Magyar Hírlap, 1974. szeptember (7. évfolyam, 240-269. szám)
1974-09-01 / 240. szám
2 1974. SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP NEMZETKÖZI POLITIKA Megyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKRÓL mm KA ay 753 a moszkvai Pravda ■ I ö’fcS Káfii szombati számában I I H CM ITM» álS ttP kommentárt fűzött ” " az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciájához, amely nemrég ért véget Caracasban. A tengerjoggal kapcsolatos új nemzetközi konvenció kidolgozása egyáltalán nem jelenti azt, hogy el kell vetni a jelenleg érvényben levő elveket. Az új nemzetközi tengerjogi kódexnek fontos részként rögzítenie kell a hajózás szabadságát, valamennyi hajó szabad áthaladását a nemzetközi tengerszorosokon, és más elveket. A part menti hatalmak gazdasági övezete létrehozásának kérdését, amelyet a fejlődő országok terjesztettek a caracasi konferencia elé, más problémákkal egységes komplexumban kell megoldani, miután azok egymással összefüggnek. A kommentár megállapítja, hogy a caracasi konferencián megvitatott kérdések kétségtelenül bonyolultak. Megoldásukhoz megértéssel kell közelíteni, érvényesülnie kell a kölcsönösen elfogadható döntések keresésének, és a keresésben való együttműködés szellemének. A pekingi küldöttek megkísérelték, hogy a konferenciát eltérítsék erről az útról. Ez azonban nem mozdítja elő a szóban forgó kérdések sikeres megoldását, hanem azt célozza, hogy zűrzavart teremtsenek a tengereken és az óceánokon, ami kiélezné az államok közötti viszonyt, és kárt okozna a világméretű gazdasági együttműködésnek — hangsúlyozza a Pravda cikke. Azzal kapcsol Life INcUs Work 2-tincsítóértekezletén a Diego García-i amerikai katonai bázis kibővítését az Indiai-óceán térségében levő állítólagos szovjet támaszpontokkal indokolta, a TASZSZ hírügynökség idézi a New York-i lap beszámolóját. W. Colby, a CIA igazgatója legutóbbi beszámolójában, amelyet a szenátus katonai bizottságának adott, a szovjet katonai jelenlétet az Indiai-óceánon „viszonylag csekélynek" minősítette. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Indiai-óceánon tartózkodó szovjet erők végső szintje attól függ, hogy az Egyesült Államok milyen erőket irányít ebbe a térségbe. A CIA igazgatója tájékoztatta a szenátusi bizottságot hogy a Pentagon 29 millió dollárt kért Diego García kikötői és repülőtéri berendezéseinek kibővítésére. A Pentagon elképzelése szerint a szigeten jelentős haditengerészeti támaszpontot hoznak létre. Hatalmas repülőteret szándékoznak építeni, amely nehézbombázók fogadására is alkalmas lesz. Ezenkívül üzemanyag- és lőszerraktárakat építenek a haditengerészet részére és laktanyákat a személyi állománynak. Az amerikai hadügyminisztérium vezetői arra számítanak, hogy ennek a támaszpontnak a létrehozásával duplájára emelhetik az amerikai tengeralattjárók tartózkodási idejét az Indiai-óceánon. VÉRSZEGÉNY HATÁROZATTAL, a ciprusi válság kulcsproblémáinak megkerülésével zárult le az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi ülése. Az egyetlen napirendi pont — a ciprusi menekültek kérdése — Prokrusztesz-ágyába kényszerített küldöttek, jobb híján, egyhangúlag megszavazták az osztrák—francia—brit közös határozattervezetet, amely a testület „mélységes aggodalmát” fejezi ki a földönfutók helyzete miatt. A határozat felszólítja a feleket, hogy az ENSZ főtitkárával együttműködve próbálják megoldani a menekültek problémáját. Felkéri továbbá a ciprusi görög és török közösség vezetőit, hogy a világszervezet főtitkárának segítségével folytassák a tanácskozást, homályban hagyva azonban, miről tárgyaljanak. Anélkül, hogy lebecsülnénk az otthona elhagyására kényszerült mintegy 200 ezer ciprióta (a szigetország lakosságának egyharmada!) tragikus problémáját, meg kell állapítanunk, hogy az olyan szintű politikai testület, mint a Biztonsági Tanács, nem a legalkalmasabb fórum ennek megtárgyalására. Ahelyett, hogy számon kérte volna a válság kirobbanásakor hozott lényegbe vágó határozatainak teljesítését (a külföldi csapatok kivonását, a független Ciprusi Köztársaság alkotmányos állapotainak visszaállítását), a BT a NATO-kulisszák mögött érvényesülő mesterkedések és pressziók nyomán arra kényszerült, hogy a válság egy melléktermékével foglalkozzék. Nem növeli a BT súlyát, ha „tűzoltói” szerepkörét az emberiességre apelláló felhívások elfogadására redukálják. A határozatot egyhangúlag fogadták el, hiszen százezrek sanyarú sorsának enyhítését célzó állásfoglalásról volt szó. Joggal mutatott rá azonban Jakov Malik, a Szovjetunió képviselője, hogy e határozat elfogadásának nem szabad elvonnia a BT figyelmét a ciprusi rendezés kulcsfontosságú problémáinak megoldására irányuló erőfeszítésekről. Ezzel a konstruktív felfogással, vagyis azzal, hogy a kiutat a nemzetközi feszültséget előidéző válságból az ENSZ égisze alatt kell keresni, szemben áll az Egyesült Államok és a NATO legszélsőségesebb köreinek a koncepciója. Eszerint a világszervezet elégedjék meg a „jóindulatú szemlélő” szerepével, bízza rá az ügyet az atlanti paktumra, vagyis gyakorlatilag bízza azokra a megoldást, akik a válságot kirobbantották. Annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben véresen bebizonyosodott ennek képtelensége. A Genfben két menetben folytatott görög—török—brit tárgyalások kudarcát a válság helyszíni elmérgesedése és nemzetközi elmélyítése követte. Ez pedig nyilvánvalóvá tette a ciprusi függetlenség londoni és zürichi egyezményeken alapuló hármas garanciarendszerének összeomlását. EBBŐL A ZSÁKUTCÁBÓL a legmegfelelőbb pillanatban mutatott kiutat a szovjet kormány állásfoglalása. Ez azt javasolja, hogy a válság megoldására hívjanak össze az ENSZ keretein belül nemzetközi konferenciát a két ciprusi közösség, Görögország, Törökország, a BT valamennyi tagállama, s esetleg az el nem kötelezett országok képviselőinek részvételével. S a szovjet diplomácia nem rejtette véka alá, milyen álláspontot képviselne e nemzetközi fórumon. Síkraszállna egy olyan nemzetközi garanciarendszer létrehozásáért, amely valóban hatékonyan biztosítaná egy ENSZ-tagállam, a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitását és területi egységét. S logikusan következik ebből, hogy a szigetország belső problémáinak rendezését magukra a cipriótákra kell bízni, minden külső beavatkozástól mentesen. CIPRUS FÜGGETLENSÉGE és az ott élő két nemzetiségű, de a szigetországot egyaránt hazájuknak tekintő cipriótáknak a megbékéléshez fűződő alapvető érdeke azonban az ügyben érdekelt NATO- hatalmak legkisebb gondja. Hiszen a válság kirobbantása éppen azt szolgálta, hogy ilyen vagy olyan formában, de bevonják a stratégiailag fontos szigetországot a paktum támaszpontrendszerébe. Görögországban és Cipruson, de másutt is, egyre erősödik az a meggyőződés, hogy a Pentagont és a CIA-t (vagyis végső soron a washingtoni kormányt) terheli a felelősség az el nem kötelezettségi politikát folytató Makariosz-kormány elleni puccs elindításáért. Nehéz is elképzelni, hogy az athéni katonai juntába szervesen beépült CIA nem tudott volna arról, mire készülnek az ezredesek. Ha pedig igen, s Washington elmulasztotta, hogy kellő eréllyel leintse őket, már ez is kimeríti a cinkosság fogalmát. Az amerikai diplomácia kétszínűségét szemlélteti, hogy „menet közben lovat váltott”, és a ciprusi vihar hullámaiban alámerülő athéni juntát veszni hagyván, a katonailag fölényesnek bizonyult Ankara oldalára pártolt. (Ebből táplálkozhat az a hajthatatlanság, amelyet a török fél a genfi tárgyalások idején tanúsított...). A dolgok azonban jócskán kicsúszhattak az amerikai diplomácia kezéből, mert Görögország kilépése a NATO katonai szervezetéből és török „szövetségesével” való viszonyának ilyen fokú elmérgeződése nyilvánvalóan nem szerepelt a ..válság eredeti forgatókönyvében”. Mindez kikezdte Henry Kissinger „csodadiplomata" hírnevét is. „Jószolgálatait” egyik fél sem akarja igénybe venni. A nyugati lapokban már nyíltan célozgatnak arra, hogy Ciprus „könnyen Kissinger Watergateügyének bizonyulhat”. Az amerikai külügyminiszter azzal alapozta meg a realisztikus diplomata jó hírét, hogy nem sikertelenül birkózott öröklött krízisek megoldásával. Újabban azonban mintha olyan válságok megoldásán is kellene már fáradoznia, amelyek előidézéséért reá is hárul a felelősség egy része ... AZ ATHÉNI KORMÁNY és a ciprusi görögök kedvezően fogadták a szovjet diplomácia javaslatát, hogy az ENSZ égisze alatt rendezett szélesebb körű nemzetközi konferencia tárgyalja meg a válságból való kibontakozás lehetőségét. Ankara ellenzi ezt, mert — némi joggal — abban bízik, hogy a szuronyaival átszabdalt Ciprus térképe csakis a NATO keretében rendezett tárgyalásokon biztosít erős adut számára. A görög féltől azonban nem lehet elvárni, hogy katonai nyomás alatt leüljön a tárgyalóasztalhoz. Ilyenformán egyelőre nem mutatkoznak a kibontakozás jelei a láthatáron. Csakhogy Európa egyik független államának a létét megkérdőjelező válság — mivel érzékenyen érinti a kontinens és a Közel- Kelet térségének békéjét és biztonságát — olyan probléma, amelynek megoldása feltétlenül egy szélesebb körű nemzetközi fórumra tartozik. A pálfi viktor Ciprusi válság \ H 1 ^ J / A kibontakozás késleltetése Nagy összegű NSZK-kölcsön Olaszországnak Befejeződtek Rumor és Schmidt megbeszélései (MTI) Szombaton több órás megbeszéléssel befejeződött az olasz—nyugatnémet kormányfői találkozó Rumor miniszterelnök és Schmidt kancellár között a Comói-tó partján. Schmidt délben elutazott Olaszországból. A kétnapos találkozón a felek gazdasági kérdéseket vitattak meg, különös tekintettel a súlyos olasz gazdasági helyzetre. Áttekintették a Közös Piac időszerű problémáit, az inflációt és egyéb nehézségeket, amelyek zavarokat okoznak a közös piaci gépezet működésében. Végül értékelték a külpolitikai helyzetet, az európai biztonsággal és a földközi-tengeri térséggel kapcsolatos kérdéseket. A kormányfői találkozó legkézzelfoghatóbb fejleménye: a nyugatnémet Bundesbank valutatartalékaiból kétmilliárd dollár összegű kölcsönt nyújt az Olasz Központi Banknak, amely összeg fedezetéül az olasz bank aranytartalékainak egy részét helyezi letétbe. A kölcsön az első konkrét alkalmazását jelenti annak az elvi megállapodásnak, amelyet a Tízek kötöttek a közelmúltban a hollandiai Zeistben, s amely a szabad piaci árhoz közeli értékelés alapján lehetővé teszi a központi bankok aranytartalékainak mozgósítását. A kölcsön időtartama kat év. Ha az olasz bank addig nem fizeti vissza a kétmilliárd dollárt, át kell engednie végleg a letétbe helyezett aranyat. A hatalmas összegű kölcsön a tavasszal felvett hasonló összegű amerikai kölcsönnel együtt jórészt fedezi Olaszország fizetési mérlegének idei hiányát. A két kormányfő nyilatkozata közli, hogy szó esett a főbb nemzetközi kérdésekről is. Az európai biztonság, a Földközi-tenger térségének fejleményei, és ezekkel kapcsolatban az Atlanti Szövetség helyzete állt itt előtérben. A szóvivők erről többet nem közöltek, de nyilvánvaló: Olaszországnak a NATO-stratégiában betöltött szerepéről, ennek valószínű növekedéséről tárgyalt a két kormányfő, miután Görögország kilépése folytán a NATO földközi-tengeri katonai stratégiája átértékelésre szorul. Az Északi Tárács külügyiiisszteri tanácskozása (TASZSZ) Reykjavíkban véget ért az Északi Tanács külügyminiszteri értekezlete. A kétnapos találkozóról kiadott közlemény szerint Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland — tehát a tanács tagállamai — fontos szakasznak tartják az európai biztonsági és együttműködési értekezletet az enyhülési folyamat továbbvitele szempontjából. A külügyminiszterek hangot adtak azon óhajuknak, hogy a konferencia harmadik szakaszát lehetőség szerint rövid időn belül, legfelsőbb szinten tartsák meg Helsinkiben. A közleményben a részvevők támogatják a Görögországban és Portugáliában végbement demokratikus változásokat, s kiemelik a portugál kormány azon lépéseinek jelentőségét, melyek a portugál gyarmatok szuverenitásának és függetlenségének helyreállítását célozzák. Az északi országok támogatni fogják Bissau- Guinea ENSZ-be való felvételét is. A külügyminiszterek aggodalmukat fejezték ki a chilei helyzet miatt, és követelték a rendszerrel szembenálló chileiek üldözésének beszüntetését. Ciprus kérdésében állást foglalva hangsúlyozták, hogy a válságot csak békés tárgyalások útján lehet megoldani. Chilei egyházi vezetők a junta terrorja ellen (UPI) Raul Silva Henriquez bíboros, Helmut Frenzl evangélikus és Vasquez del Valle metodista püspök, valamint Aigel Kreiman rabbi pénteken petíciót intézett a chilei juntához, és ebben azt követelte, hogy vessenek véget a rendkívüli állapotnak. A négy egyházi vezető ezenfelül amnesztiát követelt valamennyi bebörtönzött számára, akit politikai vagy társadalmi okok miatt tartanak fogva. A brit kommunisták felhívása (MTI) A tízmilliós brit szakszervezeti mozgalom hétfőn kezdődő brightoni országos kongresszusa előtt a brit kommunisták felszólították a TUC-t: ne kovácsoljon ki olyan paktumot a pénzügyi élet vezetőivel, amely bérkorlátozáson, az életszínvonal befagyasztásán vagy csökkentésén alapul, és újabb terheket hárít a dolgozókra. A hét végén Nagy-Britannia Kommunista Pártja röpiratot adott ki, amelyben rámutat: az ország 100 legnagyobb vállalata ellenőrzi a brit gyáriparnak több mint a felét. Ezek magva 20 multimilliomos vállalkozás, amely tavaly másfél milliárd font profitot könyvelt el, ötven százalékkal többet az előző évinél. A monopóliumok profitjának megnyirbálásán, az árak befagyasztásán a fegyverkezés csökkentésén a legnagyobb vállalatok államosításán át vezet az út Nagy- Britannia gazdasági nehézségeitől a talpraállás felé — hangoztatják a kommunisták. Dr. Raúl Roa életrajza Dr. Raúl Roa, a Kubai Köztársaság külügyminisztere 1909. április 18-án született Havannában. Az ottani egyetemen közjogi és polgári jogi doktorátust szerzett. A havannai egyetem közjogi és társadalomtudományi fakultásán történelemprofesszor és a fakultás igazgatója vett, társadalomtant és társadalomfilozófiát oktatott. Diákéveitől kezdve tevékenyen részt vett a kubai népnek a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott forradalmi harcában. Machado és Batista diktatúrái alatt üldözték, bebörtönözték, száműzték. A forradalmi kormánynak nagykövete volt az Amerikai Államok Szervezeténél. 1959-től a forradalmi kormány külügyminisztere. Tagja a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának. Dr. Raúl Roa széles körű tudományos és irodalmi tevékenységet fejt ki. Irodalmi munkásságában elsősorban esszéíró, szinte valamennyi jelentős kubai témáról írt. Cikkeinek, tanulmányainak gyűjteménye felöleli az irodalom, a filozófia, a szociológia és a politika számos területét. A folyóiratokban közölt nagyszámú cikk, kritika, esszé mellett több kubai költő kötetét rendezte sajtó alá. A kubai külügyminiszter tárgyalásai Svájcban A kubai külügyminiszter pénteken Bernben Pierre Gräber svájci külügyminiszterrel tárgyalt. Az eszmecsere középpontjában nemzetközi és kétoldalú kérdések álltak.