és kocsikat, autókat, motorkerékpáro­kat, autóbuszokat vezető dolgozók, vagy akár személygépkocsi-tulajdonosok kö­zött sem. Azt is tudjuk, hogy a konflik­tusokból van kivezető és járható út: a közlekedési szabályok pontos és lelki­­ismeretes, kölcsönös betartása, a közle­kedési morál és kultúra magas színvo­nalának biztosítása. Éppen az utóbbiak azok, amelyek nevében most újra interpellációt jelen­tünk be azok ellen, akik nem részvevői, hanem bűnözői a közlekedésnek. Túl erős a kifejezés, a jelző? Aligha. A fe­lelőtlenséggel, közúti agresszivitással okozott balesetek, halálos szerencsét­lenségek tettesei olyan bűnösök, akik ellen méltó szigorral kell fellépni. Ezt joggal követelik nemcsak a gya­logosok, hanem a tisztességükre, be­csületes magatartásukra sokat adó gép­járművezetők is, vagyis az egész köz­vélemény. Az illetékesek álláspontja ugyanez. Nemrégiben tartott sajtótájé­koztatót a Belügyminisztérium illetékes és magas rangú vezetője, aki a közle­kedési balesetekkel kapcsolatban szó szerint ezeket mondotta: „Erőink belső átcsoportosítása mellett az egész or­szágra kiterjedő általános ellenőrzése­ket tervezünk és - összhangban a Btk. módosított rendelkezéseivel - szigorú büntetésekkel is igyekezni fogunk ki­kényszeríteni a közlekedési szabályok megtartását." • Most a közvélemény azt várja, hogy ez a szigor valóban váljék gyakorlattá; előzetes ellenőrzéseknél, megelőző in­tézkedéseknél és büntetést osztó ítélke­zéseknél egyaránt. Legyen ez a szigor állandó figyelmeztető vörös stoplámpa, amely megvédi a közlekedés rendjét és útját állja az életet is kioltó felelőtlen­ségnek, agresszivitásnak. Losonczi Pál megkezdte algériai tárgyalásait Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete ma Oranba látogat (Kiküldött munkatársunk telefonjelen­tése.) Algírban kedden délelőtt 10 órakor gördült a magyar delegáció gépkocsisora a kormánypalota elé, amelynek bejáratá­nál Bumedien elnök, Buteflika külügy­miniszter és az algériai tárgyaló küldött­ség üdvözölte Elnöki Tanácsunk elnökét, Losonczi Pált, és a kíséretében érkező magyar államférfiakat. A tárgyalások megkezdése előtt a saj­tó, a rádió, a televízió és a filmhíradó munkatársai néhány percre lehetőséget kaptak arra, hogy megtekinthessék a megbeszélések színhelyét. A kormánypa­lota első emeletének faburkolatú nagy tanácskozótermében a hatalmas ovális tárgyalóasztalon ekkor már névkártyák jelezték, hogy néhány pillanat múlva ki hol foglal helyet. Az asztalfőnél termé­szetesen a két elnök nevét láttuk: a fil­mesek és a televíziósok meg is örökítet­ték a küldöttségek bevonulását az ülés­terembe. Ezután a két delegáció négy óra hosz­­szat zárt ajtók mögött tanácskozott. A megbeszélések a legteljesebb nyíltság, a kölcsönös őszinteség és a meleg barát­ság légkörében zajlottak le. Elnöki Taná­csunk elnöke elöljáróban ny­matékosan hangsúlyozta, hogy kapcsola­uk jelen­legi tartalmas és sokoldalú je­le mellett is kívánatos az együttműködő dinamikus fejlesztésének új formáit me­glátni. Lo­sonczi Pál ismertette hazai fejlődését, kitért eredményeinkre és gondjainkra egyaránt, és nemzetközi v­iatkozásban hangsúlyozta, hogy a szoc­alista világ­­rendszer és benne hazánk is, messzemenő szolidaritást vállalt az izraeli agresszió ellen küzdő arab népek harcával. Ru­medien elnök vázolta a francia gyarma­tosítók ellen győzelmes felszabadító har­cot vívott népének helyzetét, problémáit: ismertette az életszínvonal emelésének, s az algériai földkérdés megoldásának je­lenlegi gondjait, s az ebből következő tennivalókat. Bumedien elnök érdeklődött a mező­gazdaság szocialista átszervezésének ma­gyarországi tapasztalatairól. Méltatta a szocialista országok, elsősorban a Szov­jetunió segítségét, nagyra értékelte Alek­­szej Koszigin nemrég Algériában tett lá­togatását. Mint a magyar delegáció köreiben a Magyar Hírlap tudósítójának elmondot­ták, a tárgyalásokon kitűnt, mindkét fél­nek az az óhaja, hogy külön külügymi­niszteri találkozókra kerüljön sor. A délutáni órákban egyébként a tár­gyalások szakbizottságokban folytatódtak. Korom Mihály igazságügyminiszterünk, Biró József külkereskedelmi miniszterünk és a magyar delegáció többi tagja, algé­riai kollégáikkal külön megbeszéléseket folytattak. A bizottságokban folyó tár­gyalásokon nyilvánvalóan kölcsönös erő­feszítések történnek. Egyrészt egy hosz­­szú lejáratú kereskedelmi egyezmény megkötésére, amely a legnagyobb ked­vezmények elvi alapjaira épülnek, más­részt pedig közös bizottságok megalakí­tására is, amelyek a különböző szakterü­leteken folyó munkát koordinálnák. Este Rumedien elnök díszvacsorát adott a magyar vendégek tiszteletére. A két államfő pohárköszöntőt mondott. (A diszvacsoráánn elhangzott pohárkö­szöntőket az airf oldalon közöljük.) -------------------------------­ KRAG AZ EURÓPA! BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLETRŐL (AFP) Jens Otto Krag dán miniszterelnök kedden ismét annak a meggyőződésének adott hangot, hogy hamaro­san megkezdődhetnek az euró­pai biztonsági értekezlet elő­készületei. Szerinte több meg­beszélésre kerül majd sor közte és Koszigin szovjet kor­mányfő között, aki december 2-től 5-ig hivatalos látogatást tesz Dániában. A NEMZETKÖZI NŐSZÖVETSÉG IRODÁJÁNAK ÜLÉSE (MTI) Berlinben ülést tar­tott a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség irodája. Az ülésről kiadott nyilatkozatban a szövetség hangsúlyozza az európai biztonsági értekezlet 1972-ben történő összehívásá­nak jelentőségét. Ez a tanács­kozás — hangzik a nyilatko­zat — nagy hatással lehet a nemzetközi helyzet alakulásá­ra. Az NDK felhívásai fordult a világ nőszervezeteihez, hogy tevékenyen vegyenek részt minden akcióban az európai biztonság támogatása érdeké­ben. MANSFIELD A CSAPATCSÖKKENTÉSRŐL Mike Mansfield demokrata párti szenátor a U. S. News and World Reportnak adott nyilatkozatában igennel vála­szolt arra a kérdésre, hogy to­vábbra is harcolni kíván-e a Nyugat-Európában állomásozó amerikai haderők csökkenté­séért. Mint ismeretes, a sze­nátus nemrég elvetette a de­mokrata politikusnak azt az indítványát, hogy vonjanak ki Nyugat-Európából 60 000 ame­rikai katonát. Mansfield nyi­latkozatában annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy negyedszázaddal a második világháború után túlságosan sok a 305 000 katona , és túlságosan hosszú ideje tartóz­kodnak már Nyugat-Európá­ban. A szenátor hozzátette, hogy a csapatcsökkentést fo­kozatosan, egy bizonyos idő­szak alatt kellene végrehaj­tani. BARCELONAI EGYETEMISTÁK SZTRÁJKJA (AP) Tízezer barcelonai egyetemista az előadások boj­kottálása mellett döntött, hogy ily módon támogassa az egye­tem 250 professzorának sztrájkját. A tanárok azért sztrájkolnak, mert már több hónap óta nem kaptak fize­tést és az egyetemi vezetőség nem hajlandó velük munka­­szerződést sem kötni. NSZK-SEGÉLY MÁLTANAK (Reuter) Nyugat-Németor­­szág úgy döntött, hogy a Mál­tának nyújtott közös NATO- segély keretén belül 4,3 mil­lió márkáig terjedő összeget bocsát a szigetország rendel­kezésére. Bonn ezenkívül ar­ra is kötelezte magát, hogy évenként egymillió fonttal já­rul hozzá a Málta-szigetén lé­tesített brit támaszpont fenn­tartásához. A nap híreiből Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését 1971. december 1-re, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseinek, valamint az 1972. évi népgazdasági terv és költségve­tés irányelveinek, és a Központi Bizott­ság 1972. évi munkatervének megtárgya­lását javasolja az ülés napirendjére. Fehér Lajos Tanzániába, az EAK-ba, Irakba és Szíriába látogat Fehér Lajos, a Min­isztertanács elnök­­helyettese kormányunk képviseletében a közeljövőben a Tanzániai Köztársaságba utazik, ahol Tanzánia nemzeti ünnepén, a függetlenség kivívásának 10. évforduló­ján rendezendő ünnepségeken vesz részt. Ezt követően hivatalos, baráti látogatást tesz az Egyiptomi Arab Köztársaságban, az Iraki Köztársaságban és a Szíriai Arab Köztársaságban. Napirenden Európa biztonsága K­/Á­ h Megkezdődött a Varsói Szerződés külügyminiszteri értekezlete (MTI) Kedden délután Varsóban, a len­gyel minisztertanács palotájában meg­kezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek kétnapos értekez­lete. A tanácskozás célja az európai bizton­sági és kegütm­űködési értekezlet össze­hívásának előkészítésével összefüggő problémák megvitatása. A találkozón részt vevő bolgár küldött­séget Ivan Basev, a csehszlovákot Jan Marko, a lengyelt Stefan Jedrychowski, a magyart Péter János, az NDK-belit Otto Winter, a románt Corneliu Manescu, a szovjetet Andrej Gromiko külügyminisz­ter vezeti. A tanácskozáson részt vesznek külügy­miniszter-helyettesek, valamint tanács­adók és szakértők. y _^***~~ (Folytatás a jie­ Li oldalon) Szovjet zászló a Marson a Bolygó körüli pályán a Mars 2. A Mars 2. szovjet automata állomás, amelyet ez év május 19-én vezéreltek bolygóközi pályára, 470 millió kilométer megtétele után november 27-én Mars kö­rüli pályára állt. A Föld és a Mars közötti távolság megtétele alatt az állomás tudományos készüléke kutatásokat végzett a bolygó­közi kozmikus térségben. A program­nak megfelelően július 17-én és 20-án, valamint november 27-én pályakorrek­ciókat hajtottak végre. Az utolsó pálya­­módosítást kizárólag a fedélzeti automa­tika segítségével végezték el. A manő­verezés után az állomás olyan röppályá­­ra tért át, amely 1380 kilométeres távol­ságra van a Mars felületétől. Az automata állomás Mars-közelbe ér­ve önműködően kioldott egy kapszulát, amely a Mars felületére helyezett egy szovjet­­címerrel díszített zászlócskát. MUNKABESZÜNTETÉS MILANÓBAN (UPI) Milánó ipari üzemeit az idén is megbénította a munkások immár hagyomá­nyos karácsony előtti sztrájk­ja. A munkások magasabb bé­rekért s az elbocsátások, va­lamint az olasz neofasiszta mozgalom (az MSI) ellen foly­tatott harc jegyében sztrájkol­nak. KOZMOSZ 459, (TASZSZ) A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz 459. jelzésű mesterséges holdat. A fedélzetén elhelyezett mű­szerek segítségével folytatják a világűr tanulmányozását a korábban bejelentett program­nak megfelelően. A mesterséges hold pálya­adatai a következők: Kezdeti keringési idő: 89,4 perc; a Földtől való legna­gyobb távolság: 277 kilomé­ter; a legkisebb távolság pe­dig 226 kilométer. A pálya hajlásszöge: 65,8 fok. A szputnyikon elhelyezett műszerek normálisan működ­nek.

Next