Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)

1973-03-25 / 83. szám

Jw­h ^ Megjelenik a hét minden nap­ an r,­ján, szombaton és vasárnap B fH mm — ARA: 1 FORINT 16 oldalon, más napokon 12 ■■ Mr oldalon Kiadja a Lapkiadó HM |Jg§ nm aggjK « KB mm «HA ■■■ MffiA OK mm KW* Előfizetési díj egy hónapra Vállalat. Szerkesztőig es ki- Ijjjj jgffgfl Mgi 0«1I BKO ««§ MHJ| H Hfl ■ KHS Hll 25,- forint. Előfizethető a fap­adóhivatal: Bpest. VII., Lenin /H&fg M M lg llffl­ H M­gH mSSftm ffl IS Ili H HR Hf M kézbesítőknél, bármely posta­korut 9-"- postai 'ífHV'1®- WiMm H KM Wf mm BLSI KlsH ü ü ü H ifi ILII hivatalban és a posta hírlap­szám: 1393. Spest. Pf. 305. Ml ü Wi W fii lük ü ül 11 gfijfiP ifi ffl 11 IjfiP üzleteiben. Külföldön a Kul-A szerkesztős^ és a kiadó- §3$ MB f J ff jgg gB M flj SS 11 Sl Cl |g gSl H ■ Hfl lg túra Könyv és Hírlap Külke-AA"«« 429_ SWH 3eB 1 IB II Bd 11 ili 11 H mM I­reskedelmi Vállalat kirendelt-350! Terle­szUo MogJ^A TM ■ Hl ■ « IBIN­El UPS H jS.4* bizományosai tér- 6. ÉVFOLYAM. 8 3. SZÁM eg­y* _______. POLITIKAI NAPILAP 1 97 3. MÁRCIUS 2 5, VASARNAP _ A lyc­utv egy nép tanítója Alig telt el négy hónap a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat VI. or­szágos küldöttközgyűlése óta, s az ak­kor elhatározottak egyre érezhetőbben érvényesülnek a társultat munkájában. Helyesen ismerte fel a közgyűlés azt, hogy milyen igényeket támaszt a 132 esztendős szervezet iránt rohamosan fejlődő korunk, s ezen belül a köz­mű­velődés módosult értelmezése, szerepe mindennapi életünkben. A közgyűlés határozata kimondja, hogy a TIT-nek fel kell zárkóznia „a szocialista építés va­lóságához, ma­i és holnapi követelmé­nyeihez”. A társulatnak tehát meg kell találnia a maga helyét és sajátos, csak rá háruló feladatait közművelődésünk rendszerében. Ehhez pedig elengedhetetlen munká­jának további korszerűsítése, hogy az mind tartalmában, mind módszereiben és eszközeiben közelebb kerüljön a na­pi gyakorlathoz. Vagyis: érdekelje az embereket az ismeretterjesztés, érezzék annak szükségét. Nem vitás, hogy eh­hez - a tömegkommunikáció mai el­terjedtsége mellett, a művelődési és szórakozási alkalmak nagyfokú kibővü­lése idején — újszerű, vonzó formák kelé­sének. Ezeknek megtalálása, illetve ki­kísérletezése és a beváltak elterjesztése a társulat dolga, de korántsem csak az ő ügye. Közügy, közérdek ez a javából. Az emberiség története során talán még soha, egyetlen korban sem évül­tek oly gyorsan az egyszer megszerzett ismeretek, mint éppen napjainkban. A mai iskola még a legmagasabb fokon sem adhat tartósan érvényes ismerete­ket - azoknak rendszeres megújítására van szükség. S minthogy bizonyos vég­zettség birtokában a dolgozó emberek zöme nem ül be tíz-húsz évenként újra az iskolapadba, az iskolán kívüli isme­retszerzésre van utalva az, aki lépést akar tartani korával, aki mur­cáját jól akarja végezni. Ez határozza meg a TIT pótolhatat­lan szerepét, a tudományok fejlődésével egyenes arányban növekvő felelősségét Tanfolyamai, szabadegyetemei, szakkö­ri foglalkozásai hivatottak arra, hogy a megfakult tudásanyag felfrissítésének s a legújabb ismeretek megszerzésének egyre tömegesebben jelentkező igényét kielégítsék. S e hivatás tudata jellemzi a közgyűlés óta folyó munkát, amely­nek egyik lényeges célkitűzése, hogy a társulat a legfontosabb dolgozó réte­gek, elsősorban az üzemi és mezőgaz­dasági fizikai munkások, valamint az ifjúság körében erősítse hatását. Éppen mostanában e feladat vállalásának je­gyében alakulnak újjá a TIT szakmai választmányai; néhány kísérlet kedvező tapasztalata alapján hamarosan meg­kezdődik a munkahelyi - üzemi, hiva­tali - TIT-szervezetek kiépítése: újabb egyetemeken, főiskolákon alakulnak meg a társulat önálló csoportjai, a jövő előadói gárdájának felkészítésére. E célok érdekében fűzi a társulat szoro­sabbra kapcsolatait a közművelődés más intézményeivel, így a rádióval és a televízióval. Fellendülőben van a leg­több megyei szervének munkája, s kü­lönösen sokrétűvé vált az utóbbi hóna­­­pokban a budapesti szervezet működése. Így jut a TIT mind közelebb ahhoz, hogy betöltse rendeltetését: valóban egy egész nép tanítója legyen — kinek-kinek befogadóképessége és érdeklődése sze­rinti fokon, az igények állandó fejlesz­tése mellett. Szovjet-iraki közös közlemény is megszállt arab területek felszabadítása a közel-keleti rendezés alapja (TASZSZ) Szombaton Moszkvában kö­zös közleményt adta­k ki Szaddam Husz­­szein Takritinek, az Iraki Baath Párt főtitkárhelyettesének, a forradalmi pa­rancsnokság tanácsa a­lel­ökének négy­napos moszkvai látogatásáról. Takriti tárgyalásokat folytatott Alekszej Koszi­gin szovjet miniszterelnökkel, fogadta őt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára. Mint a közlemény leszögezi, a Szovjet­unió és Irak ismételten kijelentette, hogy „az összes megszállt arab terület felsza­badítása, a palesztin nép törvényes jo­gainak biztosítása nélkül nem lehet meg­teremteni az igazságos és tartós békét a Közel-Keleten”. A felek „a palesztin el­lenállási mozgalmat az arab nemzeti fel­szabadító mozgalom szerves részének te­kintik”. Mindkét fél „a jövőben is segít­séget és támogatást nyújt ennek a moz­galomnak ”. A két fél kiemelte az arab államok összefogása és akcióegysége megszilárdí­tásának, összes tartalékaik mozgósításá­nak jelentőségét az imperializmus, a cio­nizmus és a reakció elleni harcban. A felek újból megerősítették, hogy „a Szov­jetuniónak Irakk­al és más haladó arab államokkal való barátsága megfelel né­peik alapvető nemzeti érdekeinek, s fon­tos tényező az arab népek nemzeti füg­getlenségének és társadalmi haladásának megszilárdításában”. A felek hangsúlyozták, hogy „változat­lanul törekednek a szovjet—arab együtt­működés további kibővítésére és eltökél­(Folytatása a 7. oldalon) NDK-KOLUMBIA DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT (ADN) A Német Demokra­tikus Köztársaság és Kolum­bia megállapodott abban, hogy nagyköveti szinten diplomá­ciai kapcsolatokat létesít. Az erről szóló jegyzőkönyvet pén­teken írták alá a bogotai kül­ügyminisztériumban. BULGÁRIA DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI (MTI) A Bolgár Népköztár­saság a napokban diplomáciai kapcsolatot létesített Panamá­val. Ezzel — mint a külügy­minisztérium szóvivője közöl­te — 91-re emelkedett azok­nak az országoknak a száma, amelyekkel Bulgária diplomá­ciai kapcsolatokat tart fenn. Kívülük négy országgal — Kolumbiával, San Marinóval, Új-Zélanddal és Spanyolor­szággal — konzuli viszonyt ápol. Bulgária külkereskedelmé­ről Ivan Nedev miniszter kö­zölt érdekes adatokat. Mint sajtóértekezletén elmondta, meghaladja a 110-et az ország­gal kereskedelmi viszonyban álló külföldi államok száma. Külkereskedelmének mintegy 82 százalékát Bulgária a KGST-országokkal bonyolítja le, s közülük is első helyen a Szovjetunió áll, amellyel a kölcsönös forgalom értéke az idén eléri a kettőmilliárd 600 millió rubelt. Az idén az egész bolgár külkereskedelem 13 százalékkal növekszik. A háború előtt a harminc­ötöt sem érte el a Bulgáriával diplomáciai kapcsolatokat fenn­tartó országok száma, ami pedig a külkereskedelmet il­leti, még Európában sem bo­nyolított forgalmat valameny­­nyi országgal. MACOVESCU DANIÁBAN (Agerpres) George Macoves­­cu román külügyminiszter március 20. és 23. között hi­vatalos látogatást tett Dániá­ban. A minisztert fogadta II. Margit dán királynő és Anker Jörgensen miniszterelnök. Ma­­covescu tárgyalásokat folyta­tott Knud Boerge Andersen külügyminiszterrel és Ivar Noergaard külkereskedelem­­ügyi miniszterrel. A látogatásról kiadott közös közlemény szerint a felek ál­lást foglaltak a két ország gaz­dasági, ipari, tudományos és kulturális kapcsolatainak fej­lesztése mellett, szükségesnek tartják az európai országok közötti szoros együttműködést, a kölcsönös bizalom kialakí­tását. Kifejezték reményüket, hogy a két német államot mi­előbb felveszik az ENSZ-be, továbbá, hogy a helsinki ta­nácskozások eredményei lehe­tővé teszik a biztonsági érte­kezlet június végéig való ösz­­szehívását. TÁRGYAL AZ ENSZ EMBERI JOGOK BIZOTTSÁGA (TASZSZ) Az ENSZ emberi jogok bizottsága, amelynek 29. ülésszaka ez idő szerint Genf­ben folyik, megkezdte egyik legfontosabb napirendi pont­jának tárgyalását. A részve­vők a háborús bűnösök és az emberiségellenes bűncselek­ményeket elkövető személyek büntetésének kérdését vitatják meg. Behatóan foglalkoznak annak a nemzetközi együtt­működésnek az alapelveivel, amelyet a háborús bűntette­ket és emberiségellenes bűn­cselekményeket elkövető sze­mélyek utáni nyomozásban, ezek letartóztatásában, kiada­tásában és megbüntetésében kell kialakítani. Egy erre vo­natkozó ENSZ-határozat alap­ján megállapításaikat az ENSZ-közgyűlés soron követ­kező ülésszaka elé terjesztik. A Belorusz SZSZK küldött­sége az ENSZ emberi jogok bizottságában olyan határozat­­tervezetet terjesztett elő, amely megfogalmazza a há­borús bűntettek és az emberi­ségellenes bűncselekmények megakadályozásában és meg­előzésében kialakítandó kétol­dalú és sokoldalú nemzetközi együttműködés alapelveit. A NAP HÍREIBŐL Folytatódik a bécsi konzultáció Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: Folytatódnak az eszmecserék — jelen­tették be a bécsi sajtóközpontban, ami arra vonatkozik, hogy a szombati és va­sárnapi „tárgyalásmentes” nap után a jövő hét ismét eszmecsere-sorozatot hoz az európai haderők és fegyverzet csök­kentéséről kezdeményezett előzetes kon­zultáción. A bécsi magyar nagykövetségen rende­zett „munkakoktél” — amely megfigyelők szerint sok hasznos eszmecserére, kötetlen beszélgetésre nyújtott lehetőséget — to­vábbi folytatását a kanadai tárgyaló fél vállalta. Szerdán ugyanis — ezúttal a kanadai delegáció rendezésében — újabb koktél lesz, amely a bécsi munkalégkör javítását szolgálja. Befejeződött a Duna Bizottság ülésszaka Fock Jenő fogadta a kormányküldöttségek vezetőit Duna Bizottság soros elnöke, Sztoip Sztanoev, Bulgária budapesti nagyköve­te, a Duna Bizottság alelnöke, V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a Duna Bizottság titkára és dr. Fekete György, a Duna Bizottság titkárságának igazgatója. A dunai hajózásról szóló belgrádi egyezmény aláírásának és a Duna Bi­zottság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos jubileumi ülésszak szombaton ért véget. A zárónapon a jubileumi ülésszakra érkezett vendégek, a tagországok kor­mányküldöttségei, a nemzetközi szerve­zetek képviselői a Duna Bizottság szék­házába látogattak el. A vendégeket Ioan Cotot, Románia budapesti nagykövete, a Duna Bizottság soros elnöke fogadta. Az összejövetelen eszmecserét folytattak a dunai hajózás soron következő feladatai­ról. A látogatáson a szovjet küldöttség vezetője, V. I. Tyihonov tengeri flotta­ügyi miniszterhelyettes, a szovjet flotta egyik remekbe készült modelljét ado­mányozta a Duna Bizottságnak. A Duna Bizottság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Közlekedési Múzeumban kiállítást rendeztek. A Nem­zetközi vízi utunk, a Duna című kiállítást szombaton délben dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter nyi­totta meg. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szombaton a Parlamentben fogadta a Duna Bizottság jubileumi közgyűlésére érkezett kormányküldöttségek vezetőit. A szívélyes eszmecserén részt vett Ioan Cotot, Románia budapesti nagykövete, a Demokratikus légkör, közérdekű javaslatok a tanácstagi jelölő gyűlésekért A tanácstagi jelölő gyűlések a hét vé­gére kevés körzettől eltekintve az or­szág egész területén befejeződtek. A gyű­léseket őszinte demokratikus légkör jel­lemezte, a felszólalók túlnyomó többség­ben közügyekhez szóltak hozzá, közér­dekű észrevételeket és javaslatokat tet­tek. Gyakori jelenség volt, hogy a javas­latok és kérések megvalósításához a vá­lasztók társadalmi munkájukat is fel­ajánlották. Komárom megyében 2115 körzetben döntöttek arról, hogy kik indulnak a választáson. Jó néhány kettős jelölés van, három helyen , Piliscsév, Komá­rom és Kisbér egy-egy körzetében pedig hármas jelölés történt. Pest megyében az eddig megtartott gyűléseken csaknem 200 ezer lakos vett részt, s közülük 35 ezren mondták el észrevételeiket. A választópolgárok 92 esetben javasolták két jelölt felvételét a szavazólistára. Bács-Kiskun megyében szombat estére befejeződtek a jelölő gyűlések, amelyeken körülbelül 110 ezer választópolgár vett részt. Hetvenegy választókerületben nem fogadták el az első jelöltet, mert úgy vél­ték, hogy a tanácstagi tisztségre alkalma­sabb személyek vannak. Csongrád megyében több mint 11 ezer hozzászólás, nyolcezer közérdekű ja­vaslat hangzott el a jelölő gyűléseken. A tanácstagjelöltek között számarányuk­nak megfelelően megtalálhatók a me­gyében élő délszlávok, románok, és szlo­vákok is. AZ ÉSZAKÍREK harca (Reuter) Néhány órával az­után, hogy az IRA szélsőséges szárnya elutasította az angol kormány Észak-Írországra vo­natkozó „rendezési tervét” és a fegyveres akciók folytatása mellett döntött, újabb két an­gol katona vesztette életét Belfastban. A két katona másik két tár­sának kíséretében polgári ru­hában szórakozott egy bárban, ahol megismerkedtek két ír lánnyal. Később az egyik lány lakására mentek, ahol a ven­déglátók egyike távozott — mint mondotta, azért, hogy el­hívja barátnőit. Hamarosan két fegyveres kíséretében tért vissza, akik az angolokra gép­pisztolyból tüzet nyitottak. Két angol azonnal meghalt, a harmadik nem sokkal a kór­házba szállítás után, a negye­dik állapota is válságos. AZ URUGUAYI HADSEREG KÖZLEMÉNYE (UPI) Az uruguayi fegyve­res erők alakulatai szombatra virradóan elfoglaltak egy rá­dió- és televízióállomást, majd a kormány „erkölcsi romlásá­ról” szóló közleményeket kezdtek sugározni. A katonák akcióját azzal magyarázzák, hogy Bordaberry elnök nem teljesítette a hadseregnek a közelmúltban előterjesztett re­formköveteléseit

Next