Magyar Hírlap, 1972. január (5. évfolyam, 1-31. szám)

1972-01-01 / 1. szám

V£C1 Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta.Magyar Hírlap 5. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. I / A 1*972. JANUAR, SZ OM ^ Ú j év küszöbén í^tt^Darvasi István Ogy szokás, hogy amikor átlépjük az új esztendő küszöbét, körül pillantunk a vlogban és házunk táján. Három héttel ezelőtt talán másként lehetett volna fogalmazni, most azon­ban — nem ok nélkül — újból le kell írni: a béke oszthatatlan. Kedvezőbb képünk le­­ne az új év első napján a­­ nemzetközi helyzetről, ha a hivatalos amerikai külpolitika rangjára emelt nemzetközi banditizmus nem küldte vol­na megint tömegesen bombázóit a Vietnami Demokratikus Köztársaság fö­llé, hogy nemzeti szuverenitással, adott iszával, emberéletekkel, ünneppel nem törődve szórják szörnyű terhüket, tekin­tet nélkül arra, hová hullanak. Becsüle­tes ember nem hagyhatta szó nélkül ezt a gaztettet fel is háborodott az egész tisztességes emberiség, nem hagyták szó nélkül még az Amerikai Egyesült Államok józanabb, korrektebb politikusai sem. A Vietnam elleni amerikai agresszió, az arab országok területét megrabló izraeli agresszió azt bizonyítja, hogy háború ott van a földön, ahol az im­perializmus közvetlenül tör népek, nem­zetek függetlenségére és jogaira, vagy m­­ás okot támogat ugyanebben. Nincs háború ott, ahol az imperia­lizmust máris képes féken tartani a szo­cialista világrendszer, benne a Szovjet­unió és a vele szövetséges szocialista országok, a Varsói Szerződés ereje. Ezért van több mint negyedszázada béke Európában, ezért nem fenyeget harmadik világháború közvetlen veszé­lye. Vietnam, az arab országok példája mutatja, mit tenne az imperializmus Európában is, ha módjában állana. Kontinensünkön valóban örvendetes változások történtek az elmúlt másfél esztendőben. A múlt évben létrejött a szovjet-NSZK, a lengyel-NSZK szerző­dés, az idén pedig megszületett a négy nagyhatalom megállapodása Nyugat- Berlinről, majd ugyan e tárgyban meg­egyezett a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya a Német Szövetségi Köztársaság kormányával és a nyugat­berlini szenátussal. A Német Szövetsé­gi Köztársaság kormánya elindította a két egyezmény ratifikációs eljárását. Megteremtődtek az összeurópai bizton­sági értekezlet feltételei. Az értekezlet már 1972-ben is összeülhet. Ha pedig szilárd alapokra helyeződik Európa biz­tonsága, akkor szilárdabban bízhat az emberiség is abban, hogy nem fenye­geti harmadik világháború katasztró­fája. Az európai helyzet javulása a nem­zetközi erőviszonyok kedvező változásá­val, a szocialista országok eredményes fáradozásaival és számos nyugat-euró­pai tőkésország kormányának a felis­mert nemzeti érdekből fakadó megegye­zési készségével magyarázható. Nehézségek persze voltak és lesznek. De a különböző társadalmi rendszerű európai országok meg tudnak egyezni, ha békéjükről, biztonságukról és együtt­működésükről van szó. Aki Európában is a legtöbbet fanyalog és akadékos­kodik, az az Egyesült Államok kormá­nya, amely nem Európa népeinek béké­jét és biztonságát szorgalmazza, ha­nem saját uralkodó osztályának politi­kai, gazdasági és katonai érdekeit vé­delmezi. A béke oszthatatlan. Harcolunk az európai biztonságért, mert ez a világ­háború elkerülésének előfeltétele, de tudjuk, hogy ha nincs világháború, ak­kor még nincs világbéke. Világbéke ak­kor lesz, ha az imperialista agressziót mindenütt legyőzi a béke, a nemzeti függetlenség, a tárgyalások politikája. Akkor beszélhetünk majd békés egymás mellett élésről, osztatlan békéről. Házunk tájáról elégedetten mondhat­juk el, hogy békés, nyugodt, sikeres esz­tendőt hagyunk magunk mögött. A Ma­gyar Népköztársaság nemcsak élvezője a kedvező európai helyzetnek, de kiví­í­vott nemzetközi tekintélyével, aktív kül­politikájával elő is segítette létrejöttét Közreműködött a magyar külpolitika mindenütt, ahol segíteni lehetett az im­perializmus elleni harcban, a béke és a nemzeti függetlenség védelmében. Kedvező a hazai kép, ha a gazdasági és kulturális fejlődés átfogó számada­tait nézzük, vagy az életszínvonal eme­lésére, a létfeltételek javítására vonat­kozó beváltott ígéretekre gondolunk. Ebben az évben is terv szerint emelke­dett az ipari termelés, a nemzeti jöve­delem és örvendetesen javult a munka termelékenysége. Sikeres esztendőre te­kinthet vissza a mezőgazdaság is. Az életszínvonal emelkedése látható az üz­letek kirakataiban és az emberek öltö­zékén éppen úgy, mint az ünnepi vidám­ságon, a terített ünnepi asztalokon. Ahhoz azonban, hogy a szocialista építés programja, a negyedik ötéves terv és annak részeként az 1972. évi terv zökkenőmentesen valósuljon meg, le kell küzdeni néhány időközben tá­madt nehézséget. Rendet kell teremte­ni a beruházásokban, azaz helyre kell állítani a helyes, egészséges arányt a nemzeti jövedelem fogyasztásra és fel­halmozásra fordított hányada között. Fokozatosan meg kell szüntetni a nem­zetközi fizetési mérleg hiányát és az államháztartás deficitjét. Az életszínvo­nal emelésének terveit ugyan eddig is végrehajtottuk és - mint a hivatalosan is bejelentett rendelkezésekből látható - 1972-ben is végrehajtjuk, de az egyenletes fejlődés feltételeinek megszi­lárdítása megköveteli az egyensúlyi problémák megoldását A párt, a kormány, az országgyűlés tájékoztatta a közvéleményt e közgaz­dasági problémáikról, bár a lakosság mit sem érez és nem is fog érezni belő­lük. Az őszinteség és a tömegekkel való tanácskozás azonban elválaszthatatlan alkotóeleme a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikájának és mindig meg is hozza gyümölcsét. Könnyebben dol­gozik az ország vezetése, minden mi­nisztere, de minden gyárigazgató, ter­melőszövetkezeti elnök, vállalati igazga­tó is akkor, ha tudja, hogy tevékenysé­gében bízik és azt támogatja a dolgozó nép. A szocialista nemzeti egység akkor igazi, akkor szilárd és erős, ha a tö­megek­ minden lényegeset tudnak az ország, a szocialista építés belső és nemzetközi problémáiról. Számtala­n példa van már arra, hogy az őszinte tájékoztatás, a tömegekkel való tanácskozás megkönnyíti a legne­hezebb problémák megoldását is. Mivel a párt és a kormány immár több mint másfél évtizede így drogozik, mivel a dolgozó nép ennek tudatában van és a bizalmat bizalommal, munká­­val viszonozza - él, erősödik és fejlődik a szocialista nemzeti egység, épül és fejlődik a szocialista Magyarország. Megalapozott, egyenletes fejlődés , A népgazdaság 1972. évi terve /?p^13 } A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jó­váhagyta az 1972. évi népgazdasági ter­vet, amelyet a IV. ötéves tervben meg­határozott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztala­tainak figyelembevételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971- ben a kitűzött célok nagy részét sike­rült elérni. A társadalmi termék mint­egy 7,8 százalékkal emelkedett, a nem­zeti jövedelem ennél némileg gyorsab­ban nőtt. A népgazdaságban a foglalkoz­tatottak száma a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 5,5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az építési-szere­lési teljesítmény 11—12 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — a kedvezőt­len időjárási viszonyok miatt viszonylag alacsony 1970. évi színvonalhoz képest — 9—10 százalékkal emelkedett. Javult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,5—6 százalékkal nőtt. Az ipari terme­lés emelkedését teljes egészében a ter­melékenység növekedése biztosította. A munkaerő-vándorlás mérséklődött. Az építőiparban az egy munkásra jutó termelés körülbelül 7 százalékkal több, mint tavaly. Az építőipari termelés nö­vekedésének min­tegy kétharmad része a termelékenység emelkedéséből szárma­zik. Jóllehet a termelő ágazatok a tervnek megfelelően fejlődtek és számos terüle­ten kedvező tendenciák mutatkoznak, néhány területen a fejlődés eltért a ter­vezettől. A belföldi felhasználás a nem­zeti jövedelemnél gyorsabban emelke­dett, aminek fő oka a beruházásoknak az előirányzatot meghaladó növekedése. A tervezettnél gyorsabb ütemben emel­kedtek a készletek is. Emellett a fogyasz­tás növekedési üteme és volumene is meghaladja a tervezett mértéket. A behozatal mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a kivitelnél és a ter­vezettnél gyorsabban emelkedett. A ki­vitel és a behozatal eltérő fejlődése kö­vetkeztében a külkereskedelmi árufor­galom egyenlege kedvezőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakosság életkörülményeit megha­tározó tényezők 1971-ben az ötéves terv­nek megfelelően alakultak. Az életszín­vonal növekedése összességében megha­ladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 6 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzbevételei körülbelül 10 százalékkal haladják meg a múlt évit. A jövedelmek növekedése és a teljesít­mények emelkedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyból származó jövedel­mek növekedése nagyobb részben az át­lagkeresetek emelkedéséből, a mezőgaz­dasági jövedelmek növekedése pedig az áruértékesítés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 száza­lékkal nagyobb a tavalyinál. A fogyasz­tói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a ter­vezettnél. * Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező vonásai­nak erősítésében és ezen keresztül a gaz­dasági egyensúly javításában jelölte meg. Ennek megfelelően az 1972. évi népgaz­dasági terv a társadalmi-gazdasági előre­haladás és az életszínvonal folyamatos növelésének tartós megalapozása érde­kében a termelés egyenletes fejlesztését és a felhasználásnak a lehetőségekkel összhangban álló növelését irányozza elő. Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jö­vedelem 5,6 százalékkal emelkedik. Ez lényegében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves növekedési ütemnek. A nemzeti jövedelem felhasználásának növekedési üteme az 1971. évihez képest mérséklődik. Ezen belül a fogyasztás 5 százalékkal, az ötéves tervvel megegye­zően nő. A felhalmozás volumene (beru­házások, készletek) az 1971. évi szinten marad, így a felhasználás aránya kis­mértékben a fogyasztás javára változik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítására van lehető­ség. A terv a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befeje­zésének meggyorsítására összpontosítja, következésképpen az, 1971. évinél keve­sebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszközökből megva­lósuló beruházásokra 49—50 milliárd fo­rintot, az ötéves tervben az ez évre szá­mítottnál 5—6 milliárd forinttal­ és az 1971. évinél 2—2,5 milliárd forinttal na­gyobb összeget irányoz elő. A vállalati és a szövetkezeti döntésektől függő be­ruházások értéke 56 —57 milliárd forint lehet. A beruházások tervszerű végre­hajtását szolgálják az 1972. január 1-én életbe lépő kormányzati intézkedések. Ipar, építőipar Az ipari termelés 1971-hez képest 5—6 százalékkal emelkedik. A növekedés a belföldi igények jobb kielégítése mellett biztosítja a tervezett exportot is. A terv számításai szerint — a negye­dik ötéves tervben előirányzott szerke­zeti változásoknak megfelelően — az át­lagosnál gyorsabban növekszik a vegy­­ipar a villamosenergia-ipar, valamint az építőanyag-ipar termelése. A terv előirányozza a kapacitások ed­digieknél hatékonyabb kihasználását, a munkaerő-gazdálkodás javítását, a ter­melés és az értékesítési lehetőségek jobb összehangolását. Az iparban foglalkoztatottak létszáma körülbelül 0,5 százalékkal, mintegy 8—9 ezer fővel bővül. A műszaki intézkedé­sek, munkaszervezés javításának ered­ményeképpen a munka termelékenysége a termeléssel közel hasonló ütemben emelkedik. Az építőipar termelése 3—4 százalék­kal lesz nagyobb, mint 1971-ben. A kapa­citásnövekedést elsősorban a közműépítő vállalatok fejlesztése, továbbá a könnyű­­szerkezetes építési program folytatása segíti. Az építőipari munka termelé­kenysége a mérsékelt termelési előirány­zattal összefüggésben körülbelül 4 szá­zalékkal nő. Mezőgazdaság A terv 1972-ben a mezőgazdasági ter­melés 2—3 százalékos emelkedésével számol. A növénytermelés mintegy 3—4 százalékkal nő. Szántóföldi növényekből a terv — tekintettel az 1971. évi jó ered­ményekre — terméshozam-emelkedéssel nem számol, míg zöldségfélékből 23—24, szőlőből 12—13, gyümölcsből pedig 21—22 százalékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésben a termelés mér­sékelten, mintegy 1—2 százalékkal nő. Hasonló ütemben emelkedik a vágóállat­termelés is. A terv a sertésállomány 1971. évi szintjével és a szarvasmarha-­­állomány növekedésével számol. A me­zőgazdasági termelés és a tervezett im­(Folytatás­, a 3. oldalon)

Next