Magyar Hírlap, 1973. november (6. évfolyam, 301-330. szám)
1973-11-14 / 314. szám
4 1973. NOVEMBER 14. SZERDA_________________________ HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap Pullai Árpád látogatása Somogy megyében Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden Somogy megyébe látogatott. A vendéget Marcaliban Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, Király Ferenc, a marcali járási pártbizottság első titkára, valamint dr. Ress Zoltán, a megyei tanács vb járási hivatalának elnöke fogadta. Király Ferenc a járás, valamint Marcali politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről tájékoztatta Pullai Árpádot, aki ezután a megyei és a járási vezetők társaságában Mesztegnyő községet kereste fel. A falu művelődési otthonában Molnár István, a pártalapszervezetek csúcstitkára köszöntötte a vendégeket, majd Horváth László, az egyesült Ladi János Termelőszövetkezet elnöke a közös gazdaság, Stokker István, a községi közös tanács elnöke pedig a falu életéről, az eredményekről és problémákról számolt be. A tájékoztató után baráti beszélgetést folytattak a termelőszövetkezet és a falu helyzetét előbbre vivő teendőkről. Pullai Árpád délután Marcaliban kommunista aktívaülésen tartott tájékoztatót az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Elutazott a finn honvédelmi miniszter Kristian Gestrin, a Finn Köztársaság honvédelmi minisztere és kísérete az elmúlt napokban baráti látogatás során ismerkedett hazánkkal, a magyar néphadsereg életével és tevékenységével. Gestrin miniszter és kísérete, valamint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és a néphadsereg más vezetői között megbeszélésekre került sor. Áttekintették és értékelték a finn haderő és a magyar néphadsereg közötti jelenlegi kapcsolatokat és a bővítés lehetőségeit. A baráti finn nép katonai küldöttségének látogatása, a szívélyes, őszinte légkörben lezajlott tárgyalások jól szolgálják a finn és a magyar nép, a két ország hadseregei barátságának elmélyítését, a két államnak a béke megszilárdítása és a haladás érdekében kifejtett tevékenységét, s annak többoldalú továbbfejlesztését. A finn haderő vezetőinek katonai programja alatt Eddina Gestrin és Hertta Sarmanne asszony az ország nevezetességeivel ismerkedett Többek között látogatást tettek a fóti gyermekvárosban, a Május 1. Ruhagyárban és a Herendi Porcelángyárban. Kristian Gestrin és kísérete kedden délután elutazott Budapestről. A finn vendégeket a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen, katonai tiszteletadással búcsúztatták. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszterrel az élen a búcsúztatásnál jelen voltak a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete, valamint Paul Jyrkänkollko budapesti finn nagykövet. Befejeződött a veszprémi magyar—bolgár barátsági hét Veszprém megyében kedden befejeződött a november 6-án megnyitott magyar —bolgár barátsági hét. Ez alkalomból kedden a megyeszékhelyen, a Veszprémszállóban fogadást adott Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete és Sztojan Radev, a budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatója. A fogadáson megjelent Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, dr. Radnóti István, a Veszprém megyei Tanács elnöke, Nagy Győri Béla, a Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottságának titkára, a megye és a város társadalmi életének több képviselője. Várpalotán a barátsági hét záróeseményeként bolgár plakátkiállítást nyitottak, továbbá baráti találkozót és Ki tud többet Bulgáriáról címmel ifjúsági vetélkedőt rendeztek. Csökken a létszám, kevés a kis műhely a szolgáltató iparban Jelenleg 17 380 kisiparos dolgozik a fővárosban, közülük 3432-en munkaviszony, illetve nyugdíj mellett tevékenykednek. Az idén 1635 új iparengedélyt adtak ki, s 1859-et szüntettek meg. A kívánatos az lenne, hogy tovább emelkedjék, elsősorban a javító-szolgáltató szakmákban a munkaadói hozzájárulással, illetve nyugdíjjal rendelkező kisiparosok száma — mondotta dr. Juhász Zoltánné, a KIOSZ budapesti titkára a keddi választmányi értekezleten. Fontos a lakoság igényeinek gyorsabb, színvonalasabb kielégítése. A javító-szolgáltató munka fejlesztését azonban — a létszámcsökkenés mellett — elsősorban a megfelelő kis műhelyek és különféle anyagok, apróbb alkatrészek nehezíti. A KIOSZ szakmai bizottságai ez évben 916 panaszbejelentést vizsgáltak meg. Az indokolt esetekben erélyesen felléptek a sorozatos hibákat elkövetőkkel szemben, és 13 kisiparos iparengedélyének megvonására tettek javaslatot. Befejezés előtt a búza vetése, a kukorica betakarítása Az Országos Mezőgazdasági Operatív Bizottság ülése Tegnap a MÉM-ben az Országos Mezőgazdasági Operatív Bizottság ülésén, dr. Mészáros István főosztályvezető beszámolt az időszerű őszi munkák végzéséről. A többi között elmondta, hogy az utóbbi napok időjárása nem akadályozta az őszi munkákat. A száraz időjárás segítette a betakarítást, de ugyanakkor késleltette az őszi vetési növények kikelését, fejlődését. Nyugat- és Észak-Dunántúlon 13— 17, Dél-Dunántúlon 5—6, a Dunától keletre eső területen csak 2—4 milliméteres csapadék hullott. Ez utóbbi területeken az eső épp hogy megáztatta a talajfelszínt Az Alföldön a vetések foltosan keltek, s a fejlődést a fagypont alatti hőmérséklet nem segítette elő. Csak vasárnap fordult melegebbre az időjárás, de az ország nagyobb részén hiányzik az őszi vetések fejlődéséhez szükséges csapadék. A gazdaságokban befejezték a napraforgó, a rizs, a zöldségfélék és az alma betakarítását. Elmondható, hogy a gazdaságok a vetőszántással mintegy két héttel hamarább végeztek, mint tavaly. Földben van az őszi árpa, a rozs, a tritikálé, s a búzavetésből már csak mintegy 10—75 ezer hektár van hátra. A gazdaságok már elvetettek annyi búzát, amennyi a népgazdasági tervelőirányzatban szerepel. Mintegy 100 ezer hektárral azonban a gazdaságok többet akarnak vetni, ennek a tervüknek nagyobb részét máris teljesítették. A cukorrépát ötezer hektáron még nem ásták ki. De a már kiásott, mintegy 4500—5000 hektárnyi cukorrépa is még a gyárba szállításra vár. Ezután a kukorica betakarításáról szólt a főosztályvezető. Elmondta, hogy az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva, 6,7 százalékkal nagyobb területről takarították be a gazdaságok a kukoricát, ezek főleg hosszú tenyészidejű kukoricahibridek. Mintegy 100 ezer hektáron a gazdaságok még nem fejezték be a kukorica kombájnozását, főleg Somogy, Zala és Tolna megye maradt és a kukoricabetakarítással. A mélyszántást, amelynek célja az ősszel és télen lehulló csapadék megőrzése, a gazdaságok a szántandó terület mintegy 57 százalékán fejezték be. December közepéig a hátralevő terület is megszántható, ha be nem állnak a fagyok, és le nem hull a hó. Ezt követően Dömötör József, a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója mondta el, hogy az idén több mint 6 millió hektoliter bor termett s 750 ezer hektoliterrel többet vettek át eddig, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A szüret az alföldi és a történelmi borvidékeken befejeződött, kivéve Tokaj- Hegyalját. A Gabona Tröszt vezérigazgató-helyettese, Császár Balázs beszámolt a terményátvételről. Elmondta, hogy 9700 vagon napraforgót vettek át, ennek a minősége sokkal jobb a tavalyinál. Mintegy ötezer vagon rizs a raktárakban van már. A minőség jó, a nedvességtartalom alacsony, úgyhogy csak 1400 vagonnyit kellett szárítaniuk. Eddig 40 ezer vagonnal több kukoricát vettek át, mint a múlt év azonos időszakában, úgyhogy jelenleg 109 ezer vagon kukoricát raktároznak a Gabona Tröszt vállalatai, ebből mintegy 65 ezer vagont a mezőgazdasági szövetkezetekben. Dr. Konkoly István, az Agrotröszt részéről elmondta, hogy október 31-ig 1 millió 197 ezer tonna műtrágyát kaptak a gazdaságok, ez több, mint a tavalyi menynyiség volt. Már megkötötték az NDK-val, az osztrák, a jugoszláv cégekkel a jövő évi műtrágyaszállításra vonatkozó szerződést, s e hónap végén ilyen szerződéskötésre kerül sor a Szovjetunióval is. Balázs Béla, az ÁFOR főosztályvezetője elmondta, hogy a MÁV maximális segítséget nyújt az üzemanyag-szállításhoz, de ahol nincsenek üzemanyag-tárolók, ott időnként ellátási zavarok vannak, így például Vasban, Zalában. Épp ezért kérte a gazdaságokat, hogy napokkal előbb jelezzék vidéki kirendeltségeiknek, hogy mennyi üzemanyagot használtak fel, és a következő hétre mennyi üzemanyag pótlására van szükségük. B. L Emlékünnepségek Csokonai tiszteletére Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója tiszteletére kedden a Somogy megyei Csurgón megkezdődtek a Csokonnai-napok. A gimnázium dísztermében megnyitották a Csokonai könyv- és dokumentumkiállítást. Ezen a napon került sor arra a tudományos tanácskozásra is, amelyen irodalomszakos tanárok, Csokonai-kutatók vettek részt. Délután koszorúzási ünnepséget rendeztek a Csokonai-szobornál. A program emlékesttel zárult, amelyen a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium irodalmi színpada adott műsort. Szerdán a művelődési házban Csokonai-szavalóversennyel folytatódik az emlékezés. Irodalmi napok kezdődtek Karcagon is. Az eseménysorozatot kedden szavalóverseny vezette be. A következő napokban a város iskoláiban rendhagyó irodalmi órákon irodalomtörténészek ismertetik Csokonai életét és munkásságát. Neves előadóművészek tolmácsolják a legszebb Csokonai-verseket. Az ifjúsági klubban költő-versmondó találkozóra kerül sor. A költő születésére emlékeztek irodalmi műsor keretében kedden a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban is. Nemzetközi konferencia a nőtanácsban A Magyar Nők Országos Tanácsának vendégeként hazánkban tartózkodó jugoszláviai, NDK-beli, román és francia nőküldöttségek tagjai kedden egész napos tanácskozást tartottak az MNOT vezetőivel és aktivistáival a nőmozgalom időszerű feladatairól, különös tekintettel a nők közéletben és családban betöltött szerepére, helyzetére. A tanácskozáson részt vett Erdei lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke is. T A SZOCIÁLIS PROGRAM az 1970—71 fordulóján meghirdetett új lengyel társadalom- és gazdaságfejlesztési politika szerves része. A LEMP legutóbbi országos értekezlete kiemelt kérdésként — külön munkabizottságban is — tárgyalta az ezzel kapcsolatos legfőbb teendőket. Megállapíthatta: az életkörülmények a legutóbbi három év alatt érezhetően javultak. A reálbérek több mint 20 százalékkal emelkedtek az egész ötéves tervidőszakra előirányzott 18—19 százalék helyett. A lakosság felének egy főre jutó havi jövedelme 2000 zloty felett van, s csak 10 százalékáé nem éri el a havi 1000 zlotyt. A lakosság összes jövedelme 1971—73- ban 250 milliárd zlotyval emelkedett. Ebből 125 milliárd volt a béralap-növekedés, körülbelül 60 milliárd a parasztság többletbevétele a terményfelvásárlási árak emeléséből, és 65 milliárd jutott szociális célokra: a táppénz, a nyugdíj, a rokkantsági pótlék, a fizetett szülési szabadság stb. növelésére. Az elmúlt három évben 6,4 millió dolgozó, vagyis a szocialista szektor munkásainak és alkalmazottainak mintegy kétharmada kapott bér- és fizetésemelést. Érezhetően megjavult az alacsony keresetű dolgozók anyagi helyzete. Emelték a pedagógusok, vasutasok, postások, kohászok, egészségügyiek, az élelmiszer-, könnyű-, építő- és energetikaipari dolgozók fizetését, illetve bérét, csökkentve az aránytalanságokat. Egyúttal megkezdték a bérrendszer tökéletesítését. Többek között módosították a bérstruktúrát. A bérezésben egyre nagyobb szerepet játszanak az alapbérek, a prémiumok részaránya csökkent. A TERV SZERINT 1974—75-ben évenként 5 százalékkal szándékoznak emelni a reálbéreket. Ezekben az esztendőkben azonban az eddiginél nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a kereset a végzett munkától függően alakuljon, s a csoportos bérrendezés helyett mindinkább az egyéni juttatás kerül előtérbe. „Rendszerünk célja az egyenlőség — mondotta erről Edward Gierek, a LEMP KB első titkára —, a szocialista egyenlőség azonban azt jelenti, hogy az indulásnál egyenlők az esélyek, azonosak a jogok és kötelességek. Az életbe indulás egyenlő esélyét biztosítja az állami oktatás, a mindenkit felölelő társadalom- és betegbiztosítás, s az egyre szélesebb körű anya- és gyermekvédelem. Ezeken az általános juttatásokon kívül a társadalmi javakból minden állampolgárnak saját munkája szerint kell részesednie. Aki jobban dolgozik, aki magasabb szakképzettséggel rendelkezik, és többet ad a társadalomnak, annak nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesülnie.” Csökkentették a fizikai és szellemi dolgozók táppénze közötti különbséget. A szellemi dolgozók betegség esetén három hónapig teljes fizetésüket kapják. A fizikai dolgozók táppénze tavaly bérük 85, az idén pedig már 90 százaléka volt. Az üzemi baleset, vagy szakmai betegség okozta kiesés idejére teljes táppénzt folyósítanak. Ezek az új rendelkezések körülbelül 6,5 millió munkást érintenek. Az elmúlt három esztendő egyik legjelentősebb vívmánya, hogy a parasztságra is kiterjesztették az ingyenes orvosi gyógykezelést. Ez több mint hat és fél millió falusi lakost érint. Az állam egészségügyi kiadásai számottevően megnövekedtek. Új egészségügyi létesítményekre rendkívüli összegeket irányoztak elő, s a lakosság önkéntes adományaiból eddig 1,7 milliárd zloty gyűlt össze a nemzeti egészségvédelmi alapra. 1971-ben emelték a nyugdíjakat és a rokkantsági segélyt. A hadirokkantak a hivatalos nyugdíjkorhatár (nőknél 60, férfiaknál 65 év) elérése előtt öt esztendővel kérhetik nyugdíjazásukat. „Tisztában vagyunk azonban azzal — jegyezte meg Edward Gierek —, hogy az utóbbi évek intézkedései ellenére is nehéz körülmények között él sok nyugdíjas és rokkant állampolgár. Ezt a tényt szociális politikánkban figyelembe kell vennünk.” A MUNKAIDŐ fokozatos csökkentését is megkezdték az utóbbi években, elsősorban az egészségre ártalmas munkakörökben. A könnyűiparban és a belkereskedelemben évi 12 szabad szombatot biztosítottak a második műszakban dolgozóknak. Az általános ötnapos munkahét bevezetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Ezt csak a munkatermelékenység további javulása, a gazdálkodás hatékonyságának fokozása útján, a későbbi években tudják elérni. Ismeretes, hogy Lengyelországban 1971 óta változatlanok az alapvető élelmiszerárak. Ez jelentékenyen terheli az állami költségvetést, mert az idén például 30 milliárd zlotyval dotálják az élelmiszercikkeket. Ezért a konferencia hangsúlyozta, hogy „a jövőben rugalmas árpolitikát kell folytatni. Biztosítani kell a reáljövedelmek állandó növekedését — a bérek és fizetések emelése útján —, de a fogyasztói árakat a gazdasági és társadalmi igényektől függően kell módosítani.” A FIATAL HÁZASOK helyzete külön problémakör. Ebben az évtizedben legalább másfél millió új családot alapítanak Lengyelországban Az állam elsősorban lakáspolitikájával segíti őket. 1971-ben egynegyedével felemelték a jelenlegi ötéves terv lakásépítési előirányzatát, s összesen egymillió 80 ezer új lakás átadását tűzték ki célul. Ebből eddig 614 ezer készült el. 1975 végéig 515 ezren kapnak korszerű otthont. Így a felemelt tervmutatót is túlszárnyalják. A lakásgondok teljes megoldása a nyolcvanas évek közepére várható. A szülési szabadságot az első gyermek után háromról négy hónapra, a további gyermekek után pedig négy és fél hónapra növelték. A szülőanyák hároméves fizetés nélküli szabadságot kérhetnek (ezt az idén 60 ezer anya vette igénybe). A dolgozó nők beteg gyermekük ápolására — orvosi igazolással — évente 60 nap fizetett szabadságot kaphatnak. Ez a rendelkezés négymillió családot érint. Márkus Gyula Szociális fejlesztés Lengyelországban