Magyar Hírlap, 1973. március (6. évfolyam, 59-89. szám)
1973-03-25 / 83. szám
Jwh ^ Megjelenik a hét minden nap an r,ján, szombaton és vasárnap B fH mm — ARA: 1 FORINT 16 oldalon, más napokon 12 ■■ Mr oldalon Kiadja a Lapkiadó HM |Jg§ nm aggjK « KB mm «HA ■■■ MffiA OK mm KW* Előfizetési díj egy hónapra Vállalat. Szerkesztőig es ki- Ijjjj jgffgfl Mgi 0«1I BKO ««§ MHJ| H Hfl ■ KHS Hll 25,- forint. Előfizethető a fapadóhivatal: Bpest. VII., Lenin /H&fg M M lg llffl H MgH mSSftm ffl IS Ili H HR Hf M kézbesítőknél, bármely postakorut 9-"- postai 'ífHV'1®- WiMm H KM Wf mm BLSI KlsH ü ü ü H ifi ILII hivatalban és a posta hírlapszám: 1393. Spest. Pf. 305. Ml ü Wi W fii lük ü ül 11 gfijfiP ifi ffl 11 IjfiP üzleteiben. Külföldön a Kul-A szerkesztős^ és a kiadó- §3$ MB f J ff jgg gB M flj SS 11 Sl Cl |g gSl H ■ Hfl lg túra Könyv és Hírlap Külke-AA"«« 429_ SWH 3eB 1 IB II Bd 11 ili 11 H mM Ireskedelmi Vállalat kirendelt-350! TerleszUo MogJ^A TM ■ Hl ■ « IBINEl UPS H jS.4* bizományosai tér- 6. ÉVFOLYAM. 8 3. SZÁM egy* _______. POLITIKAI NAPILAP 1 97 3. MÁRCIUS 2 5, VASARNAP _ A lycutv egy nép tanítója Alig telt el négy hónap a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VI. országos küldöttközgyűlése óta, s az akkor elhatározottak egyre érezhetőbben érvényesülnek a társultat munkájában. Helyesen ismerte fel a közgyűlés azt, hogy milyen igényeket támaszt a 132 esztendős szervezet iránt rohamosan fejlődő korunk, s ezen belül a közművelődés módosult értelmezése, szerepe mindennapi életünkben. A közgyűlés határozata kimondja, hogy a TIT-nek fel kell zárkóznia „a szocialista építés valóságához, mai és holnapi követelményeihez”. A társulatnak tehát meg kell találnia a maga helyét és sajátos, csak rá háruló feladatait közművelődésünk rendszerében. Ehhez pedig elengedhetetlen munkájának további korszerűsítése, hogy az mind tartalmában, mind módszereiben és eszközeiben közelebb kerüljön a napi gyakorlathoz. Vagyis: érdekelje az embereket az ismeretterjesztés, érezzék annak szükségét. Nem vitás, hogy ehhez - a tömegkommunikáció mai elterjedtsége mellett, a művelődési és szórakozási alkalmak nagyfokú kibővülése idején — újszerű, vonzó formák kelésének. Ezeknek megtalálása, illetve kikísérletezése és a beváltak elterjesztése a társulat dolga, de korántsem csak az ő ügye. Közügy, közérdek ez a javából. Az emberiség története során talán még soha, egyetlen korban sem évültek oly gyorsan az egyszer megszerzett ismeretek, mint éppen napjainkban. A mai iskola még a legmagasabb fokon sem adhat tartósan érvényes ismereteket - azoknak rendszeres megújítására van szükség. S minthogy bizonyos végzettség birtokában a dolgozó emberek zöme nem ül be tíz-húsz évenként újra az iskolapadba, az iskolán kívüli ismeretszerzésre van utalva az, aki lépést akar tartani korával, aki murcáját jól akarja végezni. Ez határozza meg a TIT pótolhatatlan szerepét, a tudományok fejlődésével egyenes arányban növekvő felelősségét Tanfolyamai, szabadegyetemei, szakköri foglalkozásai hivatottak arra, hogy a megfakult tudásanyag felfrissítésének s a legújabb ismeretek megszerzésének egyre tömegesebben jelentkező igényét kielégítsék. S e hivatás tudata jellemzi a közgyűlés óta folyó munkát, amelynek egyik lényeges célkitűzése, hogy a társulat a legfontosabb dolgozó rétegek, elsősorban az üzemi és mezőgazdasági fizikai munkások, valamint az ifjúság körében erősítse hatását. Éppen mostanában e feladat vállalásának jegyében alakulnak újjá a TIT szakmai választmányai; néhány kísérlet kedvező tapasztalata alapján hamarosan megkezdődik a munkahelyi - üzemi, hivatali - TIT-szervezetek kiépítése: újabb egyetemeken, főiskolákon alakulnak meg a társulat önálló csoportjai, a jövő előadói gárdájának felkészítésére. E célok érdekében fűzi a társulat szorosabbra kapcsolatait a közművelődés más intézményeivel, így a rádióval és a televízióval. Fellendülőben van a legtöbb megyei szervének munkája, s különösen sokrétűvé vált az utóbbi hónapokban a budapesti szervezet működése. Így jut a TIT mind közelebb ahhoz, hogy betöltse rendeltetését: valóban egy egész nép tanítója legyen — kinek-kinek befogadóképessége és érdeklődése szerinti fokon, az igények állandó fejlesztése mellett. Szovjet-iraki közös közlemény is megszállt arab területek felszabadítása a közel-keleti rendezés alapja (TASZSZ) Szombaton Moszkvában közös közleményt adtak ki Szaddam Huszszein Takritinek, az Iraki Baath Párt főtitkárhelyettesének, a forradalmi parancsnokság tanácsa alelökének négynapos moszkvai látogatásáról. Takriti tárgyalásokat folytatott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel, fogadta őt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Mint a közlemény leszögezi, a Szovjetunió és Irak ismételten kijelentette, hogy „az összes megszállt arab terület felszabadítása, a palesztin nép törvényes jogainak biztosítása nélkül nem lehet megteremteni az igazságos és tartós békét a Közel-Keleten”. A felek „a palesztin ellenállási mozgalmat az arab nemzeti felszabadító mozgalom szerves részének tekintik”. Mindkét fél „a jövőben is segítséget és támogatást nyújt ennek a mozgalomnak ”. A két fél kiemelte az arab államok összefogása és akcióegysége megszilárdításának, összes tartalékaik mozgósításának jelentőségét az imperializmus, a cionizmus és a reakció elleni harcban. A felek újból megerősítették, hogy „a Szovjetuniónak Irakkal és más haladó arab államokkal való barátsága megfelel népeik alapvető nemzeti érdekeinek, s fontos tényező az arab népek nemzeti függetlenségének és társadalmi haladásának megszilárdításában”. A felek hangsúlyozták, hogy „változatlanul törekednek a szovjet—arab együttműködés további kibővítésére és eltökél(Folytatása a 7. oldalon) NDK-KOLUMBIA DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság és Kolumbia megállapodott abban, hogy nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesít. Az erről szóló jegyzőkönyvet pénteken írták alá a bogotai külügyminisztériumban. BULGÁRIA DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI (MTI) A Bolgár Népköztársaság a napokban diplomáciai kapcsolatot létesített Panamával. Ezzel — mint a külügyminisztérium szóvivője közölte — 91-re emelkedett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel Bulgária diplomáciai kapcsolatokat tart fenn. Kívülük négy országgal — Kolumbiával, San Marinóval, Új-Zélanddal és Spanyolországgal — konzuli viszonyt ápol. Bulgária külkereskedelméről Ivan Nedev miniszter közölt érdekes adatokat. Mint sajtóértekezletén elmondta, meghaladja a 110-et az országgal kereskedelmi viszonyban álló külföldi államok száma. Külkereskedelmének mintegy 82 százalékát Bulgária a KGST-országokkal bonyolítja le, s közülük is első helyen a Szovjetunió áll, amellyel a kölcsönös forgalom értéke az idén eléri a kettőmilliárd 600 millió rubelt. Az idén az egész bolgár külkereskedelem 13 százalékkal növekszik. A háború előtt a harmincötöt sem érte el a Bulgáriával diplomáciai kapcsolatokat fenntartó országok száma, ami pedig a külkereskedelmet illeti, még Európában sem bonyolított forgalmat valamenynyi országgal. MACOVESCU DANIÁBAN (Agerpres) George Macovescu román külügyminiszter március 20. és 23. között hivatalos látogatást tett Dániában. A minisztert fogadta II. Margit dán királynő és Anker Jörgensen miniszterelnök. Macovescu tárgyalásokat folytatott Knud Boerge Andersen külügyminiszterrel és Ivar Noergaard külkereskedelemügyi miniszterrel. A látogatásról kiadott közös közlemény szerint a felek állást foglaltak a két ország gazdasági, ipari, tudományos és kulturális kapcsolatainak fejlesztése mellett, szükségesnek tartják az európai országok közötti szoros együttműködést, a kölcsönös bizalom kialakítását. Kifejezték reményüket, hogy a két német államot mielőbb felveszik az ENSZ-be, továbbá, hogy a helsinki tanácskozások eredményei lehetővé teszik a biztonsági értekezlet június végéig való öszszehívását. TÁRGYAL AZ ENSZ EMBERI JOGOK BIZOTTSÁGA (TASZSZ) Az ENSZ emberi jogok bizottsága, amelynek 29. ülésszaka ez idő szerint Genfben folyik, megkezdte egyik legfontosabb napirendi pontjának tárgyalását. A részvevők a háborús bűnösök és az emberiségellenes bűncselekményeket elkövető személyek büntetésének kérdését vitatják meg. Behatóan foglalkoznak annak a nemzetközi együttműködésnek az alapelveivel, amelyet a háborús bűntetteket és emberiségellenes bűncselekményeket elkövető személyek utáni nyomozásban, ezek letartóztatásában, kiadatásában és megbüntetésében kell kialakítani. Egy erre vonatkozó ENSZ-határozat alapján megállapításaikat az ENSZ-közgyűlés soron következő ülésszaka elé terjesztik. A Belorusz SZSZK küldöttsége az ENSZ emberi jogok bizottságában olyan határozattervezetet terjesztett elő, amely megfogalmazza a háborús bűntettek és az emberiségellenes bűncselekmények megakadályozásában és megelőzésében kialakítandó kétoldalú és sokoldalú nemzetközi együttműködés alapelveit. A NAP HÍREIBŐL Folytatódik a bécsi konzultáció Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: Folytatódnak az eszmecserék — jelentették be a bécsi sajtóközpontban, ami arra vonatkozik, hogy a szombati és vasárnapi „tárgyalásmentes” nap után a jövő hét ismét eszmecsere-sorozatot hoz az európai haderők és fegyverzet csökkentéséről kezdeményezett előzetes konzultáción. A bécsi magyar nagykövetségen rendezett „munkakoktél” — amely megfigyelők szerint sok hasznos eszmecserére, kötetlen beszélgetésre nyújtott lehetőséget — további folytatását a kanadai tárgyaló fél vállalta. Szerdán ugyanis — ezúttal a kanadai delegáció rendezésében — újabb koktél lesz, amely a bécsi munkalégkör javítását szolgálja. Befejeződött a Duna Bizottság ülésszaka Fock Jenő fogadta a kormányküldöttségek vezetőit Duna Bizottság soros elnöke, Sztoip Sztanoev, Bulgária budapesti nagykövete, a Duna Bizottság alelnöke, V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a Duna Bizottság titkára és dr. Fekete György, a Duna Bizottság titkárságának igazgatója. A dunai hajózásról szóló belgrádi egyezmény aláírásának és a Duna Bizottság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos jubileumi ülésszak szombaton ért véget. A zárónapon a jubileumi ülésszakra érkezett vendégek, a tagországok kormányküldöttségei, a nemzetközi szervezetek képviselői a Duna Bizottság székházába látogattak el. A vendégeket Ioan Cotot, Románia budapesti nagykövete, a Duna Bizottság soros elnöke fogadta. Az összejövetelen eszmecserét folytattak a dunai hajózás soron következő feladatairól. A látogatáson a szovjet küldöttség vezetője, V. I. Tyihonov tengeri flottaügyi miniszterhelyettes, a szovjet flotta egyik remekbe készült modelljét adományozta a Duna Bizottságnak. A Duna Bizottság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Közlekedési Múzeumban kiállítást rendeztek. A Nemzetközi vízi utunk, a Duna című kiállítást szombaton délben dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szombaton a Parlamentben fogadta a Duna Bizottság jubileumi közgyűlésére érkezett kormányküldöttségek vezetőit. A szívélyes eszmecserén részt vett Ioan Cotot, Románia budapesti nagykövete, a Demokratikus légkör, közérdekű javaslatok a tanácstagi jelölő gyűlésekért A tanácstagi jelölő gyűlések a hét végére kevés körzettől eltekintve az ország egész területén befejeződtek. A gyűléseket őszinte demokratikus légkör jellemezte, a felszólalók túlnyomó többségben közügyekhez szóltak hozzá, közérdekű észrevételeket és javaslatokat tettek. Gyakori jelenség volt, hogy a javaslatok és kérések megvalósításához a választók társadalmi munkájukat is felajánlották. Komárom megyében 2115 körzetben döntöttek arról, hogy kik indulnak a választáson. Jó néhány kettős jelölés van, három helyen , Piliscsév, Komárom és Kisbér egy-egy körzetében pedig hármas jelölés történt. Pest megyében az eddig megtartott gyűléseken csaknem 200 ezer lakos vett részt, s közülük 35 ezren mondták el észrevételeiket. A választópolgárok 92 esetben javasolták két jelölt felvételét a szavazólistára. Bács-Kiskun megyében szombat estére befejeződtek a jelölő gyűlések, amelyeken körülbelül 110 ezer választópolgár vett részt. Hetvenegy választókerületben nem fogadták el az első jelöltet, mert úgy vélték, hogy a tanácstagi tisztségre alkalmasabb személyek vannak. Csongrád megyében több mint 11 ezer hozzászólás, nyolcezer közérdekű javaslat hangzott el a jelölő gyűléseken. A tanácstagjelöltek között számarányuknak megfelelően megtalálhatók a megyében élő délszlávok, románok, és szlovákok is. AZ ÉSZAKÍREK harca (Reuter) Néhány órával azután, hogy az IRA szélsőséges szárnya elutasította az angol kormány Észak-Írországra vonatkozó „rendezési tervét” és a fegyveres akciók folytatása mellett döntött, újabb két angol katona vesztette életét Belfastban. A két katona másik két társának kíséretében polgári ruhában szórakozott egy bárban, ahol megismerkedtek két ír lánnyal. Később az egyik lány lakására mentek, ahol a vendéglátók egyike távozott — mint mondotta, azért, hogy elhívja barátnőit. Hamarosan két fegyveres kíséretében tért vissza, akik az angolokra géppisztolyból tüzet nyitottak. Két angol azonnal meghalt, a harmadik nem sokkal a kórházba szállítás után, a negyedik állapota is válságos. AZ URUGUAYI HADSEREG KÖZLEMÉNYE (UPI) Az uruguayi fegyveres erők alakulatai szombatra virradóan elfoglaltak egy rádió- és televízióállomást, majd a kormány „erkölcsi romlásáról” szóló közleményeket kezdtek sugározni. A katonák akcióját azzal magyarázzák, hogy Bordaberry elnök nem teljesítette a hadseregnek a közelmúltban előterjesztett reformköveteléseit