Magyar Hírlap, 1972. április (5. évfolyam, 92-119. szám)

1972-04-01 / 92. szám

Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1972. ÁPRILIS 1. SZOMBAT 13 TEVE NAPLÓ TEGNAP, PÉNTEKEN, műsorzáró volt az Angyal-kurtidal. Annak ellenére, hogy az elektronikus szemérmesség — most ne feszegessük, hogy okkal-e, vagy ok nélkül — a késő estébe utasította Thurzó Gábor tévéjátékát, mi mégis naplónkba iktatjuk a darabbal kapcsolatos észrevételeinket. Megköveteli ezt az író rangja, de kivívta magának ezt a jogot a látott mű is. Nem kaptunk gáncstalan remeket. A forgatókönyv alapjául szolgáló szikár kis novella sem volt az. Thurzó először 1949- ben találkozott a témával. Az eltelt, majd negyedszázad során a probléma nem évült el, s hogy most képernyőre került, nyilván nem csupán a műfaj kényszeréből, tovább formálódott. Ez a változás az író belső fejlődéséről, erkölcsi-társadalmi problémaérzékenységének fokozódásáról ad megbízható jelzést. Az első változatban in médiás rés indul a ,,lakli” Kara Eszter históriája. A habkönnyű kalandocska, melynek ő a „rendelésre szállított” főhőse, elkomorul. A lány, a fellobbanó szerelem fényében rádöbben arra, hogy eljátszott kis élete az áhított Paradicsom küszöbén kívül rekeszti. Ez a képlet sokkal árnyaltabbá, gazdagabbá és problematikusabbá válik a tévéjátékban. Nem a mérnök kezdeményez, hanem enyhén Mefisztó barátja, a „majompofa”, Futász Jóska szervezi meg számára ezt a kéretlen szórakozást, a „rendes ember”, feleség és két gyermek várja Eszéken, és egy tengerparti nyaralás, Dalmáciában. Alaposan „megterhelve” indul a vállalkozásra most már a férfi is. Ha „bücsüköt”, közkézen forgó partnerét múltja miatt űzi el a lángpallosú angyal a végső megoldást kínáló igazi szerelemtől, a mérnököt társadalmi helyzete, ezzel összefüggő etikai normái rekesztik ki a futó örömök paradicsomából. Thurzó erkölcsi problémákat feszegető drámai fél napja ebben az új megfogalmazásban bizonyos társadalmi hátteret is kap. De vajon, eljut-e a teljes értékű megoldáshoz az író? Van-e végső szava a felvillantott kérdésekkel kapcsolatosan? A férfinak van-e igaza, aki kissé megpörkölődve, de visszatér a családi háromszoba komfort fikuszokkal felékesített örömei közé, vagy a lánynak, aki szerelmében „megtisztulva”, ha szerényen is, de jelzi a polgári paradicsomhoz való jogát? Az író is-is választ ad. Ez a tétovaság — vajon lehetséges, hogy ebben a kérdésben nincs is bizonyosság? — érződik a rendezői teljesítményen és a színészi munkán is. Máriássy Félix, a rendező, szemmel láthatóan visszafogja az érzelmeket, fél a túlszínezéstől, talán a perdita-érzelmesség feltörésétől. Bánffy György férfias hitellel játssza el a természetüknél fogva suta szituációk zavarát, a lány tétovasága azonban nem tudatos „alakítás”, hanem szervi bizonytalanság. Gyöngyössy Katalin nem tudott mit kezdeni Kücsük Eszter figurájával. Hogy csupán egy példát említsünk, szinte „kihagyta” a darab drámai csúcspontját és kulcsát jelentő feleség-,,játékot”. Leírtuk már, nem hibátlan mű Thurzó tévéjátéka. Olyan igényes írói munka azonban, amely megérdemelte a nézők figyelmét. Reméljük, hogy problémái tisztultabb formában és kibontottabban viszszatérnek még az alkotó érdeklődésének fókuszába. Aki az angyalt megidézte, annak kell megbirkóznia vele a győzelemért. MA, SZOMBATON, ünnepi és bőséges választékkal kedveskedik a képernyő. Először is a kalandok barátainak. Sienkiewicz Michal ura a 13. résszel befejezi pályafutását. Bizonyára sokaknak fáj majd a búcsú a derék „leventétől”. De figyelmes húsvéti ajándékként, az efféle sebekre már a kora délutáni órákban gyógyírt hoz a Bonivar szíve. Nagiskin regényének háromrészes filmváltozata az ünnepeknek afféle könnyű csemegéje lesz. A kacagást Tahi László vígjátéka, a Karikacsapás szervezi. A vígjátéki bonyodalom, melyet a József Attila Színház előadásában rögzítettek, a protekció dzsungelében zajlik. A darab motorja Voith Ági és Bodrogi Gyula komédiázó kedve. Különleges művészi élményre számíthatnak a sanzon kedvelői: Gisela May Brecht-dalokat énekel Weil, Dessau és Eisler melódiáira. A Wajda-sorozat, éjszakai előadásban, a Légyfogóval fogja meg az érdeklődést. Bélley Pál A lottó e heti nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a Tamásiban megtartott 13. heti lottósorsoláson a következő számokat húzták ki: 20 24 31 57 73 Az április 3-án megtartandó tárgynyereménysorsoláson a 11. játékhét szelvényei vesznek részt. Véget ért a Janus Pannonius tudományos ülésszak A Magyar Tudományos Akadémia — a költő halálának 500. évfordulója alkalmából — tudományos ülésszakkal adózott Janus Pannonius emlékének. A Pécsett rendezett négynapos irodalomtudományi tanácskozás, amelyen száznál több irodalomkutató vett részt, pénteken befejezte munkáját. Mintegy 35 előadás és számos hozzászólás hangzott el. A magyar irodalmárok mellett belga, csehszlovák, francia, jugoszláv, lengyel, olasz, osztrák és román tudósok ismertették a költő életével és munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményét. A tanácskozás továbbfejlesztett — kibővített és dokumentált — anyagát az Akadémia kiadja. A következő évek során neves kutatók közreműködésével elkészítik és megjelentetik a költő műveinek kritikai kiadását. Távolabbi terv: a Janus Pannoniusmonográfia megírása és kiadása. Vásárlási hajrá az üzletekben Mentesítő vonatok az ünnepeken A péntek és a szombat már az élelmiszer-kereskedelem ünnep előtti hajrája. Az élelmiszer-kereskedelem gazdag választékkal várja a vásárlókat. A húsvétra szánt füstölt húsból, sonkából már sok fogyott — a Csemege-üzletek például a tervezett 11 vagonnyi áruból eddig 7 és felet eladtak, de ez a boltokban szinte meg sem látszik. Az „Éjjel-nappal” élelmiszer-áruház „sonkakirakata” és -osztálya például még mindig tömve van áruval. Folyamatosan kapják az üzletek a friss sertés- és marhahússzállítmányokat, van elegendő baromfi, s kiapadhatatlannak mondják a friss tojásutánpótlást is. Gondot csak az okoz, hogy aki eddig nem vette meg az alapvető élelmiszereket, a cukrot, a lisztet, a zsírt, a szombati napon valószínűleg csak sorbaállással juthat áruhoz. A Közért és a Csemege Vállalat az ilyenkor különösen kulcsfontosságú két iparággal, a tejiparral és a sütőiparral, megállapodott a friss szállítmányok menetrendjében. Eszerint kenyeret és szükség szerint tejet még szombaton délután is kapnak a boltok. A három pihenőnapot egyébként „megszakítja” az élelmiszer-kereskedelem. Budapesten húsvéthétfőn mintegy 300 üzlet tart nyitva, friss kenyeret és péksüteményt árusít. A tejipar ezen a napon 200 ezer liter tejet szállít a boltokba, s ez elegendő lesz a szerda reggeli nyitásig. A közlekedés két nagy vállalata, a MÁV és a Volán befejezte az ünnepi csúcsforgalmi előkészületeket, most már az utasok zavartalan elszállítása a teendő. A vasút péntekre behívta szabadnapos dolgozóit, valamennyi pénztárt kinyitották, készenlétben állnak a mozgó jegyárusok, s munkához láttak a vasutas tisztképzősök és a szaktanfolyamok hallgatói is, akik a tájékoztató szolgálatot erősítették meg. Pénteken már 43 mentesítő vonat közlekedett, a Nyugati pályaudvarról például tíz kisegítő szerelvény indult. A Keleti pályaudvar kilenc metesítő vonattal erősítette meg a miskolci fővonalat ezen a napon. Az ünnepi forgalomban egyébként a szokásosnál 234- gyel több vonat áll az utasok rendelkezésére. A Volán Tröszt vállalatai az ünnep előtt és alatt országosan 3200 mentesítő járattal szolgálják a csúcsforgalom zavartalan lebonyolítását. A legtöbb kisegítő járatot a tapasztalatoknak megfelelően Budapestről Jászberénybe, Kalocsára, Bajára, Mohácsra, Kerekegyházára, Tiszakécskére indítják. Megerősítik a Mátrába, a Bakonyba, a Dunakanyarba közlekedő járatokat. Az első mentesítő buszokat — szám szerint mintegy hetvenet — pénteken délután indították az Engels téri pályaudvarról, ahonnan szombaton újabb 130—140 kisegítő kocsi szállítja az utasokat. Miután a pályaudvaron a következő napokban a szokásosnál két és félszer több kocsi fordul meg, pótpályaudvart létesítenek. A Szent István téren szombaton reggeltől megtiltják a parkolást. Ott várakoznak majd az indulásra előkészített tartalék kocsik. Tizennyolc halott Több mint száz himlőbeteg Jugoszláviában A Politika című belgrádi napilap pénteki számában újabb — mint közli, megbízható forrásból származó, de hivatalosan meg nem erősített — számadatokat közöl a Jugoszláviában csütörtök este történt feketehimlő-megbetegedésekről. Ebből kitűnik, hogy eddig 131-en betegedtek meg és közülük 18-an haltak meg. A lap közlése szerint az újabb megbetegedések — egy Corna Gora-it kivéve — a már elkülönített személyek között jelentkeztek. A Corna Gora Köztársaságban levő Plav helységben (Koszovó tartomány közvetlen közelében) a betegséget egy 52 éves földműves kapta meg, aki meglátogatta a Gyakovica (a betegség koszovói központja) községben élő lányát. A beteget és mindazokat, akik vele kapcsolatban voltak, azonnal elkülönítették. Ausztriában továbbra is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a himlő behatolását megakadályozzák. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a húsvéti ünnepekre sok ezer jugoszláv vendégmunkás utazik haza, őket viszont csak oltással engedik át az osztrák—jugoszláv határon. Bécsben kevésnek bizonyult a város több helyén megnyitott oltási hely. A város több más helyén gyorsan újabb egészségügyi állomást kellett nyitni. Az egyiptomi hatóságok széles körű oltási kampányba kezdtek. Mint az egészségügyi minisztérium közölte, a kampánynak az a célja, hogy megakadályozzák a fekete himlő esetleges kitörését az EAK-ban. John Munro közegészségügyi miniszter csütörtökön közölte, hogy az Európából Kanadába érkező utasok oltási bizonyítványait szigorúan ellenőrzik, tekintettel a járványra. Az oltási bizonyítvány nélkül érkező utazókat a helyszínen oltják be, illetve szükség esetén karanténba helyezik. Szaloniki orvosait készültségbe helyezték annak megakadályozása érdekében,hogy a feketehimlő-járvány Jugoszlávia határain át bejusson Görögországba. Görögországban pénteken bejelentették, hogy a Jugoszláviából érkező utasoknak himlőellenes oltási bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, továbbá Macedónia és Trácia lakosságát felszólították, hogy oltassa be magát a járvány ellen. Meleg kirándulóidő várható Közép- és Nyugat-Európában a hét végére visszatért a melegebb idő, újból 14 —17 fokos a hőmérséklet. A további jó időt a nyugat felől közeledő hűvös levegő veszélyezteti, ami szombaton éri el hazánkat. Ez a kirándulók programját azonban nem érinti, mert csak kisebb felhősödés és néhány futó zápor jelzi érkezését, a meleg, napos idő marad. A címnek van értelme, csupán meg kell fejteni. Ugyanis: rejtvény és nem is könnyű. Ezt Karinthy Frigyes vallotta be. Három hétig törte a fejét, megpróbálta a saison szót „évad”-nak, magyarul, seasohnek, angolul és Fahrzeitnak, németül. Csupán addig jutott el, hogyha igaz Hamlet mondása: „nincs rossz és jó, csak a gondolatban, az is igaz, hogy nincs titok és megoldás, csak az elemző értelem számára”. Mire e tárca végére érnek, a megoldás is az ölükbe hullik. Addig is szóljunk arról, aminek csábító piros-barnája ma lépten-nyomon a szemünkbe ötlik, s amelynek illata felvonja az emlékezés zsilipeit, beszéljünk a sonkáról. Mindenki ismerni véli, pedig léte melő misztérium és tudományos probléma. „Már a régi rómaiak is ismerték a bőrt” és a pernát, sőt a perna convoluta-t, vagyis a sonkát és annak „kötözött” változatát. Viszont az óitáliai oszkuszok néptörzsének egyik istennőjét ugyanígy nevezték. Egyes merészebb elmék arra gondolhatnak, hogy a tavaszi istenségek körében helyet foglaló Perna és a húsvéti sonka valahol a mitikus mélyben összekapcsolódik egymással. Merész feltevés. Ennél jóval szolidabb állítás, de tény, hogy hazánk földjén az első sonkákat a kelták pácolták, füstölték a Bakony makkján hízott sertésekből. Honfoglaló őseink sonkafogyasztásával kapcsolatosan megoszlik a tudósok véleménye. Egyesek szerint nem tartozott étrendjükhöz, mert aligha terelhettek magukkal kondákat a nyugatra vonulás során; mások amellett érvelnek, hogy a borjú nagyságú „szalontai sertés” keleti hozományunk. Ami tény: már az Árpád-kor idején oklevelekbe foglalták, hogy „ahová a király úr disznaja jár legelni, oda járjon az apát úré is”, továbbá megszületett az a közmondás, hogy „jobb egy sódar, mint egy sógor” ... A nyelvészek szerint mind a sódart, ezt a „lapockából készített füstölt húst”, mind a sonkát, a pácolt és füstölt combhúst a „sógortól” lestük volt el. A mi sódarunk a német Schusterből (váll) származik, a sonkánk pedig a Schanke-ból ered. Ugyanis, nemcsak mifelénk ünnepi eledel ez, nagy becsben tartják Európa-szerte, Westphaliától Prágáig, Yorktól Parmáig, ahol nem csupán az ibolyák illatoznak húsvét idején, hanem a prosciutto di Parma is. A belgák a jambon d’Ardennes-szel büszkélkednek, spanyol híresség a jamon serrano, a Huelva vidékéről, ahol is hóba temetve érlelik a becses combokat. Említhetnék az olaszok sonkából elfajzott zampinóját, vagy a Virginia hamét, az Egyesült Államokból, amelynek „nyersanyaga” amerikai mogyorón hízott és alma- meg hickoryfa füstjén nemesedett sonkává, de érjük be szerényen, sőt nem is olyan szerényen, mert remek étel — a csülökkel. A nyelvészek számára titok, nem tudják megfejteni a szó eredetét, a nyelvek számára öröm, ha jó reszelt forma kerül mellé. Ezennel hazai és ünnepi tájakra kanyarodtunk vissza. Hajdanában a sonkák sonkája — a kassai volt. Emlékezetét a Magyar Nemzeti Gazda 1814. évi kötete őrizte meg számunkra. A Krúdy által is gyakran emlegetett kassai sódar pácolása ekként történt: „Végy fél font salétromot, három font közönséges sót, mindeniket porrá törve. Végy még három marok fokhagymát, meg annyi fenyőmagot, ezeket is jól megtörve, vegyítsd össze jóformán. Ezzel dörzsöld meg erősen a már villával jól megszurkált sódarakat és rakosgasd be egybe, sózás közben egy kis félfenekű átalakba, kemény nyomkodással és fenekeid be, hogy levegő ne férjen hozzá. Négy hétig hengergesd, mint az uborkát szokás, egy oldalról másikra, fenékről fenékre. Akkor aztán szedd ki, aggasd fel egy heti füstre, innen akaszd föl száraz, szellős helyre — eláll akármeddig, a színe, s íze hatalmas.” Ugye, ezek után világos a címül adott rejtvény megfejtése? Karinthy, mint mondottuk, nem boldogult vele, szinte belebetegedett a dologba. Kassaisonka ... „Egy napon ötéves unokaöcsém, aki akkor tanult olvasni, meglátta jegyzeteim között és silabizálni kezdte. És egy fél perc alatt elolvasta, magyar nyelven, így: Kassai sonka.” byp Kassaisonka AE 21-19 A keresztutcánál — mielőtt lelépnék a járdáról — beidegzett ösztönnel balra pillantok. Látom, legalább kétszáz méterről közelít egy autó. — Mindenesetre biztonságos távolságnak tűnik, még bőven átérhetek a túlsó oldalra. Elindulok. A kocsi ebben a pillanatban felgyorsul, s nyolcvanas tempóban vágtat felém, majd gumisikoltás és fékcsikorgás hallatszik: harminc centiméternyire tőlem megáll. Egy pillanatra látom csak a Polski-Fiat vezetőjét, nevet. Élvezi, hogy megijesztett. Rákapcsol, s mintha csak a próbapályán lenne, pillanatok alatt dörögve eltűnik a Nagykörút felé. Mire végiggondoltam, milyen kár, hogy nem jegyeztem meg a rendszámot, ámokfutó autósom - immáron visszafelé - rohanva, csikorogva fékez. — Valami nem tetszik? — szól ki a vezető az ablakon. — Fel kellene magát jelenteni - mondom. — Szándékos veszélyeztetés, felelőtlenség így vezetni. - Próbálja csak meg szakikám - hangzik a válasz. - Tudja, kinek a kocsija ez? - És pillanatnyi szünet után megnevezi a tekintélyes közintézményt a kocsi gazdájaként. Miért gondolja, hogy e tekintélyes közintézmény politikai súlya, közéleti rangja egyben az ő teljesen magánúton elkövetett hatalmaskodását alkalomadtán fedezni lenne hajlandó rejtély. Nem ártana felvilágosítani arról, hogy téved, s hogy a közlekedési vandalizmusra nincs mentség. A Polski- Fiat egyébként az AE 21-19-es forgalmi rendszámot viseli. G. P.