Magyar Hírlap, 1972. augusztus (5. évfolyam, 211-241. szám)
1972-08-30 / 240. szám
MOGYOR HÍRlfiP NÉPGAZDASAG - VILAGGAZDASAG 1972. AUGUSZTUS 30. SZERDA / Szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok A holtpont után ismeretes, hogy P. Peterson amerikai kereskedelmi miniszter a közelmúltban Moszkvában tárgyalt, Nixon elnök moszkvai tanácskozásainak folytatásaként. A szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok szempontjából előrehaladásként értékelhető a nemrég létrejött nagyarányú gabonaüzlet is. A hároméves megállapodás keretében az USA 750 millió dollár értékű gabonát szállít a Szovjetuniónak. A megállapodás már az első évben 200 millió dolláros szállítást irányoz elő, ami mennyiségét tekintve a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok történetének eddigi legnagyobb tételét jelenti. Figyelemre méltó az is, hogy az ügyletet az amerikai mezőgazdasági minisztérium exporthitelprogramja keretében finanszírozzák, a nemzetközileg szokásos feltételekkel: évi 6,125 százalékos kamattal, hároméves törlesztésre. Az egy időben folyósítható hitelkeretet 500 millió dollárban állapították meg. Kölcsönös előnyök A kölcsönös előnyökön nyugvó üzlet az USA számára lehetővé teszi készleteinek jelentős csökkentését, egyszersmind több ezer mezőgazdasági dolgozó számára biztosít munkaalkalmat, ami az amerikai mezőgazdaság konjunkturális problémáit ismerve, nem elhanyagolható tényező. A Szovjetunióban a szállítmányok a kilencedik ötéves terv takarmányprogramjának biztosításához járulnak hozzá. A megállapodás szerint a Szovjetunió az időjárási tényezőktől függetlenül is a meghatározott ütemezésben átveszi a gabonaszállítmányokat, ami azt mutatja, hogy az import pótlólagos biztonsági tartalékot jelent az állattenyésztés fejlesztéséhez. E közvetlen eseménysor hátteréről, előzményeiről szólva: közismert, hogy az USA és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai a második világháború befejezésétől napjainkig lényegében alacsony szinten stagnáltak. A szovjet kormány állandóan kezdeményezte a kölcsönös előnyökön és a legnagyobb kedvezmény elvén nyugvó kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, hiszen ez része a békés egymás mellett élés lenini politikájának és megfelel a kétoldalú gazdasági érdekeknek. A két ország hatalmas méretei, a gazdaságban, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredményei, az óriási belső piacok olyan alapot jelentenek, amely a gazdasági kooperáció és a külkereskedelem nagy lehetőségeit ígérik. A szovjet gazdaság tervszerű fejlődése olyan stabilizáló tényező, amely az amerikai gazdaság konjunkturális problémáinak enyhítésében szerepet játszhat. Mégis, az USA hidegháborújának, embargópolitikájának következményeként 1971-ben például a szovjet—amerikai külkereskedelmi forgalom mindössze 217 millió dollár volt. A nagyságrendet érzékelteti, hogy ez az összeg körülbelül egytizede a magyar—szovjet külkereskedelmi forgalomnak. A korlátozó tényezők A gazdasági kapcsolatok fejlesztését a következő tényezők korlátozzák: — az USA kormánya egyoldalúan felmondja a Szovjetunióval kötött kereskedelmi szerződést; — nem alkalmazza az Egyesült Államok a szovjet árukra a legnagyobb kedvezmény elvét, következésképp a szovjet termékeket három-négyszeres vám terheli; — az amerikai kormány még számos áru behozatalát tiltja és bizonyos áruk kivitelét tilalmi listával gátolja; — az USA adminisztratív protekcionizmusa gyakran akadályozza a gazdasági kapcsolatok fejlesztését (a szovjet hajók tartózkodását és ellátását az amerikai kikötőkben különlegesen bonyolult adminisztratív eljárás nehezíti); — az amerikai pénzügyi hatóságok nem nyújtották azokat a hiteleket az amerikai exportárukra, mint amelyeket a többi ország irányában intézményesen biztosítanak, illetve nem érvényesítették a hitelek állami garantálásának szokásos gyakorlatát; — a katonapolitikai korlátok, amelyeket az USA mesterségesen állít (a Pentagon például határozottan ellenzi, hogy az amerikai cégek úgynevezett harmadik nemzedékhez tartozó elektronikus számítógépeket exportáljanak a szovjet piacra. Már tavaly a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok számottevő változásának jeleit lehetett megfigyelni. A múlt évben járt Moszkvában Stans, a korábbi amerikai kereskedelemügyi miniszter; a moszkvai kereskedelmi kerekasztal-konferencián az USA 70 mammutvállalatának 110 szakértője vett részt. Alhimov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes az idén áprilisban és májusban az USA-ban tárgyalt, majd e tárgyalások Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter vezetésével folytatódtak. Nixon elnök moszkvai megbeszélésein is szerepeltek a gazdasági kapcsolatok. Belső nyomás Ami e megélénkülés okait illeti, fontos tényező, hogy az USA gazdaságában az 1970—1971. év konjunktúrája nem volt kedvező, s az amerikai gazdaságban olyan alapvető gondok jelentkeztek (növekvő munkanélküliség, infláció, dollárválság stb.), amelyek megoldását az optimista gazdasági előrejelzés is több évre teszi. Ezért az USA gazdaságában fordulat következett be általában a külső piacok megítélésében. Gazdasági divattá vált a nemzetközi marketingtevékenység, s a növekedés fenntartásában, mértékadó vélemények szerint, egyre nagyobb szerepe lesz a külkereskedelemnek. Ez a belső piac viszonylagos telítettségéből, valamint a termelőerők nemzetközivé válásával, terjeszkedő nemzetközi nagyvállalatok kialakulásából is következik. Az USA gazdaságpolitikájában mind széleskörűbben ismerik fel, hogy a gazdasági integrációs folyamatból kimaradva, erőpróba elé kerül áruik versenyképessége. Lényeges tényező az is, hogy a kelet- nyugati kereskedelemben a többi tőkésország már nagy eredményeket ért el. A közvélemény és a vállalkozók számottevő csoportjai is erőteljes nyomást gyakorolnak a szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok normalizálása irányában. Ezek a tényezők, valamint Nixon újraválasztási törekvései a változás fontos érlelő tényezői voltak. Reálisan számolni kell azonban azzal, hogy a több évtizedes stagnálást természetesen nem követheti hirtelen növekedés, hiszen a két ország gazdaságának kapcsolódási pontjait gondosan újra kell értékelni. Bár kétségtelen, hogy az amerikai vállalkozók zömének és a kormánynak érdeke a gazdasági kapcsolat szélesítése, ez az érdek mégsem egyetemes. Az USA-ban — a héják körében — sok az ellenzője is a Szovjetunióval folytatott kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének, például alighanem a fegyverkezési ipar monopóliumai sem érdekeltek közvetlenül ebben. Ezért erőteljes kibontakozásra indokolatlan számítani, s a szovjet fél ezt mérlegelve, a folyó ötéves tervben az amerikai—szovjet gazdasági kapcsolatok szerény fejlődését irányozta elő. A kapcsolatok bővülése kétségkívül szorosan összefügg azzal is, milyen konkurrenciális és konjunktúrafeltételek alakulnak ki az amerikai gazdaságban az Európai Gazdasági Közösséggel, valamint Japánnal. Feltételezhető, hogy ezeket a tényezőket végül is gyorsító elemekként vehetjük számba. Három csomópont Ami az együttműködés lehetőségeit illeti, az USA és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak fejlesztése három csomópontban összegezhető. Elsőként említhető a természeti kincsek kiaknázása és hasznosítása. Az USA, a többi, iparilag fejlett tőkésországhoz hasonlóan, részt kíván venni e hatalmas nyersanyagtartalékok feltárásában, s ez a kölcsönös érdekek érintkezési pontja lehet, hiszen az USA hosszú lejáratra fedezhetné nyersanyagimportjának egy részét, a Szovjetunió pedig pótlólagos beruházási lehetőséghez jutna. További tényező a beruházási javak és műszaki termékek kölcsönös cseréje, mindkét ország iparának vannak ugyanis olyan vívmányai, amelyek cseréje gyorsíthatja a gazdasági, technikai fejlődést. Végül: lényeges a találmányok, gyártási eljárások cseréje is. E kapcsolódási pontok ésszerű kihasználása kölcsönös érdek. Tény, hogy mindkét ország számára fontos a stagnálás felváltása a gazdasági együttműködés fokozatos fejlesztésével. A külgazdasági kapcsolatok természetesen akkor fejlődhetnek kedvezően, ha sikerül megteremteni bilaterális kiegyensúlyozottságát, ami napjainkban az amerikai import növelését helyezi előtérbe. A legpesszimistább és jobboldali amerikai cikkírók is úgy vélik, hogy a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok elmozdultak a holtpontról. XVI. KGST-szakosítás a mezőgépgyártásban Tárgyalások a részegység-kooperációról Figyelemre méltó tény: a mezőgazdaságban használt gépek, berendezések 60 százalékát importáljuk, zömében szocialista országokból. Az elmúlt években előreléptünk e rendkívül fontos ágazat gépesítésében, a további fejlődésre pedig sokoldalúan hat a KGST-országok kibontakozó kooperációja és szakosodási együttműködése. Erről beszélgettünk Nemes Mihállyal, a Mezőgépipari Egyesülés igazgatójával és Virág Istvánnal, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatójával. Egyezmény 1975-ig Mezőgazdasági gépgyáraink hazai szükségletre az idén 2,5 milliárd forint értékben gyártanak gépet, berendezést, ezenkívül exportra 34 millió rubel értékben termelnek. Több éves előkészítés után néhány hete aláírták az 1971—75-re szóló sokoldalú szakosítási egyezményt, s ez természetesen már az idén is meghatározza a hazai termelést, az export és importszállításokat. Az egyezmény 72-féle gyártmányra terjed ki, hazánkra 30 mezőgazdasági gépet, berendezést szakosítottak. A termékeknek több mint a fele új konstrukció, fejlesztésükhöz a gyárak külön támogatást kaptak. A ránk szakosított gépek közül egyelőre 16-félét exportálunk a többi szocialista országba. Mi gyártunk négykerékmeghajtású traktort, kender és zöldborsó arató-cséplő gépeket, kukorica-, bab-, hagyma-, paradicsom-, uborkabetakarító gépeket. Érdemes megfigyelni a szakosított export arányait: 55 százalékban a Szovjetunióba, majd sorrendben az NDK- ba, Csehszlovákiába, Lengyelországba és Bulgáriába szállítunk. A több millió rubel értékű berendezések többségét a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban készítik, de érdekeltek a gyártásban Mosonmagyaróvár és a Mezőgép Tröszt vállalatai is. Kétoldalú kapcsolatok Milyen gépeket vásárolunk mi a baráti országokból? Importunk 83 százalékát már szakosított gépek alkotják, ezek többségét a Szovjetunió szállítja: traktorokat, gabonakombájnokat, magtisztító berendezéseket. Az NDK például kombájnokat, Csehszlovákia fejőgépet, Bulgária szőlőművelő és dohányművelő traktort, Románia kukoricavető gépet, Lengyelország burgonyabetakarító berendezést exportál hozzánk. Tárgyalunk a sokoldalú szakosítási egyezmény bővítéséről is. A második lépcső előreláthatólag már a részegységek, alkatrészek szakosítására, a fokozott szabványosításra is kiterjed. Jelentősek a KGST források mezőgazdasági gépkooperációi is. Mi gyártjuk a szovjet MTZ traktorok és pótkocsik légfékkompresszorait működtető berendezéseket. kétoldalú együttműködés keretében most tárgyalunk tízféle kertészeti gép magyarországi gyártásáról: a szovjet partner dokumentációt és részegységeket szállít a gépekhez. NDK-vállalat és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár közös fejlesztése az a növényvédő gépcsalád, amelynek gyártását is a két vállalatra szakosították; az első sorozat az idén készül el. A Mezőgép Tröszt kisteljesítményű kerti traktorok gyártásában kooperál csehszlovák vállalatokkal. Bár a fejlesztése még nem fejeződött be, nagy nemzetközi érdeklődést keltett a szovjet—magyar—bolgár kooperációban készülő önjáró kukoricabetakarító gép. A kiváló műszaki tulajdonságokkal rendelkező berendezés a legújabb konstrukciójú gabonakombájn fő egységeinek — motor, hajtómű, járószerkezet — felhasználásával készül. Nagy jelentőségű lesz az a kooperáció is, amit most készítenek elő: az AGROMAS szovjet—bolgár—magyar vállalat közösen fejleszti és szakosítva gyártják majd a zöldség-gyümölcs programhoz szükséges ötvenféle berendezést. Korszerű technológia A hazai gazdaságok több mint 200-féle munkagép között válogathatnak az idén. A 60 millió rubel értékű gép és berendezés felét a Szovjetunióból, a többit pedig Romániából, Bulgáriából, az NDK-ból, Lengyelországból és Csehszlovákiából importálja az AGROTRÖSZT. Olasz, francia, dán, NSZK- és USA-cégektől 10 —11 millió dollár értékben vásároltak egyedi gépeket, zöldség- és dohánybetakarító sorokat és a sertésprogramhoz kapcsolódó technológiai berendezéseket. Érdekes, hogy egy év alatt megkétszereződött a szellőző-, fűtő-, etető- és takarmánykeverő technológiák, licencek vásárlása. Ezeket elsősorban francia, dán, olasz és NSZK-cégektől szerezték be, előnyös feltételekkel, nagyobb gépvásárlásokkal egybekötve. Így rövid idő alatt korszerű technológiát alakítanak ki, és később már importot is megtakarítanak. Hozzákezdtek a szarvasmarha-tenyésztés gépeinek, berendezéseinek feltérképezéséhez is. B. K. HORIZONT • HORIZONT • HORIZONT Az NDK és a kapitalista ipari államok Gerhard Beil, a Német Demokratikus Köztársaság külgazdasági miniszterelnökhelyettese sajtónyilatkozatában megállapítja, az idei őszi lipcsei vásár hozzájárul majd az NDK és a kapitalista ipari államok gazdasági kapcsolatainak további elmélyítéséhez. Az NDK-nak ezekkel az államokkal lebonyolított külkereskedelme 1972 első hat hónapjában pozitív irányban fejlődött. A miniszterhelyettes rámutat, hogy az elmúlt évekhez képest nagyobb számban vesznek részt a kapitalista országok cégei az őszi lipcsei vásáron. Az elmúlt tíz év során megháromszorozódott az NDK és a kapitalista ipari államok kereskedelme. Egyiptomi gazdasági küldöttség az NSZK-ban Októberben egyiptomi gazdasági küldöttség utazik a Német Szövetségi Köztársaságba. A látogatás célja új gazdasági segélyegyezmény létrehozása. A tervezett megállapodás értelmében az NSZK előreláthatóan részt vesz ipari tervek megvalósításában. A két ország diplomáciai kapcsolatainak 1965-ben bekövetkezett megszakadása előtt a Német Szövetségi Köztársaság 400 millió dollár értékű gazdasági segítséget nyújtott Egyiptomnak. A két állam röviddel ezelőtt állította helyre a diplomáciai kapcsolatot. Gőzmotoros autó Az ausztráliai Gene van Grecken építész által tervezett 2900 köbcentiméter űrtartalmú, kéthengeres gőzmotorral rendelkező új autó a benzinmotoros gépkocsikkal ellentétben minimális mértékben szennyezi a levegőt. Az új gépkocsi, amelyet módosított kerozin táplál, feltalálója szerint óránként 320 kilométeres sebességet ér majd el 400 lóerő teljesítményű motorjával. Hír szerint néhány autógyár már érdeklődött az újfajta gépkocsi után és opciót jelentett be. A léghajók jövője Robert J. Kruisinga, Hollandia képviselője a Nemzetközi Repüléstudományi Tanács (ICAS) Amszterdamban rendezett, kétévenként sorra kerülő értekezletén felszólalva bejelentette, hogy véleménye szerint az 1980-as években ezer személyt szállító óriás repülőgépek fognak közlekedni. Kruisinga véleménye szerint a léghajók is nagy jövő előtt állnak és eljön az idő, amikor ez az óránként 160 kilométerrel vagy még nagyobb sebességgel közlekedő szállítóeszköz biztonságos, kényelmes és gazdaságos lesz. Külföldi tőkebefektetések Indonéziában Az indonéz gazdaságba történő külföldi tőkebefektetés kérdéseit vitatják meg azon a tanácskozáson, amelyen az Egyesült Államokból, Japánból és több nyugat-európai országból mintegy hetven társaság képviselője vesz részt. Megfigyelők e tanácskozást kapcsolatba hozzák az indonéz vezetőség nemrég hozott határozatával, amelynek célja a külföldi befektetések szorgalmazása. Termékeink a bécsi vásáron A magyar árubemutató úgyszólván törzsvendég a bécsi őszi vásáron, amely az idén először nyolc helyett öt napig, szeptember 6-tól 10-ig lesz nyitva. A vásár rendezői azt akarják, hogy elsősorban az ipari és kereskedelmi szakemberek keressék föl a kiállítást, ezért határoztak úgy, hogy a találkozó első két napja szakmai nap legyen. Az idén 19 magyar külkereskedelmi és exportjoggal felruházott vállalat, összesen 432 négyzetméter területen mutatja be az ipar és a mezőgazdaság termékeinek exportkínálatát. A bemutató felhívja az osztrák szakemberek figyelmét számos magyar találmányra és sok olyan termékre, amelynek gyártásához kölcsönösen előnyös termelési kooperációt lehetne kialakítani.