Magyar Hírlap, 1973. november (6. évfolyam, 301-330. szám)

1973-11-14 / 314. szám

4 1973. NOVEMBER 14. SZERDA_________________________ HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Pullai Árpád látogatása Somogy megyében Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára kedden Somogy me­gyébe látogatott. A vendéget Marcaliban Szigeti István, a megyei pártbizottság tit­kára, Király Ferenc, a marcali járási pártbizottság első titkára, valamint dr. Ress Zoltán, a megyei tanács vb járási hi­vatalának elnöke fogadta. Király Ferenc a járás, valamint Marcali politikai, gazdasági és kulturális helyze­téről tájékoztatta Pullai Árpádot, aki ez­után a megyei és a járási vezetők társa­ságában Mesztegnyő községet kereste fel. A falu művelődési otthonában Molnár István, a pártalapszervezetek csúcstitká­ra köszöntötte a vendégeket, majd Hor­váth László, az egyesült Ladi János Ter­melőszövetkezet elnöke a közös gazdaság, Stokker István, a községi közös tanács elnöke pedig a falu életéről, az eredmé­nyekről és problémákról számolt be. A tájékoztató után baráti beszélgetést foly­tattak a termelőszövetkezet és a falu helyzetét előbbre vivő teendőkről. Pullai Árpád délután Marcaliban kommunista aktívaülésen tartott tájékoztatót az idő­szerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Elutazott a finn honvédelmi miniszter Kristian Gestrin, a Finn Köztársaság honvédelmi minisztere és kísérete az el­múlt napokban baráti látogatás során is­merkedett hazánkkal, a magyar néphad­sereg életével és tevékenységével. Gest­rin miniszter és kísérete, valamint Czi­­nege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter és a néphadsereg más vezetői kö­zött megbeszélésekre került sor. Áttekin­tették és értékelték a finn haderő és a magyar néphadsereg közötti jelenlegi kapcsolatokat és a bővítés lehetőségeit. A baráti finn nép katonai küldöttségé­nek látogatása, a szívélyes, őszinte lég­körben lezajlott tárgyalások jól szolgál­ják a finn és a magyar nép, a két ország hadseregei barátságának elmélyítését, a két államnak a béke megszilárdítása és a haladás érdekében kifejtett tevékenysé­gét, s annak több­oldalú továbbfejlesz­tését. A finn haderő vezetőinek katonai prog­ramja alatt Eddina Gestrin és Hertta Sarmanne asszony az ország nevezetes­ségeivel ismerkedett Többek között láto­gatást tettek a fóti gyermekvárosban, a Május 1. Ruhagyárban és a Herendi Por­celángyárban. Kristian Gestrin és kísérete kedden délután elutazott Budapestről. A finn vendégeket a Ferihegyi repülőtéren ün­nepélyesen, katonai tiszteletadással bú­csúztatták. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszterrel az élen a búcsúz­tatásnál jelen voltak a Honvédelmi Mi­nisztérium katonai tanácsának tagjai, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykö­vete, valamint Paul Jyrkänkollk­o buda­pesti finn nagykövet. Befejeződött a veszprémi magyar—bolgár barátsági hét Veszprém megyében kedden befejező­dött a november 6-án megnyitott magyar —bolgár barátsági hét. Ez alkalomból kedden a megyeszékhelyen, a Veszprém­­szállóban fogadást adott Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy­követe és Sztojan Radev, a budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatója. A fogadáson megjelent Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, dr. Radnóti István, a Veszp­rém megyei Tanács elnöke, Nagy Győri Béla, a Hazafias Népfront Veszprém me­gyei bizottságának titkára, a megye és a város társadalmi életének több képvise­lője. Várpalotán a barátsági hét záróesemé­nyeként bolgár plakátkiállítást nyitottak, továbbá baráti találkozót és Ki tud többet Bulgáriáról címmel ifjúsági vetélkedőt rendeztek. Csökken a létszám, kevés a kis műhely a szolgáltató iparban Jelenleg 17 380 kisiparos dolgozik a fő­városban, közülük 3432-en munkaviszony, illetve nyugdíj mellett tevékenykednek. Az idén 1635 új iparengedélyt adtak ki, s 1859-et szüntettek meg. A kívánatos az lenne, hogy tovább emelkedjék, elsősor­ban a javító-szolgáltató szakmákban a munkaadói hozzájárulással, illetve nyug­díjjal rendelkező kisiparosok száma — mondotta dr. Juhász Zoltánné, a KIOSZ budapesti titkára a keddi választmányi értekezleten. Fontos a lakoság igényei­nek gyorsabb, színvonalasabb kielégítése. A javító-szolgáltató munka fejlesztését azonban — a létszámcsökkenés mellett — elsősorban a megfelelő kis műhelyek és különféle anyagok, apróbb alkatrészek nehezíti. A KIOSZ szakmai bizottságai ez évben 916 panaszbejelentést vizsgáltak meg. Az indokolt esetekben erélyesen felléptek a sorozatos hibákat elkövetőkkel szemben, és 13 kisiparos iparengedélyének megvo­nására tettek javaslatot. Befejezés előtt a búza vetése, a kukorica betakarítása Az Országos Mezőgazdasági Operatív Bizottság ülése Tegnap a MÉM-ben az Országos Me­zőgazdasági Operatív Bizottság ülésén, dr. Mészáros István főosztályvezető beszá­molt az időszerű őszi munkák végzéséről. A többi között elmondta, hogy az utóbbi napok időjárása nem akadályozta az őszi munkákat. A száraz időjárás segítette a betakarítást, de ugyanakkor késleltette az őszi vetési növények kikelését, fejlő­dését. Nyugat- és Észak-Dunántúlon 13— 17, Dél-Dunántúlon 5—6, a Dunától ke­letre eső területen csak 2—4 milliméteres csapadék hullott. Ez utóbbi területeken az eső épp hogy megáztatta a talajfelszínt Az Alföldön a vetések foltosan keltek,­­ s a fejlődést a fagypont alatti hőmérsék­let nem segítette elő. Csak vasárnap for­dult melegebbre az időjárás, de az ország nagyobb részén hiányzik az őszi vetések fejlődéséhez szükséges csapadék. A gazdaságokban befejezték a napra­forgó, a rizs, a zöldségfélék és az alma betakarítását. Elmondható, hogy a gazda­ságok a vetőszántással mintegy két héttel hamarább végeztek, mint tavaly. Földben van az őszi árpa, a rozs, a tritikálé, s a búzavetésből már csak mintegy 10—75 ezer hektár van hátra. A gazdaságok már elvetettek annyi búzát, amennyi a nép­­gazdasági tervelőirányzatban szerepel. Mintegy 100 ezer hektárral azonban a gazdaságok többet akarnak vetni, ennek a tervüknek nagyobb részét máris teljesítet­ték. A cukorrépát ötezer hektáron még nem ásták ki. De a már kiásott, mintegy 4500—5000 hektárnyi cukorrépa is még a gyárba szállításra vár. Ezután a kukorica betakarításáról szólt a főosztályvezető. Elmondta, hogy az el­múlt év azonos időszakához viszonyítva, 6,7 százalékkal nagyobb területről taka­rították be a gazdaságok a kukoricát, ezek főleg hosszú tenyészidejű kukoricahibri­dek. Mintegy 100 ezer hektáron a gazda­ságok még nem fejezték be a kukorica kombájnozását, főleg Somogy, Zala és Tolna megye maradt és a kukoricabeta­karítással. A mélyszántást, amelynek cél­ja az ősszel és télen lehulló csapadék megőrzése, a gazdaságok a szántandó te­rület mintegy 57 százalékán fejezték be. December közepéig a hátralevő terület is megszántható, ha be nem állnak a fa­gyok, és le nem hull a hó. Ezt követően Dömötör József, a Bor­­gazdasági Vállalatok Trösztjének vezér­­igazgatója mondta el, hogy az idén több mint 6 millió hektoliter bor termett s 750 ezer hektoliterrel többet vettek át ed­dig, mint tavaly ugyanebben az időszak­ban. A szüret az alföldi és a történelmi borvidékeken befejeződött, kivéve Tokaj- Hegy­alját. A Gabona Tröszt vezérigazgató-helyet­tese, Császár Balázs beszámolt a ter­ményátvételről. Elmondta, hogy 9700 va­gon napraforgót vettek át, ennek a minő­sége sokkal jobb a tavalyinál. Mintegy ötezer vagon rizs a raktárakban van már. A minőség jó, a nedvességtartalom ala­csony, úgyhogy csak 1400 vagonnyit kel­lett szárítaniuk. Eddig 40 ezer vagonnal több kukoricát vettek át, mint a múlt év azonos időszakában, úgyhogy jelenleg 109 ezer vagon kukoricát raktároznak a Ga­bona Tröszt vállalatai, ebből mintegy 65 ezer vagont a mezőgazdasági szövetkeze­tekben. Dr. Konkoly István, az Agrotröszt ré­széről elmondta, hogy október 31-ig 1 mil­lió 197 ezer tonna műtrágyát kaptak a gazdaságok, ez több, mint a tavalyi meny­­nyiség volt. Már megkötötték az NDK-val, az osztrák, a jugoszláv cégekkel a jövő évi műtrágyaszállításra vonatkozó szerződést, s e hónap végén ilyen szerződéskötésre kerül sor a Szovjetunióval is. Balázs Béla, az ÁFOR főosztályvezetője elmondta, hogy a MÁV maximális segít­séget nyújt az üzemanyag-szállításhoz, de ahol nincsenek üzemanyag-tárolók, ott időnként ellátási zavarok vannak, így pél­dául Vasban, Zalában. Épp ezért kérte a gazdaságokat, hogy napokkal előbb je­lezzék vidéki kirendeltségeiknek, hogy mennyi üzemanyagot használtak fel, és a következő hétre mennyi üzemanyag pót­lására van szükségük. B. L Emlékünnepségek Csokonai tiszteletére Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója tiszteletére kedden a Somogy megyei Csurgón megkezdődtek a Csokonnai-napok. A gimnázium díszter­mében megnyitották a Csokonai könyv- és dokumentumkiállítást. Ezen a napon került sor arra a tudományos tanácsko­zásra is, amelyen irodalomszakos taná­rok, Csokonai-kutatók vettek részt. Dél­után koszorúzási ünnepséget rendeztek a Csokonai-szobornál. A program emlék­esttel zárult, amelyen a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium irodalmi színpada adott műsort. Szerdán a művelődési ház­ban Csokonai-szavalóversennyel folyta­tódik az emlékezés. Irodalmi napok kezdődtek Karcagon is. Az eseménysorozatot kedden szavalóver­seny vezette be. A következő napokban a város iskoláiban rendhagyó irodalmi órákon irodalomtörténészek ismertetik Csokonai életét és munkásságát. Neves előadóművészek tolmácsolják a legszebb Csokonai-verseket. Az ifjúsági klubban költő-versmondó találkozóra kerül sor. A költő születésére emlékeztek irodal­mi műsor keretében kedden a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban is. Nemzetközi konferencia a nőtanácsban A Magyar Nők Országos Tanácsának vendégeként hazánkban tartózkodó ju­goszláviai, NDK-beli, román és francia nőküldöttségek tagjai kedden egész napos tanácskozást tartottak az MNOT vezetői­vel és aktivistáival a nőmozgalom idősze­rű feladatairól, különös tekintettel a nők közéletben és családban betöltött szere­pére, helyzetére. A tanácskozáson részt vett Erdei lászlóné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke is. T A SZOCIÁLIS PROGRAM az 1970—71 fordulóján meghirdetett új lengyel társa­dalom- és gazdaságfejlesztési politika szerves része. A LEMP legutóbbi országos értekezlete kiemelt kérdésként —­ külön munkabizottságban is — tárgyalta az ez­zel kapcsolatos legfőbb teendőket. Meg­állapíthatta: az életkörülmények a leg­utóbbi három év alatt érezhetően javul­tak. A reálbérek több mint 20 százalék­kal emelkedtek az egész ötéves tervidő­szakra előirányzott 18—19 százalék he­lyett. A lakosság felének egy főre jutó havi jövedelme 2000 zloty felett van, s csak 10 százalékáé nem éri el a havi 1000 zlotyt. A lakosság összes jövedelme 1971—73- ban 250 milliárd zlotyval emelkedett. Eb­ből 125 milliárd volt a béralap-növekedés, körülbelül 60 milliárd a parasztság több­letbevétele a terményfelvásárlási árak emeléséből, és 65 milliárd jutott szociális célokra: a táppénz, a nyugdíj, a rokkant­sági pótlék, a fizetett szülési szabadság stb. növelésére. Az elmúlt három évben 6,4 millió dol­gozó, vagyis a szocialista szektor munká­sainak és alkalmazottainak mintegy két­harmada kapott bér- és fizetésemelést. Érezhetően megjavult az alacsony kere­setű dolgozók anyagi helyzete. Emelték a pedagógusok, vasutasok, postások, kohá­szok, egészségügyiek, az élelmiszer-, könnyű-, építő- és energetikaipari dolgo­zók fizetését, illetve bérét, csökkentve az aránytalanságokat. Egyúttal megkezdték a bérrendszer tökéletesítését. Többek között módosították a bérstruktúrát. A bérezés­ben egyre nagyobb szerepet játszanak az alapbérek, a prémiumok részaránya csök­kent. A TERV SZERINT 1974—75-ben éven­ként 5 százalékkal szándékoznak emelni a reálbéreket. Ezekben az esztendőkben azonban az eddiginél nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a kereset a végzett munkától függően alakuljon, s a csopor­tos bérrendezés helyett mindinkább az egyéni juttatás kerül előtérbe. „Rendsze­rünk célja az egyenlőség — mondotta er­ről Edward Gierek, a LEMP KB első titkára —, a szocialista egyenlőség azon­ban azt jelenti, hogy az indulásnál egyenlők az esélyek, azonosak a jogok és kötelességek. Az életbe indulás egyenlő esélyét biztosítja az állami oktatás, a min­denkit felölelő társadalom- és betegbizto­sítás, s az egyre szélesebb körű anya- és gyermekvédelem. Ezeken az általános jut­­tatásokon kívül a társadalmi javakból minden állampolgárnak saját­­ munkája szerint kell részesednie. Aki jobban dol­gozik, aki magasabb szakképzettséggel rendelkezik, és többet ad a társadalom­nak, annak nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesülnie.” Csökkentették a fizikai és szellemi dol­gozók táppénze közötti különbséget. A szellemi dolgozók betegség esetén három hónapig teljes fizetésüket kapják. A fizi­kai dolgozók táppénze tavaly bérük 85, az idén pedig már 90 százaléka volt. Az üzemi baleset, vagy szakmai betegség okozta kiesés idejére teljes táppénzt fo­lyósítanak. Ezek az új rendelkezések kö­rülbelül 6,5 millió munkást érintenek. Az elmúlt három esztendő egyik legje­lentősebb vívmánya, hogy a parasztságra is kiterjesztették az ingyenes orvosi gyógykezelést. Ez több mint hat és fél millió falusi lakost érint. Az állam egész­ségügyi kiadásai számottevően megnöve­kedtek. Új egészségügyi létesítményekre rendkívüli összegeket irányoztak elő, s a lakosság önkéntes adományaiból eddig 1,7 milliárd zloty gyűlt össze a nemzeti egész­ségvédelmi alapra. 1971-ben emelték a nyugdíjakat és a rokkantsági segélyt. A hadirokkantak a hivatalos nyugdíjkorhatár (nőknél 60, fér­fiaknál 65 év) elérése előtt öt esztendő­vel kérhetik nyugdíjazásukat. „Tisztában vagyunk azonban azzal — jegyezte meg Edward Gierek —, hogy az utóbbi évek intézkedései ellenére is nehéz körülmé­nyek között él sok nyugdíjas és rokkant állampolgár. Ezt a tényt szociális politi­kánkban figyelembe kell vennünk.” A MUNKAIDŐ fokozatos csökkentését is megkezdték az utóbbi években, első­sorban az egészségre ártalmas munkakö­rökben. A könnyűiparban és a belkeres­kedelemben évi 12 szabad szombatot biz­tosítottak a második műszakban dolgo­zóknak. Az általános ötnapos munkahét bevezetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Ezt csak a munkatermelékenység to­vábbi javulása, a gazdálkodás hatékony­ságának fokozása útján, a későbbi évek­ben tudják elérni. Ismeretes, hogy Lengyelországban 1971 óta változatlanok az alapvető élelmiszer­­árak. Ez jelentékenyen terheli az állami költségvetést, mert az idén például 30 milliárd zlotyval dotálják az élelmiszer­­cikkeket. Ezért a konferencia hangsú­lyozta, hogy „a jövőben rugalmas árpoli­tikát kell folytatni. Biztosítani kell a reál­­jövedelmek állandó növekedését — a bé­rek és fizetések emelése útján —, de a fo­gyasztói árakat a gazdasági és társadalmi igényektől függően kell módosítani.” A FIATAL HÁZASOK helyzete külön problémakör. Ebben az évtizedben leg­alább másfél millió új családot alapíta­nak Lengyelországban Az állam elsősor­ban lakáspolitikájával segíti őket. 1971-ben egynegyedével felemelték a je­lenlegi ötéves terv lakásépítési előirány­zatát, s összesen egymillió 80 ezer új la­kás átadását tűzték ki célul. Ebből eddig 614 ezer készült el. 1975 végéig 515 ezren kapnak korszerű otthont. Így a felemelt tervmutatót is túlszárnyalják. A lakás­gondok teljes megoldása a nyolcvanas évek közepére várható. A szülési szabadságot az első gyermek után háromról négy hónapra, a további gyermekek után pedig négy és fél hónap­ra növelték. A szülőanyák hároméves fizetés nélküli szabadságot kérhetnek (ezt az idén 60 ezer anya vette igénybe). A dolgozó nők beteg gyermekük ápolására — orvosi igazolással — évente 60 nap fi­zetett szabadságot kaphatnak. Ez a ren­delkezés négymillió családot érint. Márkus Gyula Szociális fejlesztés Lengyelországban

Next