Magyar Hírlap, 1972. augusztus (5. évfolyam, 211-241. szám)

1972-08-16 / 226. szám

Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1972. AUGUSZTUS 16. SZERDA 9 Közel másfélezer-féle bor a világversenyen Az első szőlészeti és borászati tapasztalatcsere Budapesten Tudósítónktól. Az első borvilágverseny előkészületei­ről tartott tegnap sajtótájékoztatót a Kertészeti Egyetem rektori tanácstermé­ben Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, a szervező főbizottság elnöke. A többi között el­mondta, hogy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal, az OIV, amelynek hat másik bortermelő országgal együtt ha­zánk is alapító tagja, 1968-ban a romá­niai és 1971-ben az argentínai kongresz­­szusán határozta el, hogy nemzetközi borversenyek helyett négyévenként bor­világversenyt rendeznek, éspedig az el­sőt Magyarországon. — Az első borvilágversenyt — mon­dotta Váncsa Jenő miniszterhelyettes — a világ első szervezett szőlészeti és bo­rászati tapasztalatcseréjének tekintjük. A borvilágversenyre augusztus 21-től 31-ig kerül sor, majd augusztus 25-től szeptember 5-ig rendezik meg az UVEX­­PO '72 nemzetközi szőlészeti és borásza­ti kiállítást és vásárt. A borvilágverseny propagálására le­vélzáró bélyeget, borítékot és levélpapírt is készíttetett a szervező bizottság. A szervező bizottság már megrendelte a borvilágverseny nagydíjait és különbö­ző eszközeit, gondoskodott a szőlő és bor ex libris-kiállítás megszervezéséről is. El­készült eközben A tokaji bor, a Magyar bor és szőlő, s a bortermelésünk törté­nelmi koráról szóló film, valamint egy filmriport a magyar borvidékekről. Elmondta Váncsa Jenő, hogy a tokaji borvidékről húsz borfajta vesz részt a versenyen. A világ 34 szőlőtermesztő országa nevezett be a versenyre, közöt­tük hazánk 66, a többi ország pedig 1312 bormintával versenyez. Mesterségesen készített borok, vermutok, konyakok és cukrozott borok nem vehetnek részt a versenyben, csak szőlőtőkén termesztett és pincében érlelt borfajták. A bírálati rendszerről Váncsa­­Jenő elmondotta, hogy alapelve a büntető pontozás, amelynek végértékét a vizsgált tulajdonságok együtthatóinak és a tu­lajdonságok minőségét kifejező büntető­pontoknak a szorzata adja. A tulajdon­ságok szerint kiváló bor csak az lehet, amelynek nincs hibapontja. Igen jó az, amelynek egy, jó, amelynek négy és elfogadható az, amelynek 9 hibapontja van. A tisztaság 1, az illat és intenzitás 1, a minőség 2, az íz és zamat 2, a mi­nőség 3, az összbenyomás, a tulajdonsá­gok harmóniája pedig 3-as szorzószám­­mal rendelkezik. Betemetik a Moszkva környéki tőzegtűz gócait A széljárás kedvező alakulása az utób­bi két napban megkímélte a szovjet fő­város lakóit a Moszkva környéki tőzeg­égéseknél keletkezett füsttől, s a legutób­bi jelentések szerint az oltási munkála­tok most már egyre eredményesebbek. A tőzegtelepeken az utóbbi napokban 70 tűzfészket sikerült eloltani, pontosab­ban eltemetni. A helyszíni jelentésekből kitűnik, hogy az izzó tőzegréteg oltásának egyetlen igazán hatékony módja az „égő föld" teljes elszigetelése, majd betemeté­se. Az oltásban elért sikerek részben an­nak is köszönhetők, hogy a föld alatti tüzek megfékezésében nagy tapasztalat­tal rendelkező bányamentő osztagok ér­keztek a helyszínre. A tőzeg nyári öngyulladása — mond­ják a szakértők — egyáltalában nem szá­mít ritkaságnak, s kisebb tűzesetek min­den évben előfordulnak. Hasonló méretű tőzegtűzvész azonban a Szovjetunióban legutóbb 1935-ben pusztított. Új mederben a Ronyva Sátoraljaújhely térségében a negyedik ötéves terv időszakában szabályozzák Észak-Magyarország egyik legsze­szélye­­sebb vízfolyását, a Ronyvát. A magyar és csehszlovák határpatak a tavaszi ára­dáskor vagy nagyobb esőzésekkor med­réből kilépve gyakran elöntötte a város mélyebben fekvő részeit. A rendezés so­rán Sátoraljaújhely belterületén — a je­lenlegi Fehér-patak nyomvonalán — úgynevezett árapasztó medret építettek, így a város belterületén két medre lett a pataknak, amelyekben a legnagyobb áradat is veszély nélkül levonulhat. A három kilométer hosszú új mederbe a napokban terelték át a patak vizét. A Ronyva szabályozását jövőre befejezik. Segítettek a szocialista brigádok Üzemi baleset következtében mindkét lábát elvesztette Bernát Lászlóné, aki a vámosgyörki állomáson mint váltótisz­tító dolgozott. Az asszony a kórházi ápo­lás után Nagy fügében lakó lányánál ta­lált ideiglenes otthont, mert romos csa­ládi házába nem tudott beköltözni. A nehéz helyzetben levő asszony meg­segítésének szép példáját adták egykori munkatársai. A vámosgyörki állomáson dolgozó három szocialista brigád tagjai vállalták, hogy helyreállítják az egyszo­bás házat. A Béke, a Vkk Bottyán és az Előre szocialista brigádok tagjai hónapok óta szinte minden szabad idejüket az építésnél töltötték. A szocialista brigádok segítőkészségé­nek eredményeként a ház ismét lakható, s azt a három brigád tagjainak jelenlé­tében dr. Pásztor Pál, a MÁV miskolci igazgatóságának vezetője kedden adta át Bernát Lászlónénak. TEGNAP, KEDDEN, a délutánnak és a kora estének egységes volt a hangu­lata, de ez nem jelentett egyhangúsá­got. A műsor Kollányi Ágoston ismét­lésben adott és a magyar Műemlékvé­delem eredményeit bemutató filmjével indult. Ez a szépen fényképezett , és oly fontos ügyet ismertető, népszerűsítő alkotás­a szervesen kapcsolódott a Tal­linn 72 riportfilmhez. Az Észt Szovjet Köztársaság műemlé­kekben is különösen gazdag fővárosá­ban, ez év Szent Iván napját követően, ismét megrendezték a Dal és a tánc ün­nepét. Magyarok is részt vettek ezen: az OKISZ Erkel Ferenc kórusa Csík Miklós karmester vezetésével (és nem is siker­telenül, hiszen ezüstéremmel tértek ha­za). Csenterics Ágnes szerkesztő-rendező és két operatőr: Szabados Tamás és Bá­csi János erről készített egy szépen meg­komponált beszámolót és nem híradót. Két hónappal az ünnepség után került képernyőre észt rokonaink kulturális életének ez a mintaszerűen szép és meg­irigyelt eseménye. Nyilvánvaló, hogy az igazi művészet nem romlandó árucikk, de az időveszteségért kár. Ilyen példák ta­lán nálunk is felfakasztanák az utánzó kedvet. Százezres hallgatóság, monumen­tális betonkagyló a Dal mezején! Kórus­művészetünk világhírű, de vajon miért nem kelt ilyen méretű érdeklődést — itthon? A szép beszámolóból ezt a két­ TÉVÉNAPLÓ­ dést hallottuk kicsendülni. A válaszom érdemes lenne elgondolkodni! Egyszerű és természetes kompozíciója volt ennek a riportnak. Nem művész­­kedett, csupán közölt. Az artisztikus ha­tást anyagára bízta. Ez a munkamód­szer jellemezte az India szabadságra éb­red című emlékeztetőt. Az Indiai Köz­társaság megalakulásának 25. évfordu­lójára készült ez a történelmi mementó. Balogh Judit forgatókönyve és Vámos Judit rendezői munkája a legcélraveze­tőbb formát találta meg. A történelmet idéző „szöveget” korabeli híradórészle­tek, emlékezések dokumentálták oly módon, hogy megéreztették a történelmi mozgás irányát, törvényszerűségét. Eb­ben az esetben is az „anyag" prioritása kötötte a néző figyelmét a képernyőhöz, és nem a briliáns forma. A filatelista halála című szovjet bűn­ügyi filmet már láthattuk a moziban. Ez a repríz jó emlékeztető volt azoknak, akik már látták és­­ elfelejtették. A Pogány című szociográfia harmadik része is kitűnő volt. A felvetett problé­mák mellett nem lehet szótlanul el­menni. A magunk részéről nem is fo­gunk. MA, SZERDÁN, a jó zene barátainak szerez különös örömet a műsorszerkesz­tés. Kora este Johannes Brahms halálá­nak 75. évfordulójáról emlékezik meg egy összeállítás, amelynek forgatóköny­vét Ambrózy Ágoston írta. A bemuta­tásra kerülő hat mű, illetőleg részlet a Mester életművének keresztmetszetét adja. A zenekart és a kórust Lukács Er­vin, illetve Vásárhelyi Zoltán vezényli. Késő este a Zeneművészeti Főiskola nagytermét mutatja a képernyő. A Cap­pella Bydgostiensis előadásában a Régi lengyel muzsika csendül fel. A kísérleti műsor is zenei csemegét ígér: Edita Piecha, a méltán népszerű énekesnő elő­adásában ízelítőt kapunk a mai szovjet „könnyűzene” sikeres darabjaiból. Az 1. műsorban A tizedes meg a többiek jelentkeznek Veszprémből. Dobozy Imre nagy sikerű filmje most a színpadon fakaszt vidámságot, a Petőfi Színház művészeinek előadásában, Pétervári Ist­ván rendezésében. A kísérleti (2) műsor­ban egy 1951-ben készült amerikai fil­met, A megtorlás völgyét sugározzák. A szereplők sorában Burth Lancaster nevét olvassuk, a rendező pedig az a Richard Thorpe, akire a magyar mozi­néző az Aran­yf­ej című koprodukciós filmből emlékezhet. A Prizma barátai kedves műsorukkal késő délután talál­kozhatnak. Bélley Pál Irányelvek a megszüntetett utak, vasúti pályák földjének hasznosítására átadását követő hónapokban nem került sor. A Fejér megyei Tanács V. B. kérte a KPM illetékes vállalatát, hogy a területet 1970. szeptember 31-ig rendezze, hogy azt mezőgazdasági szempontból a legcélsze­rűbben, a leggazdaságosabban lehessen hasznosítani. Azt is közölte a tanács, hogy ezen a területen erdőt szándékoz telepí­teni. A KPM a tanács döntését megfelleb­bezte. A fellebbezést a Minisztertanács tanácsi szervek osztálya 6560/2/1969. szám alatt elutasította, s a megyei tanács hatá­rozatát jóváhagyta. A tereprendezést a KPM csak részben végezte el. A terüle­ten ugyan sok ezer köbméter földet kelle­ne­ megmozgatni ahhoz, hogy az iváncsai termelőszövetkezet ott gazdaságosan erdőt telepíthessen. Fejér megyében a közeljövőben meg­szüntetik a Székesfehérvár—bicskei va­sútvonalat. Ez a vasútvonal jó néhány község határában gazdálkodó nagyüzem mezőgazdasági területen vezet keresz­tül. Ezeket a területeket végső soron a gazdaságoknak kell majd megkapni. Ad­dig azonban szükséges, hogy az illetéke­sek megtárgyalják a vasúti pálya- és bá­nyagödrök tereprendezését, hogy majdan a már rendezett területet átadhassa a járá­si hivatal az illetékes termelőszövetkeze­teknek, állami vagy erdőgazdaságoknak. Elmondotta Etelvári Attila osztályveze­tő, hogy hazánkban évente több,mint tíz­ezer hektárral csökken a mezőgazdasági rendeltetésű földterület. Fejér megyében 1967-től 1972. április 30-ig több mint 3100 hektár föld került ki a mezőgazdasági ter­melésből — más célra. Ennek legnagyobb hányadát a Velencei-tó vízszintjének sza­bályozására épülő zámolyi és pátkai víz­tárolóhoz, a Székesfehérvári Könnyűfém­mű részére, az M­ 7-es autópálya építésé­re és a rák-hegyi bauxitbánya nyitásá­ra vették igénybe. A Tolna megyei földhivatalnál Rutkai Lajosné, a földhasznosítási osztály vezető­je elmondta, hogy 1968-tól ez év május 1-ig mintegy 4570 hektár föld került ki a szorosan értelmezett mezőgazdasági ter­melésből. Ennek a területnek nagyobb ré­szét erdősítették, úgyhogy voltaképpen jól hasznosítják, miután ezek a területek gaz­daságosan gépi művelésre nem alkalma­sak. A földvédelmi törvényt és annak végre­hajtási utasítását a földhivatalok és a KPM illetékes útügyi szervei az elmúlt évek folyamán nem mindig értelmezték egységesen. A mezőgazdasá­gi nagyüzemek részéről több megyében jelentkezett olyan igény, hogy a KPM te­gye a megszüntetett utak, vasutak terü­letét mezőgazdasági földművelésre alkal­massá, holott ezeknek a területeknek na­gyobb része már évtizedek óta nem volt mezőgazdaságilag hasznosított terület. Te­reprendezés után sem alkalmasak búza-, kukorica-, burgonya- vagy cukorrépa-ter­mesztésre. A közlekedési koncepció megvalósítása során egyre több út- és vasútvonal szű­nik meg, s ezeknek a területét tényleg a leggazdaságosabban kell hasznosítani. Mint a KPM-ben elmondták, mintegy két­ezer kilométer vasútvonalat szüntetnek meg, ebből a széles nyomkörű több mint 1540, a keskeny vágán­yú 329. és az úgy­nevezett GV, a gazdasági vasút több mint 750 kilométer. Ez év június 30-ig 633 kilo­méter hosszú vasútvonal szűnt meg, és az útkorszerűsítések során nagyon sok út­szakaszt iktattak ki a forgalomból. Ezek­nek a területét hasznosítani kell. A KPM épp ezért gazdaságossági szempontokra hivatkozva a MÉM illetékes szerveivel teljes egyetértésben irányelveket dolgozott ki a megszüntetett utak, vasutak területé­nek legcélszerűbb, leggazdaságosabb hasz­nosítására. Ezek az irányelvek a közeljö­vőben megjelennek, és megnyugtatóan rendezhető majd ezek alapján az elha­gyott utak, vasutak területének haszno­sítása. Bodnár István Országjárás közben évről évre több megszüntetett utat, útszakaszt, vasútvona­lat, árkot és bányagödröt láthatunk, épp a közlekedési koncepció megvalósításának következményeképpen. A megszüntetett utakat, a használaton kívüli vasutakat gyom veri fel. A rovar- és gombakártevők tenyészhelyei ezek, amelyeket soha senki nem permetez. Újrahasznosításuk egyelőre­­ megoldatlan. A 6-os úton, az iváncsai termelőszövet­kezet területén, a Selyem és Sikító dűlő­kön keresztül új, korszerű utat épített a KPM. A megszüntetett útszakasz és az új út között jókora darab föld terül el — hasznosítatlanul. Nagyobb része gyomos, gazos, holott lehetne legelő vagy nyárfás is. A földdarab sorsáról az illetékes Fejér megyei Tanács földhivatalában Etelvári Attila, a földhasznosítási osztály megbí­zott vezetője elmondta, hogy több mint 14 hektárról — 25 katasztrális holdról — van szó. Ennek tereprendezésére az új út Vörösbor-fesztivál, lovasnapok négy megye kiállításán Somorjai Sándor, a Tolna megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelmezési osztá­lyának a vezetője elmondta: " A négy megye együttes területe 3 millió 146 ezer katasztrális hold, az or­szág földterületének 19,4 százaléka, csak­nem az egyötöde. Búza-vetésterülete az ország vetésterületének 22,4 százaléka. Ebből a területi arányból adódik, hogy ez a tájegység jelentős szerepet játszik az ország ellátásában. A négy megye együt­tes eredménye sok tekintetben az orszá­gos átlag felett van. Ezt a tényt most ez a kiállítás is szeretné demonstrálni.­­ Kedden Fejér megyei nap volt, a többi között az országos méhészeti szak­­bizottság ülésezett, megbeszélésre ültek össze a megyei földhivatal-vezetők. Csü­törtökön országos szarvasmarha-tenyész­tési tanácskozást tartanak, amelyen a szarvasmarha-tenyésztés aktuális kérdé­seit beszélik meg a szakemberek. Ugyan­ezen a napon rendezik az országos vörös­bor-fesztivált. Erre a legjobb vörös­bort adó vidékekről, Egerből, Villányból, Sop­ronból és természetesen Szekszárdb­ól mintegy 32 állami és pincegazdaságot, valamint termelőszövetkezetet hívtak meg a rendezők. Augusztus 20-án országos szövetkezeti nap lesz. A kiállítást és vásárt kulturális és sportrendezvényekkel is fűszerezik; említést érdemelnek a tamási lovasnapok, valamint a Sió Kupa nemzetközi kosár­labdatorna. A szekszárdi mezőgazdasági és élelmi­­szeripari kiállítás augusztus 20-án bállal ér véget. Tudósítónktól, Szekszárdon csaknem 20 ezer négyzet­­méternyi területen rendezték meg négy megye — Baranya, Fejér, Somogy és Tol­na — mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítását. Pannónia kincsei az Ermitázsban A leningrádi Ermitázsban kedden meg­nyílt a Pannónia kincsei című kiállítás. A háromszáz darabból álló válogatott gyűjteményt a budapesti Nemzeti Mú­zeum vendégkiállításaként mutatják be. A bronzból készült remekműveket, a légiósok fegyvereit, női ékszereket, ke­rámia- és üvegtárgyakat és egyéb esz­közöket nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozza a leningrádi közönség. Halálos gázm­érgezés Csepelen Halálos üzemi baleset történt a Cse­pel Vas- és Fémmű egyik építés alatt levő víztárolójában. Munkavégzés köz­ben, feltehetően gázmérgezésben meg­halt Varga János 23 éves szerelő, gyön­­gyöstarjáni, Tóth Mihály 19 éves laka­tos, üllői és Szabó Ferenc 32 éves sze­relő, budapesti lakos. Az aknában a to­vábbi munkavégzést beszüntették. A haláleset oka, valamint a felelősség megállapítása végett a rendőrség szak­értő bevonásával folytatja a vizsgálatot.

Next