Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)
1973-03-24 / 82. szám
Megjelenik a hét minden nap- hb —__ ___ , ___ jön, szombaton és vasárnap BB UH MELLÉKLETTEL: ÁRA 1 FORINT 16 oldalon, más napokon 12 BBJjt jg&pji m&m gjgj j£r oldalon. Kiadja a Lapkiadó BeI Mi — M Mgg— fA M 8^ |M nma ■■ hb ms Előfizetési díj egy hónapra Vállalat. Szerkesztőség és ki- |KB| gSm nl MPSgk KM ||M ggg m'%| R9 HKI fl'ter 25.- forint. Előfizethető alapadóhivatal: Bpest, VII.. Lenin HM|& gaajHSi |WH8 jpB q| Wh H Rfl BiSIbIbIS Bk Ep MmS ÜBeS MRI kézbesítőknél, bármely postakörút 9-11. Postai irányító- flPiMBI EeRS TM __ HfSlm IKS 'KHI w HaS ISI Jw8 hivatalban és a posta hírlapszám: 1393. Bpest. Pf. 305. Bt la ilw 3j§l MB' MeS Wa fefy] ||s! wSwaP ill am Ifim üzleteiben. Külföldön a Kul-A szerkesztőség és a kiadó- Kifwal RH 1 I fi £$j H KM |£g! Wm K| Him H »■ túra Könyv és Hírlap Külkehivatal telefonszámai: 221- fH KW WM B» |$| EjS tmrflBk 11 W& ggXH 1 Hl i B«-fl 1 Kereskedelmi Vállalat kirendelt-285, 221-293, 222-408, 429- Kjl Lral 1j |]1 WnyP Ifi Pl ®|a &§8 Rj«§ mi BE Ki Bjfm térségei és bizományosai ter-350. Terjeszti a Magyar Posta. TM ® MH Mi KI «■ KHK Km mm H jesztik. 6. ÉVFOLYAM, 8 2. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1973. MÁRCIUS 24. SZOMBAT Az országgyűlés törvényt alkotott a büntetőeljárásról Ismét dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnöke — Interpellációk — Befejeződött a tavaszi ülésszak Tegnap sora délután véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Elnéptelenedtek a képviselői padsorok. A tanácskozás gazdag programjából azonban még az utolsó napra is sok fontos megtárgyalandó maradt: dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter expozéja az új büntetőeljárási törvényről, a Legfelsőbb Bíróság elnökének újraválasztása és végül az interpellációk. Míg az első két napot inkább a gazdasági eredményeinkről s tennivalókról való őszinte számvetés és vita jellemezte, az ülésszak zárónapjáról nem túlzás azt állítani, hogy a jogalkotás jegyében zajlott. A négyesztendős kodifikációs tervidőszak félidejében kiemelkedő fontosságú jogszabályt fogadott el az országgyűlés. A büntetőeljárási törvénnyel ez a folyamat méltó reprezentánssal tetőzött. A büntetőeljárás a társadalom politikai viszonyaihoz legszorosabban tapadó, ennélfogva az egyik legfontosabb jogág, a jog ultima rátiójának is nevezhető büntetőjog érvényesülését, menetét szabályozza. Jelentősége is csak ehhez mérhető. Meghatározza a nyomozás, a felelősségre vonás rendjét, a hatóságok és az állampolgárok legfontosabb jogait és kötelességeit. Az új törvény biztosítja, hogy a büntetőeljárás a jelenleginél gyorsabbá és hatékonyabbá váljék. A vétségi eljárásban bevezetett egyesbíráskodás, a jegyzőkönyvet helyettesítő hangfelvétel, a másodfokú bíróságok jogkörének bővítése - hogy csak néhány példát említsünk - mind az egyszerűsítést és az ügyek gyors elbírálását szolgálják. A törvényhozók megfelelő garanciákról gondoskodtak, hogy a törvényesség követelményei még következetesebben érvényesüljenek. A szocialista büntetőeljárás alapelvei eddig is átszőtték az igazságszolgáltatás egész menetét Az új törvény egyik legfőbb értéke azonban éppen az, hogy ezek az alapelvek - amelyek eddig csupán közvetve juthattak érvényre — most a törvényben is szabatos, világos megfogalmazást nyertek. A szóbeliség, az anyanyelv használata, a fellebbezés joga, mint alapelv, nem szorul bővebb bemutatásra, ezeket az új törvény is megerősítette. A védelem jogát nemcsak törvénybe foglalták, hanem jelentős mértékben ki is szélesítették. Fontosságánál fogva valamennyi alapelv közül kiemelkedik az ártatlanság vélelme, mint az állampolgári jogok alapvető biztosítéka. Lényege, hogy addig senki sem tekinthető bűnösnek, amíg büntetőjogi felelősségét törvényes eljárás keretében ki nem mondják. A törvény gondos előkészítő munka után került az országgyűlés elé. Mindez azonban természetesen nem csökkenti a végrehajtásáért való felelősséget, az eljárás egyszerűsítése nem mehet az alaposság rovására. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából előterjesztem a büntetőeljárásról rendelkező törvényjavaslatot. A javaslat azokat a jogi rendelkezéseket tartalmazza, amelyek megállapítják a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét, szabályozzák a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyeik jogait és kötelezettségeit. Az országgyűlés a múlt évben alkotta meg a bíróságokról és az ügyészségről szóló törvényeket. Az Elnöki Tanács az 1971. évi 28. számú törvényerejű rendeletével módosította a Büntető Törvénykönyvet, az 1972. évi 26. számú törvényerejű rendeletével pedig a polgári perrendtartást. A most benyújtott törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének ebbe a keretébe tartozik. A büntető jogszabályaink rendeltetése, hogy jó fegyvert adjanak a bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok kezébe a társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés a mi viszonyaink között még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. A bűnözés alakulásáról az ország lakosságát rendszeresen tájékoztatjuk. A helyzet azt bizonyítja, hogy a szocializmus építésének előrehaladásával a bűnözés nem csökken automatikusan. Ha az elmúlt éveket vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a bűnözés mennyiségében sem lényegesebb csökkenés, sem emelkedés nincs, összetétele azonban változik; egyes bűncselekmény csoportokban csökkenés, másokban viszont emelkedés tapasztalható. Számos bűncselekménycsoport elkövetésének gyakorisága pedig egy szinten mozog Hosszú évek óta alacsony az állam elleni bűncselekmények száma, ugyanakkor változatlanul számottevő a vagyon elleni bűnözés és eléggé gyakoriak az erőszakos jellegű bűntettek. Jelentős a visszaesők száma és érdemlegesen nem csökken a fiatalkorúak bűnözése sem. A bűnözés okai között lényegesek ma még a régi társadalom tudati maradványai, az olyan jelenségek megléte, vagy újratermelődése, mint a kapzsiság a nyerészkedés, az egyéni haszonszerzés, a túlzott anyagiasság. Gyakran kimutatható a kapitalista környezet káros hatása is. Hiba lenne azonban csupán ezekben a tényezőkben keresni a bűnözés okait Azok még egyéb lényeges objektív és szubjektív okokra is visszavezethetők, így a társadalmi fejlődésünkkel együttjáró ellentmondások, nemegyszer a kellő szervezettség és ellenőrzés hiányosságainak csábításai, az alkoholizmus, a sokszor tapasztalható lazaság az állampolgárok jogi ismeretének hiánya, a családi és iskolai nevelés gyakran nem kielégítő volta mind-mind megtalálhatók a bűnözés okai között. Az okokat, azok „rangsorolását ”, összetevőit most nem részletezem; mindegyikük külön elemzést igényel, amelynek alapján fontos következtetéseket vonhatunk le. A bűncselekmények okai között azonban az anyagi nehézség okozta kényszer, a létfenntartás biztosítása, vagy más hasonló, a kapitalizmusban oly jellemző motívum alig szerepel. Meggyőződésem, hogy csakis a mi társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseiknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye, ha kapcsolódik ahhoz a többi állami és a társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét képezték büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerülnek egymással. A vitathatatlanul helyes elveket érvényre juttatni kívánó részletszabályok ma már sok esetben feleslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé teszik a büntető igazságszolgáltatást. Ennek következtében az eljárás nem kellően differenciált, és az elkövetett bűncselekményeket nem mindig tudja követni a gyors felelősségre vonás. Az új törvény megalkotására alapvetően a hatékonyabb és gyorsabb büntetőeljárás érdekében van szükség. Ugyanakkor szolgáljuk azt az alkotmányos elvet is, hogy az állampolgárok széles körét érintő fontos jogokat és kötelezettségeket tartalmazó rendelkezéseket az országgyűlés törvényben szabályozza. Tisztelt képviselő elvtársak! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban három alapvető célkitűzés jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményének jobb érvényre juttatása és a büntetőeljárás minden szakaszára — a nyomozásra, az ügyészség tevékenységére, a bírósági eljárásra és a büntetés végrehajtására — egyaránt kiterjedő egyszerűsítés. E célkitűzéseket a javaslat a joggyakorlat évtizedes tapasztalatainak, a hazai jogtudomány — és általában a tudományok — újabb eredményeinek felhasználásával, valamint a nemzetközi, különösen a szocialista országok jogfejlődésének figyelembevételével juttatja érvényre. Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. E követelmények azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a jogszabályok előírásainak és szellemének követése, magatartásában, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Törvényeink, jogszabályaink tisztelete, azok megtartása és megtartatása, az állampolgári fegyelem, az együttélés szabályainak önkéntes követése mindanynyiunk érdeke. Ma még azonban nem mindenki gondolkodik így. Amikor pedig a jog önkéntes megtartása elmarad és ennek folytán a jogrend sérelmet szenved, az államnak kötelessége — ha kell — kényszer útján is biztosítani a megsértett jogrend helyreállítását és a törvények ellen vétők felelősségre vonását. Büntető törvényeink azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni. Másrészt pedig azt, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célkitűzések a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják, és hangsúlyozott kiemelést nyernek a büntetőeljárás alapelveinek új megfogalmazásában. Ez azért van így, mert az alapelvek a törvény legjellemzőbb vonásait (Folytatása a 2. oldalon) Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter terjesztette elő. Dr Korom Mihály igazságügyi miniszter expozéja: Törvényeink és jogszabályaink tisztelete, megtartásuk és megtartatásuk közérdek . A hatékonyabb, gyorsabb büntetőeljárás érdekében Tisztelt Országgyűlés! A bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködjenek hazánk szocialista jogrendje, közbiztonsága fölött. Ezért a törvényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniük mindazokkal szemben, akik a jogszabályainkba ütköző cselekményeket követnek el. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok dolgozói sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazánk közrendje és közbiztonsága fölött. Felmerülhet a kérdés, hogyha ez így van — márpedig így van! —, akkor mégis miért terjesztünk elő új törvényjavaslatot? Mindenáron újítani akarunk? Újból más szabályok megtanulására akarjuk késztetni a rendőröket, az ügyészeket, a bírákat és az ügyvédeket, valamint egyetemeink jogász hallgatóit és részben az állampolgárokat is? Nem, a törvényjavaslat nem ilyen megfontolásokból, hanem elvi és gyakorlati szükségszerűségből került a T. Ház asztalára. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és jelenleg hatályos büntetőeljárási jogszabályunk a feladatát alapvetően jól betöltő jogalkotás. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és tovább fejleszti mindazokat az eljárási elveket és