Magyar Hírlap, 1973. augusztus (6. évfolyam, 210-239. szám)
1973-08-01 / 210. szám
X (ifi i' c A'yft' w 2 1973. AUGUSZTUS 1. SZERDA_________ _ HAZAI KÖRKÉP _______________MAGYAR HÍRLAP Kutatás, ösztönzés, kereset Mérhető-e a szellemi munka? Hogyan lehet mérni a tudományos munka hatékonyságát, és mérhető-e egyáltalán? Lehet-e igazságos ösztönző bérrendszert kidolgozni konstruktőrök, magasan kvalifikált szellemi munkát végzők számára? Differenciálható-e a keresetük egzakt mutatók alapján? Azután: van-e mód beilleszteni munkájukat egy meghatározott népgazdasági célokat szolgáló intézet érdekrendszerébe? S miként tehetjük részesévé a kiszolgáló munkaerőket, a technikusokat, az adminisztratív csoportokat ennek a kölcsönös érdekeltségi szisztémának? Megannyi kérdőjel. Hiszen a tudományos alkotói tevékenység folyamata nem ellenőrizhető. Előfordul, hogy a behunyt szemmel a karosszékben üldögélő vagy az újságmargóra érthetetlennek tűnő ákombákomokat rajzolgató kutató megfeszített és eredményes szellemi munkát végez; az egész nap a rajztábla előtt gubbasztó és lázasan rajzoló vagy bonyolult számításokat végző tudós szakember tevékenységének társadalmi haszna pedig nem éri el a minimumot. Ki dolgozik tehát jól és ki rosszul, ki érdemel nagyobb társadalmi megbecsülést és ki kevesebbet? A Gáztechnikai Kutató és Vizsgáló Állomás — funkcióját tekintve tudományos kutató intézet — igazgatója, Majoros Sándor, megoldást keres ezekre a kérdésekre. Az Országos Vezetőképző Központ komplex tanfolyamán készült szakdolgozata felvázolja azt a belső érdekeltségi rendszert, amely érzékeny különbségeket mutat ki az intézet szempontjából különösen eredményesen és a kevésbé hasznosan tevékenykedő szakemberek munkájában. Majoros Sándor dolgozatát „hézagpótló” munkaként értékelte a vezetőképző intézet, a témát pedig különösen fontosnak, az egész tanulmányt széles körű publikálásra érdemesnek. Kis intézet — nagy tröszt — Természetesen nem mindenfajta kutatóintézetben vezethető be hasonló eredménycentrikus érdekeltségi rendszer — jegyzi meg az említett tanulmány írója. — Nyilvánvaló, hogy az akadémiai vagy egyetemi kutatóintézetekben, ahol nagyobb szerepük van az alapkutatásoknak, másfajta érdekeltségnek kell érvényesülnie. A mi intézetünk azonban az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek, azaz egy csaknem ötvenezer dolgozót foglalkoztató óriási népgazdasági fontosságú termelő intézménynek az ipari kutatóintézete. Ez a tröszt, mint köztudott, az ország energiakészletének nagyobb és egyre növekvő hányadát adja, termeli és szállítja felhasználási helyére. Ezen belül nagy jelentősége van a gáziparnak, amely mintegy tízezer dolgozót foglalkoztat. Az ehhez szükséges gázkészülékek fejlesztését és minőségi műszaki ellenőrzését végzi a mi 140 fős intézetünk. A mi gondunk a háztartási készülékek fejlesztése és vizsgálata is. Magyarországon mintegy kétmillió háztartásban van egy vagy több gázkészülék. Intézményünk jelentőségét mutatja, hogy dolgozóinknak csaknem a fele műszaki, egynegyede egyetemi diplomás, és tizenhárom főnek felsőfokú technikai képesítése van. Az iparág vezetőinek egyik fontos utánpótlási bázisa ez az intézet. Tekintettel arra, hogy nem termelő intézmény vagyunk, érdekeltségünk közvetett, azaz részesedési alapunkat jelentős mértékben — gazdasági eredménytől függően — a tröszt központilag határozza meg. De saját részesedési alapunkat a trösztön kívüli szervek rendeléseiből származó árbevétel révén, továbbá más bevételekből, például szabadalmak értékesítése útján, növelni lehet. Ésszerűen úgy kell tehát koordinálni a munkát, hogy a tröszt által adott központi feladatokat is ellássuk és a megrendeléseknek is eleget tudjunk tenni. Nehéz pillanat A Gáztechnikai Kutató és Vizsgáló Állomáson olyan érdekeltségi rendszert vezettek be, mely — amint az intézet igazgatójának dolgozatából kitűnik — egyaránt célozza az értékes tudományos munka anyagi megbecsülését és a kutató intézmény gazdasági érdekeit. Megkíséreljük ismertetni az ösztönző rendszer lényegét: 1. Az intézeti munkatársak személyi jövedelmének mintegy 15 százaléka mozgóbér. Az igazgató tájékoztatása szerint ennek az aránynak többé-kevésbé folyamatos megtartása nem csekély ellenállásba ütközik. A mozgalmi szervek elfogadták és támogatják elvileg az intézet bérpolitikáját, de a beosztott vezetők , akik nemegyszer választott szervek vezetőségi tagjai, a személyi állandó bér megállapításánál időnként szembekerülnek az igazgatóval. Az ő álláspontja ugyanis, hogy az állandó bért a kategóriahatárokon belül viszonylag alacsonyan kell tartani. A jövedelem emelése végett annál jobban kell emelni az aktuális teljesítménytől függő mozgóbért. Minden tartalékot mozgóbérre kell fordítani. E vitában végül is az igazgató szuverén módon is érvényesítheti álláspontját. 2. A vezetők keresetének a beosztottakénál nagyobb hányadát alkotja a mozgóbér. Prémiumuk az osztály prémiumának függvényében változik. 3. Egy-egy osztály részére kitűzött negyedévi prémium nagyságát nem csupán a részlegen dolgozók száma és képzettsége, hanem az adott időszakban megvalósítandó feladatok jelentősége is meghatározza. 4. Az eredetileg kitűzött prémium nagysága nem szükségképpen azonos a valóságban kiosztott összeggel, sőt, az esetek nagy részében különbözik attól. Nagyságát befolyásolja három tényező: Először: az elvégzett munka műszaki színvonala. Jogos reklamáció kizáró tényező lehet. Másodszor: a részleg gazdasági mutatóinak (készletnövekedés, anyagfelhasználás) előnytelen változásai. Harmadszor: a biztonsági intézkedések minimális megsértése is erősen csökkenti a kifizetett prémum összegét. Ez különösen indokolt, hiszen a kutatók robbanásveszélyes készülékekkel és berendezésekkel dolgoznak. A prémium kiszámításának módját részletesen kidolgozott szabályzat rögzíti. 5. Az osztályvezetők az elvégzett munka arányában kötelesek differenciálni beosztottjaik mozgóbérét. Amennyiben nivelláló tendencia mutatkozik, az igazgató csökkenti az ilyen vezetők prémiumát. — Ezeknek a bérezési elveknek az érvényesítése nemegyszer heves ellenállásba ütközik — mondja Majoros Sándor. — Voltak nehéz pillanataim. Az egyik legfontosabb és legkedvesebb munkatársamnak és vele az egész osztályának negyedéves prémiuma elúszott például egy ízben a gazdasági mutatók tetemes áthágása miatt. Az illető részleg a társosztályokat okolta. Én azonban fájó szívvel ugyan, de nem engedhettem a negyvennyolcból. Ez az eset azonban precedenst szolgáltatott arra, hogy most már csak azért semengedhetek egy jottányit más esetben sem a jól kialakult premizálási elvekből, mert az már kivételezésnek tűnne. Nem lehetek elnéző senkivel, ha megsérti a pénzügyi vagy a biztonsági fegyelmet. Példamutató... Végül még egy kérdés a magasra értékelt dolgozat írójához. — Hogyan hat ez a jövedelempolitika a kis kutatóállomás munkaerőhelyzetére, nem okoz-e indokolatlan munkaerőmozgást? — A műszaki állomány törzse stabil. De fejlődő intézmény vagyunk, így a létszámunk szükségképpen növekszik. Két elvet nagyon fontosnak tartunk a fejlesztésnél. Először is: új embert a régi, azonos kategóriájú munkatársunkénál magasabb fizetésért nem alkalmazunk. Még akkor sem, ha kiváló munkaerőt szalajtunk el ily módon. Másodszor: a Parkinson-törvénnyel szemben egyfelől a műszaki, másfelől az adminisztratív kisegítő állományú dolgozók arányának a műszakiak javára kell változnia. Minőségcserék és leíró iroda létesítése révén jelentősen csökkent a gépírónőink száma. Néhány évvel ezelőtt 12 gépkocsivezetőnk volt, jelenleg pedig négy sofőrt alkalmazunk. A vállalati kocsikat kiszálláskor többnyire saját mérnökeink, technikusaink vezetik. A műszaki-kutató munkára jutó órafelhasználás állandóan növekszik, a gazdasági, ügyviteli és egyéb kisegítő munkára fordított ára viszonylagosan csökkent, az egy főre jutó létrehozott érték pedig növekszik. Amint tehát az elmondottakból kitűnik, a Gáztechnikai Kutató Állomáson bátor és céltudatos, ösztönző jövedelempolitika érvényesül. A Vezetőképző Intézet szakemberei úgy vélik, ez a fajta differenciáló, ösztönző prémiumrendszer más hasonló jellegű intézmények számára is példamutató. N. Sándor László * Tovább egyszerűsítik a téeszek adatszolgáltatását Tudósítónktól. A termelőszövetkezetek statisztikai adatszolgáltatásának csökkentésével először a mezőgazdasági szövetkezetek II. kongresszusa foglalkozott, majd pedig a kormány hozott határozatot a téeszek ügyviteli terheinek csökkentésére. Ennek érdekében a TOT, a területi szövetségek és az érdekelt állami szervek képviselőiből megalakult a Pénzügyminisztérium hatáskörében egy munkabizottság. Ez a munkabizottság felülvizsgálta a mezőgazdasági szövetkezetek könyvviteli rendszerét, a tervezési, a számviteli előírásokat és a tsz-től kért statisztikák számát. A munkabizottság egyik tsz-elnök tagja itt mondta el, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által engedélyezett adatgyűjtésen kívül például statisztikai adatokat kér termelőszövetkezetüktől a községi tanács, a pártbizottság, a Hazafias Népfront, a tűzoltó testület és mások. Felsorolt 13 járási és 12 megyei adatkérő szervet. A Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi időben jelentéstömbben kéri a szövetkezetektől a statisztikai adatokat. A MÉM minden évben miniszteri utasításban közli az arra az évre engedélyezett adatgyűjtést, így sikerült jelentősen csökkenteni a párhuzamos adatkérések számát. Elmondták a MÉM-ben, hogy az adatcsökkentési javaslat kidolgozására alakult munkabizottság véleményezése alapján adta ki a Központi Statisztikai Hivatal a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó 1973. évi statisztikai adatgyűjtési irányelveket. A MÉM szintén figyelembe vette a munkabizottság tagjainak javaslatait, s így sikerült a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1973. évi statisztikai jelentéseit az 1972. évi jelentésekhez viszonyítva több mint 20 százalékkal csökkenteni. Építési / Helyreállították a diósgyőri várat (Folytatás az 1. oldalról) Vállalat Jugoszláviából átvette az úgynevezett IMS-rendszerű épületszerkezet technológiáját. A Jugoszláviában több mint egy évtizede alkalmazott és kitűnően bevált vázszerkezet a hagyományos szerkezetnél mintegy 30 százalékkal könnyebb, gyorsabban szerelhető. Mohácson, a város központjában 50 lakásos ház készül ezzel a technológiával. Bács-Kiskun megyéből jelentik, hogy magán-lakásépítési kiállítást készít elő az OTP megyei igazgatósága és a Kecskeméti Városi Tanács. Tablók szemléltetik majd a hitellel támogatott magánlakásépítés Kecskeméten és a megyében elterjedt formáit és módozatait. Békés megyében az elmúlt hét eseményei: Békéscsabán az Achim András lakótelepen 50 helyes új óvodát adtak át műszakilag. Ugyancsak Békéscsabán felavatták a Volán 8. sz. Vállalat forgalmi telepét, amelyet közel 70 millió forintos költséggel hoztak létre. Közúti híd épül Szegeden Csongrád megye építőipara is hallatott magáról. Szegeden a Tarján-telep új lakóházait egyedi elemekből állítják össze. A Vedres István Építőipari Szakközépiskola tanulói idei nyári szakmai gyakorlatukat ezeken az épületeken hasznosítják. Közfalakat húznak a monolit elemekből összeszerelt vázba. A MÁV szegedi igazgatósága lakásépítési támogatást biztosít 30 év alatti foglalkoztatottainak. 1973-ban a lakásépítés támogatására szánt összeg 400 ezer forint. Csongrádi hír még, amelyik azzal az anomáliával kapcsolatos, hogy a Szegedet Újszegeddel összekötő közúti híd nem tud eleget tenni a megnövekedett forgalomnak. Ezért a városi tanács az UVATERV-et felkérte egy új közúti híd megtervezésére. A terv elkészült, mintegy 450 millió forintból épül a híd 1979-ig. Hajdú-Biharból tájékoztattak bennünket néhány eseményről. Új, korszerű székházat építettek a hajdúhadházi takarékszövetkezet dolgozóinak. Az 1 millió 200 ezer forintba kerülő létesítményt a Hajdú-Bihar megyei ÁÉV dolgozói építették. Az idei év legnagyobb debreceni útfelújítása a Szabadság úton van. A 4-es számú főútvonal átkelő szakasza építésének jelentős részét a közeljövőben fejezi be a Debreceni Közúti Építő Vállalat. Ünnepélyes diplomák fosztást tartottak Debrecenben az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán. Az ünnepségen részt vett dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese, valamint Debrecen vezetői is. Munkában a betonszivattyú A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat feladata: 2100 lakás átadása a IV. ötéves tervben. Az elmúlt két év alatt 446 lakást adtak át, az idén 510-et. Az Áfész-áruház és a szolgáltatóház építkezése jó ütemben folyik. Csütörtökön és pénteken Tatabányán, a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat megrendezte a városokat építő építőipari vállalatok fiataljainak találkozóját. Az ország több megyéjéből érkezett fiatalok megtekintették a VIT-ek történetét bemutató kiállítást. Ezután szakmai tanácskozás zajlott le, melynek témája: miképpen segíthetik a fiatalok az építőipari vállalatok előtt álló munka- és üzemszervezési feladatok elvégzését. Tatabánya és Oroszlány után Komáromban is épít házgyári elemekből lakóházakat a KOMÉP. Tatabányán 1140, Oroszlányban 480 lakás épült házgyári technológiával. Komáromban megkezdték 3 épülettömb 126 lakásának szerelését, melyet szeptemberre fejeznek be az építők. A KOMÉP mintegy 5 millió forint költséggel beszerzett egy Schwing típusú betonszivattyút. Ez óránként 26 köbméter anyagot mozgat meg, s mintegy 80 méter magasra képes felnyomni a betont, 150 atmoszféra nyomással. Egy műszak alatt elvégzi egy 42 lakásos blokképület aljazatbetonozását. Ez a munka kézi erővel csaknem két hétig tartana. Borsodból érkezett a hír, hogy elhalasztották az építkezést Miskolcon, a Tanácsház tér déli oldalán húzódó telken. A területet egy teljes évtizede beépítetlenül hagyták, az ide tervezett megyei könyvtár építése ürügyén. A Miskolci Tervező Vállalat előző, drágább tervénél most egy olcsóbbra kapott megbízást, de a feladatnak nem tudott eleget tenni. A közeljövőben tervpályázat kiírására kerül sor, s remény van arra, hogy ezt elfogadják az illetékesek. Az Országos Műemléki Felügyelőség befejezte a diósgyőri külső és belső vár felújítási munkálatait. A vár helyreállítása 20 millió forintba került. Megalakult a művelődési otthonok tanácsa A művelődésügyi miniszter utasítása értelmében megalakult a Művelődési Otthonok Országos Tanácsa. Feladata: a művelődési otthonok, illetve tevékenységük irányításának és fejlesztésének összehangolása. A tanács közreműködik a művelődési otthonokat érintő állásfoglalások, irányelvek és javaslatok kidolgozásában, elősegíti a művelődéspolitikai célok és a szakmai követelmények egységes érvényesülését a művelődési otthonok munkájában. A tanács megalakításáról, továbbá elnökének, titkárának és tagjainak három évre történő megbízásáról később intézkednek. A tanács működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Művelődésügyi Minisztérium kézművelődési főosztálya látja el. A tanácsok irányítják a szakközépiskolákat Korábban kormányhatározat született a szakközépiskolák és a szakközépiskolai kollégiumok közvetlen irányításának és fenntartásának egyes minisztériumoktól és országos hatáskörű szervektől a megyei (fővárosi) tanácsok hatáskörébe történő átadásáról. A művelődésügyi miniszter legújabb utasítása értelmében — egyetértésben az érdekelt főhatóságokkal — az intézmények átadását, hamarosan megkezdik. Ez két szakaszban történik: az intézmények egy részét ez év augusztus 31-ig, a másikat 1974. augusztus 31-ig adják át a különböző szaktárcák, főhatóságok az érdekelt tanácsoknak. A közös igazgatású vagy közös épületben működő szakközépiskolák és szakmunkásképző intézmények átadását együtt, a szakközépiskolák átadásakor kell végrehajtani.