Magyar Hírlap, 1974. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-01 / 31. szám
4 1974. FEBRUÁR 1. PÉNTEK HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke javaslatot tett a kormánynak a helyi címerek, zászlók alkotásának és használatának, valamint a díszpolgári cím adományozásának szabályozására. A kormány a javaslatot elfogadta. A helyi kezdeményezések alapján kibontakozó gyakorlatot szabályozva, a Minisztertanács úgy döntött, hogy a városok haladó hagyományai és mai arculatuk kifejezésére a jövőben jelképként címert alkothatnak és használhatnak, és azt zászlón is alkalmazhatják. Ez azonban nem érinti az ország címerének használatát, az állami eljárások során még epetai együtt sem használható. A kormány hozzájárult továbbá ahhoz, hogy a városi tanácsok a megörökítésre méltó tettekért és tevékenységért díszpolgári címet adományozhassanak. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésére, miután a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Orvostovábbképző Intézetet az elmúlt év végén egyetemi jellegű felsőoktatási intézménynyé nyilvánította, dr. Farádi Lászlót, az intézet főigazgatóját, a rektori teendők ellátásával bízta meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács napirendjén Helyi címer, zászló, díszpolgári oklevél Az első magyar városp címeres levél és ezzel a klasszikus értelemben vett első magyar városcímer Kassa nevéhez fűződik. Nagy Lajos adományozta 1369-ben a városnak. Az utolsó, a legújabb, tanácsrendelettel is szabályozott városcímer Siófoké. Az utóbbi években reneszánszát éli a városi címeralkotás, címerhasználat. Az elmúlt években 35 városi tanács és a fővárosi tanács alkotott címert. Az úgynevezett címerbővítés, a címerpajzsnak új címerképekkel való kiegészítése sem ismeretlen a heraldika történetében. Változáson ment át az évszázadok során például Kőszeg, Debrecen címere, mindez természetes: minden jelkép, szimbólum bizonyos tartalmak hordozója. Ugyanakkor kialakultak az évszázadok folyamán olyan formai elemek, szabályok, amelyeket illő a mai címeralkotásnál is figyelembe venni. Ma is betartandó szabály szerint nem lehet például fémre fémet, színre színt tenni, azaz, hogy ismét csak példát mondjunk, ezüst mezőbe arany oroszlánt helyezni. Ugyancsak kialakult hagyomány a címerképek síkban történő ábrázolása. Persze, a szabályoktól való eltérés nem ismeretlen a heraldika történetében, nem az ma sem. A tanácsoknak joguk és lehetőségük van arra, hogy tanácsrendelettel címert, zászlót, díszpolgári címet alkossanak és tanácsrendelettel szabályozzák azok felhasználási körét. A városcímerek reneszánszát 1960-tól, Budapest nagyon szép, heraldikailag szabályos, a történelmi múltat és a szocialista jelent híven kifejező címerének elfogadásától lehet számítani. Ezt követően sorra alkotott új címert Miskolc, Pécs, Kecskemét, Szolnok, Orosháza, Győr, Gyula, Dunaújváros, Tata, Esztergom. A városok többsége abból indult ki, ami magától értetődik, hogy a ma alkotott címer fejezze ki a történelmi hagyományok mellett a mai kort is Balassagyarmat barokk formájú címerében a felső kétharmadban levő arany bástya a tűzvész, az árvíz által sokszor elpusztított és a török által lerombolt, de minden alkalommal újjáépült város több évszázados múltjára utal: alsó harmadában a zöld szín az Ipoly völgyének mezőgazdaságát, a zöld mezőben kanyargó fehér hullámcsík az Ipoly folyót szimbolizálja; az arany bástya felett elhelyezett ötágú vörös csillag a szocializmust jelképezi. Az úri címerek általában szépek, a címerpajzsok ízlésesen egyszerűek. Kaposvár pajzsa harmonikusan utal a múltra, a jelenre. Szarvas címerében nemes méltósággal jelenik meg a névadó szarvas. Mezőkövesd az ipar, a mezőgazdaság és a népművészet városa, erről beszél címere is. Néhány városunk címerfogalmazása azonban erősen kérdőjelezhető. Előfordult, hogy helyi tanácsrendelet, tehát jogcím nélkül született. Tartalmi érthetetlenségek is jelentkeztek. Az is előfordul, hogy a helyi címert nem csupán díszítő és utaló jelképnek használják a városok. Budapest egyik központi házasságkötő termében például az anyakönyvi kivonatot a főváros címerével díszített borítóban nyújtják át az ifjú párnak, holott a házasságkötés egyértelműen állami, tehát nem helyi eljárás Sok volt tehát a bizonytalanság, tévedés a városcímerek, zászlók, díszpolgári címek használata körül. A Minisztertanács csütörtökön hozott határozatot a helyi címer és zászló alkotásáról, használatáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról. A határozat a többi között hangsúlyozza, hogy a szükséges tanácsrendelet előkészítésekor a társadalmi szervek útján és minden lehetséges módon meg kell ismerni a település lakosságának véleményét is a tervezett címerről, zászlóról. Egyértelműen kimondja a határozat: a helyi címer — amely a település történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelkép — nem helyettesítheti a Magyar Népköztársaság címerét, az állami tevékenységben azzal együtt sem használható. A helyi tanács elnöke használatát nem tanácsszerveknek is engedélyezheti, ugyanakkor a városcímer — az 1969. évi IX. törvény alapján — nem lehet védjegy. A minisztertanácsi határozat a helyi zászlók alkotásáról, a díszpolgári címek alapításáról is intézkedik A címekhez hasonlóan helyi zászlók is alkothatók, de színeik nem egyezhetnek a nemzeti zászló színeivel. A helyi zászlók tehát egyszínű anyagból készülhetnek, és tartalmazniuk kell a városcímert, valamint a település nevét. Díszpolgári címet az utóbbi években néhány tanács már adományozott arra érdemes személyeknek: a lakóhely felszabadításában részt vevő hősöknek, a szocializmusért, a szülőhely fejlődéséért kiemelkedő munkát végzőknek. A tiszteletnek, a megbecsülésnek ezzel a formájával a lakosság egyetértett. A díszpolgári cím a helyi címekhez és zászlókhoz hasonlóan erősítheti a szülőhely és szülöttei, illetve a lakóhely és lakói kapcsolatát, hozzájárulhat a közösségért végzett tevékenység rangjának növeléséhez , alapításával, adományozásával a kormány egyetért. D. G. Mezőkövesd Szarvas Horst Lindermann Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) teletére. Az ebéden részt vettek az NDK kormányfője kíséretének tagjai is. Részt vettek az ebéden: Aczél György, Fehér Lajos, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre, Karakas László, Pója Frigyes, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, s a politikai élet több más vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangulatú ebéden Fock Jenő és Horn Sindermann pohárköszömőt mondott. Csütörtökön délután Fock Jenő és Horst Sindermann tárgyalást folytatott az Országház minisztertanácsi termében. A két kormányfő tárgyalásán részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Kovács Imre berlini nagykövet, illetve Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, Herbert Krolikowski külügyminiszter-helyettes és Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete. A látogatás visszhangja Az NDK-beli délutáni újságok, továbbá az NDK rádióállomásai és televíziós adásai csütörtökön beszámoltak róla, hogy Horst Sindermann a Magyar Népköztársaság vendége. Az NDK fővárosában megjelenő BZ Am Abend csütörtökön délután hangsúlyozta, hogy Sindermann, mint a minisztertanács elnöke, most utazott először a baráti magyar államba A rádióállomások híradásaikban részletesen ismertették Horst Lindermann magyarországi tartózkodása első napjának eseményeit. A miniszterelnök életrajza Horst Lindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, 1915. szeptember 5-én született Drezdában. 1929-ben lépett a Német Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. 1933- ban antifasiszta tevékenység miatt letartóztatták és 9 hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1935-ben 6 évi fegyházbüntetésre ítélték. Fegyházbüntetésének letöltése után, 1945-ig a sachsenhauseni és a mauthauseni koncentrációs táborban raboskodott. 1945 és 1947 között a drezdai és Karl Marx Stadt-i megyei pártlap főszerkesztője, majd 1950-ig a járási pártbizottság első titkára Karl Marx Stadtban és Lipcsében. 1950-től 1953-ig a Halle megyei pártlap — a Freiheit — főszerkesztője. 1954 és 1963 között az NSZEP KB agitációs- és propagandaosztályának vezetője, láeg ben a KB póttagjának. 1963-ban a KB tagjának és PB póttagjának választották, 1967- től a politikai bizottság tagja. 1963-tól 1971-ig a Halle megyei pártbizottság első titkára volt. 1971. május 12-én az NDK Minisztertanácsának első elnökhelyettesévé, 1973. október 3-án pedig az NDK Minisztertanácsa elnökévé választották. 1963-tól az NDK népi kamarájának tagja. Több magas állami kitüntetés tulajdonosa. KÖZ ÉL E TI DIPL O M ÁC IA Németh Károly látogatása Bács-Kiskun megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára kétnapos látogatást tett Bács-Kiskun megyében. Szerdán délután Kecskeméten a megye vezetői fogadták, majd a megyei pártbizottságon dr. Horváth István, a pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye helyzetéről. Ezután Németh Károly — dr. Horváth Istvánnak és dr. Gajdócz Istvánnak, a megyei tanács elnökének társaságában — felkereste a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetet. Dr. Balázs Sándor, a kutatóközpont igazgatója ismertette az intézet munkáját, létesítményeit. Csütörtökön az Izsáki Állami Gazdaságba látogatott Németh Károly, s megtekintette az országos hírű homoki kertészeti nagyüzem létesítményeit, majd találkozott Izsák nagyközség, a gazdaság és a helyi szocialista brigádok vezetőivel. Látogatása Kecskeméten fejeződött be, ahol a megyei pártbizottság vezetőivel, tagjaival, osztályvezetőivel tanácskozott. Gyenes András hazaérkezett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője január 28—31. között megbeszéléseket folytatott Bukarestben a pártközi együttműködés kérdéseiről. Ott-tartózkodása során fogadta Stefan Andrei, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Gyenes András csütörtökön hazaérkezett Budapestre. Fogadás a szovjet nagykövetségen A. A. Zsák ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének hazánkból rövidesen végleg távozó katonai és légügyi attaséja csütörtökön este a nagykövetségen fogadást adott az újonnan érkezett attasé, D. J. Oszadcsij vezérőrnagy bemutatása alkalmából. A fogadáson megjelent Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár. Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka, továbbá a magyar néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának sok tagja, a társ fegyveres testületek több magas rangú vezetője. Ugyancsak ott voltak a fogadáson a Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék, továbbá — B. P. Ivanov vezérezredessel az élen — az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának magas rangú képviselői. Megbízólevél átadása Molnár István nagykövet — akit az Elnöki Tanács, indonéziai megbízatásának érintetlenül hagyása mellett, megbízott a Magyar Népköztársaság képviseletével az Ausztrál Államszövetségben — Canberrában – átadta megbízólevelét Sir Paul Hasluck főkormányzónak. Akadémiai hírek Mihail Adolfovics Sztirikonics akadémikust, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének tagját — aki a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának vendégeként tartózkodik hazánkban , csütörtökön hivatalában fogadta Erdey- Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia hazánkban tartózkodó delegációjának tiszteletére Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke csütörtökön fogadást adott az Akadémia Tudósklubjában. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vargyas Lajosnak, a zenetudományok doktorának, az MTA Zenetudományi Intézete tudományos tanácsadójának 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta a tudományos kutatásban, a tudományszervezésben és a tudomány népszerűsítésében kifejtett munkásságáért. A kitüntetést Köperzi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára csütörtökön adta át az Akadémián. Befejeződtek a tárgyalások Bővül a magyar-szovjet belkereskedelmi választékcsere A magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport eredményes tárgyalásainak befejezéseként dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes és Sz. M. Szemicsev, a Szovjetunió össz-szövetségi belkereskedelmi miniszterhelyettese csütörtökön aláírta az 1974. évi választékcsere- és műszaki-tudományos együttműködési megállapodás jegyzőkönyvét. Az aláíráson jelen volt Szurdi István belkereskedelmi miniszter. Az egyezmény aláírása után Sz. M. Szemicsev miniszterhelyettes nyilatkozott a két ország belkereskedelmi kapcsolatairól. — Hagyományosan baráti együttműködésünk tovább fejlődik — mondta. — Az áruválasztékot bővítettük, s gondot fordítottunk a műszaki és tudományos együttműködés fejlesztésére is. Budapesti tanácskozásaink során úgy ítéltük, van lehetőség kapcsolataink bővítésére, hiszen ez is segíti a lakosság jobb áruellátását." Mindkét országban törekszünk az életszínvonal növelésére, ebben pedig a belkereskedelemnek fontos szerepe van Tanácskozásaink során szó esett a piackutatásról is. Sokéves tapasztalat alapján mondhatom, hogy a legtöbb magyar terméknek sikere van nálunk, különösen keresett a magyar cipő, konfekció, konzerv és gyümölcs. Sz. M. Szemicsev elmondta, hogy a most aláírt szerződés bővíti az áruválasztékot. A Szovjetunióból az idén jelentős mennyiségű edény, karóra, ébresztőóra, pezsgő. Moped, kerékpár, kerékpárgumi, kozmetikai cikk, háztartási gép, kerámiatermék és játék érkezik Magyarországra. Dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes a következőket mondta: — Több szovjet köztársasággal vettük már föl a kapcsolatot a belkereskedelmi választékcsere bővítése érdekében. Most N. Szoruhanov az orosz. B. M. Horik az észt köztársaság belkereskedelmi miniszterhelyettesei, továbbá a lett köztársaság minisztériumának megbízottja látogattak hozzánk. Szeretnénk, ha a most megkötött megállapodás felett, amely 16 millió rubel értékű árucseréről szól, a köztársaságokkal is szélesíthetnénk kapcsolatunkat. A mostani tárgyalás eredménye: a múlt évihez képest majdnem 30 százalékkal nő a két ország közötti választékcsere forgalma. A Szovjetunióba elsősorban baromfit, selyemszövetet, minőségi borokat, whiskyt, kozmetikai szereket és cigarettát szállítunk, s olyan termékeket kapunk, amelyek bővítik a hazai választékot. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy az idén a közkedvelt szovjet fagylaltból majdnem dupla mennyiséget hozunk be. Fahidy József