Magyar Hírlap, 1974. április (7. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-24 / 111. szám
Megjelenik a hét minden napján, a hétfői szám vasárnap esti kiadásban is. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1393. Pf. 305. Budapest VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ARA: 80 FILLERS Előfizetési díj egy hónapra 25,- Ft. Előfizethető a lapkézbesítőknél, postahivatalokban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (H-1389 Bp., Postafiók, 149.) kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 7. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1974. ÁPRILIS 24. SZERDA Tavaszi ülésszak Tavaly december 20-án — azidei költségvetés vitája és törvénybe iktatása után — búcsúztak egymástól az országgyűlési képviselők és ma délelőtt a tavaszi ülésszak nyitó napján találkoznak újra. Az elmúlt négy hónap azonban távolról sem jelentett — soha nem is jelenthet valamiféle eseménytelen holtszezont a képviselők tevékenységében, hiszen miként az élet sem áll meg, úgy a képviselők közszolgálata is folyamatos. Elég pusztán azokra a hírekre, tudósításokra utalni, amelyek szinte nap nap után tükrözik a képviselők választókerületi, megyei vagy éppen parlamenti bizottsági tevékenységét, érzékeltetik aktív kezdeményezőkészségüket, bizonyítják küldetésük sokoldalú vállalását. Örömeinktől és gondjainktól, egy-egy megye vagy szűkebb tájegység törekvéseitől függően nagyon változatosak a képviselők napirendre tűzött témái. Ahogy azonban közeledik az ülésszak, egyre határozottabban tapasztalhatjuk az Országgyűlés közvetlen előkészítésének egyértelmű szándékát. Az elmúlt hetekben például azt, hogy a tavaszi ülésszak előtt a családjoggal összefüggő kérdések megvitatása került előtérbe, s ezt a társadalmilag is rendkívül fontos témát mind a megyei csoportokban, mind a bizottságokban a közvélemény széles körű bevonásával tárgyalták meg. Jelentős segítséget - gazdag példatárat - adtak ehhez az országszerte megrendezett népfrontfórumok, bizonyítván ezúttal is a magyar törvényhozás demokratizmusának, a törvénytervezetek nyílt vitájának, a képviselők sokoldalú felkészültségének tényét, eleven igényét és mindennapi gyakorlatát. Köztudomású, hogy az 1952-ben megalkotott családjogi törvény jól szolgálta a családjogi viszonyok szocialista tartalmának erősítését és fejlesztését. A ma kezdődő ülésszakon minden bizonnyal átfogó és részletes választ kapunk mindazon kérdésekre, amelyek indokolják a korábbi törvény módosítását. S eközben újra és újra meggyőződhetünk arról a folyamatról, amely - párt és kormány megannyi korábbi intézkedésének tükrében - szüntelenül erősíti, támogatja a család intézményét. Arról, amelyik a szocializmust építő társadalom szilárd családi viszonyait nem pusztán felvázolni képes, hanem sokféle formában gondoskodik a támogatásáról, hozzájárul a megalapozásához, a gondtalanabb és harmonikusabb családi közösségek, nem utolsósorban a gyermekáldás örömét igénylő családok számának növekedéséhez. Olyan időpontban ül össze az országgyűlés, amely minden tekintetben alkalmas arra, hogy akár hazai dolgainkról, akár nemzetközi kapcsolatainkról az eredmények tudatában, a tenniakarás tiszta szándékával szóljunk. Gondolatgazdag, eleven ülésszak elébe nézünk. A várható napirendek tárgyalásmódja aligha lesz új. A magyar törvényhozásban honos nyíltság, kezdeményezőkészség, gondolati érettség és képviselői felelősség érvényesülését ígéri. Mint mindig amikor újabb törvénynyel kívánjuk elősegíteni a fejlődésünket, vagy hozzáigazítani korábbi törvényeket az önmagunk diktálta megfontolt fejlődéshez. A varsói tanácskozás dokumentumai megfelelnek az egész világ békéjének és biztonságának Az MSZMP KB Politikai Bizottsága és a Minisztertanács állásfoglalása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága és a Minisztertanács megtárgyalta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1974. április 17—18-án Varsóban tartott ülésén részt vett magyar küldöttség jelentését és annak tevékenységét jóváhagyta. Megállapítást nyert, hogy a tagállamok képviselői által kidolgozott és a politikai tanácskozó testület ülésén egyhangúlag jóváhagyott intézkedések nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés tagállamainak együttműködése, összehangolt nemzetközi politikai tevékenysége szempontjából, hozzájárulnak a szocialista országok egységének erősítéséhez, megfelelnek az egész világ békéjének és biztonságának, a társadalmi haladás érdekeinek. Az MSZMP Politikai Bizottsága és a Minisztertanács kifejezte teljes egyetértését a politikai tanácskozó testület varsói ülésének közleményével és az elfogadott nyilatkozatokkal. A közzétett dokumentumok a nemzetközi helyzet fejlődésének mély elemzését adják, felölelik a mai világ legidőszerűbb kérdéseit, világos útmutatást tartalmaznak a még vitatott nemzetközi problémák rendezéséhez és elősegítik a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés további térhódítását. A Politikai Bizottság és a Minisztertanács egyetért azzal, hogy új erőfeszítéseket kell tenni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi befejezésére, harmadik szakaszának legmagasabb szinten való megtartására. Ennek útjából minden mesterségesen támasztott akadályt el kell hárítani. A politikai tanácskozó testületnek a Közel-Keletről, Vietnamról és a chilei helyzetről kiadott nyilatkozata nagy segítséget nyújt e térség népeinek harcában. A Politikai Bizottság és a Minisztertanács megerősíti pártunk és kormányunk korábbi álláspontját: amíg az Észak-atlanti Szövetség tagállamai nem járulnak hozzá a két európai katonai-politikai szövetség egyidejű megszüntetéséhez, elengedhetetlen a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének erősítése és együttműködésük fejlesztése e tekintetben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága és a Minisztertanács megbízta az illetékes szerveket és intézményeket a politikai tanácskozó testület ülésén hozott határozatokból a Magyar Népköztársaságra, mint a Varsói Szerződés tagországára háruló tennivalók kidolgozásával. A magyar fél mindent meg fog tenni a maga részéről annak érdekében, hogy a politikai tanácskozó testület 1974. áprilisi ülésszakának a haladás és a béke ügyét szolgáló céljai maradéktalanul megvalósuljanak. Budapest, 1974. április 23. Megnyílt a Komszomol XVII. kongresszusa Brezsnyev: a szovjet fiatalok élen járnak a feladatok megoldásában Bokor Pál és Hajdók Lajos, az MTI tudósítói jelentik. Kedden reggel Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában ünnepélyes keretek között megnyílt az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Komszomol XVII. kongresszusa. A kongresszust Jevgenyij Tyazselnyikov, a központi bizottság első titkára nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Komszomol kongresszusára 102 ország 135 ifjúsági szervezete, valamint több nemzetközi ifjúsági szervezet küldte el képviselőit. A Komszomol vezetője üdvözölte a külföldi delegációkat, köztük a KISZ háromtagú küldöttségét, élén dr. Maróthy Lászlóval, a KISZ központi bizottságának első titkárával. A megnyitóülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte a szovjet ifjúság képviselőit. Brezsnyev elismeréssel beszélt a Komszomol részvételéről a kommunista eszmék diadaláért vívott történelmi küzdelemben, a szovjet fiatalok lelkesedéséről, energiájáról, kezdeményezőkészségéről, az ország előtt álló hatalmas gazdasági feladatok megoldásában való részvételéről. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára rámutatott, hogy a párt, az egész szovjet nép szívósan dolgozik az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott átfogó társadalmi-gazdasági program teljesítésén. Az ország a kilencedik ötéves terv (Folytatása a 2. oldalon) Moszkva Megkezdődött a KGST vb-ülésszaka (TASZSZ) Tano Colon bolgár miniszterelnök-helyettes elnökletével kedden Moszkvában megkezdődött a KGST végrehajtó bizottságának 67. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesznek Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia miniszterelnök-helyettesei, jelen van továbbá Jugoszlávia képviselője. A tanácskozás napirendjén a gazdasági, valamint a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésével, továbbá a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításával összefüggő kérdések szerepelnek. Az ülésszakon — a terv szerint — átfogó megállapodásokat írnak alá a nyersanyagtartalékok közös kiaknázásában való részvételről. KÖZÖS PIACI MEGÁLLAPODÁS AZ ARANYTARTALÉKOKRÓL (MTI) Elvi megállapodás jött létre az aranytartalékok felszabadításáról és az arany hivatalos árának módosításáról a Közös Piac pénzügyminisztereinek értekezletén. Végleges döntés azonban csak akkor jöhet létre, ha a francia kormány is hozzájárul a megállapodások teljesítéséhez s azt az Egyesült Államok is jóváhagyja. A kilenc közös piaci ország képviselői a hollandiai Zeistben megállapodtak abban, hogy elvben lehetővé teszik a központi bankok számára az aranykészletek forgalomba hozatalát, mind egymás között, mind pedig a kilenceken kívül. A javaslatot júniusban tárgyalják meg az Egyesült Államokkal, a Nemzetközi Pénzügyi Alap úgynevezett húszas bizottságának tanácskozása során. Az intézkedés célja, hogy a közös piaci országok fölértékeljék aranytartalékaikat s ezzel fedezzék azt a hiányt, amelyet az olajárak emelkedése okoz a kilencek gazdaságának. A SZERB KSZ TANÁCSKOZÁSA (MTI) Kedden Belgrádban megkezdte háromnapos tanácskozását a Szerb Kommunisták Szövetségének VII. kongresszusa, amely dr. Tihomir Vlaskalicsnak, a Szerb KSZ elnökének beszámolója alapján megvitatja Jugoszlávia legnagyobb köztársasága, Szerbia belső helyzetét, meghatározza a további feladatokat és összegezi a kommunisták teendőit. Tihomir Vlaskalics beszédében éles szavakkal bélyegezte meg az olasz kormány Jugoszláviával szemben támasztott területi követeléseit. BOMBAMERÉNYLET MILÁNÓBAN (AP. Reuter) A keddre virradó éjszaka újabb bombamerényleteket követtek el Olaszországban. Röviddel éjfél után nagy erejű bombarobbanás történt Milánóban, a városi adóhivatal épületében. A házi készítésű szerkezet megrongálta a környező épületeket is. A Milánó közelében fekvő Leccóban A szocialista párt helyi szervezetének épületében robbant bomba. A merényletekért egy szélsőjobboldali szervezet vállalta a felelősséget. A magát „Fekete Rend”-nek nevező neofasiszta csoport egyik tagja telefonon felhívta a milánói rendőrséget, és bejelentette, hogy az ő csoportja követte el a robbantást. AMERIKAI MUNKAERŐHELYZET (TASZSZ) Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke elkészítette a kongresszus számára szokásos évi jelentését a munkaerőhelyzetről. Az elnöki jelentés elismeri, hogy az Egyesült Államok ezen a téren komoly nehézségekkel küzd. A fokozódó infláció eredményeképpen a munkanélküliek száma tovább növekszik: a múlt év végén a munkanélküliség elérte a 4,8 százalékot, idén januárban pedig már a munkaképes lakosság 5,2 százalékára terjedt ki. Az elnöki jelentés adatai szerint a legnehezebb helyzetben a négerek és a többi nemzeti kisebbség tagjai vannak. TERRORAKCIÓ CIPRUSON (AFP, AP) Az EOKA—B elnevezésű illegális ciprusi terrorszervezet 50 felfegyverzett, álarcot viselő tagja keddre virradó éjjel megrohamozta a Larnaca közelében fekvő Angliszidesz falucskát, összeterelte a lakosságot, majd összevert Makariosz elnök híveiként ismert hét személyt, köztük a falu lelkészét. Az illegális szervezet korábban a terrorcselekmények egész sorát követte el vezetője, Grivasz tábornok januárban bekövetkezett halála óta azonban első ízben hajtott végre ilyen akciót. Makariosz az Akropolisz című athéni lapban kedden megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta: kormánya mindeddig elnézően bánt ellenfeleivel, de „a nem kívánatos fejlemények megakadályozására kész megtenni a szükséges intézkedéseket”. KOLUMBIAI EREDMÉNY (Reuter) Bár a Kolumbiában vasárnap megtartott általános választások hivatalos végeredményét még nem tették közzé, az összeszámlált szavazatok alapján kialakultnak tekinthető a szenátus és a képviselőház összetétele is. A Liberális Pártra leadott szavazatok körülbelül egymillióval előzik meg a legközelebbi rivális, a Konzervatív Párt voksait. Mint ismeretes, Kolumbia új köztársasági elnökévé a liberális Alfonso López Michelsent választották. Alfonso López Michelsen kedden sajtótájékoztatón vázolta tervezett politikájának körvonalait. Hangsúlyozta, hogy „erősíteni akarja kapcsolatait az európai szocialista országokkal, elsősorban külkereskedelmi téren”. Kiemelte: „nagyon valószínű, hogy felvesszük a diplomáciai kapcsolatot Kubával”. A NAP HÍREIBŐL