Magyar Hírlap, 1973. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1973-02-11 / 41. szám
Magyar Hírlap KÖZÉLET— DIPLOMÁCIA Szurdi István hazaérkezett Romániából A magyar—román belkereskedelmi tárgyalások, valamint az 1973. évi belkereskedelmi választékcsere jegyzőkönyvének aláírása után Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével szombaton hazaérkezett Romániából a magyar kül- és belkereskedelmi küldöttség. Magyar—NDK népfront-együttműködés A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására február 8. és 10. között Budapesten tartózkodott az NDK Nemzeti Frontja Országos Tanácsának küldöttsége, Berta Langner titkár vezetésével. A delegációt, amely részt vett a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén is, fogadta Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A küldöttség látogatása során dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Berta Langner aláírta a két mozgalom 1973. évi együttműködési megállapodását. Jelenvolt Siegfried Balon, az NDK nagykövetségének tanácsosa. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több vízügyi szakembernek eredményes munkássága elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmával kitüntetéseket adományozott. A kitüntetéseket Régen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke adta át szombaton, az OVH székházában. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Bokor Mihály, a Gönyű Dunaszakasz Folyami Igazgatóság igazgatóhelyettese, Ihrig Dénes, a VITUKI tudományos főosztályvezetője, Medvegy Pál, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság mezőgazdásza és Szilágyi József, a VITUKI tudományos főosztályvezetője. Egyiptomi tervezési küldöttség érkezett Budapestre Budapestre érkezett az Egyiptomi Arab Köztársaság nemzeti tervezési intézete vezető szakembereinek delegációja, élén dr. Amin Salemmel, az EAK tervezési miniszterhelyettesével. Az egyiptomi küldöttséget szombaton fogadta Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. A megbeszélésen az egyiptomi küldöttség tájékozódott a magyar építésügy és városfejlesztés tervezési és irányítási feladatairól, a lakásépítés tavalyi eredményeiről, s a területfejlesztési és környezetvédelmi programról. Tizenöt esztendős a Szovjet-Magyar Baráti Társaság Nagy Máriának, az MSZBT főtitkárának a nyilatkozata Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1958. február 14-én alakult meg a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyar tagozata, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. Az SZMBT megalakulásának jelentőségéről, a magyar és a szovjet testvérszervezet másfél évtizedes kapcsolatairól Nagy Mária, az MSZBT főtitkára a többi között elmondotta: " Az SZBTSZ magyar tagozatának megalakulásával újabb lehetőség nyílt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei közötti baráti kapcsolatok, a testvéri együttműködés további bővítéséhez és fejlesztéséhez A szovjet társadalmi kezdeményezésre megalakult Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének mint társadalmi szervezetnek célja: a Szovjetunió népei és a küföldi nemzetek közötti baráti kapcsolatok erősítése, továbbá a kulturális együttműködés elősegítése. . . A Szovjet—Magyar Baráti Társaság immár sokmilliós tábort tud maga mögött, s a Szovjetunió köztársaságai közül jelenleg tizenegyben működik SZMBT- tagozat. A köztársasági SZMBT-tagozatokon kívül számos szovjet városban alakult tagozat, többnyire olyan városokban, amelyek már testvérkapcsolatban állnak hazánk egy-egy városával. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke — az alakulás óta — P. N. Fedoszejev akadémikus, az SZKP KB tagja, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke. A személyes érintkezés ma már gyakori esemény társaságunk életében. Valamennyi nevezetesebb akció vagy kiemelkedő társadalmi, politikai,kulturális évforduló alkalmából delegációt cserélünk. Az elmúlt években társaságunk kiemelkedő szovjet közéleti személyiségeket, neves művészeket, ismert együtteseket fogadott. A magyar és a szovjet testvérszervezet másfél évtizedes tevékenységének alapjai azok a kétéves együttműködési szerződések, amelyekben időről időre rögzítjük, miként lehet mindkét ország közvéleményében eredményesen népszerűsíteni a legújabb sikereket, amelyeket a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság dolgozói pártjaik kongresszusai határozatainak végrehajtásában elértek. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság további munkájában is arra törekszik, hogy népeink még jobban megismerjék egymást, s a proletár internacionalizmus nemes elvein épülő barátságunk tovább erősödjék — mondotta Nagy Mária. Ünnepi zárszámadó közgyűlések (Folytatás az 1. oldalról) például öt év alatt két és félszeresére, négy mázsáról 10,6 mázsára emelték az egy hektár szántóra jutó húsértékesítést. Cukorrépa-vetésterületüket az idén megkétszerezték. Ebben a közös gazdaságban 11 szocialista brigád dolgozik, a fiatal házasok számára 200 ezer forintos lakásépítési alapot hoztak létre, öt különböző társulásnak tagjai. Bátor kezdeményezéseikről, a technika és a tudomány vívmányainak sikeres alkalmazásáról, a tagok nagy munkaszeretetéről elismerően szólt a közgyűlésen dr. Dimény Imre is. Az Új Élet Tsz munkája — mint mondotta — jól példázza a többi között azt, hogy megvalósulnak a párt és a kormány által kitűzött célok. Örömmel üdvözölte azt a messzemenő gondoskodást, amellyel az Új Élet Tsz-ben a nyugdíjas tagokkal törődnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy sehol sem szabad megfeledkezni az idős, a munkában elfáradt tagokról, akik történelmileg is úttörő munkát végeztek a szövetkezetek létrehozásával. Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a hatezer holdon gazdálkodó létavértesi Aranykalász Termelőszövetkezet. Ebben a közös gazdaságban immár második éve alkalmazzák — itt dolgozták ki és itt vezették be elsőnek az úgynevezett nyugdíjévarányos korpótlékot. A termelőszövetkezet jövedelemrészesedési terve a hagyományos munkaegységrendszeren alapul. Minden munkateljesítmény, végtermék vagy hozamérték után munkaegységet írnak jóvá. A munkaegység korábban két fő részre tagozódott: az alapmunkaegységre és a kiegészítő részre. A munkaegységérték új, harmadik eleme — a nyugdíjarányos kárpótlék — azt jelenti, hogy a folyamatos tagsági viszonyával megszerzett minden nyugdíjesztendő után a jóváírt munkaegység kiegészítés 2 százalékát, tehát a tervezet munkaegységérték 20 százalékának a 2 százalékát kérpótlék címén kapja meg minden tag. Ez a mostani zárszámadáskor több mint félmillió forintot jelentett a létravértesi szövetkezeti gazdáknak. Nógrád megye egyik nagy közös gazdasága az öt község határában együttesen tízezer holdon gazdálkodó Ceredvölgye Termelőszövetkezet szombaton zárszámadó közgyűlést tartott. Susák István elnök beszámolójában elmondta, hogy a vezetők és a tagok jó munkája, egyetértése révén sikeres évet zártak. Egyebek között jövedelmező volt a fafeldolgozás. Kifizetődött az állattenyésztés is: a szövetkezet tavaly 190 hízómarhát exportált, mintegy hárommillió forint értékben. A tsz közös vagyonának értéke harmincnyolcmillió forint. Az eredményes gazdálkodásnak köszönhetően nőtt a tagok jövedelme is. Az egy dolgozótagra eső átlagjövedelem az 1971. évi 16 ezer 500 forintról 19 ezer 400 forintra emelkedett. A szövetkezet jól felkészült erre az esztendőre is. Az idén még inkább előtérbe kerül az állattenyésztés. Mintegy kétmillió forintos költséggel megépítenek egy 150 férőhelyes növendékistállót, korszerűsítik a szarvasmarha-istállót is. A takarmánybázis növelése érdekében 2,5 millió forintot fordítanak meliorációra. FORUM 'IVb o\ KélwA a ! " 1973. FEBRUAR 11, VASARNAP O SZÜNET Uobb szünetet tartanak Helsinkiben. A tanácskozás november 22-éin kezdődött, karácsony és újév táján szünetet tartottak, majd január közepétől múlt péntekig a második szakaszt bonyolították le. A találkozón harminckét európai és a két észak-amerikai ország nagykövetei vesznek részt, céljuk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése. A nyugatiak kívánságára beállott szünet (amely február 26-ig tart) alkalmat ad arra, hogy nagyköveteik hazautazzanak kormányukkal tanácskozandó. Ez újólag megmutatja, hogy a szocialista országoknak volt igazuk: a helsinki konzultatív találkozónak csak korlátozott feladatai lehetnek, igazi döntéseket a kormányférfiak, a külügyminiszterek, vagy éppen a miniszterelnökök hozhatnak. A szünet mindenesetre alkalmat ad arra, hogy megvonjuk az eddigiek mérlegét. Bocsássuk előre, hogy ez a mérleg jó, az előző szünetkor mért állapothoz képest ismét haladtak, de a harmadik, az előreláthatóan záró szakaszra is maradt vitaanyag. A most lezárult szakasz azzal indult, hogy három nyugati nagykövet — szemmel láthatóan összehangolt NATO-elképzelések alapján — napirendi javaslatokat terjesztett elő, amelyek három témakört foglalnak magukban: az európai biztonságra vonatkozó kérdések megvitatását, a gazdasági és a környezetvédelmi együttműködést, valamint az emberek közötti érintkezés és a kulturális csere fejlesztését ajánlják a napirendre. Röviddel ezután a szovjet nagykövet is előterjesztette javaslatát, amelyet a Szovjetunió szövetségesei teljes mértékben támogatnak. A szovjet javaslat — amely általános vélemény szerint jelentősen előrevitte a konzultációt — négy pontból áll: az európai biztonság szavatolásának elveivel, az egyenjogúságon alapuló gazdasági és környezetvédelmi együttműködés kiszélesítésével, a kulturális együttműködés, a szervezetek és az emberek közötti kapcsolatok és a tájékoztatás kiszélesítésével összefüggő megállapodásokat, valamint egy állandó, intézményesen dolgozó szerv létrehozását ajánlja a napirendre. Ezt a javaslatot kiegészítette több más felszólalás, közöttük hazánk és az NDK nagykövetéé, s a legutóbbi napokban újabb szovjet munkaokmány került az asztalra, immár a kulturális cserét is magában foglaló napirendi pont részleteiről. Amikor napirendi pontokról beszélünk, '' a (valószínűleg júniusban összeülő)európai biztonsági és együttműködési értekezletre gondolunk, annak napirendi programját, készítik most elő a nagykövetek. Körvonalazzák az egyes témákat. Ezt a célt szolgálják a munkaokmányok, amilyeneket a szovjet nagykövet is előterjesztett. Ezek az okmányok fölvázolják az eljövendő értekezlet témáit, s egyben feladatokat tűznek ki a szakbizottságok számára. A bizottságok (körülöttük is folytak viták, de úgy látszik, itt már megvan az egyetértés) nem most alakulnak meg, hanem a tényleges európai biztonsági és együttműködési értekezleten, amelyet a külügyminiszterek kezdenek majd meg. A külügyminiszteri tanácskozást követi a szakbizottságok munkája és az általuk kidolgozott okmányokat hagyja jóvá az ismét összeülő külügyminiszteri vagy kormányfői testület. Az első pillantásra úgy látszik, mintha a javaslatok között nem lenne különbség. Való tény, hogy az új szovjet javaslatok figyelembe vettek több ésszerű nyugati kívánságot, elébe mentek különböző atlanti és semleges csoportoknak. A Szovjetunió képviselője a napirend harmadik pontjával kapcsolatban így fogalmazta meg ezt: „A különböző országok javaslatai bizonyos fokig eltérnek ugyan egymástól, egészükben azonban mind egy irányba haladnak.” Ez Helsinki fő jellegzetessége. A nézeteltérésekről is kell azonban szólni, mert Helsinki vonatja állandó viták közepette, az ésszerű kompromisszumok sínein halad. A vita egyik csomópontja az első témakörhöz tartozik. A Szovjetuniónak és szövetségeseinek az a véleménye, hogy Helsinkiben nem kell belebonyolódni a rendkívül hosszadalmas katonai kérdésekbe. Erre való a bécsi eszmecsere. Mégis belevették a „stabilitás és a bizalom megszilárdítását célzó intézkedések” közé azt a javaslatot, hogy a hadgyakorlatokat előre jelentsék be a felek és kölcsönösen küldjenek ki megfigyelőket. A nyugatiak azonban szélesebb körű katonai témákat is szeretnének e ponthoz csatolni. A vita másik csomópontja a kulturális csere és az emberek közötti kapcsolatok értelmezése. A nyugatiak olyan részletekbe is bele akarnak menni, amelyek már azonosak a más országok legbelsőbb ügyeibe való beavatkozással. Sok tekintetben közel állnak az elképzelések a gazdasági és a környezetvédelmi együttműködés fejlesztését illetően, a Közös Piac tagjai azonban nem beszélnek azokról a diszkriminációs szabályokról, amelyek gátolják a kelet-nyugati kereskedelem kibontakozását. További (bár nem utolsó) vitapont az intézményesítés: mi a folyamatosságot biztosítandó állandó szerv létrehozását ajánljuk, több nyugati ország azonban húzódozik ettől. Mindezt magukkal viszik a helsinki nagykövetek, akik a szünetet otthoni konzultációra akarják fölhasználni. Bizonyos taktikai meggondolások is vezették azonban a NATO-kormányokat, amikor szünetet kértek. Fél szemmel Bécsre tekintenek. Hivatalosan maguk is azt vallják, hogy a két városban folyó eszmecsere között nincs összefüggés, mégis több jel sejteti, hogy a bécsi megbeszélések haladásától is függővé akarják tenni helsinki magatartásukat. Az eddigiek szerint azonban Bécsben is megfelelően alakulnak a dolgok — bár nem gyorsan. Ha már most röviden össze akarjuk fog*i látni Helsinki mérlegét, a következőket jegyezhetjük fel: Megegyezés, hivatalos, formális megállapodás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet napirendjét, helyét és idejét illetően még nincs. Mindenki kifejti álláspontját, és ezekből a felszólalásokból lehet megállapítani, hol azonosak a vélemények, hol közeledtek és hol eltérőek. A közeledések foka azonban okot ad az optimizmusra. A találkozó harmadik szakaszában, márciusban — a Szovjetunió és szövetségesei erre fognak törekedni — lezárulhat az előkészítés. Ha minden jól megy, a harmincnégyek megállapodnak abban, hogy milyen napirendi pontokról tárgyaljon majd az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, valamint abban is, hogy mikor és hol üljön össze. A szocialista országok azt javasolják, hogy az értekezlet júniusban üljön össze és színhelye Helsinki legyen. A vonuló felhők tehát ne takarják el előlünk a kék eget. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szükségességét ma már egyetlen részt vevő kormány sem tagadja. Néhány nappal ezelőtt Walter Stoessel, az európai ügyekkel megbízott amerikai államtitkár igen bátorítónak minősítette a helsinki előkészítő tanácskozások eredményeit, véleménye szerint jók az esélyek arra, hogy idén júniusban megkezdődjék a külügyminiszteri szintű értekezlet. S ez ismét egy pont, amelyben egyetértünk. TATÁR IMRE Százhuszonhat szocialista építőbrigád felajánlása Tanácskozásokat rendeztek szombaton a Dunaújvárost, Százhalombattát, továbbá a Beremendi Cement- és Mészművet építő dunaújvárosi 26. számú Állami Építőipari Vállalat 126 szocialista brigádjának vezetői. A tanácskozáson bejelentették, hogy az idén bevezetik a Dolgozz hibátlanul! mozgalmat. Keglovics István lakásépítő brigádvezető, aranykoszorús szocialista brigádja nevében vállalást tett az építőipar államosításának közelgő 25. évfordulója tiszteletére. Vállalásuk szerint alkalmazzák a munkautalványozási rendszert, a brigád havi munkaprogramot állít össze. Külön felajánlást tettek a dunaújvárosi kiemelt beruházások és a lakásépítési terv maradéktalan teljesítésére, a vállalati nyereségterv túlteljesítésére. Továbbá patronálnak egy dunaújvárosi általános iskolát, és bejelentették, hogy a brigád szerződéses garanciát vállal munkája minőségéért. A vállalásához a tanácskozáson részt vevő összes szocialista brigádvezető csatlakozott. Ajándék a hazánkban tanuló vietnami fiataloknak A KISZ Központi Bizottsága és a Munkaügyi Minisztérium a vietnami Holdújév alkalmából szombaton köszöntötte és megajándékozta a hazánkban tanuló vietnami fiatalokat. A 21. számú ipari szakmunkásképző intézetben rendezett ünnepségen megjelent Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, Szűcs Istvánná, a KISZ központi bizottságának titkára, Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és a nagykövetség több más vezető beosztású munkatársa. A vietnami fiatalokat Szűcs Istvánná köszöntötte, és adta át részükre a KISZ központi bizottságának ajándékát.