Magyar Hírlap, 1972. május (5. évfolyam, 120-149. szám)

1972-05-14 / 132. szám

Magyar Hírlap ^v/ihroK^MZETKOZ, POLItIKA^ ^ ^ IgfUjTMAJUS 14, VASARNAP ! NDK—román barátsági szerződés Nicolae Cemisescu és Erich Honecker beszéde (ADN) A Bukarestben pénteken dél­után megtartott NDK—román barátsági nagygyűlésen beszédet mondott Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a román államtanács elnöke és Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára. Nicolae Ceausescu méltatta a két or­szág együttműködésének kedvező alaku­lását, az aláírt barátsági szerződés jelen­tőségét és a két országnak a szocialista építésben elért sikereit. Románia külpo­litikájáról beszélve elmondotta, hogy különleges figyelmet szentelnek az összes szocialista országgal való barátság és együttműködés fejlesztésének. Románia támogatja a KGST-n belül az együttmű­ködést, fejleszti kapcsolatait a Varsói Szerződés tagállamaival. Nemzetközi kérdésekről szólva az RKP főtitkára kiemelte az NDK elismerésé­nek fontosságát minden állam részéről. Méltatta a Szovjetunió hozzájárulását az európai enyhüléshez s kihangsúlyozta a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyu­gatnémet, a­­ Nyugat-Berlinre vonatkozó, valamint a két német állam közötti szer­ződések ratifikálásának jelentőségét. Ceausescu síkraszállt az európai bizton­sági értekezlet mielőbbi összehívásáért, majd elítélte az Egyesült Államok újabb eszkalációját Vietnamban. A Közel-Ke­lettel kapcsolatban kijelentette, hogy­ a rendezés útja a BT határozatainak vég­rehajtása. Erich Honecseer beszédében rámutatott, hogy az NDK-román barátsági szerző­dés megfelel a Szovjetunióval szövetsé­ges minden szocialista ország érdekei­nek. A két ország sikereiről szólva, em­lékeztetett, hogy az ehhez vezető utat a szovjet hadseregnek a hitleri fasizmus feletti győzelme nyitotta meg. Honecker hangsúlyozta a KGST komplex program­jában szereplő kooperációs kapcsolatok jelentőségét. Nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban Erich Honecker kiemelte a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamá­nak hozzájárulását kontinensünk béké­jének megszilárdításához. Kijelentette, hogy ha az NSZK ratifikálná a moszk­vai és varsói szerződést, lehetővé válna, hogy az NDK kormánya eszmecserét kez­deményezzen a Brandt-kormánnyal a két állam közötti diplomáciai kapcsola­tok létrehozásáról. * (MTI) Az NDK párt- és kormánykül­döttségének romániai látogatásáról ki­adott közlemény beszámol a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződés aláírásáról. A két küldöttség a tárgyalások során tájékoztatta egymást a szocialista építés­ben elért eredményekről, a kapcsolatok állásáról és fejlesztésük lehetőségeiről. A gazdasági együttműködést illetően, a két fél kiemelte a KGST szerepét s meg­erősítette, hogy fejleszti a sokoldalú együttműködést a KGST tagállamaival. Hasonlóképpen foglaltak állást a Varsói Szerződésen belüli együttműködéssel kapcsolatban. Kiemelték, hogy egy euró­pai biztonsági és együttműködési rend­szer pozitív hatással lenne az egész nem­zetközi életre. A felek elítélték az Egyesült Államok legújabb agressziós akcióit, határozottan követelték a VDK elleni katonai akciók beszüntetését, az amerikai és szövetsé­ges csapatok kivonását Indokínából. A Közel-Kelettel kapcsolatban a feleik a konfliktusnak a BT határozata alapján történő politikai rendezése mellett fog­laltak állást. A nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalommal foglalkozó részben a köz­lemény leszögezi, hogy az NSZEP és a Román KP fejleszti elvtársi kapcsolatait a többi kommunista és munkáspárttal, és minden erejével hozzájárul a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egységének és összeforrottságának erősítéséhez, az 1969-es moszkvai nyilatkozatban a pár­tok közötti kapcsolatokra előírt elvek és normák alapján. Az NSZEP Központi Bizottsága és az NDK kormánya román párt- és kor­mányküldöttséget hívott meg látogatás­ra. Pünkösdi látogatások az NDK-ba (MTI) Az NDK Nyugat-Berlinben fel­állított öt irodájában e hét végéig 158 000 igénylés érkezett nyugat-berlini polgá­roktól, akik azt kérték az NDK hatósá­gaitól, hogy a pünkösdi nyolcnapos lá­togatási időszakban engedélyezzék szá­mukra a Német Demokratikus Köztár­saság felkeresését. Ennél lényegesen több azoknak a nyu­gat-berlinieknek a száma, akik NDK- beli rokonaik és ismerőseik útján köz­vetlenül fordultak az NDK hatóságaihoz. A jövő szerdán kezdődő látogatási idő­szakban előzetes becslés szerint három­negyed millió nyugat-berlini lépi majd át az NDK határát. A népi erők Saigon közelében (Folytatás az 1. oldalról) hajókat Quang Tun tartományban indí­tott ellentámadási kísérletének támoga­tására használják fel. Hadifogoly pilóták sajtóértekezlete Tóth Pál, az MTI hanoi tudósítója je­lenti: Pénteken este a Hanoiban akkreditált külföldi tudósítók egy csoportja meglá­togatta fogoly amerikai pilóták egyik ha­noi táborát. Ngo Dien, a VDK külügyminisztériuma sajtófőosztályának vezetője tájékoztatta a tudósítókat arról, hogy azok az ameri­kai pilóták, akik előző nap a háború be­fejezését követelő felhívással fordultak az USA kongresszusához és az amerikai néphez, kérték, hogy illetékes vietnami szervek tegyék lehetővé találkozásukat a külföldi sajtó tudósítóival. Ketten közülük: Edison W. Miller és Walter E. Wilber, a haditengerészeti légi­erő alezredesei régi foglyok, Millert csak­nem öt, Wilbert pedig négy éve fogták el. A többi hat csak december, illetve február óta fogoly. Egyikük kezén még gipszkötés van. Mindannyian a sorsukkal ugyan meg nem békült, de a bánásmód­dal elégedett emberek benyomását keltik. David W. Hoffman őrnagy beszél leg­többet közülük, a többiek inkább csak közbeszólnak vagy kiegészítenek. A hozzá­juk intézett kérdésekre adott válaszok­ból kitűnik, hogy jól tájékozottak az utób­bi hetek bombázásai során okozott károk­ról, ismerik a haiphongi, a hanoi, a Thanh Hoa-i gaztetteket. Akadozva, a félmonda­tokban beszélnek ezekről, legfeljebb any­­nyit mondanak: önöknek igazuk van, uraim, sok borzalmat követnek el bom­bázóink. Hoffman külön nyilatkozatot olvas fel: — Tévedés lenne azt hinni, hogy a mos­tani támadás elősegíti a békét. Mi már tudjuk, addig nem lesz vége ennek a há­borúnak, míg a vietnami nép ki nem vívja függetlenségét, biztonságát — mondja. Cutton kapitányt faggatjuk: mit csinál­nak a riadók idején? — Őreink gondoskodnak rólunk, egé­szen jó óvóhelyeink vannak, természete­sen elbújunk a bombák és rakéták elől. A fogoly pilóták elmondották, hogy nézeteiket, az amerikai agresszió beszün­tetésének követelését sok fogolytársuk osztja. Ők azok képviseletében intéztek felhívást az amerikai néphez. Hangsú­lyozták, leghőbb vágyuk, hogy hazatér­hessenek s meggyőződésük, hogy ezt nem a további bombázások, hanem csak az amerikai erők teljes kivonása és a békés tárgyalás segítheti elő. Tiltakozás világszerte (MTI) Az amerikaiak újabb vandál cselekedetei ellen tart a tiltakozás.­­ A magyar nőket mélységesen meg­döbbentették és felháborították az Egye­sült Államok kormányának újabb ag­resszív, a nemzetközi jogot lábbal tipró, saját békeszólamait meghazudtoló cse­lekedetei — olvasható a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének táviratá­ban. Az USA szándékaival ellenkező célt ér el: maga ellen fordít minden józanul gondolkodó, tisztességes embert, s még nagyobb erővel hangzik fel a békére vá­gyó milliók tiltakozása. A szovjet emberek is országszerte til­takoznak a vietnami háború eszkaláció­jára tett újabb, agresszív, amerikai lé­pések ellen. Pénteken Moszkvában, Bakuban és más szovjet városokban tiltakozó nagy­gyűlésekre került sor. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa 98 milliós tagsága nevében, ugyancsak nyilatkozatban ítélte el, hogy az amerikai kormány elrendelte a VDK kikötőinek aknazár alá helyezését és a VDK bombázásának fokozását. Az USA húsz legnagyobb városa szom­baton tízezres tömegtüntetések színhe­lye volt. Hétfő óta 23 államban, több mint 100 egyetemen folynak a tiltakozó megmozdulások. Nagy-Britannia nagyvá­rosaiban szintén tüntetések robbantak ki tegnap. A megmozdulások átterjedtek Skódára és, Walesre is. Kontinensünk békés jövőjéért AZ EURÓPAI BIZTONSÁG megterem­tését célzó törekvés hozta magyar földre a kontinens 14 országából az európai biz­tonsági hét részvevőit. A Budapesten, Sze­geden, Pécsett és Debrecenben rendezett találkozókat, amelyeken részt vettünk, egyazon elhatározás hatotta át: minden erőnket, energiánkat, tudásunkat annak érdekében használjuk fel, hogy Európa többé ne legyen háború kiindulópontja, s a világbéke szilárd bástyájává váljék. A béke megvédésének magasztos célja a Szovjetunió, valamint más szocialista or­szágok külpolitikájának alapja. Ezek az országok a világ valamennyi jóakaratú kormányával együttműködve, állhatatosan építik a jövő Európája felé vezető utat. A jelen és a jövő Európájának történetét azonban nem lehet úgy formálni, hogy ne figyeljünk a múltra. A múlt, a jelen és a jövő találkozása az európai biztonsági hét részvevőinek sor­sában is megfigyelhető. A gellérthegyi em­lékműnél ott volt egy ősz hajú, kék szemű szlovák: Vojtek Choleva. A háború éveiben partizán volt, s a magyar kommunisták­kal együtt részt vett a földalatti munká­ban. Következetes békeharcos. A német Gunnar Mattessen Kölnből érkezett Bu­dapestre. Fiatalember, jövendő filozófia­­tudós, most írja disszertációját. Budapes­ten ő képviselte az NSZK ifjú békeharco­sait. Reino Oittinen volt finn művelődés­­ügyi miniszter, az Európai Biztonság Finn Bizottságának elnöke, annak a Paasikivi elnöknek volt a harcostársa, aki megte­remtette a fordulat alapjait a békeszerető finn nép életében. Azért jött Magyaror­szágra, hogy beszámoljon országának az európai biztonság megteremtéséért vállalt erőfeszítéseiről. A finn miniszter mellett ott volt a gellérthegyi felszabadulási em­lékműnél Nyikolaj Zabelkin tartalékos fő­hadnagy, a Szovjetunió hőse is. Részt vett a Budapest felszabadításáért vívott harcok­ban. Most ő vezette a béke védelmére ala­kult szovjet bizottság küldöttségét az európai biztonsági héten. SZLOVÁK, NÉMET, FINN, OROSZ... négy különböző sors, az európai békéért folytatott harc egyesíti őket. Ezek az em­berek csakúgy, mint a kontinens vala­mennyi jóakaratú lakója, megértik, mi­lyen nehéz útra léptek. Hiszen Európa földjét már tucatnyi olyan háború dúlta fel, amelyet a kontinens fölötti uralom megszerzése érdekében indítottak. Még nem is mehetett feledésbe az egyik hábo­rú, amikor újabb keletkezett. A hitleri Németország szétesésével azonban gyöke­resen megváltoztak az európai erőviszo­nyok. A szocialista országok létrejötte fordulat kezdetét jelezte az ősi kontinens történetében. A szocialista rendszer ma­napság az európai valóság fontos ténye­zője, s nagy befolyást gyakorol a konti­nens sorsára. Az utóbbi években a szocia­lista országok gazdasági és politikai po­tenciálja hatalmas mértékben nőtt, s ezek az évek fordulatot hoztak az európai bé­kéért és biztonságért folytatott küzdelem­ben. „A szocialista országok békekezdemé­nyezései elősegítették olyan helyzet ki­alakítását, amely lehetővé teszi az euró­pai biztonság és együttműködés kérdései­nek gyakorlati megvitatását’’ — mondotta Leonyid Brezsnyev nemrégiben a szovjet szakszervezetek kongresszusán, s ez any­­nyira nyilvánvaló tény, hogy sem Nyu­­gat-Európában, sem az Egyesül Államok­ ,­ban nem hunyhatnak szemet fölötte. Az Orbis című amerikai folyóirat így ír: a nyugat-európai országok most együttmű­ködésre törekednek a szocialista országok­kal az európai biztonság kérdéseiben, s ez reális lehetőséget nyújt „az érdekeik egyeztetésére, a viták megoldására, a nemzetközi válságok kiküszöbölésére.” A francia Le Monde megjegyzi, hogy a szo­cialista országok erőfeszítései révén „Európa történetében először nincsenek vitás határok, területi viták az államok között”. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK az euró­pai béke és biztonság megteremtésének gyakorlati kérdéseit tűzték­ napirendre. Ez kiváltja az Egyesült Államok és Nyugat- Európa reakciós, revansista erőinek ádáz haragját. Ezek az erők arra törekednek, hogy megakadályozzák a szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK szerződések ratifikálá­sát. Szeretnék az európai lexikonból tö­rölni az „Európa” szót, s a „NATO” szót tenni helyére. De eljött már az idő, ami­kor nem lehet befogni az európai népe­ket a NATO szekerébe. Egyre mélyebbek az ellentámadások azokban az országok­ban, amelyek e szövetség terheit viselik. Az európaiak igazságos politikát akarnak, szabadságot a tengereken, szabadságot az Európa kettészakítására irányuló politi­kától. Az európai kontinens nem elszigetelt jelene és jövője szorosan összefonódik az egész világ sorsával. Az európai bizton­ságért folytatott küzdelem szerves része a világbékéért folytatott harcnak. A ma­gyar földön lezajlott európai biztonsági hét részvevői szolidaritásukról biztosítot­ták azokat a népeket, amelyek szerte a világon az imperializmus ellen, nemzeti függetlenségükért harcolnak. Az európaiak haragját és tiltakozását váltja ki Nixon amerikai elnöknek Viet­nam blokádját elrendelő intézkedése, va­lamint a sokat szenvedett Vietnam bom­bázásának kiszélesítése. Az amerikai im­perialisták arra törekednek, hogy meg­akadályozzák a szocialista országokat ab­ban a baráti segítségben, amelyet Viet­namnak nyújtanak igazságos szabadság­­harcához. A szocialista világ azonban el­­lenáll azoknak a kísértéseknek, amelyek meg akarják zavarni a Vietnam és az in­dokínai népek iránti baráti szolidaritás hatékony érvényesítését. A VILÁG BÉKÉJÉÉRT, az európai kon­tinens biztonságának megteremtéséért folytatott harc napjainkban szoros köl­csönhatásban van a világ forradalmi át­alakulásának nagy folyamatával. A béke megerősödése érdekében Földünkön vég­bemenő társadalmi átalakulások anyagi, erkölcsi és politikai bázisa a baráti, szo­cialista országok együttműködése, a szo­cialista világrendszer, amely a nemzetkö­zi munkásosztály szülötte. Napjainkban a munkásosztály világ­szerte — szoros szövetségben valamennyi haladó erővel, minden kontinens jószán­dékú embereivel — meghatározó erővel követeli a béke megszilárdítása objektív feltételeinek megteremtését, s a háború kizárását a konfliktusok megoldásának eszközei közül az intézményesített európai és világbéke keretében. Midhat Muhtaszipov, a Moszkvai Állami Egyetem docense, az európai biztonsági hétre­­ Magyarországra érkezett , 1­0 szovjet­ delegáció tagja ------------------------tHua] ri'Ls----------------­ Az ellenzék k­­egosztott, Brandt optimista Bochkor Jenő, az MTI bonni tudósítója jelenti: Jövő szerdára a bonni parlament meg­szavazza a ratifikálást — ígérik a nyu­gatnémet kormánykoalíció, sőt a CDU egyes köreiben. A kereszténydemokrata jobboldal má­sik része viszont az ellenkezőjét állítja. A kormánykoalíció pénteken — mint már beszámoltunk róla — ismét béke­jobbot kínált a kereszténydemokraták­nak. Felajánlotta, hogy pártközi megbe­széléseken alakítsanak k­i mind a kül-, mind a belpolitikában valamilyen közös platformot. Az ajánlat elfogadásának reményében Hans Apel szociáldemokrata képviselő, az SPD parlamenti csoportjának alelnöke kijelentette: abban bízik, hogy a jövő szerdán a CDU—CSU soraiból 30—50 képviselő igent mond a szerződésekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellen­zék sorai megosztottak, és a ratifikálást követően valószínűleg hatalmi harc in­dul meg a CDU—CSU-n belül. Konrad Kramske, a CDU főtitkára is — bár fenntartásokkal, de — jelezte, hogy pártjának egy része — az újabb pártközi megbeszélések eredményessége esetén — szerdán a szerződések mellett foglal majd állást Mindkét nyilatkozat szombaton délelőtt vált ismeretessé, és délután már meg is kezdődött az újabb frakcióközi tanácsko­zás. Scheel külügyminiszter és Paul Frank államtitkár, valamint Ehmke, a kancel­lári hivatal minisztere fogadja a CDU— CSU-küldöttséget. Vannak azonban olyan jelek is, ame­lyek az ellenzék soraiban belső forron­gásra utalnak és előrevetik egy ma még beláthatatlan következményű hatalmi harc árnyékát. Gerhard Schröder volt ke­reszténydemokrata hadügyminiszter szom­baton zászlót bontott Bartel pártelnök ellenében. A Rheinische Post című CDU-lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: akár lesz pártközi megegyezés, akár nem, a szerződések elutasítására szavaz. Hozzá­fűzte, hogy meggyőződése szerint „igen sok CDU-képviselő osztozik ebben a vé­leményben”. (DPA, AP) Willy Brandt nyugatnémet kancellár és Jens Otto Krag dán minisz­terelnök a nyugatnémet és dán szociál­demokraták flensburgi (NSZK) közös nagygyűlésén szombaton hangsúlyozta a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyu­gatnémet szerződés jelentőségét. Brandt kancellár ismét meggyőződését fejezte ki, hogy jövő szerdán döntés születik a szer­ződések ügyében.

Next