Magyar Hírlap, 1974. április (7. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-24 / 111. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, a hétfői szám vasárnap esti kiadásban is. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 1393. Pf. 305. Budapest VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ARA: 80 FILLERS Előfizetési díj egy hónapra 25,- Ft. Előfizethető a lapkéz­besítőknél, postahivatalokban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Válla­lat (H-1389 Bp., Postafiók, 149.) kirendeltségei és bizo­mányosai terjesztik. 7. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 197­4. ÁPRILIS 2­4. SZERDA ­ Tavaszi ülésszak Tavaly december 20-án — az­­idei költségvetés vitája és törvénybe iktatása után — búcsúztak egymástól az ország­­gyűlési képviselők és ma délelőtt a ta­vaszi ülésszak nyitó napján találkoznak újra. Az elmúlt négy hónap azonban tá­volról sem jelentett — soha nem is je­lenthet­­ valamiféle eseménytelen holt­szezont a képviselők tevékenységében, hiszen miként az élet sem áll meg, úgy a képviselők közszolgálata is folyama­tos. Elég pusztán azokra a hírekre, tu­dósításokra utalni, amelyek szinte nap nap után tükrözik a képviselők választó­­kerületi, megyei vagy éppen parlamenti bizottsági tevékenységét, érzékeltetik aktív kezdeményezőkészségüket, bizo­nyítják küldetésük sokoldalú vállalását. Örömeinktől és gondjainktól, egy-egy megye vagy szűkebb tájegység törek­véseitől függően nagyon változatosak a képviselők napirendre tűzött témái. Ahogy azonban közeledik az ülésszak, egyre határozottabban tapasztalhatjuk az Országgyűlés közvetlen előkészítésé­nek egyértelmű szándékát. Az elmúlt hetekben például azt, hogy a tavaszi ülésszak előtt a családjoggal összefüggő kérdések megvitatása került előtérbe, s ezt a társadalmilag is rend­kívül fontos témát mind a megyei cso­portokban, mind a bizottságokban a közvélemény széles körű bevonásával tárgyalták meg. Jelentős segítséget - gazdag példatárat - adtak ehhez az országszerte megrendezett népfrontfó­rumok, bizonyítván ezúttal is a magyar törvényhozás demokratizmusának, a tör­vénytervezetek nyílt vitájának, a képvi­selők sokoldalú felkészültségének té­nyét, eleven igényét és mindennapi gya­korlatát. Köztudomású, hogy az 1952-ben meg­alkotott családjogi törvény jól szolgálta a családjogi viszonyok szocialista tartal­mának erősítését és fejlesztését. A ma kezdődő ülésszakon minden bizonnyal átfogó és részletes választ kapunk mindazon kérdésekre, amelyek indokol­ják a korábbi törvény módosítását. S eközben újra és újra meggyőződ­hetünk arról a folyamatról, amely - párt és kormány megannyi korábbi in­tézkedésének tükrében - szüntelenül erősíti, támogatja a család intézményét. Arról, amelyik a szocializmust építő tár­sadalom szilárd családi viszonyait nem pusztán felvázolni képes, hanem sokféle formában gondoskodik a támogatásá­ról, hozzájárul a megalapozásához, a gondtalanabb és harmonikusabb csalá­di közösségek, nem utolsósorban a gyermekáldás örömét igénylő családok számának növekedéséhez. Olyan időpontban ül össze az ország­­gyűlés, amely minden tekintetben al­kalmas arra, hogy akár hazai dolgaink­ról, akár nemzetközi kapcsolatainkról az eredmények tudatában, a tenniakarás tiszta szándékával szóljunk. Gondolatgazdag, eleven ülésszak elé­be nézünk. A várható napirendek tár­gyalásmódja aligha lesz új. A magyar törvényhozásban honos nyíltság, kezde­ményezőkészség, gondolati érettség és képviselői felelősség érvényesülését ígé­ri. Mint mindig amikor újabb törvény­nyel kívánjuk elősegíteni a fejlődésün­ket, vagy hozzáigazítani korábbi törvé­nyeket az önmagunk diktálta megfon­tolt fejlődéshez. A varsói tanácskozás dokumentumai megfelelnek az egész világ békéjének és biztonságának Az MSZMP KB Politikai Bizottsága és a Minisztertanács állásfoglalása A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának Politikai Bizottsága és a Minisztertanács megtárgyalta a Var­sói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének 1974. április 17—18-án Varsóban tartott ülésén részt vett magyar küldött­ség jelentését és annak tevékenységét jó­váhagyta. Megállapítást nyert, hogy a tagállamok képviselői által kidolgozott és a politikai tanácskozó testület ülésén egyhangúlag jóváhagyott intézkedések nagy jelentősé­gűek a Varsói Szerződés tagállamainak együttműködése, összehangolt nemzetkö­zi politikai tevékenysége szempontjából, hozzájárulnak a szocialista országok egy­ségének erősítéséhez, megfelelnek az egész világ békéjének és biztonságának, a társadalmi haladás érdekeinek. Az MSZMP Politikai Bizottsága és a Minisztertanács kifejezte teljes egyetér­tését a politikai tanácskozó testület var­sói ülésének közleményével és az elfo­gadott nyilatkozatokkal. A közzétett do­kumentumok a nemzetközi helyzet fej­lődésének mély­ elemzését adják, felöle­lik a mai világ legidőszerűbb kérdéseit, világos útmutatást tartalmaznak a még vitatott nemzetközi problémák rendezé­séhez és elősegítik a nemzetközi enyhü­lés, a békés egymás mellett élés további térhódítását. A Politikai Bizottság és a Miniszter­­tanács egyetért azzal, hogy új erőfeszí­téseket kell tenni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi befejezésére, harmadik szakaszának leg­magasabb szinten való megtartására. En­nek útjából minden mesterségesen tá­masztott akadályt el kell hárítani. A politikai tanácskozó testületnek a Közel-Keletről, Vietnamról és a chilei helyzetről kiadott nyilatkozata nagy se­gítséget nyújt e térség népeinek harcá­ban. A Politikai Bizottság és a Miniszter­­tanács megerősíti pártunk és kormá­nyunk korábbi álláspontját: amíg az Észak-atlanti Szövetség tagállamai nem járulnak hozzá a két európai katonai-po­litikai szövetség egyidejű megszüntetésé­hez, elengedhetetlen a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének erősí­tése és együttműködésük fejlesztése e te­kintetben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának Politikai Bizottsága és a Minisztertanács megbízta az illeté­kes szerveket és intézményeket a politi­kai tanácskozó testület ülésén hozott ha­tározatokból a Magyar Népköztársaságra, mint a Varsói Szerződés tagországára há­ruló tennivalók kidolgozásával. A ma­gyar fél mindent meg fog tenni a maga részéről annak érdekében, hogy a politi­kai tanácskozó testület 1974. áprilisi ülés­szakának a haladás és a béke ügyét szol­gáló céljai maradéktalanul megvalósul­janak. Budapest, 1974. április 23. Megnyílt a Komszomol XVII. kongresszusa Brezsnyev: a szovjet fiatalok élen járnak a feladatok megoldásában Bokor Pál és Hajdók Lajos, az MTI tudósítói jelentik. Kedden reggel Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában ünnepélyes ke­retek között megnyílt az Össz-szövetsé­­gi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, a Komszomol XVII. kongresszusa. A kongresszust Jevgenyij Tyazselnyikov, a központi bizottság első titkára nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Komszomol kongresszusára 102 ország 135 ifjúsági szervezete, valamint több nemzetközi if­júsági szervezet küldte el képviselőit. A Komszomol vezetője üdvözölte a külföl­di delegációkat, köztük a KISZ háromta­gú küldöttségét, élén dr. Maróthy László­val, a KISZ központi bizottságának első titkárával. A megnyitóülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára üdvözölte a szovjet ifjú­ság képviselőit. Brezsnyev elismeréssel beszélt a Kom­szomol részvételéről a kommunista esz­mék diadaláért vívott történelmi küzde­lemben, a szovjet fiatalok lelkesedéséről, energiájáról, kezdeményezőkészségéről, az ország előtt álló hatalmas gazdasági feladatok megoldásában való részvételé­ről. Az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára rámutatott, hogy a párt, az egész szovjet nép szívósan dolgozik az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott átfogó társadalmi-gazdasági program teljesíté­sén. Az ország a kilencedik ötéves terv (Folytatása a 2. oldalon) Moszkva Megkezdődött a KGST vb-ü­lésszaka (TASZSZ) Tano Colon bolgár minisz­terelnök-helyettes elnökletével kedden Moszkvában megkezdődött a KGST vég­rehajtó bizottságának 67. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesznek Bul­gária, Magyarország, az NDK, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia miniszter­elnök-helyettesei, jelen van továbbá Ju­goszlávia képviselője. A tanácskozás napirendjén a gazda­sági, valamint a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésével, továbbá a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításával összefüg­gő kérdések szerepelnek. Az ülésszakon — a terv szerint — átfogó megállapodásokat írnak alá a nyersanyagtartalékok közös kiaknázásában való részvételről. KÖZÖS PIACI MEGÁLLAPODÁS AZ ARANYTARTALÉKOKRÓL (MTI) Elvi megállapodás jött létre az aranytartalékok felszabadításáról és az arany hivatalos árának módosításá­ról a Közös Piac pénzügymi­nisztereinek értekezletén. Vég­leges döntés azonban csak ak­kor jöhet létre, ha a francia kormány is hozzájárul a meg­állapodások teljesítéséhez s azt az Egyesült Államok is jó­váhagyja. A kilenc közös piaci ország képviselői a hollandiai Zeistben megállapodtak ab­ban, hogy elvben lehetővé te­szik a központi bankok szá­mára az aranykészletek for­galomba hozatalát, mind egy­más között, mind pedig a ki­­lenceken kívül. A javaslatot júniusban tárgyalják meg az Egyesült Államokkal, a Nem­zetközi Pénzügyi Alap úgyne­vezett húszas bizottságának tanácskozása során. Az intéz­kedés célja, hogy a közös pia­ci országok fölértékeljék aranytartalékaikat s ezzel fe­dezzék azt a hiányt, amelyet az olajárak emelkedése okoz a kilencek gazdaságának. A SZERB KSZ TANÁCSKOZÁSA (MTI) Kedden Belgrádban megkezdte háromnapos ta­nácskozását a Szerb Kommu­nisták Szövetségének VII. kongresszusa, amely dr. Tiho­­mir Vlaskalicsnak, a Szerb KSZ elnökének beszámolója alapján megvitatja Jugoszlá­via legnagyobb köztársasága, Szerbia belső helyzetét, meg­határozza a további feladato­kat és összegezi a kommunis­ták teendőit. Tihomir Vlaska­­lics beszédében éles szavakkal bélyegezte meg az olasz kor­mány Jugoszláviával szemben támasztott területi követelé­seit. BOMBAMERÉNYLET MILÁNÓBAN (AP. Reuter) A keddre vir­radó éjszaka újabb bombame­rényleteket követtek el Olasz­országban. Röviddel éjfél után nagy erejű bombarobbanás történt Milánóban, a városi adóhivatal épületében. A házi készítésű szerkezet megron­gálta a környező épületeket is. A Milánó közelében fekvő Leccóban A szocialista párt helyi szervezetének épületé­ben robbant bomba. A me­rényletekért egy szélsőjobbol­dali szervezet vállalta a fele­lősséget. A magát „Fekete Rend”-nek nevező neofasiszta csoport egyik tagja telefonon felhívta a milánói rendőrsé­get, és bejelentette, hogy az ő csoportja követte el a robban­tást. AMERIKAI MUNKAERŐHELYZET (TASZSZ) Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke elkészítette a kongresszus számára szokásos évi jelenté­sét a munkaerőhelyzetről. Az elnöki jelentés elismeri, hogy az Egyesült Államok ezen a téren komoly nehézségekkel küzd. A fokozódó infláció eredményeképpen a munka­­nélküliek száma tovább nö­vekszik: a múlt év végén a munkanélküliség elérte a 4,8 százalékot, idén januárban pe­dig már a munkaképes lakos­ság 5,2 százalékára terjedt ki. Az elnöki jelentés adatai sze­rint a legnehezebb helyzetben a négerek és a többi nemzeti kisebbség tagjai vannak. TERRORAKCIÓ CIPRUSON (AFP, AP) Az EOKA—B el­nevezésű illegális ciprusi ter­rorszervezet 50 felfegyverzett, álarcot viselő tagja keddre virradó éjjel megrohamozta a Larnaca közelében fekvő Ang­­liszidesz falucskát, összeterel­te a lakosságot, majd össze­vert Makariosz elnök hívei­ként ismert hét személyt, köz­tük a falu lelkészét. Az ille­gális szervezet korábban a terrorcselekmények egész so­rát követte el vezetője, Gri­vasz tábornok januárban be­következett halála óta azon­ban első ízben hajtott végre ilyen akciót. Makariosz az Akropolisz című athéni lap­ban kedden megjelent nyilat­kozatában hangsúlyozta: kor­mánya mindeddig elnézően bánt ellenfeleivel, de „a nem kívánatos fejlemények meg­akadályozására kész megten­ni a szükséges intézkedése­ket”. KOLUMBIAI EREDMÉNY (Reuter) Bár a Kolumbiá­ban vasárnap megtartott álta­lános választások hivatalos végeredményét még nem tet­ték közzé, az összeszámlált szavazatok alapján kialakult­nak tekinthető a szenátus és a képviselőház összetétele is. A Liberális Pártra leadott szavazatok körülbelül egymil­lióval előzik meg a legköze­lebbi rivális, a Konzervatív Párt voksait. Mint ismeretes, Kolumbia új köztársasági el­nökévé a liberális Alfonso López Michelsent választot­ták. Alfonso López Michelsen kedden sajtótájékoztatón vá­zolta tervezett politikájának körvonalait. Hangsúlyozta, hogy „erősíteni akarja kap­csolatait az európai szocialis­ta országokkal, elsősorban külkereskedelmi téren”. Ki­emelte: „nagyon valószínű, hogy felvesszük a diplomáciai kapcsolatot Kubával”. A NAP HÍREIBŐL

Next