Magyar Hírlap, 1972. június (5. évfolyam, 150-179. szám)
1972-06-05 / 154. szám
TIPG 1972. JÚNIUS 5. HÉTFŐ Magyar Hírlap KULTÚRA - MŰVÉSZET "A Prágai Tavasz hangversenyeiről v . Régi és új romantikusok kiküldött munkatársunktól. Noha a prágai fesztivál eseményei közül elsőnek az operaelőadásokról számoltam be, hiszen a budapesti Operaház vendégszereplése ezt tette indokolttá, mégis a Prágai Tavasz fő jellemző vonásait a hangversenyek határozzák meg: ez már hagyomány. A három hét alatt naponként két, olykor három koncertre is sor kerül a nagy Smetana-teremben, a művészek háza Dorozsák-termében, de felhasználják erre a célra a többi között a Waldstein-palota termeit, a Szent György-bazilikát, a nemzeti múzeum nagytermét vagy a Vitus-katedrálist is, mindig a genius loci figyelembevételével. A fesztivál műsorainak összeállítását jelentősen befolyásolja, hogy a részt vevő művészek tekintélyes része az utazó világnagyságok közül kerül ki, akik mindenütt meghatározott művekkel lépnek fel hangversenykörútjuk során. A fesztiválon megjelent külföldi szakemberek részvételével megtartott kerekasztal-konferencián a Prágai Tavasz rendező bizottságának elnöke, dr. Václav Holzknecht, a nemzeti színház operaegyüttesének vezetője, vitaindító bevezetőjében elmondotta, hogy a koncertsorozatnak minden évben központi témaköre van, elsőként ez befolyásolja a hangversenyek műsorösszeállítását. Az 1972. évi fesztivál programját a romantikus zene jegyében állították össze, a múlt század második felének, s a XX. század első évtizedeinek kompozícióiból, Schuberttól Sztravinszkijig. A műsorokban ugyan a romantikus zene dominál, de igen sok klasszikus és modern alkotást is megszólaltatnak. A mai közönség igényli a romantikus zenét — mondotta. — Tekintettel kell lenni a hallgatóság kívánságaira, mert — Cocteau-t idézve — a romantika nem túlhaladott, nem ment ki a divatból. A romantikus zene nagy alkotásai közé tartozik Anton Bruckner VIII. szimfóniája, s nemcsak azért, mert szokatlanul terjedelmes, közel másfél órás kompozíció. Zubin Mehta, korunk egyik kiemelkedő tehetségű karmestere, ezt a művet tűzte csupán koncertjének műsorára. Modern előadás volt, a szélsőséges effektusok arányos rendje, egy szuggesztív művész által irányított kitűnő Orchester, a cseh filharmonikusok maradéktalanul kifejező interpretációja. Bruckner, aki oly nehezen jutott el nagyszabású alkotásainak megszólaltatásáig, ma már a szélesebb hallgatóközönség kedvencei közé sorolható, különösen ilyen szintű előadás után. Nemcsak a nagyközönség, a szakemberek számára is érdekes volt Mendelssohn —Bartholdy Walpurgis-éj című alkotásának megszólaltatásán. A Goethe balladájára komponált mű nagyzenekarra, vegyes karra és öt énekes szólistára íródott, változatos és hatásos, noha nem tartozik szerzőjének kiemelkedőbb alkotásai közé, gyakoribb előadását nyilván a hatalmas apparátus igénye akadályozza. Svájci karmester, Jean Meylan állt a prágai szimfonikus zenekar élén, s a koncert első felében Frank Martin második zongoraversenyét, ezt a szellemes-kellemes művet Paul Badura-Skoda adta elő imponáló stílusban. Ugyancsak érdekes műsorral szerepelt a brnói filharmonikusok együttese is Jiri Waldhans vezényletével. Dvorzsák szimfonikus költeménye, Az arany rokka után Prokofjev — valamikor úttörőnek számító — első hegedűversenyét Christian Ferras kiválóan interpretálta. A műsor befejező száma Sosztakovics nagyszabású ötödik szimfóniája volt. A romantikus muzsika jellegzetes vonásai nemcsak Brahms második szimfóniájában jelentkeztek a Zdenek Kosler által vezetett koncerten, hanem Václav Kucerának a legmodernebb stílusban fogant zenekari kompozíciójában is, melynek Sztereofón concertino fuvolára és két vonószenekarra a címe. A hangversenyen Alfons és Aloys Kontarsky Mozart két zongorára komponált versenyművét adta elő. A két Kontarsky fivért Európa-szerte a modern zene propagátorának ismerik. Érthető, hogy önálló koncertjükön Debussy, Casella és Hindemith műveit tűzték műsorukra, mely számos bravúros ráadással fejeződött be. Érdemes megjegyezni Libor Pesek nevét, aki a pardubicei kamarazenekar Mozart—Haydn hangversenyét vezényelte. A ritkán tapasztalható hangszépséget, csiszoltságot produkáló együttes élén a fiatal karmester a korszerűen képzett, s remek manuális készséggel rendelkező zenei irányító legvonzóbb tulajdonságait mutatta be. A hangversenysorozat egyik legkiemelkedőbb eseménye a leningrádi zeneszerzők estje volt, melyen a tehetséges, fiatal Eduard Szerov vezényelte a csehszlovák rádiózenekart, s Jurij Palik és Andrej Petrov alkotásaik elhangzása után személyesen köszönte meg a közönség tapsait. Hasonlóan kedvező fogadtatásban részesült Borisz Arapov nagyzenekarra komponált, klasszikus formájú Concertójét. Borisz Tiscsenko saját zongoraversenyét adta elő hatásosan. A romantikus átadású, mai eszközökkel kidolgozott opusz megérdemelt sikert aratott. Az operaelőadások után ennyi érdekes koncertről adhatok némi beszámolót, de bizonyára ugyanennyire érdemes volna a párhuzamosan megtartott hangversenyekről is tudósítani. Nehéz volt a válogatás a prágai fesztiválon. Flórián László : A Magyar Állami Operaház együttese tegnap hazaérkezett Prágából, ahol nagy sikerrel szerepelt a Prágai Tavasz eseménysorozatában. Színházi esték Békéscsabán és Kaposvárott Klasszikusok zenére A színházi évad során többször is foglalkoztunk a vidéki színházak zenés profiljával. Ilyenkor évad végén, immár hagyományosan, különösen időszerűvé válik ez a kérdés: az idény utolsó bemutatói rendszerint a könnyű múzsa ihletében születnek, s színházaink többnyire zenés bemutatóval zárják kapujukat. Ezúttal két igényes vállalkozásról számolunk be: olyan színházi kezdeményezésekről, amelyekben a zenés jelző korántsem jelent művészi-ízlésbeli engedményt. Épp ellenkezőleg, mind a békéscsabai, mind a kaposvári színház új bemutatójával az igényes szórakoztatás lehetőségét kereste. Mindkét színházi műhelyben egy-egy mostoha sorsú, klasszikus mű kelt új életre, s mindkét előadás — jóllehet nem sikerültek egyenletes színvonalon — egyaránt a zenés színház nagyszerű lehetőségeit bizonyította. A Lilla és a kísértetek A, békéscsabai műsorfüzetben Görgey Gábor~*-költő írt szubjektív, lelkes vallomást a rendezői színházról, s ezt akár jelképesnek is érezhetjük. Görgey elfogultan beszél arról a „rendezői mámorról”, amely a színházi alkotót elfogja, amikor kézbe veszi az idegen anyagot, nézegeti, forgatja, majd formálni kezdi, és lassan a mű legsajátabb tulajdona lesz. Így adta Görgeynek a kezébe Vörösmarty A fátyol titkai című vígjátékát néhány évvel ezelőtt Sándor János rendező, s az akkori sikeres bemutató — melyben Stark Tibor zenéje is részt vállalt — inspirálta a három alkotótársat a mostani vállalkozásra. Görgey Lilla és a kísértetek címmel „érzelmes komédiát” írt „Csokonai Vitéz Mihály világából”. A komédiát Stark Tibor muzsikájával Sándor János állította a színpadra Békéscsabán, a Jókai Színházban. A kiindulópontot Csokonai Gerson du Malheureux-je szolgáltatta, Görgey azonban az egész Csokonai-életművet „vadászterületnek” tekintette, s a játékban színpadra lép Dorottya, a tudós aggszűz, Lilla, a költő legszebb szerelmes verseinek ihletője, sőt Tempefői is, aki ezúttal Magyari Mihály névre hallgat. így nem nehéz ez utóbbi szerelmes poétában magára Csokonaira ismernünk, annál is inkább, mert a poétát alakító színész a játék végén kilép szerepéből, s megvallja: ő voltaképp nem más, mint Csokonai álma — önmagáról, a boldogságról, arról a költősorsról, ami nem jutott neki osztályrészül. Mindebből már látható: a költő és Lilla szerelme itt a színpadon happy enddel végződik, sőt Dorottya kisasszony jószívűsége és a szerencse forgandósága folytán Görgey még azzal az elégtétellel is megajándékozza ifjú hőseit, hogy Lilla keményszívű, vagyont hajhászó apja végül is rászorul a fiatalok kegyére. S amikor a szerző ekképp megnyugtatta a néző igazságérzetét, mielőtt a játékos finálé hangjai felcsendülnének, még egyszer figyelmeztet rá, hogy a valóságban mindez nem így történt. Görgey eléggé nem dicsérhető módon tudja ötvözni darabjában az ismeretterjesztést (azt, hogy valóban Csokonai világába visz), a művészi igényességet és mai írói mondanivalóját. Ez utóbbi tolmácsolására a játék két ügyefogyott titkosrendőr-kommentátora, Stumpf és Nachtigall szolgálnak eszközül; ők, akik mindenáron kapcsolatba szeretnék hozni a vidéki kúrián támadt kísértetjárást a jakobinus mozgalommal, Görgey legsikerültebb groteszk figurái közé tartoznak. Ez a jó színházi műhely tehát hangulatos, színpadilag és gondolatilag egyaránt ötletes, gazdag vígjátékkal ajándékozta meg a magyar drámairodalmat. Stark Tibor muzsikájától azonban több lágyságot és lírát vártunk volna, s kár, hogy a békéscsabai színház — szereposztási gondok miatt — nem tudta rangjához méltó kivitelben színpadra állítani a darabot. Pedig Sándor János rendezése — hiszen a rendező bábáskodott a darab születésénél is — nagy érzéssel és stílusos megközelítéssel bontotta ki a játékot; különösen ragyogó színpadi pillanatokkal ajándékozott meg az éjszaki kísértetjárás bravúros képsora. A színészi alakítások közül elsősorban Dénes Piroska Dorottyáját, Cserényi Béla és Csernák Árpád titkosrendőreit, Dobos Ildikó Lilláját kell kiemelnünk. Flórián Antal azonban alkalmatlannak bizonyult Magyari Mihály megformálására. A díszleteket Csányi Árpád, a jelmezeket Ék Erzsébet tervezte. NAGYVILÁG • NAGYVILÁG • NAGYVILÁG • NAGYVILÁG A ZENE A FILATELIÁBAN címmel könyv jelent meg Lengyelországban Cezary Rudzinski neves bélyegszakember tollából. A tanulmány különösgazdagsággal dolgozza fel a Chopinnel kapcsolatos bélyegkiadványokat. Közli, hogy 1971-ig a világ nyolc országában Chopinről 26 bélyeget és blokkot adtak ki, a zeneszerző arcképe 10 lengyel képes levelezőlapon szerepelt, s három országban 28-féle Chopinemlékbélyegzőt használtak. SALVADOR DALI New York-i kiállításán a művész új, „háromdimenziós” alkotásait láthatják a tárlatlátogatók. Salvador Dali a holográfia kínálta új lehetőségeket használja fel ez alkalommal, s egyik alkotása a holográfia Nobeldíjas úttörőjét, a magyar származású Gábor Dénes profeszszort ábrázolja. BORDEAUX városában megtartották az első európai Marti-szimpoziont. Az 1895-ben elhunyt nagy kubai költő és szabadságharcos életét és műveit spanyol, olasz, francia, német, szovjet, angol, amerikai és kubai tudósok elemezték. Az előadások megjelennek a bordeaux-i Bulletin Hispanique hasábjain. A tanácskozásokon Kubát Juan Marinello és Alejo Carpentier képviselte. A MOLIÈRE-TRICENTENARIUM méltó megünneplésére készülődik a francia kulturális élet. (A képzelt beteg zseniális szerzője 1673. február 17-én halt meg, amikor éppen ezt a darabot játszotta.) Pierre Dux, a Comédie Francaise igazgatója közölte, hogy három Moliére-darabot mutatnak be, új rendezésben, éspedig: az Úrhatnám polgárt Barrault rendezésében, az Embergyűlölet Charon rendezésében és a Nők iskoláját J.-P. Roussillon rendezésében. Rendkívüli előadások lesznek vidéken is, például a Loire menti híres király kastélyokban, ahol Mohere az Úrhatnám polgárt XIV. Lajos udvarában mutatta be. A NEMZETKÖZI KÖNYVÉV alkalmából egyes afrikai országokban, mint például Kenyában, Nigériában, Etiópiában és Ghánában külön állami tanácsokat alakítottak azzal a feladattal, hogy népszerűsítsék a könyvet az olvasók körében. Több országban, például Libériában és Szenegálban könyvkiállításokat rendeztek. KARTHÁGÓ, az egykori pún főváros romjait Tunézia fővárosának terjeszkedése miatt a teljes megsemmisülés veszélye fenyegeti. Az i. e. éűben alapított város helyén, melyen a föld alatt, még egész utcasorok és templomalapzatok várnak feltárásra. Az UNESCO most támogatásért fordult a világ valamennyi országához Karthágó romjainak megmentése érdekében. KISOPERÁK GYERMEKEKNEK címmel sikeres öszszeállítást mutatott be a berlini Komische Oper. Színre került Szőnyi Erzsébet gyermekoratóriuma, A didergő király, Telemann iskolamester kantátája és Gruner Weber: Ifjú, aki felfedezett egy erdőt című kisoperája. A KOMÁROMI JÓKAI-NAPOKON kiosztották az irodalmi színpadok díjait. A legszebb színpadi beszéd díját a Fókusz irodalmi színpad, a legjobb összeállítás díját Tőzsér Árpád, a nyitrai együttes vezetője, a zsűri díját a bucsi Lant irodalmi színpad, a legjobb szavalat díjait Csóka Ede és Pápai Ilona, a Fókusz irodalmi színpad tagjai kapták. EGY HÍR — EGY MONDAT. — Jeanne d’Arc-filmet készül forgatni Gleb Panfilov szovjet rendező. — Ibsen Peer Gyntjét, Áprily Lajos fordításában, nagy sikerrel mutatta be a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház együttese. — A szovjetunióban különbizottság alakult Sztravinszkij szellemi hagyatékának ápolására. — Bogdánfi Sándor, az ismert vajdasági magyar író és humorista Óriások című ifjúsági regényéért megkapta a Köztársasági Művelődési Közösség Neven-díját. — Marco Palóról, a XIII. századbeli világutazóról látványos, zenés amerikai filmet forgatnak Tokióban. Bukarestben nagyszámú közönség részvételével zajlott le a Petőfi Sándor 150. születési évfordulóját köszöntő ünnepségsorozat első rendezvénye. ÁRVERÉSRE BOCSÁTJÁK a világ egyik legértékesebb magánkönyvtárát, Rafael Esmarian libanoni ékszerész tulajdonát. A párizsi antikváriusok becslése szerint az ötmillió frankot érő könyvtár a legértékesebb régi könyvgyűjtemény, amely az elmúlt negyven évben eladásra került. A Francia Nemzeti Könyvtár is a vetélkedők között lesz. A GACETA DE CUBA, a Kubai Írók és Művészek Szövetségének folyóirata (főszerkesztő: N. Guil-lén) Edgardo Martin nagy tanulmányát közli Zenei nevelés a szocialista országokban címmel. A szerző részletesen ismerteti a magyar zenepedagógiát is, s arra a következtetésre jut, hogy „Magyarország valóságos forradalmat vitt véghez a zenepedagógia terén, amely forradalom gyorsan terjed át más országokra is”. BÉCS polgármestere megengedte, hogy a festők bizonyos járdákra képeket fessenek, így például a Művészettörténeti és a Természettudományi Múzeum körül, valamint a parkokban. VILÁGSZERTE nagy vitát kavart tudományos körökben dr. Halil Mesiha egyiptomi tudósnak az az állítása, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a repülés titkát, s már kétezer évvel ezelőtt szerkesztettek repülőgépet. A tudós arra alapozza feltevését, hogy a kairói múzeumban egy ládában vitorlázó repülőre hasonlító tárgyat talált. A gyertyaöntő Az 1968-as velencei színházi fesztivál egyik visszhangos eseménye Giordano Bruno A gyertyaöntő című egyetlen komédiájának bemutatója volt. A darabot, amely hosszú évszázadokat várt, míg „deszkára” jutott, a római együttes meglehetősen egyoldalúan, a „kegyetlen színház” eszközeivel értelmezte és keltette életre. Ezzel mintegy feleselt az a lengyelországi bemutató (ahogy erről a kaposvári színház műsorfüzete is tudósít), amely a játék reneszánsz szellemére helyezte a hangsúlyt. E produkció egyik méltatója írta, hogy Giordano Bruno darabja „a világ végtelenségéről és az ostobaság végességéről” szól. S valóban aligha lehet tömörebben összefoglalni Bonifacio szerelmi hoppon maradásának komédiáját, mely egy nyomasztó olasz kisváros éjszakájába belopja a derűt E furcsa éjszakai kavalkád során az álszentek, áltudósok, az álszerelmesek, a paráznaság, az aranycsinálás rabjai mind lelepleződnek, nem utolsósorban pedig érdekes, máig aktuális tanulságokkal szolgáló társadalmi körkép kerekedik a költői látomásból. A kaposvári Csiky Gergely Színház, amely az elmúlt évad során több művészileg-gondolatilag izgalmas kezdeményezéssel hívta fel magára figyelmet, Giordano Bruno darabjának bemutatásával szórakoztató, zenés profilját kívánta erősíteni. Németh László fordítása nyomán Maár Gyula dolgozta át a játékot, s Vujicsics Tihamér szerzett hozzá jókedvűparodisztikus muzsikát. A versek szövegét maga a rendező, Verebes István írta. Az előadás legfőbb erénye, hogy minden percben éreztük, a fiatal színészrendező szívét-lelkét beleadta a játékba. (Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy amikor e sorok írója látta az előadást, betegség folytán Verebes István bravúrosan ugrott be az egyik főszerepbe, nagyszerű karaktert formálva a maradi tudor Bartolomeo alakjából.) Vidáman, életszerető reneszánsz burjánzással folyt a játék a kaposvári színpadon, s a nagyszerű játékos kedv gyakran feledtette velünk az előadás dramaturgiai egyenetlenségeit is. A színészek közül Molnár Piroska ragyogott a legtöbb fényben, igazi emberi vonásokkal megrajzolt Luciájának valósággal stílusteremtő ereje volt az előadásban. Szép, bővérű alakítás Dánffy Sándor Bonifaciója, s egy-egy groteszk pillanatban Csorba István is meglepetésszerűen friss hangot talált. Makai Péter díszleteinek és jelmezeinek atmoszférateremtő erejük van. Pályi András