Magyar Hírlap, 1973. február (6. évfolyam, 31-58. szám)

1973-02-10 / 40. szám

Magyar Hírlap k­özönségszolgálat­- tudósítások 1973.február 10,szombat 11 MAI MŰSOROK • MAI MŰSOROK • MAI műsorok RÁDIÓ Mindkét rádióadó 4.25-kor kezdi műsorát. 8.00 órakor: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. KOSSUTH. 8.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Zenekari muzsika. 10.O0: Kérők. Kisfaludy Ká­roly vígjátékénak rádióvált. 11.17: Schumann műveiből. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Magyarán szólva .. . 12.43: Melódiakoktél. 13.39: Jegyzet. 14.09: Sebestyén András—Szilágyi György: Kantáta a fiúról, aki mindig harmo­­nikázott. 14.20: Kis magyar néprajz. 14.23: Új zenei újság. 15.04: Petőfi-kalendárium. 15.10: Csak fiataloknak! 16.00: 168 óra. 17.30: Nagy Lajos művei. 17.35: Beethoven: VII. szimfónia. 18.38: Madách világa. Előadás, XII.­­befejezős rész. 19.23: öt perc sport. 19.30: Az MRT népi­zkra játszik. 19.49: Emlékek útján. Zene, ka­baré, riport 90 percben. 21.19: Gilbert Bécaud 1967-es koncertje a párizsi Olympiában. 22.15: Sporthírek. 22.20: A beat kedvelőinek. 23.05: Részi. Debussy operájából. 0.10—1.58: Melódia­koktél. PETŐFI. 8.05: Nótaest. 9.03: Daljátékokból. 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.50: Balogh László műsora. 12.00: Sztevanovity Zorán és Dusán táncdalaiból. 12.15: Az MRT szimf­­zkra játszik. 13.03: Kórusok, hangszerszólók. 14.03: Napraforgó. 14.49: Éneklő ifjúság. 15.00: Orvosi tanácsok. 15.05: Szoprán-áriák. 15.27: Szerkesz­tőségi beszélgetés. 16.05: A hét műsorából. 17.32: Hogyan alakul ki a hideg légpárna? Elől adás. 17.47: A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fúvósokra játszik. 18.10: öt perc sport. 18.15: Kalandozás. 19.15: Csajkovszkij: b-moll zongo­raverseny. 19.51: Jó estét, gyerekek! 20.10: öt perc sport. 20.15: Új könyvek. 20.18: A Magyar­vonósnégyes hanglemezei. VIII. 21.20: Láttuk, hallottuk. 21.33: Verbunkosok, népdalok. 22.20: Ritmus és melóda. URH. 12.23: Bartók: Elmúlt időkből. 12.42: A dszessz kedvelőinek. 13.03: Mahler: VII. szim­fónia. 14.45: Ifjúsági fórum. 15.15: Délutáni hangv. 16.50: ötórai tea. 18.10: A tékozló or­szág. Juhász Ferenc eposzának oratorikus vált., III. 19.22: R. Strauss: A rózsalovag. TELEVÍZIÓ BUDAPEST:­0.30: Műsorism. 9.31: Amerre a vaddisznók járnak. Jugoszláv film, X. (be­fejező) rész. (Ism.) 10.35: Nyitott boríték. (Ism.) 11.20—11.50: Pillantások Indiára. Indiai rövidfilmek. (Színes.) (Ism.) 15.38: Műsorism. 15.40: Szófia ’72. 16.10: Papírsárkány. 16.50: Az ember és a sivatag. Francia dok.­film. VI. 17.15: Reklám. 17.20: Dzsigitek unokái. Rip.­­film. (Színes.) 17.55: Hírek. 18.00: Brecht: Carrar asszony puskái. Tv-játék. 18.45: Nóta­szó. 19.05: Tüzipróba. Dok.-film. 19.20: Cica­vízió. 19.30: Tv-híradó. 20.00: X . kutya. Vi­dám bűnügyi társasjáték. 21.15: ,,Ez fantasz­tikus.” Keresztmetszet zenés játékokból. (Szí­nes.) 21.55: Tv-híradó . 2. 22.05: Műkorcsolya Európa-bajnokság. Női szabadon választott gyakorlatok közv. Kölnből. (Színes.) 2. műsor: 19.30—21.55: Műkorcsolya Európa­­bajnokság. Női szabadon választott gyakorla­tok közv. Kölnből. (Színes.) POZSONY: 8.30: Iránytű. Katonák műsora. 9.30: A világ a filmobjektívon keresztül. A Vö­rös-tenger. 2. 10.00: Aranykapu 1/73. 10.50: Az Aranykapu postaládája. 11.00: Tv-híradó. 11.10: Beszéljünk oroszul. 11.40: Öveges professzor kísérletei. .(Népművelési film.) 16.10: Tv­­híradó. 16.15: Gyermekműsor. 17.20: Szent Pé­ter esernyője.­ (Magyar—szlovák film Mikszáth Kálmán regényéből.) 18.45: A Szövetségi Bűn­ügyi Központ nyomoz. 19.00: Tv-híradó. 19.45: Kulturális híradó. 20.00: Minirandevú Ka­rinthyval. 20.40: Tv-híradó. 21.00: Műkorcsolya EB. 23.00: Arsene Lupin kalandjai. (Francia filmsorozat.) JUGOSZLÁV. 12.35: Teherautósok. 13.30: Labdarúgás: A Velez turnéja. 15.30: A tudás — vagyon. 16.30: Kosárlabda: Lokomotiva—Zel­­jeznicar. 18.15: Dokumentumfilm. 18.40: Fiatal tehteségek hangversenye. 19.15: Színház a ház­ban. 20.30: Egy játékfilm. 22.00: Műkorcsolyázó Európa-bajnokság. SZÍNHÁZAK Állami Operaház: A Szilfid. Etűdök (II. bérl. 6., 7). Erkel Színház: Tosca (Leoni Rysa­­nek vendégfelléptével. Bérletszünet, 7). Nem­zeti Színház: Mózes (7). Katona József Szín­ház: Döglött aknák (7). Madách Színház: Éne­kes madár (F. bérl., 7). Madách Színház Ka­maraszínháza: Családi dráma (7). Vígszínház: Szerelem, ó! (7). Pesti Színház: Nagyvizit (7). Fővárosi Operettszínházi Mágnás Miska (du. 13). Hegedűs a háztetőn (F. béri. 2., 7). József Attila Színház: A kőszobor léptei (T. béri. 3., 7). Thália Színház: Arisztokraták (7). Thália Stúdió: Tüzet viszek (este 8). Vidám Színpad: Részeg éjszaka (du. f4). A szülő is ember (este f8). Mikroszkóp Színpad: Csendesek a hajnalok (du. 4). Tiszta vizet a fejekbe (este f9). Irodalmi Színpad: Földédesanyám (Bér­letszünet, este f8). Bartók Színház: Koldus és királyfi (du. f4). Huszonötödik Színház: Sze­relmem, Elektra (este 8). Egyetemi Színpad: Moretti: Három majom a pohárban. Az Uni­versitas együttes előadása. 7). Fővárosi Nagy­cirkusz: A porond ifjú csillagai (du. f4, f8). Kamara Varieté: Pest megér egy viccet (este 6, f9). Állami Déryné Színház; Bp: Ludas Matyi­­fantázia (7). Dózsa Művelődési Ház. Bp: Li­­liomfi (de. 10). Újfehértó: Vándordiák. Bóly: Olympia. Kunbaja: Boldogságkeresők. Állami Bábszínház: Foltos és Fülenagy (du. 14). Zala­­lövő, műv. központ: Világszépe (de. fi­). Zala­­szentgrót, műv. központ: Világszépe (du. 3). Tatabánya, Turul mozi: János vitéz (de. 9). Tatabánya, Puskin mozi: János vitéz (du. 2). Békéscsabai Jókai Színház: Bolond vasárnap (7). Nagybánhegyes: Hajnalban, délben, este (este 18). Debreceni Csokonai Színház: Manon Lescaut (7). Debreceni Hungária Kamaraszín­ház: Családi dráma (7). Győri Kisfaludy Szín­ház: Budapest. Fésűsfonó: Az eltüsszentett bi­rodalom (du. 4). Kaposvári Csiky Gergely Színház: Tartuffe (7). Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház: A sztár is meztelen (7). Miskolci Nemzeti Színház: Berci bácsi (7). Egri Gár­donyi Géza Színház: Cigánybáró (7). Szegedi Nemzeti Színház: Traviata (du. 3). Diákszere­lem (7). Szolnoki Szigligeti Színház: Happy end (7). Veszprémi Petőfi Színház: Kerek Ferkó (7). HANGVERSENYEK Zeneakadémia: Zenés szombatok (Középisk. bér­. I—II. oszt. tan. részére 5., du. 15). Liszt Ferenc Kamarazenekar. Hangversenymester: Rolla János. Közr. Pongrácz Péter (öt nép­szerű zkri hangv. 4., este 18). MÚZEUMOK - KIÁLLÍTÁSOK Bajor Gizi Emlékmúzeum: Jászai Mari-, Márkus Emília-, Bajor Gizi-emlékszobák. — ^ Budapesti Történeti Múzeum. Középkori ki­rályi palota. — Fővárosunk ezer éve. — Ré­gészeti kiállítások Budapesten. — Budapest 100 éve. — Ernst Múzeum: Az NDK ipari forma­­tervezési kiállítása. — Fényes Adolf-terem: Réti Zoltán festőművész kiállítása. — Had­történeti Múzeum: Magyarország hadtörté­nete a honfoglalástól a Rákóczi-szabadság­­harcig. — Magyarország hadtörténete 1711— 1848-ig. — Az 1848—49-es magyar szabadság­­harc. — Az 1848—1914-ig terjedő korszak. — Az első imperialista világháború. — Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege. — Magyar önkéntesek a spanyol nép szabad­ságharcában. Fegyverrel a fasizmus ellen. — A második világháború és Magyarország fel­szabadítása. — Nevezetes csaták kilenc diorá­mában. — Tüzérségi kiállítás. — Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum: A múzeum legszebb mű­tárgyai. — Helikon Galéria: Tury Mária festő­művész kiállítása. — Iparművészeti Múzeum: Európai kerámiaművészet. — Kaukázusi sző­nyegek és hímzések. — Európai és magyar csipkeművészet. — Az európai iparművészet remekei. — Mai magyar iparművészet. — Kína Múzeum: Kosztüm gyűjteményi kiállítás a Pe­tőfi Múzeum épületében. — Kulturális Kap­csolatok intézete: Hajnal Gabriella textilter­vező kiállítása. — Magyar Nemzeti Galéria: A XIX. századi magyar festészet. — A XIX. szá­zadi magyar szobrászat. — A XX. századi ma­gyar szobrászat és festészet. — Lengyel Lajos kiállítása. — Magyar Nemzeti Múzeum: Ma­gyarország története a honfoglalástól 1849-ig. — Károlyi Mihály-emlékkiállítás a Petőfi Mú­zeum épületében. — Évszázados hangsze­rek. — Magyar Közlekedési Múzeum: A vasutak története. — A hajózás történe­te. — A közúti közlekedés története. — A városi közlekedés története. — A repülés és űrhajózás története. — Eredeti történelmi járművek. — Közlekedési munkásmozgalmi kiállítás. — Közlekedési játékterem. — Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum. Pásztorélet. — Sertéstenyésztés. — Juhtenyésztés. — Ló­tenyésztés. — Baromfitenyésztés. — Szarvas­marha-tenyésztés. — Takarmányozási kiállí­tás. — Erőgépkiállítás. — Ekék a XVII— XVIII. században. — Erdészeti, vadászati, halá­szati, borászati kiállítások. — Magyar Vendég­látóipari Múzeum. A magyar szakács- és cuk­rászmesterség múltjából. — Étlaptörténeti be­mutató. — Mednyánszky-terem: Széky Piroska grafikusművész kiállítása. — Műcsarnok: Szur­­csik János festőművész kiállítása. — Szántó Tibor könyvművész kiállítása. — Fürtös György keramikusművész kiállítása. — Frank Frigyes festőművész kiállítása. — Nagytétényi kastélymúzeum: A XV—XVII. századi búto­rok. — A XIX. századi bútorművészet. — Kályha- és kályhacsempe-bemutató. — Petőfi Irodalmi Múzeum: Móricz Zsigmond-emlék­­kiállítás. — Radnóti Miklós-emlékkiállítás. — Semmelweis Orvostörténeti Múzeum: Képek a gyógyítás múltjából. — Szépművészeti Mú­zeum: Egyiptomi kiállítás. — Régi képtár. — Régi szoborgyűjtemény. — Modern külföldi képtár. — Modern szoborkiállítás. — Angol portrékiállítás. TIT-MŰSOR A Kossuth Klubban: Gémes József és Bleier Edit rajzfamművészete. Előadó: Bernáth László (este 17). MESEMONDÓ A távbeszélő mesemondó (171—888) műsora: Gyuszi meséje. (Elmondja: Láng József.) Hív­ható: du. 2-től este 10 óráig. A lottó e heti nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájé­koztatása szerint Budapesten a XVI. kerületi Ikarus Művelődési Központban megtartott lot­tósorsoláson a 6. játékhéten a következő szá­mokat húzták ki: 7 8 62 65 71 Piaci helyzetjelentés Olcsóbb a fejes saláta, a zöldhagyma, a paraj és a tojás A piacokra több primőrt szállítottak a termelőüzemekből, mint a múlt héten. Ennek hatására olcsóbban árulhatták a fejes salátát és a zöldhagymát. A fejes salátát darabonként 2,50—3,50 forintért adták, a zöldhagyma csomója Budapest legtöbb piacán 2—2,80 forint volt. A hó­napos retek ára még mindig magas, ál­talában 3,50—5 forintért árusítják. Csök­kent a paraj ára, 27—28 forintért árulják, a múlt héten még 28—30 forint volt az ára. Nem csökkent a sóska ára, jelenleg is 68—80 forint kilója. A petrezselyem­zöldet 1—1,60-ért adják csomónként, a múlt héten még 1,50—2,50 forint volt az ára. Kevés helyen árultak gombát. Általá­ban 44—52 forintért mérték. Almából nagy tételeket kínálnak minden városunk piacán. Az ára Budapesten 5,60—12 fo­rint között mozgott. Ennél olcsóbban mérték Nyíregyházán és Debrecenben. Mindkét városban 4,50—9 forint között volt az alma ára. Elvétve még körtét is árultak a budapesti piacokon, 10—12 fo­rintért. Ennél csak Egerben és Győrben volt olcsóbb. Mindkét városban 8,50—9 forint között mozgott a körte ára. Har­minchat forintért szőlőt is árusítottak az Él­munkás téri piacon és a Tolbuhin kör­úti Nagycsarnokban. Kecskeméten és Szegeden 30 forintért adták a szőlőt. Halból szegényes a választék. A leg­több városunkban a növényevő halak kö­zül főképp busát árulnak. A fehér busát 17, a pettyes busát 19 forintért mérik. Az amur ára 23 forint, ugyanannyi a kilón felüli pontyé. A harcsa ára változatlanul 45 forint. A szeletelt harcsát 70 forintért mérik. Az amur­ és a pontyfűlé 41, a sze­let 36 forint. Kevés a piacokon a hízott liba és ka­csa. Mindkettőnek az ára 42 forint, más nélkül 30 forint. A budapesti piacokon árulnak tisztított gyöngytyúkot, 28 forin­tért, és pulykát 30—36 forintért. A fóliá­zott bébipulyka ára változatlanul 33 fo­rint. A békéscsabai, a debreceni, a szol­noki, a székesfehérvári és a győri piacon sok tisztított tyúkot és kakast is árultak. A kakas ára 20—21 forint volt. Budapes­ten a tisztított kakast 22 forintért értéke­sítették. A tyúk 26—28 forint volt, ugyan­annyi, mint a múlt héten. A tisztított csirkét belezetten 32, béllel 30 forintért adták. Az ország minden városában ugyanennyi volt az ára. A csirkemellet 41, a combot 48 forintért mérték. Árultak a piacokon birkát. Az elejét 24, a hátsó combját 26,50 forintért. Vad­húsból szegényes a választék. Fagyasz­tott vaddisznót, őzet, szarvast lehetett vásárolni. Az árak változatlanok. Budapesten az átlagárak a következőképp alakultak: Kilogrammonként a burgonya 3,70— 5,KO, a sárgarépa 4—8, a gyökér 5,50—10, a vö­röshagyma 4,20—6,80, a lila hagyma 5—6, a póré­hagyma 11—12, a fokhagyma 22—23, a fejes­káposzta 3—5, a kelkáposzta 3,60—6, a karfiol 13—16, a kelbimbó 22—24, a karalábé 3,60—6, a primőr csemegekaralábé darabonként 4—6, az üvegházi uborka kilója 49—56, a paradicsom 48 —55, a hegyes, erős paprika darabonként 3,50— 5,50, az étkezési paprika 6—7 forint. Az élő csirkét a szövetkezeti kereskedelem 30, a ter­melők 40—50, a magánkereskedők 30—50 fo­rintért adták. A tojás a múlt hetihez viszonyít­va olcsóbb, 1,20—1,80 darabonként. B. L Szocialista szerződés Leninvárosban az olefinmű felépítésére A magyar—szovjet petrolkémiai együttműködési egyezmény alapján csak­nem hatmilliárd forint felhasználásával épülő leninvárosi olefinmű munkálatai magas szintű szakmai tudást és példás együttműködést igényelnek a kivitele­zésben részt vevő vállalatoktól. Ennek elősegítésére az olajinmű építését és sze­relését végző 27 vállalat vezetői szocia­lista együttműködési szerződést írtak alá pénteken Leninvárosban. Az eseményen jelen volt Molnár Károly, a Vegyipari, dr. Juhász Ottó, az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari, továbbá Ocsenás Tibor, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. A huszonhét vállalat igazgatói, vala­mint szakszervezeti titkárai a szocialista szerződésben rögzítették, hogy az új ole­finmű berendezéseit 1974. október 31-ére próbaüzemelésre átadják. Technológia és szervezés X" (qQ/ A műszaki fejlesztés céljai a nehéziparban Az idén a tervek szerint 9,7 százalék­kal növelik termelésüket a nehézipar vállalatai. A számottevő többlet előállí­tásában része lesz a központi és a válla­lati nagyberuházásoknak, a nagyobb ter­mékmennyiség azonban elsősorban az in­­tenzifik­álás, a rekonstrukció, a korszerű­sítés eredményeként jön létre. Ez a nagy­szabású munka — a technológiai és a szervező tevékenység ötvözete — a mű­szaki fejlesztők feladata. A vállalatok­nál ezekben a napokban osztják szét a műszaki fejlesztésre szánt összegeket a különböző üzemek, termelési területek között. Ehhez a fontos munkához ad út­mutatást a Nehézipari Minisztérium kon­cepciója, amely a legfontosabb és leg­sürgősebb műszaki fejlesztési teendőket határozza meg. A bányászatban a központi elképzelé­sek szerint a jelenlegi kapacitások jobb kihasználására, valamint a jövő termelé­sének megalapozására a legfontosabb fel­adat a termelés koncentrációjának fo­kozása, a gépesítés, az automatizálás szín­vonalának további emelése. A villamosenergia-iparban elsősorban a már alkalmazott számítástechnikai módszerek körét bővítik. Szükséges ki­dolgozni az erőművek adatfeldolgozó programját. Az erőművek gazdaságos és biztonságos üzemeltetéséhez a számítógé­pes folyamatszabályozásra és ellenőrzés­re is szükség van. Alumíniumiparunk általában a leg­korszerűbb technológiákat alkalmazza, a környezetvédelem azonban eddig elha­­nyagolt témáik közé tartozott. Éppen ezért a kutatólaboratóriumokban igen fontos feladat az olyan eljárások kidol­gozása, amelyekkel csökkenthetik, illetve teljesen megszüntethetik a fluor levegőbe vagy vízbe jutását. Vegyiparunk termelékenysége a fejlett nyugati országokhoz és a szocialista or­szágokhoz hasonlítva is igen alacsony. Ezért itt a legfontosabb feladat a terme­lékenység növelése, a­z olyan új módsze­rek, eljárások kidolgozása, amelyek a gé­pek, berendezések jobb kihasználását szolgálják. Szigorú ellenőrzések az élelmiszeriparban A fogyasztók védelmében egy évszáza­da fejt ki tevékenységet a Fővárosi Élel­miszer-ellenőrző és Vegyészeti Intézet. Az elmúlt esztendőben ellenőrzött élel­miszerek minőségének tapasztalatairól dr. Vajda Ödön igazgató tegnap tájékoz­tatta a sajtó munkatársait. Tavaly csaknem 32 ezer mintát vizs­gáltak meg az intézet dolgozói: 1813 el­lenőrzést tartottak 525 üzemben. Ezen­kívül 2755 kereskedelmi és vendéglátó­­ipari egységet is felkerestek. Több mint 3100 esetben kezdeményeztek szabálysér­tési eljárást vagy gazdasági bírságot. Ellenőrzéseik során a többi között megállapították, hogy a Keksz- és Os­tyagyárban súlycsonkítást követtek el. A Pest-Nógrád megyei Húsipari Válla­latnál a húsok mintegy 20 százalékának forgalomba hozatalát kellett megakadá­lyozniuk. A Budapesti Húsipari Vállalat II. üzemében az úgynevezett vörös áruk — a párizsi és a krinolin — vizesek vol­tak. Ugyancsak e vállalat I. üzemében 250 mázsa zsírt foglaltak le, mert avas volt. A gyulai és a csabai kolbászból csaknem 100 mázsát nem engedtek forga­lomba hozni a nagy víztartalom miatt. Dr. Vajda Ödön igazgató az idei fel­adatokról szólva elmondotta, hogy fokoz­zák ellenőrzési tevékenységüket, és nem riadnak vissza magas bírság kiszabásától sem.­­ . _ Magyarország lakosainak száma 1972. december 31-én tízmillió 415 ezer volt, 34 ezerrel több, mint 1971-ben. A természetes lélekszám-növekedés messze meghaladja az 1971. évit, vala­mivel magasabb az 1970-esnél, alatta marad viszont az azt megelőző négy- 7­­0­ . Tízmillió-négyszáztizenötezer magyar állampolgár esztendeinek. 1972-ben 97 671-en kötöt­tek házasságot, 152 909-en születtek. A halálozások száma az elmúlt egy-két év számait tekintve csökkent 1972-ben, az egy éven alul elhalálozottak száma is alacsonyabb, mint az azt megelőző hat esztendő bármelyikében. A legtöbb há­zasságot — szám szerint 11 368-at — augusztusban kötötték, a legkevesebbet — mindössze 4047-et — pedig januárban. A legtöbb gyermek júliusban született. Az egészségügyi táblázat szerint a táp­pénzesek aránya az egész népgazdaság­iján összesen 5,2 százalék volt. A leg­magasabb az iparban, 5,8 százalék, a leg­alacsonyabb pedig a mezőgazdaságban, 4,5 százalék. Szembeszökő a bejelentett fontosabb heveny fertőző megbetegedések száma, 1966-tal összevetve. Akkor 271 hastífusz esetet jegyeztek, tavaly 102-t. A továbbiakban: dizentéria 11 166, illetve 9819, fertőző májgyulladás 11 454, illetve 9925, járványos gyermekbénulás hat, il­letve kettő, diftéria 31, illetve 9, vörheny 14 559, illetve 9875, kanyaró 48 599, illetve 6450, szamárköhögés 2204, illetve 70. Az üzemi balesetek száma minden iparágban csökkent. Megtisztították a Hernádot Egy héttel ezelőtt — még kiderítetlen okokból — rendkívüli szennyeződés ke­rült a Hernádba, és rövid idő alatt szin­te megtizedelte a folyó felső szakaszá­nak halállományát. A védekezés során sikerült az élő szervezetre veszélyes szennyezőanyagot felhígítani és gyorsan levezetni. Ezt a feladatot a csehszlovák vízügyi szervekkel együttműködésben ol­dották meg. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kérésére ugyanis megnyitották a Hernád szlovákiai szaka­szán levő víztárolókat, és azokból csak­nem egymillió köbméter friss vizet en­gedtek a folyóba. A mesterségesen elő­idézett kis áradás jelentősen­­megemel­te a Hernád vízszintjét és így a friss víz­zel valósággal kiöblítették a medrét.

Next