Magyar Hírlap, 1972. augusztus (5. évfolyam, 211-241. szám)

1972-08-01 / 211. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta. , wg a Magyar Hírlap ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,5 forint. Előfizethető a lap­­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 5. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 197­2. AUGUSZTUS 1. KEDD Világünnep­ei A derekán tartunk annak a minden földrészre kiterjedő eseménysorozat­nak, amelyet az UNESCO, az Egyesült Nemzetek kulturális világszervezete in­dított el, amikor 1972-t nemzetközi könyvévé nyilvánította. Méltán ünnepe ez az egész emberiségnek. Bármily be­szédesek is az őskori barlangrajzok — az ember tulajdonképpen akkor lép a történelem színpadára, amikor megje­lenik az írásjel, a gondolatot az utókor­nak rögzíteni tudó betű; az addigi év­ezredeket a „történelem előtti” kategó­riába sorolja a tudomány. Agyag- és kőtáblák, papírusztekercsek, kéziratos kódexek után pedig több mint félezer éve a nyomtatott könyv terjeszti a régi idők üzenetét, az elődök tapasztalatát, a szellemi gyarapodást Mint a világszervezetnek a könyv­évet elrendelő határozata hangsúlyozza: a könyv a hírlapokkal, a folyóiratokkal és a gondolatok írásos kifejezésének egyéb eszközeivel együtt manapság az egyik legfontosabb tömegtájékoztató eszköz - „fegyver a békéért, a hala­dásért és az emberi jogokért, a faji megkülönböztetés és a gyarmatosítás elleni küzdelemben”. Nem véletlen, hogy a könyvév eddigi eseménykróniká­jában sűrűn bukkan fel az afrikai, ázsiai, latin-amerikai országok neve. A Kongói Demokratikus Köztársaság könyvévi programja például a szájha­gyományban élő nemzeti irodalom fel­kutatását, rögzítését tűzi­­e­ célul. Ka­merunban nagy erőfeszítéseket tesznek az írástudatlanság csökkentésére. Bur­mában ünnepi irodalmi hét keretében rendezik meg az írók napját, és díjaz­zák a legjobbakat. A fejlődő államok segítségére sietnek a szocialista orszá­gok kiadói is: tavaly novemberi prágai nyilatkozatunk szerint messzemenően támogatjuk őket „nemzeti nyelvű iro­dalmuk elérhető áron való kiadásában és elosztásában". Nálunk már az esztendő kezdete óta egymást érik a könyvével kapcsolatos megmozdulások, kiállítások, előadások, ankétok. A jövendő olvasóközönség ne­velésével foglalkoztak áprilisban a Sza­­bolcs-Szatmár megyei gyermekkönyvtári hónap alkalmával. Miskolcon május­ban avatták az ország legnagyobb, leg­szebb közművelődési könyvtárát. A könyvév jelentőségét növelte a magyar részről kezdeményezett, Budapesten­­nemrég zárult nemzetközi szakszervezeti kulturális szimpozion is, amelyen tizen­hét ország képviselői vitatták meg - a többi között - a könyv szerepét a mun­kások műveltségének fejlesztésében. Amint pedig tegnapi sajtótájékozta­tóján Garamvölgyi József művelődés­­ügyi miniszterhelyettes bejelentette, fő­városunk rövidesen két újabb jelentős nemzetközi tanácskozás színhelye lesz. Augusztus 26. és szeptember 2. között az IFLA — a Könyvtárosegyesületek Nemzetközi Szövetsége — tartja itt 38. tanácsülését; témája: az olvasás a vál­tozó világban. Ezt követi a FID — a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség­­ konferenciája, majd kongresszusa, amely megvitatja a kis és kevésbé ipa­rosított országok részvételét a világmé­retű dokumentációs tevékenységben és a nemzetközi információcserében. Az, hogy e tanácskozásokat hatvannál­ több ország mintegy nyolcszáz küldöttének részvételével éppen az idén Budapes­ten rendezik meg, tovább növeli hazánk szerepét a nemzetközi könyvév megün­neplésében. Szocialista országok pártvezetőinek baráti találkozója a Krímben (TASZSZ) A Krímben 1972. július 31-én találkozót tartottak a szocialista orszá­gok kommunista és munkáspártjainak azon vezetői, akik rövid üdülésre érkez­tek a Szovjetunióba. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bolgár Nép­­köztársaság Államtanácsának elnöke, Gustáv Husik, Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jumzsagim­ Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Mongol Nép­­köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első tit­kára, Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság Államtanácsának elnö­ke, Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke. A találkozó során gyümölcsöző véle­ménycserét folytattak a szocialista és a kommunista építés menetéről és a szocia­lista államok sokoldalú együttműködésé­nek további fejlesztéséről. Megvitatták to­vábbá az időszerű nemzetközi kérdése­ket. A kommunista és munkáspártok veze­tőinek találkozóján a teljes kölcsönös megértés és a nézetek egysége nyilvánult meg minden megvitatott kérdésben. A ta­lálkozó szívélyes, baráti hangulatban folyt le. A találkozón részt vett még: K. F. Ka­tusen, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, A. A. Gromiko, és K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, A. I. Bla­­tov, az SZKP Központi Bizottságának fe­lelős munkatársa, R. Frelek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárságának tagja, M. Balev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak tagja, C. Mitea, a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának tagja, W. Eberlein, a Német Szocialista Egységpárt Központi Revíziós Bizottságának tagja. Az SZKP Központi Bizottsága ebédet adott a találkozó résztvevőinek tiszte­letére. Csökkentik a tanulók túlterhelését Elkészült a jövő tanév menetrendje Egy hónap múlva, szeptember elsején ismét benépesülnek az iskolák, megkez­dődik az 1972/73-as oktatási év. Előzetes adatok szerint­­ az általános iskolák első osztályaiban 130 ezer kisdiák kezdi meg ősszel a tanulást. A különböző típusú kö­zépiskolák első évfolyamaira több mint 55 ezren iratkoztak be. Gimnáziumokban 26 862, a szakközépiskolákban 28 279 fia­tal folytatja tanulmányait. A középisko­lákba eddig felvett tanulók soraiban a fi­zikai dolgozók gyermekeinek aránya 56,3 százalék. A középiskolai kollégiumokba 10 339 diákot vettek fel. A kollégiumokba kerülő elsőosztályosok 71,4 százaléka fi­zikai dolgozók gyermeke. A középiskolákban — a tervek szerint — szeptember elsején 1169 új első osztály nyílik, ebből 808 a gimnáziumokban, 861 pedig a szakmai jellegű középiskolákban. (Folytatása a 3. oldalon) FORRÓ HÉT OLASZORSZÁGBAN (Reuter, UPI) Forrónak ígér­kezik a hét Olaszországban , az ipar hat különböző terüle­tén mintegy 3,5 millió mun­kás lép sztrájkba. Hétfőn ötö­dik hetébe lépett az újságírók és nyomdászok sztrájkja. Ez­úttal a hétfő reggeli lapok nem jelentek meg a sztrájk miatt. Munkabeszüntetésekkel követelnek új kollektív szer­ződéseket a vegyipari dolgo­zók. Még mindig folyik 55 ezer távközlési dolgozó sztrájkja, és hétfőn este 21 órától 24 órára beszüntették a munkát az olasz vasutasok. Valószínűleg munkabeszünte­tésekre kerül sor a héten más területeken is, ugyanis e hé­ten tartanak megbeszélést a légitársaságok pilótái, a me­zőgazdasági dolgozók és a építőipari munkások szak­­szervezeti vezetői a munkál­tatókkal, a fizetések körül ke­letkezett vitákról. ÚJ GÖRÖG KORMÁNY (AP, Reuter) Georgiosz Pa­­padopulosz görög miniszterel­nök hétfőn délelőtt rendkí­vüli minisztertanácsra hívta össze kormányát, s arra kérte a kabinet tagjait, hogy egy új kormány megalakítása érde­kében nyújtsák be lemondá­sukat. A miniszterek elfogad­ták a kormányfő javaslatát, s leköszöntek hivatalukból. Ezt követően Papadopulosz meg­alakította az új kormányt. A 9 új tag közül ketten — Szpiri­­don Kacotasz és Kleantisz Danialosz — tagjai voltak az 1967 áprilisában lezajlott ál­lamcsíny után feloszlatott képviselőháznak. A VENEZUELAI EGYSÉGFRONT JELÖLTJE (MTI) Szombaton este a Népi Nemzeti Front kongresz­­szusa megválasztotta jelöltjét az 1973 decemberében sorra kerülő venezuelai elnökvá­lasztásra. A kongresszus Paz Galarraga szocialista poli­tikust jelölte elnöknek, aki a Népi Választási Mozgalom nevű párt vezetője. Ez a párt (MEP) 1967-ben szakadt ki Betancourt exelnök Demok­rata Akciópártjából, mert nem értett egyet annak a ve­nezuelai oligarchia és az ame­rikai olajmonopóliumok ér­dekeit képviselő politikájával. A MEP a Venezuelai Kom­munista Párttal és a baloldali radikálisokkal közösen hozta létre a népfrontot. Venezuela politikai történetében ez az első ilyen széles körű összefo­gás egy szocialista politikai alternatíva kidolgozására. ELHUNYT GORBACH (DPA, Reuter) Dr. Alfons Gor­bach, egykori osztrák kancellár, hosszas betegség után, hétfőn Grazban, 74 éves korában elhunyt. Gorbach 1898-ban született. Az első vi­lágháborúból hadirokkantként, tért haza. Jogi végzettséget szerzett, és jelentős szerepet vállalt Stájerország politikai életében. 1933—38 között a stájerországi hazafias front vezetője, a tartományi parla­ment és kormány tagja volt. Az Anschluss után a fasiszták koncentrációs táborba vetet­ték, megjárta Dachau és Flos­senburg poklát. 1945 óta volt tagja az osztrák parlament­nek, az osztrák Néppárt (ÖVP) egyik vezető politiku­saként lett ismert. 1961-től 1964-ig volt Ausztria szövet­ségi kancellárja. AMIN ELÍTÉLI AZ USA POLITIKÁJÁT (TASZSZ) Idi Amin, Ugan­da köztársasági elnöke és mi­niszterelnöke pontos adatokat követelt G. Meladitól, az Egyesült Államok ugandai nagykövetétől — megbízó­­levele átadásakor — az or­szágban tartózkodó ameri­kaiak létszámára és tevékeny­ségük jellegére vonatkozóan. A köztársasági elnök figyel­meztette a nagykövetet: ha tudomásukra jut, hogy CIA- ügynökök tevékenykednek az országban, ez komoly hatás­sal lehet Uganda és az Egye­sült Államok közötti viszony alakulására. A nagykövethez intézett szavaiban Amin fel­szólította az Egyesült Államo­kat, hogy azonnali hatállyal vonja ki fegyveres erőit Viet­namból, továbbá elítélte az Egyesült Államokat azért, mert katonai bázisokat épít ki az afrikai kontinensen. OLASZ SEGÉLY MALTANAK (Reuter) Az olasz szenátus külügyi bizottsága jóváhagy­ta, hogy a kormány 3800 mil­lió líra államsegélyt nyújtson Máltának — közölte hétfőn Málta római nagykövetségé­nek szóvivője. Az olasz állam­segély felajánlásának nagy szerepe volt a máltai angol támaszpontok fenntartásában.­ Mint ismeretes, Mintoff mi­niszterelnök kormánya hosszú tárgyalások után végül évi 14 millió font bérleti díj ellené­ben engedélyezte a szigeten levő angol támaszpontok to­vábbi fenntartását. Az olasz államsegély ezenfelül mint­egy 2,5 millió fontot juttat a szigetországnak. A parlament két házának még ratifikálnia kell az államsegélyről szóló dokumentumot, de a máltai követség szóvivője szerint en­nek valószínűleg nem lesz akadálya. A NAP HÍREIBŐL Észak-Írország Brit katonák a zárt övezetben Patak Károly, az MTI londoni tudósí­tója jelenti: Az angol csapatok hétfőn hajnalban megtámadták Belfast és Londonderry barikádokkal elzárt kerületeit. Egy hétig tartó csapatösszevonások, nagy páncélos erők átdobása után a 21 000 főre felduz­zasztott alakulatok négy órakor hatoltak át a republikánus érzelmű lakosság és az IRA ideiglenes szárnya által gyakorlati­lag önállóvá tett belfasti Ballymurphy, Andersonstown, New Lodge és Ardoyne kerületek határai mögé, Londonderryben pedig a ma már világszerte emlegetett Bogside és Creggad negyedbe, az úgyne­vezett „szabad Derrybe”. A brit katonai erők helikoptereket, páncélozott csapatszállító járműveket és Centurion harckocsikat vettek igénybe. A bevonuló katonák hozzáláttak az IRA „provói” által emelt műszaki zárak el­távolításához. Földgyalukkal takarították (Folytatása az 5. oldalon) Budapesti munkaerőmérleg \ ^ (yf ✓ () Negyven­hatezer munkahely vár betöltésre a fővárosban nyilván. Az állami iparban 21 370, a szö­vetkezetiben 2956 az üres állások száma. Az építőparban 7452, a mezőgazdaság te­rületén 1139, a szállításnál és a hírközlés­nél 4749, a kereskedelemben 4929, a la­kásszolgáltatási vállalatoknál pedig 3350 a betöltetlen munkahely. Az elemzésből kiderül, hogy az iparon belül a gépiparban a bejelentett és nyil­vántartott üres munkahelyek száma 8723, a könnyűiparban 5913, az élelmiszeripar­ban 2162, a vegyiparban pedig 2104. Nyolcszáznál több új munkaerőre tart igényt a villamosenergiaipar és a kohá­szat. A szocialista ipar közel tízezer szakmun­kásnak biztosítana elhelyezkedési lehető­séget. A legjobban keresett szakma a la­katos, 1790 munkahelyre keresnek ilyen végzettségű szakmunkást, a gépipar 1100, a könnyűipar 219, a vegyipar 164, az­ étel-, (Folytatása a 3. oldalon) Tudósítónktól. A Fővárosi Tanács munkaügyi főosztá­lyán arról kaptunk tájékoztatást, hogy Budapest területén július 1-én 45 ezer 945 betöltetlen munkahelyet tartottak

Next