Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)

1973-03-13 / 71. szám

Üzleti egyezmények A műszeripar kooperációs kapcsolatai Azok az üzletemberek, ipari szakértők, akik tájékozottak a magyar gazdaság viszonyaiban, tudják, hogy az elmúlt másfél évtized során műszergyártásunk különösen gyorsan fejlődött. Ez egyfelől azt jelenti, hogy egész sor termékünk — egyebek között a geodéziai és optikai, valamint a folyamatszabályozó és anyag­­vizsgáló műszerek, a kutató és oktatási laboratóriumok — a legmagasabb minő­ségi követelményeknek is megfelelnek, másfelől, hogy üzemeink technikai, tech­nológiai szempontból ma már képesek a legigényesebb kooperációra is. Az elmúlt években ezért emelkedett gyorsan mű­szereink exportja: tavaly például — 1971-hez képest — 28 százalékkal. A műszeripar az elmúlt negyedszázad­ban a KGST-országok, elsősorban a Szov­jetunió hatalmas felvevő piacára támasz­kodva fejlődhetett. Mindez biztonsá­got nyújtott a magas színvonalú hazai kutató- és fejlesztőgárdának, amely a műszerek olyan választékát alakíthatta ki, hogy ezek mind jobban megállják helyüket a világ bármely pontján. Nukleáris család A nukleáris műszercsalád ma már Ma­gyarországon is az úgynevezett harmadik generációhoz tartozik. Különösen sikeres a s­t­k csatornás analizátor, amelynek fel­használási köre rendkívül széles. Új vál­tozata ellenálló az éghajlati változások­kal szemben, s ez lehetővé teszi a dél­amerikai és az afrikai exportot. A Geo­fizikai Intézet terméke a bauxitot elem­ző, izotóp sugárzással működő laborató­rium, amely megtalálható Franciaország­ban, Svájcban, Görögországban, Indiá­ban. Számítógépeket és ezekhez tartozó pe­rifériákat a Szovjetunióval, az NDK-val és Franciaországgal kooperálva állítunk elő. A nemzetközi szakközvélemény ér­deklődéssel kísérte az ügyletet, amely szerint a francia Compagnie Internatio­nale pour l’Informatique Magyarország rendelkezésére bocsátotta 10 010-es mi­nikomputerének tulajdonképpen még be sem fejezett licencét. A számítógépet ku­tatóink továbbfejlesztették, s így lehetővé vált, hogy a gép illeszkedjék a KGST- országok egységes számítógéprendszeré­hez. Megkezdődött a perifériák és dis­­play-k gyártása, sőt exportja is: a fran­cia Sagem-cég már több éve vásárol ki­egészítő berendezéseket a Magyar Opti­kai Művektől. A gyors iparfejlesztés számos üze­münk számára tette lehetővé, hogy koo­perációra lépjen a nagy tapasztalatokkal rendelkező külföldi vállalatokkal. A Metrimpex, az Irodagéptechnikai Válla­lat nevében­, az olasz Olivetti céggel szer­ződött könyvelési célokra alkalmas gu­ruló kocsis összeadó és könyvelőgépek közös gyártására. Az Elektromodul — a Mechanikai Művek megbízásából — az olasz Ducatti céggel kooperál elektrolit kondenzátorok gyártására. Az üzlet né­hány magyar licenc eladásával is páro­sul. A Radelkis szövetkezet a CDC világ­cég holland leányvállalatával, az Elektro­­facttal együtt állít elő kémiai műszere­ket. A Számítástechnikai Intézet és a francia Synpptik cég irodafelszerelési mű­szereket gyárt. Az osztrák Anker és a budapesti Irodagépipari és Finommecha­nikai Vállalat közösen előállított pénz­tárgépei jó üzleti eredményt hoznak mindkét országban. Szórakoztató elektronika A magyar olajipari automatikák a Szovjetunión és Románián kívül több arab országban is eredményesen működ­nek. Ez indokolta, hogy az angol Serek Controls Systems Division cég hasonló berendezések közös előállítására egyez­ségre lépjen a Kőolaj- és Gázipari Tröszttel. A Villamos Automatika Intézet a Siemens AG-val közösen tervez és gyárt olaj-, illetve gázvezeték automa­­tikákat. Az Elektroimpex és a Siemens szerző­dése szerint grillsütők készülnek közö­sen, bővül a vállalat és az angol Marconi cég kooperációja is. A Siemens Italia a Mechanikai Laboratórium Híradástech­nikai Kísérleti Vállalattal közösen fej­leszt ki stúdiómagnetofon-prototípust. Ez a megállapodás a harmadik piacon tör­ténő későbbi értékesítést is magában fog­lalja. A Villamos Automatika Intézet az oszt­rák Honey-Well céggel klímaberendezé­sekhez szükséges szabályozó műszereket készít. A Ganz Műszerművek a svájci Tettex AG-vel állapodott meg műszerek közös gyártására és értékesítésére. A szórakoztató elektronika egyes ter­mékeit ma már műszerként tartják szá­mon. Az Orion és a Videoton tévékészü­lékei, rádiói gyakorlatilag minden nyu­gat-európai országban ismertek, és az ex­port nemegyszer — különösen a harma­dik piacokon — kooperációs megállapo­dásokra épül. A külföldi cégek érdeklődésére a ma­gyar kormány — mint ismeretes — bő­vítette a kooperációs lehetőségeket, be­leértve a közös vállalatok magyarorszá­gi alapítását. A nemzetközi munkameg­osztás elmélyítése közös érdek és kölcsö­nösen előnyös. B. I. G. Magyar­—lengyel áruforgalom Bővülő ipari együttműködés A magyar—lengyel áruforgalom, a kö­zelmúltban aláírt megállapodás szerint az idén eléri a 295 millió rubelt, vagyis 16 százalékkal lesz magasabb, min­t amit a hosszú lejáratú megállapodásban ere­detileg 1973-ban terveztek. A két ország árucseréje a termékek széles skálájára, anyagokra, gépekre és mezőgazdasági cikkekre egyaránt kiter­jed. A nyersanyagok közül Magyarország elsősorban timföldet, bauxitot, kőolaj­termékeket, továbbá fotóanyagokat, mű­bőrt szállít, Lengyelországból a többi között a népgazdaság számára nélkülöz­hetetlen ként importálunk A magyar— lengyel kénmegállapodás már a szako­sítás jegyében jött létre, amelynek alap­ján Lengyelország az idén például 125 ezer tonna ként szállít, amit nagyrészt az ugyancsak lengyel gépekkel felszerelt Tiszamenti Vegyiművekben dolgoznak fel. Gyors ütemben fejlődik a két ország gépipari árucseréje is. A Beloiannisz gyár például öt év alatt 130 millió de­vizaforinttal több árut szállít az eredeti­leg tervezettnél. Népszerűek Lengyelor­szágban a magyar szerszámgépek, villa­mos forgógépek, ipari elektromos ke­mencék, de bővül a vegyipari és mű­­anyagipari berendezések értékesítése is. Lengyelországból — éppen csak megem­lítve a hosszú lista egyikét termékét — az elmúlt években Diesel-motorokat, al­katrészeket, bányagépeket, kénsavgyári berendezéseket importáltunk. Újabban további kooperációs és sza­kosítási megállapodások jöttek létre. Ja­nuárban Vályi Péternek, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének vezetésével ma­gyar küldöttség járt Varsóban, s a tár­gyalásokon a fő figyelmet az ipari eyüttműködésre fordították, több jelen­tős megállapodás is született. A Minisztertanács elnökhelyettesének varsói látogatása alkalmából készítették elő s azóta alá is írták az Interkompo­­nent elnevezésű közös iroda alapítóleve­lét. Várhatóan az év közepén megkezdi működését Varsóban az iroda, amely az elektronikai ipar gyártásfejlesztését koor­dinálja. Finnország és a KGST kapcsolatai Jussi Linnann külkereskedelmi minisz­ter vezetésével finn küldöttség érkezett hétfőn Moszkvába, hogy megkezdje a tár­gyalásokat a KGST és Finnország között. A repülőtéren a delegációt Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, Björn Olof Alholm, Finnország moszkvai nagyköve­te, valamint a KGST-titkárság és a finn nagykövetség felelős munkatársai fogad­ták. Hivatalos tárgyalások már hétfőn meg­kezdődtek a KGST székházában Jussi Linnamo finn kereskedelemügyi minisz­ter és a Nyikolaj Faggyejev vezette KGST-delegáció között. A KGST-küldött­ségben a tagországokat az állandó képvi­selők helyettesei képviselik. Hazánk ré­széről a tárgyalásokon Papp László vesz részt. Finnország az első nem szocialista or­szág, amely több mint egy évvel ezelőtt érdeklődést nyilvánított a KGST vel való együttműködés iránt. A mostani érdemi megbeszélések megkezdése előtt a KGST Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta a finn kérelmet, és beleegyezett, hogy tárgyalá­sok kezdődjenek az együttműködés le­hetséges formáiról és módszereiről, s megkezdték egy erre vonatkozó megálla­podás kidolgozását. A megbeszéléseken nem Finnország csatlakozásáról, hanem a szervezet munkájában való részleges közreműködéséről van szó. Finnország érdeklődését elsősorban a Szovjetunióhoz és a többi szocialista or­szághoz fűződő gazdasági kapcsolatainak gyors fejlődésével magyarázzák Moszkvá­ban. A Szovjetunió külkereskedelmében például a tőkésországok közül a harma­dik helyet foglalja el. Szerepet játszik ezeken kívül az a finn törekvés is, hogy a semlegesség követelményeiből kiindul­va, a Közös Piachoz való közeledéssel egy időben, a szocialista országokkal is fejlessze gazdasági kapcsolatait. A KGST—finn tárgyalások a gazdasági szervezet nemzetközi tekintélyének to­vábbi növekedését jelzik. Mint ismeretes, nemrégiben Kubát felvették a szervezet teljes jogú tagjává, s a nem szocialista országok közül Finnország mellett az utóbbi időben Algéria és néhány dél-ame­rikai ország is érdeklődést tanúsított az együttműködés iránt. HORIZONT • HORIZONT • horizont Lengyel kormányrendelet a vállalatok önállóságáról A lengyel kormány elnöksége rendele­tet hozott az ipari, építőipari, mezőgaz­dasági, szolgáltatási és közművesítési vállalatok finanszírozásának új rendsze­réről. A rendelet növeli a vállalatok pénzügyi önállóságát. Az új elszámolás szerint a vállalatok saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy a nyereségből, a kötelező adók befizetése után fennma­radó összegeket milyen fejlesztésekre for­dítják. Államosítások Marokkóban II. Hasszán marokkói király dekrétu­ma értelmében a külföldiek tulajdoná­ban levő vállalatok vezetését marokkói állampolgárok veszik át. Bár a rendelet nem jelöli meg, milyen vállalatokról van szó, hírügynökségi jelentések szerint biz­tosító társaságok, bankok és más pénz­ügyi intézmények esnek a rendelkezés hatálya alá. A rendelet kimondja, hogy a külföldiek — főleg francia állampolgá­rok — kezén levő számos földbirtokot is államosítanak. Repülőtér-építés Khartúmban A Khartúmban aláírt megállapodás ér­telmében két olasz cég kapott megbíza­tást az új khartúmi nemzetközi repülőtér megépítésére. Tanácskozás a kereskedelmi ellenőrzésről Az Országos Kereskedelmi Főfelügye­lőség hétfőn a várbeli Fortuna étterem­ben értekezletet tartot a fővárosi és a megyei kereskedelmi osztályok, valamint a kereskedelmi felügyelőségek képvise­lőinek részvételével. Dr. Lugosi Lajos­nak, az OKF vezetőjének bevezető elő­adása alapján megbeszélték a tavalyi el­lenőrzések főbb tapasztalatait és az idei feladatokat. Az értekezleten részt vett és felszólalt dr. Sághy Vilmos, a belke­reskedelmi miniszter első helyettese. :SLMMIT­­­U­M) r v­.i ,in_ Mnsim Hlmar______ _ _ NepoAZDASAo­vii AOGAZDAste_______im. mamus­u. p dp . Szovjet-amerikai kereskedelem Gazdasági tárgyalások Moszkvában George Scultz, az Egyesült Államok pénzügyminisztere Moszkvában találko­zott Mihail Kuzminnal, a szovjet kül­kereskedelmi miniszter első helyettesé­vel. A megbeszélésen, amelyen Adolphe Dubbs, az Egyesült Államok ideiglenes moszkvai ügyvivője is részt vett, a szov­jet—amerikai kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseivel foglalkoztak. Az amerikai pénzügyminiszter hétfőn találkozott Szvesnyikovval, a szovjet ál­lami bank elnökével is. Szovjet üzleti körökben megállapítják, hogy a két ország kereskedelmi forgal­ma a múlt évben 1971-hez viszonyítva majdnem megkétszereződött, a kölcsönös áruszállítások értéke meghaladta a fél­­milliárd rubelt. A kereskedelmi kapcsolatok további bővülésére számítva két nagy amerikai cég hivatalos képviseletet nyitott Moszk­vában. Az egyik az Occidental Petroleum Corporation, amelynek elnöke Armand Hammer, a másik pedig a Pullman In­corporated cég, amelynek egyik vállalata szovjet megrendelést kapott egy öntöde terveinek kidolgozására. Az évi ötszáz­ezer tonna öntvényt előállító üzem a Káma mellett épülő szovjet teherautó­­kombináthoz tartozik majd. Az Egyesült Államokban viszont mun­kához látott egy szovjet vásárlóbizottság, amelynek segítségével a szovjet külke­reskedelmi szervek ipari felszerelések szállítására vonatkozó megrendeléseket helyeznek el amerikai cégeknél. A Közös Piac pénzügyminisztereinek döntése Közös lebegtetés a dollárral szemben A Közös Piac pénzügyminiszterei 10 órás tanácskozás után hétfőn hajnali 2 órakor fejezték be tanácskozásukat a valutaválságról. A kiadott nyilatkozat szerint az EGK hat tagja, az NSZK, Franciaország, Dánia és a Benelux-or­­szágok lebegtetni fogják pénzük árfolya­mát a dollárral szemben. A régóta ter­vezett és vitatott közös lebegtetésből há­rom ország: Anglia, Írország és Olaszor­szág egyelőre kimaradt. Ortoli, az Európai Közösségek Bizott­ságának elnöke az egész éjszakán át tartó megbeszélésről távozóban kijelentette: sajnálatosnak tartja, hogy a megállapo­dás nem terjed ki az EGK valamennyi tagjára. A szakértők véleménye s­zerin­t azonban éppen a Közös Piac érdekeivel összhangban hagyták ki a közös lebeg­tetésből Angliát, Írországot és Olaszor­szágot, mert ezek csatlakozása valutáik gyengesége miatt, az egész megállapodás realitását fenyegette volna. A Közös Piac tagjai a közös dollárral szembeni lebegtetés bevezetésével jelen­tős lépést tettek a dollárválság felszá­molására. Míg a hat lebegtető ország va­lutáinak egymáshoz viszonyított árfolya­mát rögzítették, és ettől csak 2,25 száza­lékos eltérést engedélyeznek, a dollár árfolyamát a kereslet és kínálat alaku­lására bízták. A piaci mechanizmus sza­bad útjának biztosítására a miniszteri tanácskozásról kiadott nyilatkozat szerint a jövőben a Hatok nemzeti bankjai nem kötelesek vásárlásokkal támogatni a dol­lár árfolyamát. Az új valutarendszer a Tizek március 16-ár­a tervezett párizsi tanácskozása után, 19-én, a valutatőzsdék megnyitásá­nak napján lép életbe. Brüsszelben hétfőn délután tanácsko­zásra ültek össze a Tizennégyek — a ki­lenc közös piaci tagállam, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Svájc és Svédország — pénzügyminiszter-he­lyettesei, hogy előkészítsék a miniszte­rek péntekre kitűzött újabb értekezle­tét. Az előkészítő munka során a dollár és a többi tőkés valuta közötti „új és tartós kapcsolatok" alapelveit kívánják tisztázni. Volcker amerikai pénzügymi­niszter-helyettes helyeslően nyilatkozott arról a vasárnap esti döntésről, amely­nek értelmében hat közös piaci ország összehangoltan „lebegteti" nemzeti va­lutáját a dollárral szemben. Brüsszelben egyúttal­­arra számítanak, hogy Norvé­gia, Svédország, Svájc és Ausztria is csatlakozik az összehangolt „lebegtetés­hez”. Kislexikon :6 Dolláréletrajz A dollár kerek kétszáz esztendeje az Amerikai Egyesült Államok pénzegysé­gének neve. A 18 század 70-es éveinek elején határozták el, hogy dollár néven olyan papírpénzt hoznak forgalomba, amely aranyra és ezüstre becserélhető. Egy 1792-es törvény szerint az arany és az ezüst arányát 15:1-ben állapították meg, ezt 1834-ben 16:1-re módosították. 1873-ban törölték a dollár ezüstalapját, s azóta a papírdollár értékét csak arany­ban fejezik ki. A három leértékelés (1934, 1971 és 1973) által a dollár és az arany paritása a felére csökkent. A wa­shingtoni kincstári hivatal 1934 óta nem köteles a papírdollárt aranyra átcserél­ni. Thomas Jefferson, George Washington kormányának külügyminisztere volt az, aki 1792-ben a decimális rendszert ér­vényre juttatta, s azóta egy dollár egyen­lő száz centtel. A dollár szó tulajdonképpen azonos a német thaler (a magyar tallér) szóval, s ezek közös eredete a csehországi St. Joa­­chimsthal-bali ezüstbányák 1519-es felfe­dezése után vert ezüsttallérok első el­nevezésére vezethető vissza.

Next