Magyar Hírlap, 1972. augusztus (5. évfolyam, 211-241. szám)
1972-08-16 / 226. szám
Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1972. AUGUSZTUS 16. SZERDA 9 Közel másfélezer-féle bor a világversenyen Az első szőlészeti és borászati tapasztalatcsere Budapesten Tudósítónktól. Az első borvilágverseny előkészületeiről tartott tegnap sajtótájékoztatót a Kertészeti Egyetem rektori tanácstermében Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a szervező főbizottság elnöke. A többi között elmondta, hogy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal, az OIV, amelynek hat másik bortermelő országgal együtt hazánk is alapító tagja, 1968-ban a romániai és 1971-ben az argentínai kongreszszusán határozta el, hogy nemzetközi borversenyek helyett négyévenként borvilágversenyt rendeznek, éspedig az elsőt Magyarországon. — Az első borvilágversenyt — mondotta Váncsa Jenő miniszterhelyettes — a világ első szervezett szőlészeti és borászati tapasztalatcseréjének tekintjük. A borvilágversenyre augusztus 21-től 31-ig kerül sor, majd augusztus 25-től szeptember 5-ig rendezik meg az UVEXPO '72 nemzetközi szőlészeti és borászati kiállítást és vásárt. A borvilágverseny propagálására levélzáró bélyeget, borítékot és levélpapírt is készíttetett a szervező bizottság. A szervező bizottság már megrendelte a borvilágverseny nagydíjait és különböző eszközeit, gondoskodott a szőlő és bor ex libris-kiállítás megszervezéséről is. Elkészült eközben A tokaji bor, a Magyar bor és szőlő, s a bortermelésünk történelmi koráról szóló film, valamint egy filmriport a magyar borvidékekről. Elmondta Váncsa Jenő, hogy a tokaji borvidékről húsz borfajta vesz részt a versenyen. A világ 34 szőlőtermesztő országa nevezett be a versenyre, közöttük hazánk 66, a többi ország pedig 1312 bormintával versenyez. Mesterségesen készített borok, vermutok, konyakok és cukrozott borok nem vehetnek részt a versenyben, csak szőlőtőkén termesztett és pincében érlelt borfajták. A bírálati rendszerről VáncsaJenő elmondotta, hogy alapelve a büntető pontozás, amelynek végértékét a vizsgált tulajdonságok együtthatóinak és a tulajdonságok minőségét kifejező büntetőpontoknak a szorzata adja. A tulajdonságok szerint kiváló bor csak az lehet, amelynek nincs hibapontja. Igen jó az, amelynek egy, jó, amelynek négy és elfogadható az, amelynek 9 hibapontja van. A tisztaság 1, az illat és intenzitás 1, a minőség 2, az íz és zamat 2, a minőség 3, az összbenyomás, a tulajdonságok harmóniája pedig 3-as szorzószámmal rendelkezik. Betemetik a Moszkva környéki tőzegtűz gócait A széljárás kedvező alakulása az utóbbi két napban megkímélte a szovjet főváros lakóit a Moszkva környéki tőzegégéseknél keletkezett füsttől, s a legutóbbi jelentések szerint az oltási munkálatok most már egyre eredményesebbek. A tőzegtelepeken az utóbbi napokban 70 tűzfészket sikerült eloltani, pontosabban eltemetni. A helyszíni jelentésekből kitűnik, hogy az izzó tőzegréteg oltásának egyetlen igazán hatékony módja az „égő föld" teljes elszigetelése, majd betemetése. Az oltásban elért sikerek részben annak is köszönhetők, hogy a föld alatti tüzek megfékezésében nagy tapasztalattal rendelkező bányamentő osztagok érkeztek a helyszínre. A tőzeg nyári öngyulladása — mondják a szakértők — egyáltalában nem számít ritkaságnak, s kisebb tűzesetek minden évben előfordulnak. Hasonló méretű tőzegtűzvész azonban a Szovjetunióban legutóbb 1935-ben pusztított. Új mederben a Ronyva Sátoraljaújhely térségében a negyedik ötéves terv időszakában szabályozzák Észak-Magyarország egyik legszeszélyesebb vízfolyását, a Ronyvát. A magyar és csehszlovák határpatak a tavaszi áradáskor vagy nagyobb esőzésekkor medréből kilépve gyakran elöntötte a város mélyebben fekvő részeit. A rendezés során Sátoraljaújhely belterületén — a jelenlegi Fehér-patak nyomvonalán — úgynevezett árapasztó medret építettek, így a város belterületén két medre lett a pataknak, amelyekben a legnagyobb áradat is veszély nélkül levonulhat. A három kilométer hosszú új mederbe a napokban terelték át a patak vizét. A Ronyva szabályozását jövőre befejezik. Segítettek a szocialista brigádok Üzemi baleset következtében mindkét lábát elvesztette Bernát Lászlóné, aki a vámosgyörki állomáson mint váltótisztító dolgozott. Az asszony a kórházi ápolás után Nagy fügében lakó lányánál talált ideiglenes otthont, mert romos családi házába nem tudott beköltözni. A nehéz helyzetben levő asszony megsegítésének szép példáját adták egykori munkatársai. A vámosgyörki állomáson dolgozó három szocialista brigád tagjai vállalták, hogy helyreállítják az egyszobás házat. A Béke, a Vkk Bottyán és az Előre szocialista brigádok tagjai hónapok óta szinte minden szabad idejüket az építésnél töltötték. A szocialista brigádok segítőkészségének eredményeként a ház ismét lakható, s azt a három brigád tagjainak jelenlétében dr. Pásztor Pál, a MÁV miskolci igazgatóságának vezetője kedden adta át Bernát Lászlónénak. TEGNAP, KEDDEN, a délutánnak és a kora estének egységes volt a hangulata, de ez nem jelentett egyhangúságot. A műsor Kollányi Ágoston ismétlésben adott és a magyar Műemlékvédelem eredményeit bemutató filmjével indult. Ez a szépen fényképezett , és oly fontos ügyet ismertető, népszerűsítő alkotása szervesen kapcsolódott a Tallinn 72 riportfilmhez. Az Észt Szovjet Köztársaság műemlékekben is különösen gazdag fővárosában, ez év Szent Iván napját követően, ismét megrendezték a Dal és a tánc ünnepét. Magyarok is részt vettek ezen: az OKISZ Erkel Ferenc kórusa Csík Miklós karmester vezetésével (és nem is sikertelenül, hiszen ezüstéremmel tértek haza). Csenterics Ágnes szerkesztő-rendező és két operatőr: Szabados Tamás és Bácsi János erről készített egy szépen megkomponált beszámolót és nem híradót. Két hónappal az ünnepség után került képernyőre észt rokonaink kulturális életének ez a mintaszerűen szép és megirigyelt eseménye. Nyilvánvaló, hogy az igazi művészet nem romlandó árucikk, de az időveszteségért kár. Ilyen példák talán nálunk is felfakasztanák az utánzó kedvet. Százezres hallgatóság, monumentális betonkagyló a Dal mezején! Kórusművészetünk világhírű, de vajon miért nem kelt ilyen méretű érdeklődést — itthon? A szép beszámolóból ezt a két TÉVÉNAPLÓ dést hallottuk kicsendülni. A válaszom érdemes lenne elgondolkodni! Egyszerű és természetes kompozíciója volt ennek a riportnak. Nem művészkedett, csupán közölt. Az artisztikus hatást anyagára bízta. Ez a munkamódszer jellemezte az India szabadságra ébred című emlékeztetőt. Az Indiai Köztársaság megalakulásának 25. évfordulójára készült ez a történelmi mementó. Balogh Judit forgatókönyve és Vámos Judit rendezői munkája a legcélravezetőbb formát találta meg. A történelmet idéző „szöveget” korabeli híradórészletek, emlékezések dokumentálták oly módon, hogy megéreztették a történelmi mozgás irányát, törvényszerűségét. Ebben az esetben is az „anyag" prioritása kötötte a néző figyelmét a képernyőhöz, és nem a briliáns forma. A filatelista halála című szovjet bűnügyi filmet már láthattuk a moziban. Ez a repríz jó emlékeztető volt azoknak, akik már látták és elfelejtették. A Pogány című szociográfia harmadik része is kitűnő volt. A felvetett problémák mellett nem lehet szótlanul elmenni. A magunk részéről nem is fogunk. MA, SZERDÁN, a jó zene barátainak szerez különös örömet a műsorszerkesztés. Kora este Johannes Brahms halálának 75. évfordulójáról emlékezik meg egy összeállítás, amelynek forgatókönyvét Ambrózy Ágoston írta. A bemutatásra kerülő hat mű, illetőleg részlet a Mester életművének keresztmetszetét adja. A zenekart és a kórust Lukács Ervin, illetve Vásárhelyi Zoltán vezényli. Késő este a Zeneművészeti Főiskola nagytermét mutatja a képernyő. A Cappella Bydgostiensis előadásában a Régi lengyel muzsika csendül fel. A kísérleti műsor is zenei csemegét ígér: Edita Piecha, a méltán népszerű énekesnő előadásában ízelítőt kapunk a mai szovjet „könnyűzene” sikeres darabjaiból. Az 1. műsorban A tizedes meg a többiek jelentkeznek Veszprémből. Dobozy Imre nagy sikerű filmje most a színpadon fakaszt vidámságot, a Petőfi Színház művészeinek előadásában, Pétervári István rendezésében. A kísérleti (2) műsorban egy 1951-ben készült amerikai filmet, A megtorlás völgyét sugározzák. A szereplők sorában Burth Lancaster nevét olvassuk, a rendező pedig az a Richard Thorpe, akire a magyar mozinéző az Aranyfej című koprodukciós filmből emlékezhet. A Prizma barátai kedves műsorukkal késő délután találkozhatnak. Bélley Pál Irányelvek a megszüntetett utak, vasúti pályák földjének hasznosítására átadását követő hónapokban nem került sor. A Fejér megyei Tanács V. B. kérte a KPM illetékes vállalatát, hogy a területet 1970. szeptember 31-ig rendezze, hogy azt mezőgazdasági szempontból a legcélszerűbben, a leggazdaságosabban lehessen hasznosítani. Azt is közölte a tanács, hogy ezen a területen erdőt szándékoz telepíteni. A KPM a tanács döntését megfellebbezte. A fellebbezést a Minisztertanács tanácsi szervek osztálya 6560/2/1969. szám alatt elutasította, s a megyei tanács határozatát jóváhagyta. A tereprendezést a KPM csak részben végezte el. A területen ugyan sok ezer köbméter földet kellene megmozgatni ahhoz, hogy az iváncsai termelőszövetkezet ott gazdaságosan erdőt telepíthessen. Fejér megyében a közeljövőben megszüntetik a Székesfehérvár—bicskei vasútvonalat. Ez a vasútvonal jó néhány község határában gazdálkodó nagyüzem mezőgazdasági területen vezet keresztül. Ezeket a területeket végső soron a gazdaságoknak kell majd megkapni. Addig azonban szükséges, hogy az illetékesek megtárgyalják a vasúti pálya- és bányagödrök tereprendezését, hogy majdan a már rendezett területet átadhassa a járási hivatal az illetékes termelőszövetkezeteknek, állami vagy erdőgazdaságoknak. Elmondotta Etelvári Attila osztályvezető, hogy hazánkban évente több,mint tízezer hektárral csökken a mezőgazdasági rendeltetésű földterület. Fejér megyében 1967-től 1972. április 30-ig több mint 3100 hektár föld került ki a mezőgazdasági termelésből — más célra. Ennek legnagyobb hányadát a Velencei-tó vízszintjének szabályozására épülő zámolyi és pátkai víztárolóhoz, a Székesfehérvári Könnyűfémmű részére, az M 7-es autópálya építésére és a rák-hegyi bauxitbánya nyitására vették igénybe. A Tolna megyei földhivatalnál Rutkai Lajosné, a földhasznosítási osztály vezetője elmondta, hogy 1968-tól ez év május 1-ig mintegy 4570 hektár föld került ki a szorosan értelmezett mezőgazdasági termelésből. Ennek a területnek nagyobb részét erdősítették, úgyhogy voltaképpen jól hasznosítják, miután ezek a területek gazdaságosan gépi művelésre nem alkalmasak. A földvédelmi törvényt és annak végrehajtási utasítását a földhivatalok és a KPM illetékes útügyi szervei az elmúlt évek folyamán nem mindig értelmezték egységesen. A mezőgazdasági nagyüzemek részéről több megyében jelentkezett olyan igény, hogy a KPM tegye a megszüntetett utak, vasutak területét mezőgazdasági földművelésre alkalmassá, holott ezeknek a területeknek nagyobb része már évtizedek óta nem volt mezőgazdaságilag hasznosított terület. Tereprendezés után sem alkalmasak búza-, kukorica-, burgonya- vagy cukorrépa-termesztésre. A közlekedési koncepció megvalósítása során egyre több út- és vasútvonal szűnik meg, s ezeknek a területét tényleg a leggazdaságosabban kell hasznosítani. Mint a KPM-ben elmondták, mintegy kétezer kilométer vasútvonalat szüntetnek meg, ebből a széles nyomkörű több mint 1540, a keskeny vágányú 329. és az úgynevezett GV, a gazdasági vasút több mint 750 kilométer. Ez év június 30-ig 633 kilométer hosszú vasútvonal szűnt meg, és az útkorszerűsítések során nagyon sok útszakaszt iktattak ki a forgalomból. Ezeknek a területét hasznosítani kell. A KPM épp ezért gazdaságossági szempontokra hivatkozva a MÉM illetékes szerveivel teljes egyetértésben irányelveket dolgozott ki a megszüntetett utak, vasutak területének legcélszerűbb, leggazdaságosabb hasznosítására. Ezek az irányelvek a közeljövőben megjelennek, és megnyugtatóan rendezhető majd ezek alapján az elhagyott utak, vasutak területének hasznosítása. Bodnár István Országjárás közben évről évre több megszüntetett utat, útszakaszt, vasútvonalat, árkot és bányagödröt láthatunk, épp a közlekedési koncepció megvalósításának következményeképpen. A megszüntetett utakat, a használaton kívüli vasutakat gyom veri fel. A rovar- és gombakártevők tenyészhelyei ezek, amelyeket soha senki nem permetez. Újrahasznosításuk egyelőre megoldatlan. A 6-os úton, az iváncsai termelőszövetkezet területén, a Selyem és Sikító dűlőkön keresztül új, korszerű utat épített a KPM. A megszüntetett útszakasz és az új út között jókora darab föld terül el — hasznosítatlanul. Nagyobb része gyomos, gazos, holott lehetne legelő vagy nyárfás is. A földdarab sorsáról az illetékes Fejér megyei Tanács földhivatalában Etelvári Attila, a földhasznosítási osztály megbízott vezetője elmondta, hogy több mint 14 hektárról — 25 katasztrális holdról — van szó. Ennek tereprendezésére az új út Vörösbor-fesztivál, lovasnapok négy megye kiállításán Somorjai Sándor, a Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának a vezetője elmondta: " A négy megye együttes területe 3 millió 146 ezer katasztrális hold, az ország földterületének 19,4 százaléka, csaknem az egyötöde. Búza-vetésterülete az ország vetésterületének 22,4 százaléka. Ebből a területi arányból adódik, hogy ez a tájegység jelentős szerepet játszik az ország ellátásában. A négy megye együttes eredménye sok tekintetben az országos átlag felett van. Ezt a tényt most ez a kiállítás is szeretné demonstrálni. Kedden Fejér megyei nap volt, a többi között az országos méhészeti szakbizottság ülésezett, megbeszélésre ültek össze a megyei földhivatal-vezetők. Csütörtökön országos szarvasmarha-tenyésztési tanácskozást tartanak, amelyen a szarvasmarha-tenyésztés aktuális kérdéseit beszélik meg a szakemberek. Ugyanezen a napon rendezik az országos vörösbor-fesztivált. Erre a legjobb vörösbort adó vidékekről, Egerből, Villányból, Sopronból és természetesen Szekszárdból mintegy 32 állami és pincegazdaságot, valamint termelőszövetkezetet hívtak meg a rendezők. Augusztus 20-án országos szövetkezeti nap lesz. A kiállítást és vásárt kulturális és sportrendezvényekkel is fűszerezik; említést érdemelnek a tamási lovasnapok, valamint a Sió Kupa nemzetközi kosárlabdatorna. A szekszárdi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás augusztus 20-án bállal ér véget. Tudósítónktól, Szekszárdon csaknem 20 ezer négyzetméternyi területen rendezték meg négy megye — Baranya, Fejér, Somogy és Tolna — mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítását. Pannónia kincsei az Ermitázsban A leningrádi Ermitázsban kedden megnyílt a Pannónia kincsei című kiállítás. A háromszáz darabból álló válogatott gyűjteményt a budapesti Nemzeti Múzeum vendégkiállításaként mutatják be. A bronzból készült remekműveket, a légiósok fegyvereit, női ékszereket, kerámia- és üvegtárgyakat és egyéb eszközöket nagy érdeklődéssel tanulmányozza a leningrádi közönség. Halálos gázmérgezés Csepelen Halálos üzemi baleset történt a Csepel Vas- és Fémmű egyik építés alatt levő víztárolójában. Munkavégzés közben, feltehetően gázmérgezésben meghalt Varga János 23 éves szerelő, gyöngyöstarjáni, Tóth Mihály 19 éves lakatos, üllői és Szabó Ferenc 32 éves szerelő, budapesti lakos. Az aknában a további munkavégzést beszüntették. A haláleset oka, valamint a felelősség megállapítása végett a rendőrség szakértő bevonásával folytatja a vizsgálatot.