Magyar Hírlap, 1975. február (8. évfolyam, 32-59. szám)

1975-02-01 / 32. szám

Megjelenik­ a hét minden nap­ján, a hétfői szám vasárnap esti kiadásban is. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 1393. Pf. 305. Budapest VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta. 8. ÉVFOLYAM, 3­2. SZÁM M­eg m MELLÉKLET M­agyar Hírlap MELLÉKLETTEL: ÁRA 1 FORINT Havi előfizetési díj heti 6 napra 20,— Ft, 7 napra 25,— Ft. Előfizethető a lapkézbesí­­tőknél, postahivatalokban és a posta hírlapüzleteiben. Kül­földön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Válla­lat. (H-1389 Bp., Postafiók, 149.) kirendeltségei és bizo­mányosai terjesztik. POLITIKAI NAPILAP 197­5. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Mezőgazdasági­ könyvhónap Február nálunk immár tizennyolcadik éve a mezőgazdasági szakkönyv hónap­ja. A február elsejei ünnepélyes meg­nyitás mindig az ország más és más - rendszerint valamiért nevezetes — vá­rosában történik. Ma a kilencszázadik évében járó Szolnokon hirdetik meg az élelmiszer-gazdaság szakismereteit kí­náló könyvek és folyóiratok huszonnyolc napos seregszemléjét. Az országszerte megrendezett kiállí­tások, ankétok, előadások minden bi­zonnyal sok tízezer szakember érdeklő­dését elevenítik - vagy éppen ébresztik­­ fel, és az is valószínű, hogy az erre az alkalomra kiadott negyvenkétféle szakkönyv több százezer példánya kel majd el. Mert mint minden ilyen akció, a mezőgazdasági könyvhónap is könyv­vásár. Kiemelt alkalom arra, hogy az egyén vagy a közösség megszerezze a hiányzó szakkönyvet. Alkalom ez a hónap arra is, hogy mérleget készítsenek az elmúlt év és az elmúlt évek tapasztalatairól a szak­­irodalom „termelői­”, közvetítői és a szakirodalom használói is. És tegyük hozzá: ez a mérleg egyre pozitívabb. Évről évre meggyőzőbb, statisztikai ada­tokkal bizonyított elemzéseket olvasha­tunk ugyanis arról, hogy egy-egy élel­miszer-gazdasági üzem termelési ered­ményei és az üzem könyvtárának nagy­sága, olvasottsága között egyértelmű az összefüggés. Ez a felismerés tükröződik és szinte gyűrűzik tovább a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyik nem­rég megfogalmazott állásfoglalásában is, amit érdemes szó szerint idézni: „Az élelmiszer- és fagazdasági dol­gozók szakirodalmi ellátásának fokozá­sa érdekében az üzemek vezetői tekint­sék a szakirodalom termékeit termelő­­eszköznek Ennek megfelelően a szak­lapokat és szakkönyveket - mint bár­mely más termelőeszközt - tartós vagy végleges használatra adják át a szak­embereknek, az üzem, a gazdaság dol­gozóinak." A könyv, a szakirodalom helyének, szerepének ilyen újszerű és tényszerű megfogalmazása különösen hangsúlyos most, a könyvhónap kapcsán. Mert a szakkönyv — és általában a könyvtári könyv - a közfelfogásban, de a való­ságban is, eszmei értéke mellett konk­rét leltári értéket képvisel; ez utóbbi a főkönyvelők rubrikáiba szorítva, gyakran akadályozhatja a szakirodalom infor­mációinak gyors áramlását. A minisz­térium állásfoglalása nagyban elősegíti, hogy a szakirodalom­­ egyébként is áttételes hatása akadálytalanabbul és ezért gyorsabban is érvényesüljön. De a most következő huszonnyolc napban mindezeken túl rejlik még egy igen fontos lehetőség. A mezőgazda­sági könyvhónap eseményei ugyanis a szakembereket becsalogatják — az év más hónapjainál gyakrabban — a köny­vesboltokba; a kiállítások igen sok, ed­dig zömében csak szakirodalmat olvasó embert vonzanak a községi, városi vagy megyei könyvtárakba, ahol a szakköny­vek mellett akarva-akaratlanul, m­ás könyvekbe is belebotlanak. Ezek a „ta­lálkozások” talán hozzájárulnak ahhoz, hogy a szaktudást kiteljesítő mezőgaz­dasági könyvhónap egy kicsit a könyv hónapjává, az embert egyre teljesebbé tevő alkalommá is bővüljön. Tovább tvűlnek gazdasági kapcsolataink Magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Nyikolaj Patolicsev és dr. Bíró József nyilatkozata Ünnepélyes külsőségek között írták alá pénteken délután Moszkvában Magyaror­szág és a Szovjetunió 1975. évi árucsere­­forgalmi jegyzőkönyvét, amely kereske­delmi forgalmunk újabb jelentékeny bő­vítését helyezi kilátásba ebben az évben. A szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházában Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és dr. Bíró József, hazánk külkereskedelmi mi­nisztere látta el kézjegyével a kölcsönös áruszállításokról szóló vaskos okmányt, amelynek alapján országaink 1975-ben minden eddiginél nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le egymással. Az aláírásnál a két külkereskedelmi minisz­térium vezető munkatársain és szakér­tőin kívül ott volt Vlagyimir Pavlov bu­dapesti szovjet nagykövet, Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete, Kadala Miklós, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője és számos más meghívott vendég. A jegyzőkönyv aláírását követően nyi­latkozatot tett Nyikolaj Patolicsev szov­jet külkereskedelmi miniszter. A jegy­zőkönyv aláírásával — mondotta —, nagy és fontos munka fejeződött be. 1975-ben, a most folyó ötéves terv befeje­ző évében a két, ország a kölcsönös szál­lítások növelését irányozza elő. A keres­kedelmi forgalom a jegyzőkönyv értel­mében 8,3 százalékkal növekszik 1974- hez képest, értéke pedig meghaladja a két és negyed milliárd rubelt. Az elmúlt évek tapasztalataiból ítélve azonban a két ország külkereskedelmi vállalatai tovább keresik majd a forgalom bővíté­sének lehetőségeit év közben is, és ennek a jó hagyománynak a figyelembevételé­vel teljes biztonsággal elmondhatjuk, hogy a tényleges kölcsönös szállítások mértéke öt év alatt csaknem egymilliárd rubellel lesz több, mint amennyit az 1971—1975. évi hosszú lejáratú megálla­podás előirányzott. Patolicsev a továbbiakban rámutatott: köztudott dolog, milyen nagy jelentőségű manapság bármely ország számára üze­meinek fűtőanyag- és nyersanyagellátá­sa. A most aláírt jegyzőkönyv értelmé­ben idén Magyarország ezekből a ter­mékekből jelentős mennyiséget kap a Szovjetunióból. Egyebek között 6 millió tonna olajat, mintegy 650 ezer tonna olajterméket, 4,2 milliárd kilowattóra villamos energiát, 750 ezer tonna kokszot, 2,2 millió tonna vasércet (ferrotartalom­­ban kifejezve), 550 ezer tonna hengerelt­árut, 240 ezer tonna nyersvasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer tonna rezet, 120 ezer tonna alumíniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 millió köbméter faanyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot. A szovjet miniszter ezt követően rész­letesen ismertette azoknak az árufélesé­geknek a listáját, amelyek szállításával hazánk járul hozzá 1975-ben a szovjet népgazdaság fejlesztéséhez és a szovjet lakosság fogyasztási cikk-szükségleteinek teljesebb kielégítéséhez. Az 1975-ös év — folytatta Patolicsev — az ötéves terv befejező éve, s attól, hogy ebben az évben országaink hogyan telje­sítik egymással szemben vállalt kötele­zettségeiket, bizonyos mértékben a követ­kező ötéves terv perspektívái is függenek. Együttműködésünk egyre sokoldalúbb jelleget ölt Az együttes tevékenység leg­fontosabb területeinek egyike jelenleg a két ország népgazdasági terveinek koor­dinálása, amelyet a tervhivatalok a kül­kereskedelmi szervek közreműködésével (Folytatása a 7. oldalon) /1 Gyorsan nő a belkereskedelmi forgalom Huszár István felszólalása - Szurdi István beszéde A negyedik ötéves terv eddigi belkeres­kedelmi eredményeiről és az idei felada­tokról tartottak országos értekezletet teg­nap a MOM művelődési központjában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Huszár István miniszterelnök-helyettes. Szundi István belkereskedelmi minisz­ter bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a X. kongresszusnak az áruellátásra vonatkozó határozatát és a negyedik öt­éves terv előirányzatát teljesíti a belke­reskedelem. A kiskereskedelmi áruforga­lom meghaladja a negyedik ötéves terv­időszakra előírt értéket, bővülési üteme évente felülmúlja a 6 százalékot. Az el­múlt évi terv a kiskereskedelmi forga­lom 8,6 százalékos növekedésével számol, ezzel szemben az emelkedés folyó áron számítva 11,4, változatlan áron pedig 9,3 százalékos volt. A tavalyi nagyobb for­­galmat elsősorban az okozta, hogy a ter­vezettnél nagyobb ütemben nőtt a lakos­ság pénzbevétele, s a kereskedelem kielé­gítette a vártnál lényegesen nagyobb ke­resletet. A jelenlegi tervidőszak eddig el­telt négy esztendeje alatt a kiskereske­delmi forgalom mind az előző évihez, mind a tervezetthez képest tavaly nőtt a legnagyobb mértékben. A vállalatok idei üzletpolitikájáról szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy ki kell egészíteni a jelenlegi készleteket. Cél az, hogy a megrendelések nagysága mindenütt megfeleljen a biztonságos el­látás követelményeinek. Az ipari termé­kek beszerzési lehetősége — néhány ter­mék kivételével — az idén nem romlik, sőt javul. A már megkötött szerződések arról tanúskodnak, hogy 1975-ben a ko­rábbinál jobb a termelők szállítási kész­sége is. Az­ import részaránya a kiskereskede­lemben az utóbbi öt esztendőben évente (Folytatása a 7. oldalon) Külügyminiszter-helyettesek tanácskozása Moszkvában (MTI) Moszkvában január 29—30-án megtartották a Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszter-helyetteseinek ta­nácskozását, amelyen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről Andon Trajkov, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság részéről Frantisek Krajchc, a Lengyel Népköztársaság részéről Stanis­law Trepczynski, a Magyar Népköztársa­ság részéről Marjai József, a Német De­mokratikus Köztársaság részéről Herbert Krolikowski, a Román Szocialista Köz­társaság részéről Cornel Pacoste, a Szovjetunió részéről Nyikolaj Szogyionov. A tanácskozás munkájában részt vett Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Tesüle­­tének főtitkára. A tanácskozáson, amely a gyümölcsö­ző együttműködés, a testvéri barátság és kölcsönös megértés légkörében zajlott le, véleménycserére került sor egyes, köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdé­sekről. IPU-KONFERENCIA BELGRÁDBAN (MTI, TASZSZ) Pénteken Belgrádban megkezdte tanács­kozását az Interparlamentáris Uniónak az európai együttmű­ködéssel és biztonsággal fog­lalkozó II. konferenciája, amelyen 25 európai ország, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada parlamenti cso­portjainak képviselői vesznek részt. A konferencián részt ve­vő magyar küldöttséget Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának el­nöke vezeti. A nemzetközi fó­rum fő feladata az, hogy elő­segítse az európai biztonság és együttműködés kérdésével foglalkozó tanácskozás máso­dik szakaszának mielőbbi be­fejezését és a zárószakasz leg­magasabb szinten a közeljö­vőben történő megtartását. A konferencia M. G. S. Chillonnak, az Interparlamen­táris Unió elnökének megnyi­tó szavaival kezdődött, majd ismertették Tito jugoszláv ál­lamfőnek és Waldheim ENSZ- főtitkárnak a konferenciához intézett üdvözletét Az ünne­pélyes megnyitó után a kon­ferencia, az általános vitával, megkezdte érdemi munkáját. Átalakították A FRANCIA KABINETET (AFP, AP, UPI) Valéry Giscard d’Estaing francia köz­társasági elnök pénteken át­alakította a kormányt. A ka­binetben történt változásokról Giscard d’Estaing és Jacques Chirac miniszterelnök pénte­ki másfél órás eszmecseréje után tájékoztattak. Az állam­fő menesztette az ország ed­digi hadügyminiszterét, vala­mint posta- és távközlésügyi államtikárát. Jacques Soufflet, a menesztett hadügyminiszter az utóbbi időben mind a kor­mány, mind pedig magas ran­gú katonatisztek támadásai­nak kereszttüzébe került, mert nem lépett fel kellő eréllyel, a hadseregen belüli rossz élet­­körülmények ellen tiltakozó katonákkal szembeni A DÁN KORMÁNYVÁLSÁG MEGOLDÁSÁÉRT (DPA, UPI) A dán parla­mentben képviselt tíz párt kö­zül hatnak a képviselői pén­teken tárgyalásokat folytattak Kari Skyttével, a parlament elnökével, a Paul Hartling ki­sebbségi kormányának lemon­dását követő kormányválság megoldásának lehetőségéről. A megbeszélésen részt vevő pár­tok, amelyek a Folketing 179 mandátuma közül összesen 152-őt birtokolnak, többségi kormánykoalíció létrehozása mellett szálltak síkra. SPANYOLORSZÁGI SZTRÁJKOK (TASZSZ) Spanyol­országba­n fokozódik a sztrájkmozgalom: csupán az elmúlt év decem­berében több mint félmillió ember szüntette be a munkát, noha az érvényben lévő tör­vények értelmében a sztrájk bűnténynek számít. Az új év kezdetén ez folytatódott. Ezen a héten Biscaya tartomány­ban mintegy nyolcezer mun­kás sztrájkolt. A munkabe­szüntetések fő oka az infláció példátlan növekedése. A Mun­do című lap adatai szerint a megélhetési költségek 1974- ben legkevesebb 18 százalék­kal növekedtek. A munkanél­küliség az utóbbi harminc év­ben a legmagasabb szintet ér­ „HÉJAK" AZ ATOM SOROMPÓ ELLEN (MTI) A hatalmon levő Li­berális Demokrata Pártban akció indult az atomsorompó­­egyezmény ratifikálásának megakadályozására. Miki Ta­­keo miniszterelnök és Mijaza­­va Kiicsi külügyminiszter nyilvánosan elkötelezte magát a Japán által 1970-ben aláírt egyezmény parlamenti ratifi­kálása mellett. A Liberális Demok­rata Párt „héjái” azon­ban igyekeznek megakadá­lyozni az atomsorompó-egyez­­mény törvényesítését. A kon­zervatív párt védelmi ügyek­kel foglalkozó kutató tanácsa pénteki ülésén arra a konklú­zióra jutott, hogy ,,nem érett meg, az idő az atomsorompó­­egyezmény ratifikálására”. A NAP HÍREIBŐL

Next