Magyar Hírlap, 1972. augusztus (5. évfolyam, 211-241. szám)

1972-08-01 / 211. szám

2 1972. AUGUSZTUS 1. KEDD HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Segít a népfront . Alkotó viták a tanácsi bizottságokban „A bizottságok? Azok üléseznek és ez­zel kész. Hosszan vitatkoznak egy-egy problémáról, s az vagy megszűnik, vagy marad továbbra is probléma." „Bizottsá­gok? Szép számmal vannak. Szó, szó, szó.” Igazak lennének a fenti, és a fentiek­hez hasonló — még ma is nem ritkán el­hangzó — vélemények? Aligha. Már maga az általánosítás megkérdőjelezi igazságukat. Mert lehet véleményt mon­dani erről, vagy arról a bizottságról, de „a bizottságokról”, így általánosítva egy­értelműen állítani valamit, enyhén szólva kétes értékű vállalkozás. A tanács bizottságaival a tanácstör­vény, külön fejezetben foglalkozik. Ez a körülmény nagyon sokat jelent. A taná­csi munka két évtizedes tapasztalatainak összegezése azt mutatja, hogy a tanács bizottságai annak idején helyes célok ér­dekében jöttek létre, és összességükben eredményes munkát végeztek. A jelen és a jövő időszakban azonban munkájuk az eddiginél jobban kiteljesedhet. A tavalyi választásokat követően Bu­dapest Főváros Tanácsa mellett kilenc bizottság alakult meg. Tevékenységük ki­terjed a többi között kommunális, műve­lődésügyi, ifjúságpolitikai, termelési és ellátási, egészségügyi, szociálpolitikai, építőipari és lakáspolitikai kérdésekre. Összehangoltan... — Alig egy éves múltra tekinthetnek vissza — mondja Csikesz Józsefné, a fő­városi tanács elnökhelyettese, a terme­lés és ellátási bizottság elnöke —, s egy év a bizottságok életében kevés ahhoz, hogy minden feladatnak, várakozásnak eleget tudjanak tenni. Amit tettek, az viszont hasznos, és a múltbeli bizottsá­gok tevékenységénél jóval magasabb szintű tevékenység volt. A termelési és ellátási bizottság múltbeli megfelelője, az ipari és kereskedelmi állandó bizott­ság például — a többihez hasonlóan — főleg a szakigazgatási szervek mellett működött, azoknak mintegy kisegítő bi­zottsága volt. Az új bizottságokra ennél jelentősebb feladat hárul. Idézzünk a fővárosi tanács szervezeti és működési szabályzatából. A termelési és ellátási bizottság közreműködik „az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmezésügyi tevékenység összehangolá­sában a tanácsi és nem tanácsi szervek között; figyelemmel kíséri és ellenőrzi a főváros lakosságának ellátását, ajánlá­sokkal fordul a tanácsi és nem tanácsi szervekhez ..És ez csak egy rész a ha­sonló fontosságú feladatok sorából.­­ A tanácstörvényt megelőző időben a bizottságok munkájában csak tanács­tagok vehettek részt. Ma a bizottságok­ban tevékenykednek az adott szakmai te­rület legkiválóbb képviselői, szakembe­rei. A termelési és ellátási bizottság hu­szonnégy tagja közül például kilenc nem tanácstag.­­ A bizottság a szakigazgatási szer­vekkel karöltve eddig több végrehajtó bizottság, tanácsülés elé került beszá­molót készített elő, állított össze, vita­tott meg. Igen aktívan működtünk közre például a múlt év decemberében a szol­gáltatások fejlesztéséről szóló beszámoló összeállításánál. Hat bizottsági tag a helyszínen, a szolgáltató vállalatoknál vizsgálta azok tevékenységét, jelentése­ket felvilágosításokat kért, s a tapaszta­latokat később az egész bizottság meg­vitatta. Június 20-án tanácsülés tárgyalta a főváros lakosságának áruellátását és szolgáltatását. A valóságos helyzet fel­méréséhez öt kerület és öt kereskedelmi vállalat helyzetét tekintették át a bizott­ság tagjai. Hatalmas mun­ka volt, a be­számoló tízéves periódusról adott mélyen elemző, összefoglaló képet. Következő nagy témánk lesz a főváros zöldség- és gyümölcsellátásának helyzete. Nekünk mindegyik témánk olyan, hogy előkészí­téséhez, végrehajtásához szükséges a népfront közreműködése is. Sürgető igény A Hazafias Népfront budapesti bizott­sága mellett nyolc munkabizottság mű­ködik, a gazdaságpolitikai munkabizott­ság teljesen új, a többi — a népfront­kongresszust követően — az elmúlt he­tekben alakult újjá. A kongresszus ál­lásfoglalása rögzíti: „A népfront tiszt­ségviselőinek döntő többsége, valamint a bizottságok tagjai, az elnökség mellett működő munkabizottságok és akció­bizottságok tagjai társadalmi munkában tevékenykednek... A Hazafias Népfront növelni kívánja a széles körű eszmecse­rék, az alkotó viták lehetőségét...” — A népfront munkabizottságainak szerepe a múlthoz képest megnövekedett — mondja Derzsi Ottó, a budapesti nép­frontbizottság munkatársa —, s ez a szo­cialista demokrácia kiszélesedésével függ össze. Tevékenységük több irányú. Ösz­­szegyűjtik a — különböző ankétokon, vi­taesteken, fórumokon keresztül megis­mert — lakossági véleményeket, ötlete­ket, javaslatokat, s továbbítják illetékes helyre. Részt vesznek tanácsi döntések előkészítésében és végrehajtásában, s nemegyszer kezdeményezőként lépnek fel jelentős, a várost érintő kérdésekben. Érthető volt tehát az a sürgető igény, hogy a munkabizottságokban minél több hozzáértő szakember tevékenykedjék. Munkabizottságaink összetétele éppen ezért bővül. Csak néhány példa: Gra­­nasztói Pál címzetes egyetemi tanár, Konrád György szociológus a várospoli­tikai, Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, dr. Forgács Tibor tanszékvezető egyetemi tanár a gazdaságpolitikai, Révai Józsefné, s dr. Gáti Ferenc iskolaigazgató a szülői, Kál­lai Ferenc színművész, Pándi Kiss János szobrászművész a művelődéspolitikai munkabizottság munkájában vesz részt, és még nagyon hosszan sorolhatnám ... — A budapesti népfrontbizottság már 1968-ban — az országban elsőként — megkötötte a fővárosi tanáccsal az együttműködési szerződést, ez az együtt­működés mindennapi valóság. Ismerjük a tanács testületét, így a tanácsi bizott­ságok munkatervét, s a népfront munka­­bizottságai ezeket figyelembe véve állít­ják össze a maguk munkaterveit. A ta­nács és a népfront között sokszálú az in­formációcsere. A tanács a legfontosabb, közérdekű kérdésekben döntés előtt ki­kéri a népfront véleményét. Példaként hozhatom a Margitsziget jövőjével kap­csolatos, néhány évvel ezelőtti vitasoro­zatot, a közelmúltból a lakóházak új há­zirendjét, az üdülő zöldövezetek néhány időszerű kérdését. A napokban kaptuk meg véleményezésre az ötödik 5 éves terv fővárosi lakásépítési-telepítési prog­ramtervezetét.­­ A fővárosi tanács valamennyi bi­zottságában tevékenykednek aktívak, többen egy-egy népfront munkabizottság képviseletében. A termelési és ellátási bizottságban például Scheer Ferencné, a nőbizottság tagja, a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat áruforgalmi elő­adója. Jó úton haladunk Scheerné tulajdonképpen — tárgyal­jon bármilyen témát a termelési és ellá­tási bizottság — mint szakember tud ahhoz hozzászólni. Szakember mindenek­előtt a szolgáltatásokban, hiszen másfél évtizede dolgozik a kereskedelemben. De szakember — mint bérből élő, kétgyer­mekes dolgozó nő — akkor is, ha a gyer­­mekruha-ellátás, az olajkályha-ellátott­­ság, a zöldség-gyümölcsellátás a téma. A közösség, a nőbizottság, a nők, és a saját véleményét tolmácsolja. — Tíz év óta a legkülönbözőbb fóru­mokon mondom a magamét, több, mint egy éve a tanácsi bizottságban. Lehet, hogy valaki azt mondja, nem egészen jó, pontos a meglátásom, de ez nem baj. Ki­egészítjük egymás véleményét. — A bizottságban nemegyszer éles vi­ták bontakoznak ki. A cél az, hogy a vég­rehajtó bizottság, vagy a tanácsülés elé olyan beszámolók kerüljenek, amelyek nem kozmetikázzák a valóságot. Arra törekszünk, hogy ne kendőzzük el a gon­dokat sem, tárjuk fel konkrétan mind­azt, ami miatt esetleg nem halad a mun­ka. A lényeg, hogy pontos, reális, szak­szerű tájékoztatást kapjanak a végre­hajtó bizottság, a tanács tagjai. Csak így lehet előbbre jutni. Mint láthatjuk tehát, ezek a bizottsá­gok azonban egyre inkább megfelelnek a velük szemben támasztott követelmé­nyeknek. Tevékenységüket szélesíteni, módszerüket gazdagítani még lehet, sőt szükséges. De jó úton haladnak. Derogán Gábor Váltás a pécsi nyári egyetemen Váltás volt Pécsett, a népek barátsága XIV. nyári egyetemen. Az idén ugyanis olyan sokan jelentkeztek a programra, hogy két kurzust szervezett a TIT. Az első két hét vendégeit elbúcsúztatták, a második kurzus hallgatóit pedig hétfőn ünnepélyesen fogadták a nyári egyetem székhelyén, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Wieder Béla, Pécs Megyei Vá­ros Tanácsának elnöke köszöntötte a ki­lenc országból összegyűlt vendégeket, akik tanulva, szórakozva ismerkednek a mecsekaljai város és a megye életével, nevezetességeivel. Vannak közöttük olyan olasz, dán és csehszlovák hallgatók, akik mindkét kur­zuson részt vesznek, tehát teljes hónapot töltenek Pécsett. Számukra érdeklődé­süknek megfelelő speciális műszaki-tu­dományos programról gondoskodtak. A népek barátsága nyári egyetemen most első alkalommal tartanak magyar nyelv­tanfolyamot is. Egerben, a Technika Házában hétfőn délután ünnepélyesen megnyitották a nyári egyetemet, amelynek központi té­mája a műemlékvédelem és a művészet­­történet. Az egyetemre Európa 10 orszá­gából érkeztek hallgatók. A megnyitó ün­nepségen dr. Pápay Gyula, a Heves me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tit­kára és Déncs Lajos, az egri tanács el­nökhelyettese méltatta az évezredes vá­ros műemlékvédelmét. A tíznapos program során a hazai és a külföldi vendégek megismerkedhetnek Eger múltjával, jelenével, értékes műem­lékeivel, kultúrájával, valamint azokkal a módszerekkel, amelyekkel a helyi ha­tóságok és a lakosság az értékeket védi. Bírák, ügyészek, állampolgárok 4. Kímélet és szigor A .cs Az ügyészségről szóló törvény nem ho­zott alapvető változást az ügyészi tevé­kenység formáiban. A pontosabb és vi­lágosabb megfogalmazás azonban előse­gítette, hogy ügyészségeink mindennapos munkája a szocialista államszervezet és jogrendszer fejlődésével szorosabb össz­hangban és a társadalmi igényeknek megfelelően alakuljon. A törvény kiküszöböli a párhuzamos, ismétlődő jogi szabályozást, erősíti az ál­lampolgárok biztonságérzetét, s jogaik tiszteletben tartását. A többi között ezért nem tekinthetjük e törvényt néhány ezer ügyész belső hivatali ügyének. Az ügyész­ségek munkája ugyanis — anélkül, hogy azt naponta észlelnénk — mindannyiun­kat érint, hiszen a törvényesség vala­mennyiünk érdekét szolgálja. Az állampolgár ügyeinek intézésekor állami szerveinkkel — elsősorban a ta­nácsokkal és a bíróságokkal — hetente, havonta kerülnek közvetlen kapcsolatba. Tapasztalati tény azonban az is, hogy az állami szervek harmadik típusával, az ügyészségekkel az emberek lényegesen ritkábban találkoznak. Az ügyészi munka lényege Az ügyészi munka lényegét a parla­menti vitában a legfőbb ügyész summáz­ta: „Érzékenyen kell figyelnünk az élet által létrehozott új jelenségeket, s ezeket a jogi előírásoknak megfelelően úgy tá­mogatjuk vagy gátoljuk, hogy eközben minél kevesebb zaklatásnak tegyük ki az állami szerveket és az állampolgárokat. Ám a zaklatástól való kímélet a törvény­­tisztelő állampolgárokat illetheti meg csu­pán. Vannak, szerencsére nem nagy szám­ban, olyan állampolgárok is, akik ezt a titulust és a kíméletet nem érdemlik meg. Azokról van szó, akik a bűnügyi statisz­tikák rovataiban szerepelnek, akik véte­nek ellenünk és államunk törvényei el­len”. A törvényesség biztosításában — amint arról már szóltunk — az ügyészség mel­lett az állam valamennyi szervének aktív szerepet kell vállalni. De van az igazság­ügyi munkának egy olyan speciális terü­lete is, amelyben mindig az ügyészség az egyik főszereplő. S ez a terület a bűnül­dözés szférája. A rendőrség, az ügyészség s a bíróság elkülönült hatáskörben, más­más feladatokat ellátva, de egymást se­gítő módon dolgoznak azért, hogy minden tudomásra jutott bűncselekményt elbírál­janak, ugyanakkor ügyelnek arra is: sen­kit ne vonjanak törvényellenesen felelős­ségre, s törvénytelen jogfosztás, személyes szabadság korlátozása senkit ne érhessen. A bűncselekmények felderítése termé­szetesen a rendőrség feladata. Az ügyész maga csak kivételes esetben veszi át a nyomozást a rendőrségtől. Az ügyészi munka a bűnüldözés első szakaszában, a nyomozásban lényegében törvényességi felügyelet jellegű. Ebből a szempontból vizsgálja felül az ügyész a rendőrség in­tézkedéseit, a gyanúsított őrizetbe vételé­nek, illetve előzetes letartóztatásának törvényességét. Nemrégiben a közvéleményt erősen fog­lalkoztatta egy régóta várt sportesemény elmaradásának lehetősége. A sportszere­tők örömmel nyugtázták, hogy az egyik résztvevő az ellenfél gáncsoskodása és ki­fogások keresése ellenére is mindent el­követett, hogy a vetélkedőt végül is meg­rendezhessék. E sportszerű magatartás hasonlít ahhoz a magatartáshoz, amit az ügyész a tárgyalóteremben folyó „küzde­lem” előkészítése érdekében tanúsít. Az ügyész, aki a nyomozás törvényességét el­lenőrzi, már a nyomozás során mindent elkövet, hogy a bírósági tárgyaláson a vádlottnak s védőjének olyan feltételeket s — ami szintén fontos — olyan légkört biztosítson, amely a bűncselekmény kö­rülményeinek teljes feltárását, s az eny­hítő körülmények felkutatását is szolgál­ják. Társadalmi készség A törvényjavaslat parlamenti vitájának szünetében az egyik fiatal képviselőnő tö­mören így fogalmazott: az ügyészségi tör­vényt sem lehetett volna napirendre tűz­ni, ha a társadalomnak nem nőtt volna meg a törvények megtartására irányuló készsége, képessége. A cél az, hogy e gyarapodó készség és képesség a jövőben még tovább erősöd­jék. Ezt segíti elő az ügyészségi törvény azzal is, hogy az ügyészségek feladatává teszi, az állam minden polgárát nevelje a törvények tiszteletére, s törekedjék ar­ra, hogy a dolgozók minél szélesebb ré­tegei szerezzék meg az alapvető jogi is­mereteket. J. B. Katowice testvérváros küldöttsége Miskolcon Csaknem tíz éve létesített testvérvárosi kapcsolatot a lengyelországi Katowice és Miskolc. A baráti kapcsolatok elmélyíté­sére, a további együttműködés megbeszé­lésére, Pavel Poddialnak, Katowice vá­ros tanácsa elnökének vezetésével négy­tagú testvérvárosi küldöttség érkezett Miskolcra. A küldöttség tagjai hétfőn a városi tanács dísztermében találkoztak Miskolc vezetőivel. A lengyel vendégeket Bárczi Béla, a városi tanács elnöke tájé­koztatta a város fejlődéséről és az új ta­nácstörvény alapján átszervezett közigaz­gatási tevékenységről. A vendégek nevé­ben a küldöttség vezetője, Pavel Podbial köszönte meg a tájékoztatást. A küldöttség tagjai hétfőn a város ve­zetőinek kíséretében látogatást tettek a Borsod megyei Tanácsnál, ahol dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke fogad­ta őket. Megnyitották a magyar-szovjet barátság tábort Szolnokon, a festői környezetben fekvő tiszaligeti KISZ-táborban, hétfőn ünne­pélyes zászlófelvonással megnyílt a ma­gyar—szovjet barátság tábor. A már ha­gyományos táborozáson a korábbi évek­ben katonafiatalok vettek részt, az idén első ízben a mezőgazdaságban dolgozó szovjet és magyar fiatalok találkoznak. A táborozás megnyitóján dr. Gombár József, a KISZ központi bizottságának titkára mondott beszédet. Az ünnepi megnyitón jelen volt Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára és Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke. Szénhidrogén Endrőd határában A békési medence északi peremén, Endrőd körzetében, jelentős készlettel ke­csegtető szénhidrogénmezőt találtak a­ Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzem bá­nyászai. Az Alföldnek ebben a térségé­ben, Endrődtől nyugatra, az első kutató­fúrást 1959-ben fejezték be. Az akkor le­mélyített kút meddőnek bizonyult. A geológusok folytatták a felszíni geo­fizikai, szeizmikus méréseket, s 1971-ben megkezdték a 11-es számú endrődi fúrást, amelyet kétezernégyszázhuszonöt méterre mélyítettek le. A kettes számú kút durva, törmelékes, miocén kőzetéből olaj, a két­­ezeregyszáznyolcvanhárom méter mély­ségben levő homokkőből pedig gázbe­áramlást „kaptak". A kút kivizsgálását folytatják, annyi azonban máris megálla­pítható, hogy a békési mező északi pere­mén jelentősebb szénhidrogénkészlet van. A föld aranyának további feltárására még az idén újabb kút mélyítését kezdik meg, jövőre pedig további három-négy kutatófúrásra kerül sor.

Next