Magyar Hírlap, 1972. június (5. évfolyam, 150-179. szám)

1972-06-09 / 158. szám

Magyar HÍRLap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1972. JÚNIUS 9. PÉNTEK 9 --------I TÉVÉNAPLÓ TEGNAP*. CSÜTÖRTÖKÖN, folytat­hattuk az elmélkedést — igaz, a tegnap­­előttihez képest ellentétes előjellel — a hétközépi adásnap természetrajzáról. Ar­ról, hogy az immár szokásos Ki mit tud? előtt milyen műsorszőttes alapozza meg hangulatunkat. Nos, a megalapozó össze­állítás példásan sikerült. A televíziósok az életkor szerinti igények kielégítésére két adást is szenteltek, de nem hiányzott a programból az általában vett néző ér­deklődésének felcsigázása sem. A kép tel­jességéhez persze még az is hozzátarto­zik, hogy a nyugdíjasoknak szóló műsort szervesen egészítette ki a pályakezdés út­vesztőiben eligazító riportfilm, a Tévéka­lauz pedig egységesen vetélkedőpártivá hangolta a hetedik ikszet taposókat, és a tizenéveseket is. Az Életet az éveknek egyike azoknak a ritkán, de rendszeresen jelentkező műso­roknak, amelyeket nemcsak illik, hanem érdemes is figyelemmel kísérni. S mos­tanában különösen érdemes, mert a vál­tozatos témakör, a nyugdíjasok hangne­mével rokon, ízlésüket óvatosan formáló témavezetés mellett érdemes észrevenni, hogy ebben az adásban bontogatja szár­nyait egy tehetséges fiatalember, a tava­lyi Riporter kerestetikben feltűnt Hor­váth Péter. Az ikerműsorban, a Nyílt nap Gödöl­lőn címűben egy középkorú egyetemi ta­nár, dr. Lehoczky László csinált kedvet a fiataloknak egy tartalmas pálya válasz­tásához. Nem rajta múlott, hogy a rész­leteiben érdekes húsz percet mégis a ke­resettség, merevség jellemezte. Bár két­ségtelen, némi képet kaptunk a mezőgaz­dasági gépészmérnökök rokonszenves életviteléről, a hagyományos gyűrűavatás természetes emelkedettsége, a diákkarne­vál mozgalmas mozzanatai azonban alig­­alig ellensúlyozták a témán szükségtele­nül eluralkodó pátoszt. A másik hajdani riporterkerestetikes, Nyakas Szilárd, ismét a Tékában jelent­­­­kezett. Kulturáltságát, a képzőművészeti, zenei, irodalmi élet eseményei között el­igazító szavait természetesen méltányol­juk, ám, alapvető fenntartásunkat újra megfogalmazzuk: ha valóban az országos kulturális program beharangozására tö­rekednek, akkor ne csak fővárosban és hagyományos vidéki kultúrközpontokban­­ gondolkozzanak ... S ezt már csak azért is, érdemes megjegyezni, mert a Tévéka­lauz körül olyan színesen tájékoztató kri­tikusok gyülekeznek, akik képesek rövi­debben is kedvet csinálni a szabad idő tartalmas kitöltéséhez. MA, PÉNTEKEN, hosszú szünet után újra élvezhetjük a Muzsikus fiatalok cí­mű komolyzenei vetélkedőt. Ezúttal a X. középdöntőt sugározza a televízió. A j­övő­­hét műsorait ajánló „kis-Tékát” követően izgalmas tévéfilm-sorozat indul négyré­szes útjára. A Villa a Lidón jól összeszo­kott szerzőpárosa — a forgatókönyvet író Gimes György és a rendező Keleti Már­ton — csúcsidőben vállalkozik a nyugati alvilág leleplezésére... (Azok a nézők viszont, akik a Kísérleti — 2. — műsort is figyelemmel kísérhetik, ugyanebben az időben az Egy férfi — kétszobás lakással­­című lengyel filmet is láthatják.) A má­sik, ma induló sorozat gazdája a kitűnő riporter, Róbert László: Párizs, 1972 ta­vaszán ... című adásában először a hír­neves Bastille ürügyén mutatja be a mai francia valóságot. Zöldi László Színházi terepszemle a Várban Terepszemlét tartottak csütörtökön a budai Vár középkori királyi palotájának gótikus lovagtermében Marton Endrével az élen, a Nemzeti Színház vezetői. Augusztus végén ugyanis, itt mutatják be George Tábori Pinkville című vietnami témájú protest musicaljét. A rögtönzött munkatanácskozáson részt vett a­­ darab magyar származású szerzője is. A művet Stanley Walden zenéjével adják elő, Mar­ton Endre rendezésében. Magyar—szovjet irodalomtörténész konferencia Kétnapos magyar—szovjet irodalomtör­ténész konferencia kezdődött csütörtökön, a Magyar Tudományos Akadémia Iroda­lomtudományi Intézetében. A tanácsko­záson részt vesz M. B. Hrapcsenko, a Szovjetunió­­ Tudományos Akadémiája nyelvi és irodalomtudományi osztályának elnöke, és B. L. Szucskov, a Gorkij Világ­­irodalmi Intézet igazgatója. A két ország irodalomtörténészei az irodalomtudomány új módszereit, a strukturalizmus, a sze­miotika és a jelenkori irodalom tanulmá­nyozásának a problémáit beszélik meg. 1 millió 300 ezer diák Véget ért a tanítás az általános és középiskolákban Csütörtökön véget ért a tanítás az álta­lános és középiskolákban. A két iskolatí­pus nappali tagozatán az 1971—1972-es tanévben 1 300 000 diák gyarapította is­mereteit. 50 000-rel kevesebb, mint az elő­ző esztendőben. Legszámottevőbb az apa­dás az általános iskolákban. A következő napokban állapítják meg a tanulók osztályzatait. A tanévzáró-ün­­nepségeket az igazgatók által meghatáro­zott napon, június 12. és 17. között tart­ják. Ekkor osztják ki a bizonyítványokat is. A tanévzáró-értekezleteket az általános iskolákban június 19-ig, a középiskolák­ban június 20-ig — az igazgató által ki­jelölt napon — tartják. A pedagógusok szabadságának zavartalanságát július 15- től, augusztus 24-ig bezárólag biztosítani kell. Számos általános iskolában és több gim­náziumban úgynevezett pótló foglalkozá­sokat is tartanak azoknak számára, akik egy vagy két tantárgyból elégtelenek ma­radtak. Az ilyen gyerekek osztályzatát e tárgyakból az év végén nem zárták le, hanem közvetlenül az utolsó tanítási nap után­ megkezdődik a 11 napos külön okta­tás, amelyben a napközi otthonok is részt vesznek. Akiknél a pótlás sikerrel járt, nem kell javítóvizsgát tenniük. Tudományos vizsgálat Hat centivel magasabbak a tizennyolc éves fiúk Hat centiméterrel magasabbak a tizen­nyolc éves fiúk húsz évvel ezelőtti elő­deiknél. A lányok ez idő alatt átlagosan 1 centimétert gyarapodtak. De gyarapo­dás még a hároméveseknél is kimutat­ható: ez a korcsoport szintén 1 centivel lett nagyobb. A tizennyolc éves fiúk súly­ban is „lepipálták” hasonló korú leány­társaikat: 5 kilóval nehezebbek, mint két évtizeddel korábban, míg a lányok test­súlya változatlan. A fentiekkel kapcsolatban dr. Eiben Ottó, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem embertani­ tanszékének adjunktusa elmondotta, hogy hazánkban jelenleg a fejlődésben levő korosztály növekedési sajátosságainak és törvényszerűségeinek feltárására olyan kutatásokat folytatnak, amelyek eredményeit a legkülönbözőbb szakterületek hasznosíthatják.­­ A gyermekek növekedési folyama­tának a vizsgálata is érdekes megfigyelé­sekhez vezetett. Tavasztól őszig általában intenzívebben nőttek, mint ősztől tava­szig: a fiúknál 7,5 éves, a leányoknál 8,5 éves korban következik be erőteljesebb hossznövekedés. Különös módon az in­tenzív súlygyarapodás ezt egy-másfél év­vel követi, és a fiúknál 9 éves, a leányok­nál pedig 9,5 éves korban észlelhető. Ed­dig még ki nem derített okokból, a fiúk nyáron, a lányok inkább télen gyarapod­nak. A kormányrendelet nyomán Hogyan biztosít taxikat a közületeknek a Volán? Érdekes és hasznos kísérlet értékelésé­re került sor a minap a Volán Trösztnél. A tröszt központjában huszonöt személyi használatú gépkocsiból — mint arról ak­kor hírt adtunk — hat hónappal ezelőtt huszonegyet közületi taxiként kezdtek üzemeltetni. Ez azt jelentette, hogy mind­azok, akiknek személyi használatú gép­kocsijuk volt, csekkfüzetet kaptak és az­zal fizették­ a­ taxiszámlát. A tröszt Bu­dapesten" — kísérleti jelleggel —­­ közületi taxirészleget is létesített, ahonnan az igénylők perceken belül kaphattak ko­csit. Az eredmény : általában fele annyi­ba került a taxik igénybevétele, mint ko­rábban a saját gépkocsik használata. A tapasztalatokról, a nemrégiben megjelent kormányrendelet végrehajtásáról — mely a közületi szervek gépkocsihasználatát szabályozza — beszélgettünk dr. Zahu­­menszky Józseffel, a tröszt vezérigazgató­helyettesével. — Mondhatom, hogy a legcélszerűbb az úgynevezett közületi taxik használata. Véglegesnek nem tekinthető számításaink szerint az idén a megyék területén 500, Budapesten 600 m ilyen gépkocsiigény me­rülhet fel, ez a szám fokozatosan 2500— 3000-re emelkedik. Az igényeket zökke­nőmentesen ki tudjuk elégíteni. Taxi, tú­rafuvarozás céljára közületi taxikat bé­relhetnek a vállalatok. Reprezentációs célokra is alkalmas nagyobb kocsikkal szintén rendelkezünk. Lehetőség van ar­ra is, hogy vezető nélkül béreljenek sze­mélyautókat a vállalatok. Országos gyors­­fuvarvállaló hálózatot alakítunk ki. Ami a pénzügyi lebonyolítást illeti, minden szerv, intézmény, amellyel kö­zületi taxiellátó megállapodást kötünk, fizetési utalványt kap és azzal az ország egész területén igénybe veheti vállalatunk személykocsijait. F. J. A kultúrtörténet lapjairól : „Ne fáj te fen tülem..." Hetedmagával süt a nap, fürgén előzve a 22-én esedékes nyári forduló dá­tumát. De ki­ tartja manapság számon e dátumot? És ki ismeri a szakmabelieken kívül a júniushoz tapadó ősi szokásokat? Alig-alig valaki. Pedig valami nagyon különleges és érdekes, majdhogynem népi operává magasodó gyönyörű játé­kot­ hagytunk el­ eltűnni a századok idő­temetőjében: a párválasztás nyári nap­fordulóhoz kötődő ünnepét. Az ünnepi ének egyik legrégebbről, Kolonon feljegyzett strófái kezdődnek így: Tüzét megraboljuk, négyszögre rakoljuk, egyik szögén ülnek szép öreg emberek, másik szögén ülnek szép öregasszonyok, harmadikán ülnek szép ifjú legények, negyedikén ülnek szép hajadon lányok. A megújuló életet köszöntő ősi drámai játékra ma már inkább csak következ­tetni lehet: a falu népe valóban kor és nem szerint ülte körül a négyszögre ra­kott tüzet, és a lángok fellobogtával sa­játos szertartás kezdődött, amelynek kö­zéppontjában a fiatal párok állhattak. Énekeltek a rutájáról (istenfa. Artemisia Abrotanum L.), amelyet a szűzi tisztaság jelképének tartottak, virágénekkel vála­­szolgattak egymásnak fiatalok és öregek, nők és férfiak, míg végül a szerelem cso­dájáról zenghettek kórusban. Az idők mélységéből dereng a régi áldás egy so­mogyi, csökölyi rigmusból: Ezt ölelem, ezt csonkolom. Ejván dombgyán, domborútján aggyon isten lasssú jessönt, mossa jössze mind a kettőnt, mind a zárán vesszent. A néprajzosok hamar felfedezték, hogy a júniusi dalokkal és szokásokkal nagy rokonságot mutatnak a fonóbeli kiháza­­sító dalok és szokások. Így például jó másfél száz évvel ezelőtt még volt a fonó­ban, hogy éjféltájban minden legénynek egy-egy lányt „hajtottak” az ölébe, s közben összevarázsló rigmusokat énekel­tek. Aztán a szakemberek rájöttek a ro­kon­beliség históriai okára is: az egyház és az egyház biztatására a világi hatóság kíméletlenül üldözni kezdte a nyári nap­forduló szokásait, erkölcsteleneknek bé­lyegezvén azokat, megsemmisíteni, szét­törni akarván őket. A játékok aztán zárt helyre, a fonókba menekültek. De ott sem hagyták békén őket. 1629-ben írt egyházi könyvben olvasható: „Az Szent János tüzét az falu közpein kezdették va­­la rakni, melyet környül vettek és úgy fontak. De erről elszoktattak.” Ugyanő mondja a fonóról, hogy a „latorságnak hajléka”, occasio mali, alkalom a gonosz­ságra. A nyári napfordulós szokásokat szerte Európában üldözték, sikerült is széttörni, elfeledtetni legősibb formáikat, vagy egyházias színezetűvé változtatni azokat. Egynémely helyen maradt meg valami maradvány, annyi csupán, hogy átugrálják a rakott tüzeket, bábukat gyújtanak. Ám a lényeg elveszett már régen. Tovatűnt a csodálatos népi dráma, nem feleselnek egymással a kórusok, amelyekben szép öregemberek, szép öreg­asszonyok, szép ifjú legények, szép ha­jadon lányok szólaltak meg külön-külön és talán együttesen is, örvendezvén az új élet kibomlásának, rügyek termővé fordulásának, nők és férfiak egymásra hajolásának: „Ne fáj te jen tülem / Mond meg te jazz nekem. / Jén azzat tennéked / Szemedre nem vetem.” Soltész István Szakosodunk? “Talán észrevették. Hihetetlen tempóban ■ kezdünk — szakosodni. Megáll a vásárló például a háztartási cikkek kirakott válasz­téka előtt, és nem talál mondjuk — hipót. Az eladó máris ugrik, szíves ajánlással mondja a másik üzlet címét, s esküszik rá, hogy abban nem csalódik a kedves vevő. Nincs az a valamire való Villamossági szak­üzlet, amelyben ne tudnák megmondani, hogy a keresett villanykapcsoló-típus, melyik rokonüzletben található. Csupa készség-ked­vesség a pult mögött, így hát neheztelni is röstell az ember. De még nincs vége a „szakosodásnak". Pamutfonál között válogat egy vevő, és nem találja a kedvére valót. Odafordul az eladó­hoz, aki hátr­a kiált a kollégájának: Szőke kartárs, pamut érdeklődik!... És Szőke kar­társ bemond egy címet. Merthogy a „pa­mutinformációra" ő van szakosodva ...­ ­. Hét végi prognózis Tanácsok - kirándulóknak Június második szombatja, vasárnapja kö­zeledik, feltehetően sokan készülnek kirán­dulni. A Magyar Hírlap tanácsadó szolgálata jelenti az alábbiakat. MILYEN LESZ AZ IDŐ? A hűvös levegő terjeszkedése kelet felé nagyon lassú és változó intenzitású, ezért a hét vége várható időjárása nagyon bizonyta­lan. A legvalószínűbbnek az látszik — jelenti a Meteorológiai Intézet előrejelző osztálya —, hogy a hét végére, főként péntekre és szom­batra az ország nyugati felén az eddiginél változékonyabb, hűvösebb időjárás várható, de nem lesz hideg. Az ország keleti felén, és főként a Tiszántúlon ugyanakkor tovább tart a száraz, meleg idő. A záporok, zivatarok ki­alakulásának valószínűsége, főként a Dunán­túlon és az északi megyékben megnő. A Du­nántúlon az évszaknak megfelelően 25 fok kö­rül lesznek a legmagasabb nappali hőmérsék­letek, keleten továbbra is 25—30 fokig me­legszik fel napközben a levegő. Az éjszakák enyhék maradnak, 15 fok körüli hőmérséklet­tel. összefoglalva a kilátásokat hét végére: a Dunántúlon változékony, strandolásra csak időnként alkalmas, keleten száraz, meleg, na­pos strandidő várható. RENDEZVÉNYEK Az országjárók eseménynaptára szombaton és vasárnap a következő rendezvényeket tar­talmazza: Abaligeten 10—11-én kempingezők találkozója; 10—11-én Székesfehérvárott orszá­gos kórustalálkozó; 11-től Salgótarjánban Czin­­ka Mihály grafikusművész tárlata. A „SÁRGA ANGYAL” MENETRENDJE A „sárga angyal” vasárnapi menetrendje a következő: Budapest és Tata között reggel 7-től este 8 óráig (Tatabányáin 9. 9.30, 11, 11.30, 18.30, 19, Tatán 10. 10.30. 12, 15. 19.30. 20 óra) ; Győr és Tata között reggel 7-től este 10 óráig (Győrött 7. 12.30, 15.30, 22, Komáromban 8.30, 9. 10.30, 11, 17, 18, 19.30, 20, Tatán 9.30, 10, 18.30, 19 óra) . Győr és Hegyeshalom között reggel 7 órától este 10 óráig (Győrött 7, 12.30, 15.30, 22, Mosonmagyaróváron 8.30, 9, 10.30, 11, 17, 18, 19.30, 20, Hegyeshalmon 9.30, 10, 18.30, 19 óra). KIRÁNDULÓ-AUTÓBUSZJÁRATOK A hét végén, 10—11-én a következő autóbusz kirándulójáratok közlekednek. Budapestről in­dul mindkét nap Visegrád—Esztergomba 7.45, 9.10, 10.20, 11.16 órakor, Esztergomból Visegrád —Budapestre minden kerek órában. Buda­pestről indul mindkét nap Gyöngyös—Mátra­­füred—Mátraháza—Kékestetőre 6.45, 6.50, 7.05, 7.35, 8.45 órakor, Kékestetőről Mátraháza— Mátrafüred—Gyöngyös—Budapestre, Kékeste­tőről 12.45, 16.50 órakor, vasárnap 18.15-kor is., Mátraházáról 17.05, 18.05 órakor. Budapestről Pilisvörösvárra szombaton 5.50, 6.20 órakor, szombat, vasárnap 7.00, 7.45, 8.15, 9.00, 10.30 órakor. Pilisvörösvárról Budapestre mindkét nap 16.41, 17.26, 18.11, 18.41, 19.00, 19.26, 19.56, 20.56, 21.40 órakor. Budapestről Vác—Királyrét —Szokolyára vasárnap 7.15 órakor, vissza 13.00 órakor. Budapestről Szirák­ Bérre vasárnap 7.10 órakor, vissza 18.25 órakor. VÍKENDVONATOK Szükségesnek tartjuk felhívni a vonattal uta­zó kirándulók figyelmét, hogy 11-tel kiegé­szül a nyári menetrend, azok a vonatok és azok a vonatpárok is elindulnak, melyek az előszezonban még nem közlekedtek. Az indulás előtt érdemes tehát meggyőződni arról, nincs-e kedvezőbb utazási időpont a korábban kiválasztottnál. Vasárnap például 12.47-kor is indul gyorsvonat Keszthelyre, ami eddig nem járt. A Tapolca felé 12.23-kor in­duló gyorsvonatot 13-tól már naponta lehet igény­be venni. A hét végi balatoni járatok indulási idő­pontja a következő: Budapest—Keszthely vi­szonylatban: gyorsvonat minden nap reggel 5.40 és 7.33 órakor, vasárnap reggel 6.04 óra­kor a Keleti pályaudvarról, minden nap hely­jegyes expressz: 6.55 órakor. A személyvona­tok indulási időpontja 5.46, 7.16, 7.52 óra. A Keszthelyről visszaindulók a következő dél­utáni vonatokat vehetik igénybe: expressz 13.07, személy 17.24, gyors 18.53 és 19.23 órakor. A Balaton északi járata. Tapolca felé személy­­vonat 5.52, 7.39, 11.47 órakor, gyorsvonat 6.34, 6.45 (Révfülöpig) 12.23 órakor. Budapestre visz­­szaindul Tapolcáról személyvonat 13.52, 16.40, 20.27 órakor, gyorsvonat 17.11, 18.30 órakor.

Next