Magyar Hírlap, 1974. augusztus (7. évfolyam, 210-239. szám)

1974-08-01 / 210. szám

4 1974. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉP KÖ­ZÉLET — DI­PLOMÁC­I­A ____­______­______________________________________________________ - Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Ernst Brig­gernek, a Svájci Államszövetség elnöké­nek. * Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Nicolae Giosant, a Román Szocialista Köztársaság nagy nemzetgyűlés elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. Hazaérkezett Moszkvából Katona István Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság fő­szerkesztője, aki Mihail Zimjanyinnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Pravda főszerkesztőjének meghívására néhány napot Moszkvában töltött, szer­dán hazaérkezett Budapestre. Moszkvai tartózkodása idején fogadta őt Pjotr Gyemicsev, az SZKP PB póttagja, a köz­ponti bizottság titkára. Pártmunkásküldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Kornidesz Mihálynak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudományos, közoktatá­si és kulturális osztálya vezetőjének ve­zetésével szerdán pártmunkásküldöttség utazott a Szovjetunióba. Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Lőrinc Imre nehézipari mi­nisztériumi államtitkárt tisztségéből — érdemeinek elismerése mellett — felmen­tette, egyidejűleg Gór Nagy Sándort ne­hézipari minisztériumi államtitkárrá ki­nevezte. A Minisztertanács Menyhárt László nehézipari miniszterhelyettest e tisztsége alól — más fontos állami megbízatása miatt — felmentette, dr. Halász Tibort, a Mátraaljai Szénbányák igazgatóját ne­hézipari miniszterhelyettessé kinevezte. A kormány Havrán Istvánt, az Orszá­gos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnö­két — érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből, valamint miniszterhelyet­tesi rangja alól felmentette, és egyide­jűleg Menyhárt Lászlót az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség elnökévé miniszterhelyettesi rangban kinevezte. Lőrinc Imre kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Lőrinc Imre nehézipari minisz­tériumi államtitkárnak több évtizedes eredményes gazdasági munkássága és po­litikai tevékenysége elismeréséül, nyug­állományba vonulása alkalmából a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Cse­­terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. Magyar—román autóipari tárgyalások Szerdán Budapestre érkezett Cornel Pinzaru román nehézgépipari miniszter­­helyettes. A magyar—román autóipari együttműködésről Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettessel folytat megbeszéléseket. Búcsúfogadás Dr. Kőműves Imre nagykövet, hazánk állandó képviselője az Egyesült Nemze­tek genfi hivatalánál és más nemzetközi szervezeteknél, július 29-én tartotta bú­csúfogadását. A fogadás nagyszámú rész­vevője között jelen voltak a nemzetközi szervezetek vezető tisztviselői, valamint a Genfbe akkreditált képviseletvezetők. Kegyeleti megemlékezés A fasizmus áldozatául esett magyar­­országi cigányok emlékezetére szerdán a Belgrád-rakparti Népfront-székházban kegyeleti összejövetelt, megemlékezést rendezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Nácizmus Üldözötteinek Bi­zottsága. A megjelenteket S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának tit­kára üdvözölte. Darhan — minden ízében, porcikájá­­ban — város. Nemcsak azért, mert Mon­gólia második legnagyobb lélekszámú helysége, hanem mert kezdettől annak tervezték, nem faluból alakult át, mint Ulánbátor, amely ma is, a városközpont­tól messzebb, földszintes házaival, pa­lánkkal körülvett jurtatömbjeivel sokat őriz a mongol vidéki települések légkö­réből. Darhan, a barátság kovácsainak városa, minden köréből városi levegőt lehel, s lakosai is városiasak. Ruházatukban is kevesebb a népi viselet, a dél, több a modernül öltözött fiatal lány, a férfiak már szinte csakis városi öltönyben jár­nak. S városiak a gyerekek is: itt szü­lettek, bátrabbak és magabiztosabbak az idegennel szemben — igaz, sok kül­földi dolgozik, él itt családostul. A ját­szótereken a szőke copfosok meg a fer­de vágású, nagy, fekete szemű gyerekek együtt kúsznak fel a csőmászókákon. A mikrorajon városközpontjában ABC- áruházszerű üzlet, mozi, kultúrház, fod­rász, szabó. A kafénak nevezett és presz­­szó jellegű üzletben modern hűtőpult. Délben az étterem színpadán (a székek az asztal tetején, most takarítottak, és csak este nyitnak) két fiatalember pró­bál. Az egyik modern dobfelszerelésen, a másik az elektromos gitáron próbálja az új dzsessz-számokat. Minden kényelemmel Vendéglátóim szabadkoznak a szálloda miatt. Nem is értem, hiszen kényelmes fotellal, rekamiéval berendezett, tiszta, hideg-meleg víz a szobában. — Ez csak átmenetileg szálloda, már építjük az újat, s ezt visszaadjuk eredeti rendeltetésé­nek: egyedülálló dolgozók munkásszál­lása, főiskolások kollégiuma, afféle gar­zonház lesz — mondják. — Az új szálloda olyan lesz, mint a Budapest-szálló, csak éppen nem kerek — ezt már B. Csimid, a város főépítésze, a városi tanács­­elnökhelyettese közli. Hazánkban járva ugyanis épp a Buda­pest körszállóban lakott. A főépítész elmondja: a Mongol Népi Forradalmi Párt XIV. kongresszusán, 1961-ben született a határozat az új vá­ros megteremtéséről. Az akkori telepü­lésen ezren laktak, a mai Darhanban 42 ezren. Úgy számítják, hogy a közeljövő­ben 50, sőt 60 ezer lakosa lesz. Csimid hangsúlyozza: Mongóliának ez az első városa, amelynél az általános építészeti és városrendezési terv megelőzte a kiala­kulását , tehát igyekeztek optimális feltételeket teremteni a lakóknak. Új-Darhan lesz a lakóterület. Már ma is az, de egyelőre csak egy komplett mik­­rorajonnal. A körzet szolgáltatási és vá­sárlási központja ma még az egész várost látja el , de a jelenlegi szállodával szemben már alapozzák az új városköz­pontot. Nem messze tőle épül a város színháza, amelyben moziterem és kiál­lítási helyiség is lesz (már kezdik ke­resni a szerződtetendő színészeket), meg az új, 316 ágyas szálloda, a városi tanács és a pártbizottság épülete. A színház és a politikai központok között alakítják ki a főteret, ahol majd az ünnepségeket rendezik, a színház mögött pedig, a parkban (az elültetett facsemeték már szépen erősödnek) országos és nemzet­közi versenyeknek is megfelelő sport­kombi­nát lesz, fedett tornacsarnokkal, stadionnal. Kijelölték a további öt mik­rorajon helyét, ahol a minden európai kényelemmel — így mondta a főépítész —, azaz: központi fűtéssel, hideg-meleg vízzel, központi tv-antennával, telefonnal felszerelt lakások lesznek. Mert össze­sen hat lakónegyed ön ül. A szállodám­mal szemben még az idén lerakjuk a tíz­emeletes lakóházak alapkövét. Logikus sorrendben A város tervszerű kialakítását jól jel­lemzi eddigi története. Elsőként a szén­bányát nyitották meg, szovjet segítség­gel, a 70 kilométerre levő Sarengolban. Most évi 1,2 millió tonna szenet ter­melnek, nyíltszíni fejtéssel, a legkor­szerűbb technikával. Ott bányászváros­ka született, iskolával, kórházzal, üzlet­tel. Második lépésként a szénre hőerő­művet építettek, jelenleg 48 ezer kilo­wattóra a teljesítménye, de a tervek sze­rint 100 ezerre növelik. A hőerőmű adja nemcsak az áramot, hanem a város táv­fűtését és meleg vizét is. Harmadikként született a város építőipari vállalata, szintén szovjet segítséggel. Tíz műhely­ben (vasbetonszerkezeti, csőszerelő, fafel­dolgozó és asztalos, fémszerelvény stb.) dolgoznak. Ezt követte az élelmiszeripari kombinát tej-, cukrászüzemmel és ke­nyérgyárral. Azután sorra épültek az üzemek, minthogy Darhan a gabonater­melő területek közepén fekszik, gabona­­tárolót létesítettek, elevátorral, szárító­val, ahol takarmánykeveréket, brikett­formára préseltet is készítenek. Bolgár segítséggel hozták létre a birkaszőrmét feldolgozó bundagyárat, egy korábbi apró tímár- és szűcsműhely helyén. Jelenleg évente 700 ezer birkabőrt dolgoznak fel. Hasonló kapacitású üzem csak Kanadá­ban és Ausztráliában van. Máshol nem is lenne érdemes ekkorát építeni, hiszen nincs annyi birka. Termékeiket expor­tálják — az irhadivat nagy keresletet te­remtett. Ezután készült el a szilikát­­téglagyár. Fehér színű, kerámiaszerű termékeit az épületek külső burkolásá­ra használják: ellenáll a 40—50 fokos hidegnek, s olyan szép, hogy nem ke­ll vakolni. A lengyel segítséggel épült üzem ma már nemcsak Mongóliát látja el bur­koló szilikátté­glával, hanem exportra is szállít: évi termelése 38 millió darab. A cementgyár — az ország első és egyet­len cementgyára — Csehszlovákia segít­ségével létesült. Egy technológiai vonal­lal indult, ma már két kemence dolgo­zik. 4­ 500-as portlandcementet állít elő, most már évente 200 ezer tonnát, s eb­ből már­ tavaly is tudtak exportálni. Ebbe a sorba illeszkedik a magyar se­gítséggel létesített húsfeldolgozó kombi­nát, amelybe tegnap kalauzoltuk olva­sóinkat. B. Csimid főépítész hangsúlyozta: az építési munkákat mongolok végezték, a környékről toborzott munkások és ka­tonai alakulatok, amelyek a kiképzés fel­adatai mellett megtanulták a különböző építőipari szakmákat is. Leszerelés után nagy részük szakmunkásként dolgozhat. A szocialista országokból érkezett szak­emberek legnagyobb érdeme, hogy meg­tanítják az iparban járatlan, faluról fel­került embereket a szakmák fortélyaira. A vendég szakemberek hazautaznak , de a számban és minőségben növekvő darhani munkásgárda mindig hálásan emlékszik rájuk, a tőlük tanultakra. Szovjet házgyár — És mi lesz Régi-Darhannal? — kér­dem a főépítészt. Ebben a városrészben ugyanis, ahol az üzemek vannak, sok la­kóházat építettek fel munkásszállásnak, a vendégeknek, s még jelenleg is ott van a városi tanács, a pártbizottság ideiglenes épülete. — Eleinte úgy gondoltuk, hogy az építkezések befejeztével felszámoljuk. Mostanában azonban úgy véljük, ezt is meghagyjuk, hiszen sokan már itt eresz­tettek gyökeret. Folytatjuk a fásítást, a parkosítást, itt is építünk szolgáltató­központot. S az idén új lendülettel fej­lesztjük tovább városunkat: a Szovjet­unió, népköztársaságunk kikiáltásának idei, 50. évfordulója alkalmából, térítés­­mentes segítségként házgyárat ajándékoz Mongóliának, amit itt, Darhanban épí­tenek fel. Termelése évi 70 ezer négyzet­­méter lakóterület lesz, ami nyolcezer összkomfortos lakásnak felel meg. S to­vább építjük útjainkat, ültetjük fáinkat — összesen félmillió csemetét, mire a város elkészül — sorolja Csimid. Valóban, a már kész széles utcákat mindenütt több sor fa szegélyezi, ott nő­nek, lombosodnak a két Darhant össze­kötő út mentén is. — Itt nálunk tiszta a levegő — mondja Gurb­incsin kollégám, a lelkes darhani patrióta. — Nagyon vigyázunk rá, hogy mindig tiszta is maradjon: egészséges, zöld lombos város, hogy szívesen éljenek itt az emberek. Molnár S. Edit (Folytatása következik) A fiatal Mongólia f­­­s Darhan - a barátság városa Vitafórumokká válnak A helyi népfrontbizottságok egyre terv­szerűbben vesznek részt a szocialista közgondolkodás fejlesztésében, a cselek­vő nemzeti egység kialakításában — álla­pította meg a Hazafias Népfront orszá­gos titkársága, ahol a mozgalom 1973— 74-es politikai ismeretterjesztő munká­ját értékelték. A bizottságok tavaly 2600 településen tartottak politikai ismeret­terjesztő előadásokat, melyeken több mint 400 ezren vettek részt. A legtöbb helyen vitafórumokká váltak e népfront­összejövetelek, és napirendre kerültek a helyi kérdések is, a népfront-előadások A Hazafias Népfront céltudatos mun­kát végez a tudományosan megalapozott világnézet terjesztésében. Több száz vita­est témája volt a szocialista hazafiság, internacionalizmus, a művelődéspolitika, az­­if­júság társadalmi szerepe. Nagy ér­deklődést váltottak ki a nemzetközi hely­zet alakulásáról, a békemozgalomról szó­ló beszámolók. A Hazafias Népfront központjában már hozzáfogtak az ősszel kezdődő új évad programjának kidolgozásához. Diplomaátadás a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián Szerdán ünnepélyes külsőségek között­­adták át a diplomákat a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián az idén végzett hall­gatóknak. Az akadémián rendezett ünnepségen megjelent Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Papp Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Trombitás Dezső miniszterhelyettes, a kormány honvédelmi bizottságának tit­kára, Király Andrásné, az MSZMP bu­dapesti bizottságának titkára, Papp Ár­pád vezérőrnagy, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka, Rónyi Gyula rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes, Úszta Gyula altábornagy, a partizán­szövetség titkára és Orosz László, a X. kerületi pártbizottság titkára. Ott voltak az ünnepi eseményen a néphadsereg tá­bornoki és parancsnoki karának tagjai, továbbá V. K. Andrjuscsenko altábor­nagy, a Varsói Szerződés egyesített fegy­veres erői parancsnokságának magyar­­országi képviselője, valamint B. P. Iva­nov vezérezredessel az élen, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó déli had­seregcsoport parancsnokságának képvi­selői. A diplomákat Tóth Lajos vezérőrnagy, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia pa­rancsnoka osztotta ki. Külön díszparancs emlékezett meg a kiválóan végzett hall­gatókról. Az akadémia parancsnokának beszédét követően Demcsik László szá­zados szólt a végzettek nevében. A telek- és lakásrendeletek tapasztalatai (Folytatás az 1. oldalról) rését rendelte el, s törvényerejű rende­let szabályozza az ingatlanok nyilvántar­tásának minden lényeges kérdését is. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok azt bizonyították, hogy­­ az egyéni és a közvédek megfelelő összhangjának biz­tosítása mellett — nem minden ügy bí­rálható el az új paragrafusok alkalma­zásával. Ezért a Minisztertanács — két esztendőre — felhatalmazta az építés­ügyi és városfejlesztési minisztert: a ren­delkezések alkalmazása alól felmentést adhat olyan esetekben, amikor a parag­rafus szerinti elbírálás méltánytalanság­ra vezetne. Az ÉVM-hez május végéig 366 ilyen kérelem érkezett, ezek közül 121-et teljesítettek, 48-at elutasítottak, 38-at most vizsgálnak, 159-et pedig — előzetes elbírálásra — megküldték az il­letékes tanácsoknak. A többlettelkek elidegenítésére előírt határidő 1972. december 31-én járt le. A tanácsi értékesítés elrendelése általá­ban késve indult meg, néhány helyen még ma is vontatottan halad. 1973 vé­géig 404 lakó-, 290 üdülőtelekre rendel­tek el tanácsi értékesítést. A többlet­lakás- és üdülőtulajdonra vonatkozó el­idegenítési kötelezettség határideje 1973. december 31-e volt -s a tanácsok most dolgoznak az adatok pontos nyilvántar­tásba vételén, a tanácsi értékesítés elő­készítésén. Előzetes adatok szerint a tu­lajdonosok — önként — 1973 végéig 2500 többletlakást, és körülbelül 100 üdülőt adtak vagy ajándékoztak el. Az előterjesztést követő vitában a kép­viselők mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy a kiadott rendelkezések megfelel­nek az alapvető politikai céloknak, és lehetetlenné tették a további spekulációs célú törekvéseket. (Ezt­ igazolja egye­bek között az a tény is, hogy 1973-ban­ — az előző évihez viszonyítva — 12 szá­zalékkal kevesebb volt a vagyonátruhá­zások száma.) Meglehetősen sok kritika érte a tanácsokat, elismerve azonban azt a tényt, hogy ha minden állampolgár ele­get tett volna bejelentési kötelezettségé­nek, a tanácsok már előbbre tarthatná­nak. Szóvá tették a képviselők, hogy a tanácsoknak hathatósabban, lényegre tö­­rőbben kellene alkalmazni azokat a szankciókat, amelyekre a paragrafusok lehetőséget adnak. A vitában felszólalt Cserna Sándor, Pá­zsit Árpád, dr. Szép Zoltán, Daradics Fe­renc, Jávor József, Juratovics Aladár, Búza Barna, Kovács Sándor és Korponai Lajos országgyűlési képviselő. Az építé­si és közlekedési bizottság ülése Gyarmati János zárszavával ért véget.

Next