Magyar Hírlap, 1974. április (7. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-14 / 102. szám
2 1974. ÁPRILIS 14. VASÁRNAP (./o ) NEMZETKÖZI POLITIKA Mma@ Hírlasp Afrika napján Afrika évről évre erőteljesebben hallatta jó hangját. Az ENSZ megalakulásakor mindössze három független afrikai ország létezett, most 16 éve, 1958 áprilisában nyolc független afrikai állam képviselői gyűltek össze Accrában, hogy a földrész közös dolgairól tanácskozzanak. Az 1963-ban létrejött Afrikai Egységszervezetben ma 42 állam tömörül. A legfiatalabb tagállam, Guinea-Bissau Köztársaság, amelynek területéről még nem űzték el teljesen a portugál gyarmatosítókat, jelzi a földrész egyik legsúlyosabb problémáját is: kizárólag Afrikában vannak még jelentős gyarmati területek. A fegyveres felszabadító harcot a legutóbbi, jubiláns afrikai csúcsértekezlet a gyarmatosítók elleni küzdelem fő eszközeként jelölte meg , s ez is mutatja, hogy az egységszervezet első évtizedében a valódi politikai érettség szintjére jutott. Ezt bizonyítja az is, hogy a tagállamok közötti súrlódásokat képes elsimítani, s bizonyítja az a tevőleges szolidaritás, amelyet Afrika vállal az agresszor ellen küzdő arab népekkel, amelyeknek■ csak egy része él Afrikában. Afrika szintén követeli a Biztonsági Tanács 242. határozatának maradéktalan végrehajtását, mint a tegnapi szovjet—szír nyilatkozat, a Szovjetunió által az agressziótól sújtott népek védelmében követett politika újabb fontos megnyilvánulása. Az Afrikai Egységszervezet fejlődését szemléletesen dokumentálják határozatai, amelyekkel az imperialistaellenes front erősítése, a világ haladó erőinek szilárdítása, a nemzetközi enyhülés politikája mellett ,száll síkra. Pedig Afrika népeinek súlyos nehézségekkel kell megküzdeniük. Nemcsak a gyarmatosítókkal, a fajüldöző kormányokkal, hanem azzal az örökséggel is, amelynek következtében a világ legszegényebb 25 országa közül 160 afrikai. Ezért az egységszervezet második évtizedében a gazdasági fejlesztést, a gazdasági függetlenséget állították a figyelem fókuszába, s ennek érdekében egyrészt a szomszédos körzetek gazdaságának koordinálását, másrészt a közös gazdasági, pénzügyi szervezetek erősítését, tevékenységének sokszorozását tűzték ki célul. Biztató, hogy Afrika ezer nyelven beszélő népei mindinkább megtalálják közös hangjukat. S a szocialista országok közössége lehetőségeihez mérten segíti törekvéseiket, népeink javára, az egyetemes haladás szolgálatában. M. S. E. A NÉPI EGYSÉG kormánya idején a külföldi újságírók szívesen látott vendégek voltak Chilében, függetlenül attól, melyik országból érkeztek, és milyen nézeteket vallottak. Az ellenforradalmi rendszer hatalomra kerülése óta nehéz bejutni Chilébe; ilyen körülmények között nem érdektelen a külföldi újságírók helyszíni tapasztalata. Az alábbiakban egy brazil tudósító cikksorozatának legérdekesebb és legfontosabb részeit ismertetjük a Buenos Aires-i La Opinion nyomán. A szerző, Eric Nepomuceno, a San Paulóban megjelenő Jomal da Tarde Buenos Aires-i tudósítója, aki a közelmúltban tizenkét napot töltött Chilében. A külföldi újságíróknak egy kicsit tovább kell várniuk a repülőtéren, mint a többi utasnak. Egy tisztviselő monoton hangon faggatja az érkezőt: Melyik lapnál dolgozik? Meddig marad Chilében? Korábban is járt már Chilében? Mikor? Miről akar írni? stb. A részletekre is kiterjedő faggatózás után taxiba szállhat, hogy bemenjen a városba. A taxisofőr menet közben jó ételekről, szórakozóhelyekről és futballról beszél. Az újságíró megkérdezi: járnak-e még a nemzeti stadionba azután, hogy „hadifoglyokat” őriztek benne? A taxisofőr válasza: „Szép stadion. Ismeri?” A rádió- és tévéállomások, az újságok természetesen a junta szolgálatában állnak. Sokat foglalkoznak azokkal a személyiségekkel, akik hosszabb-rövidebb távollét után visszatértek Chilébe, hogy részt vegyenek a junta által meghirdetett „újjápítésben”. A rádióműsorokban gyakran hallhatók a legújabb sikeres táncdalok. A februárban tartott táncdalfesztivál megnyitásán részt vett César Mendoza csendőrtábornok, ■ a junta egyik tagja, ás Pedro Ewing ezredes, a kormány főtitkára is. A valaha tekintélynek örvendő El Mercurio, a nagypolgárság konzervatív lapja szerkesztőségi cikkekben magyarázza a junta rendeleteit, és gyakran veszi át észak-amerikai újságírók riportjait, amelyekből megtudható, hogy — például — a chacabucói lágerben őrzött foglyok „bőséges, tápláló és ízletes” ételt kapnak, és sok fogoly ..jobban táplálkozik, mint azelőtt bármikor”. Az ilyen jellegű írások nagy teret kapnak a santiagói lapokban. S A LAKOSSÁG HÉTKÖZNAPJAI? Santiago éjfélkor kezd kihalni. Éjfél és negyed egy között befejeződnek a tévéműsorok, és rögtön ezután feltűnnek az Alamedán, Santiago hosszú főútvonalán a harckocsik, amelyek a minisztériumok előtt állnak hajnalig, hogy megvédjék a középületeket az éjszaka veszedelmeitől. A tankok után következnek az utolsó autóbuszok, ezt követően pedig az alkalmi autóstoposok, akik lemaradtak, de a kijárási tilalom előtt haza akarnak érni. Végül éjjél egykor menetrendszerű pontossággal megérkeznek a fegyveres őrjáratok. A kijárási tilalom következtében körülbelül ötezren — pincérek, zenészek, portások, virágárusok — váltak munkanélkülivé. Az éjszakai sörivás és séta kedvelőit megfosztották szokásos időtöltésüktől, de a nap többi részében nyugodtan mehetnek az éttermekbe, ha van pénzük. Egy viszonylag szerény ebéd kéthárom dollárba (1 dollár , 750 escudo) kerül. Korábban zsúfoltak voltak a vendéglők és hosszú sorok álltak az üzletek előtt. Szeptember 11-e után megszűnt a sorbaállás. A kenyér tavaly augusztusban 11.50 escudóba került, októberben 40-be, február óta 134 escudo egy kiló kenyér ára. A cukor kilója júliusban 25 escudo volt, októbertől 120, januárban már 280. Egy liter tej tavaly májusban 7 escudóba került, októberben 30-ba, januárban már 60-ba. (Máshonnan származó adatok szerint egy munkás alapbére 18 000 escudo, plusz valamelyes pótlék. Pinochet állítása szerint a jövedelem legalább 40 000 escudo, de ez nem nagyon hihető. ( A szerk.) A ruházati cikkekkel hasonló a helyzet. Egy rossz minőségű ing kiárusítás idején 2800-ért kapható, egyébként 6500-ért. A vásárlók azonban kiárusításkor sem tolonganak. Az üzletekben érintetlenül állnak a holmik, jobb időkre várva. NEHÉZ SZÓRA BÍRNI az embereket. Félnek a besúgóktól, a külföldi provokátoroktól. A brazil újságíró egy étkezés után a vendéglőstől tudakolta a magas árak okát. A megkérdezett kitérő választ adott, majd ezt mondta: „Ha provokálni akart engem, hogy rosszat mondjak a kormányról és jót a disznó kommunistákról akkor utat tévesztett.” A félelem ellenére is kiszivárogtak azonban bizonyos dolgok. Például a népi kormány iránt lojális katonák tragikus sorsáról. A junta gyakran nevez nemzeti hősöknek olyan katonákat, akik állítólag a „szélsőségesekkel” vívott harcban estek el. Bachelet tábornok és tiszttársai azonban nem ebbe a kategóriába tartoznak. Alberto Bachelet a Népi Egység kormánya idején, a puccs pillanatáig a gazdaságügyi minisztérium áruelosztási (közellátási) titkárságának vezetője volt. Szeptember 11-én, a puccs kezdetekor hivatalában tartózkodott, és a katonai junta első közleményei után jelentkezett a nemzetvédelmi minisztériumban, ahol azonnal letartóztatták és elvették tőle szolgálati fegyverét; ezután arra kényszerítették, hogy nézze végig a Moneda-palota bombázását. Később visszavitték a minisztériumba, lemondási nyilatkozatot íratak vele alá és közölték, hogy a továbbiakban házi őrizetben marad. Szeptember 14-én a légierő emberei egy támaszpontra szállították Bachelet tábornokot és két munkatársát. Utóbb megkezdődött a „puhítás”. A légierő akadémiáján az első harminc órában nem kaptak sem enni, sem inni, és nem is alhattak, mert csuklójuknál fogva felfüggesztették őket. A kínzások fokozatosan erősödtek. Tűket szúrtak a körmeik alá, két tiszt pedig még az egész testre kiterjedő elektrosokk„kezelést” is elszenvedte, miközben folytatódott a kihallgatás. Egy másik lojális főtiszt, Poblete tábornok — akit ugyanakkor fogtak el, és másutt tartották őrizetben — súlyos égési sebeket szenvedett a bőrén elnyomott égő cigarettáktól. Bachelet tábornok néhány hete meghalt. A fasiszta tisztek fogságában szívinfarktust kapott — korábban már, kétszer volt infarktusa. A hadbíróság kirakatperében az ügyész ötévi börtönbüntetés kiszabását kérte, de Bachelet már az ítélethozatal előtt halott volt A santiagói hírekből már tudjuk, hogy a junta érvénytelenítette az Allende-kormány idején végrehajtott államosítások, és a Frei-kormány idején megkezdett földreform legnagyobb részét. A munkanélküliség hatalmas méreteket öltött a parasztoktól visszavették a nemrég kapott földeket A munkahelyeken katonai fegyelem van. A nem politizáló társadalom kialakítására törekvő junta „tisztogató” tevékenysége természetesen az oktatási intézményekre is kiterjed. AZ EGYETEMEKEN folyó boszorkányüldözésről szól a brazil újságíró egyik cikke. A kormány főtitkára azt fejtegette, hogy a Népi Egység idején a diákszervezetek politikai célokat szolgáltak, és kommunista irányítás alatt álltak. A junta azonban gondoskodik arról, hogy a politikát kiirtsák az egyetemekről... A puccs idején egyedül a santiagói állami műszaki egyetem rektora volt a Népi Egység híve, a junta azonban valamennyi rektort katonatisztekkel váltotta föl. A chilei egyetem új vezetője, César Ruiz tábornok 36 „belső ügyész” kinevezésével párhuzamos egyetemi hatalmat hozott létre, a „Haza és Szabadság” nevű fasiszta szervezethez tartozó diákokból pedig besúgóhálózatot épített ki.. A Latin-amerikai Társadalomtudományi Tanács tájékoztatása szerint tömegesen zártak ki az egyetemekről tanárokat és diákokat egyaránt. A chilei egyetem 35 450 hallgatójából 15 927 maradt, a többit kizárták, vagy törölték a kurzust, amely erre beiratkozott. Egyes karokat teljesen vagy majdnem teljesen megszüntettek, például a képzőművészetit, a társadalomtudományit és a közgazdaságit. A kijárási tilalom miatt az esti tagozat előadásai korábban kezdődnek, így a dolgozó diákok közül sokan nem tudnak egyetemre járni. A junta oktatásügyi minisztere kijelentette, hogy a tantervekből törölni kell mindazt, ami az ifjúság öntudatosodását erősíti; ehelyett el kell érni, hogy a fiatalok jobban megismerjék Chile történetét és földrajzát.... íme, Pinochet tábornok Chiléjének néhány jellemzője. (t. f.) Egy brazil újságíró tapasztalatai \ ^ ) Tizenkét nap Chilében Puja Frigyes beszéde az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) meló területnek tekintsék. Mást is kellene azonban tenni. A mi tapasztalataink szerint ennek a helyzetnek a megszüntetése csak a természeti kincsek és termelőeszközök társadalmasítása és a sokoldalú iparosítás, a tervszerű gazdálkodás útján oldható meg. A nemzetközi kereskedelemben rendkívül sok kárt okoz a zárt kereskedelmi csoportosulások rendszere. A diszkrimináció minden változatát meg kell szüntetni. Egyetértünk azzal, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében biztosítani kell a nyersanyag-exportáló országok érdekeit, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a nyersanyag-importáló országok érdekeit sem. Elismerem, hogy indokolt lehet néhány nyersanyagfajta árának rendezése, annál is inkább, mert a fejlett tőkésországok által termelt cikkek árai az utóbbi időben jelentősen emelkedtek. A nyersanyagok árának mértéktelen növelésével azonban a problémák nem oldhatók meg, mert ez ellentmondásokat szülhet a fejlődő világon belül is. Kormányom — mint egy szocialista ország kormánya — semmiképpen sem érthet egyet azzal a teóriával, amelya világ országait társadalmi rendszerüktől függetlenül szegény és gazdag országokra osztja, mint amelyek állítólag szemben állnak egymással. Az ilyen megközelítésnek nincs köze a tudományhoz, s csak arra jó, hogy zavart támasszon az imperializmus ellen és a haladásért küzdők soraiban. A szocialista országokat nem lehet a tőkésországokkal egy síkra helyezni, akár gazdagnak tartják őket, akár szegénynek. A kérdés lényege az, hogy milyen a társadalmi rendszerük. A szocialista országok nem is olyan régen szegénynek számítottak, de igazságos társadalmi rendjük, népeik erőfeszítései gyors fejlődést eredményeztek. Ez az út minden nép előtt nyitva áll. Itt, ezen az ülésszakon is tapasztalhatók olyan elszigetelt törekvések, amelyek éket akarnak verni a szocialista közösség és a „harmadik világ” országai közé. Világosan kell látni azonban, hogy a szocialista közösség tevékeny közreműködése nélkül nemcsak a nemzetközi élet rendezetlen problémái nem oldhatók meg, de a gazdaságiak sem, hogy a szocialista, közösség politikai és gazdasági segítsége nélkül a fejlődő országok menthetetlenül áldozatul esnének a nemzetközi imperializmus, a nagy nemzetközi monopóliumok törekvéseinek. A magyar delegáció tudatában van annak, hogy a napirenddel kapcsolatos problémák sokasága és bonyolultsága nem teszi lehetővé a gyors megoldásokat. Kitartóan kell dolgoznunk azonban azon, hogy kielégítő rendezéshez jussunk — húzta alá Púja Frigyes. Az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni ülésén felszólalt még Petr Mladenov bolgár, Miguel Angel de la Flor Valle perui és Kwame Baah ghanai külügyminiszter. Púja Frigyes külügyminiszterszombaton délután hazaérkezett N New Yorkból. Fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József külügyminisztériumi államtitkár és a minisztérium több vezető munkatársa. Bolgár—iraki közlemény (BTA) Bolgár—iraki közös közleményt adtak ki Todor Zsivkovnak, a BKP KP első titkárának, az államtanács elnökének április 11-én véget ért iraki látogatásáról. Todor Zsivkov Hasszán Al Bakrnak, az Iraki Baath-párt főtitkárának, a köztársaság elnökének a vendége volt Irakban. A közleményben a két fél leszögezi, hogy az izraeli agresszió nem csak az arab népeket, hanem az egész világ biztonságát is fenyeget, ezért a leghatározottabban elítélik azt. Elítélik továbbá azokat az imperialista és cionista mesterkedéseket, amelyek az arab országok és a szocialista államok népes barátságának aláásására irányulnak. A két ország kész tovább bővíteni kétoldalú kapcsolatait különböző területeken. ISZFH-ellentámadás, Saigon terrorbombázásai (TASZSZ) A DSFK csapatai megsemmisítették a saigoni haderő Tong Le Chan-i katonai támaszpontját, amelyet a Thieu-rezsim hadserege a párizsi megállapodást sértő módon a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának ellenőrzése alatt álló területen létesített. A jogtalanul elfoglalt körzetben kiépített támaszpontot a saigoni csapatok arra használták, hogy támadó hadműveleteket hajtsanak végre a felszabadított körzetek ellen — közölte a Felszabadítás hírügynökség, amely a DIFK sikeres akciójáról jelentést adott. A saigoni katonai parancsnokság közvetlenül a támaszpont elfoglalása után bombatámadást rendelt el az ugyancsak DIFK-területen levő Loc Ninh város ellen. A saigoni, légierő ezzel egyidejűleg bombázni kezdte a Tong Le Chan-i bázist is, abban a reményben, hogy megsemmisítheti az ott felhalmozott fegyver- és lőszertartalékokat. A bombatámadás a támaszponton rekedt sebesült saigoni katonák tömegeinek halálát okozta. CARL-HENRIK HERMANSSON, a Svéd Baloldali Párt — kommunisták — elnöke felhívta kormányát, hogy haladéktalanul vegye fel a diplomáciai kapcsolatokat a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánnyal. Hermansson nemrég tért vissza a VDK-ból, ahol látogatást tett a Vietnami Dolgozók Pártja meghívására. Észak-Írország 1.VI .) Helyezzék törvényen kívül az elnyomást (MTI) James Stewart, Írország Kommunista Pártjának főtitkárhelyettese Patak Károlynak, az MTI londoni tudósítójának az észak-írországi új terrorhullámról és a tartomány politikai helyzetéről adott nyilatkozatában rámutatott, hogy az eddig követett brit politika az „ellenőrzött erőszak” állapotához vezetett, amely alkalmas arra, hogy a szektariálius szenvedélyek életben tartásával meghosszabbítsa a katolikus és protestáns munkások, általában a dolgozó tömegek megosztottságát A munkáspárti kormány hatalomra kerüléséről elmondotta, hogy ez üdvözlendő esemény Észak-Írország népe szempontjából, mert a munkáspárt és a brit szakszervezetek főtanácsa korábban úgy nyilatkozott, hogy támogatja egy polgárjogi törvény megalkotását Észak-Írország számára, ez törvényen kívül helyezheti az elnyomást és megnyithat egy ösvényt, amelyen kiszélesedhet a munkásosztály politika,- tömegharca és fokozatosan elszigetelhetők a tömegektől a különböző félkatonai szervezetek.