Magyar Hírlap, 1975. február (8. évfolyam, 32-59. szám)
1975-02-01 / 32. szám
2 1975. FEBRUÁR 1. SZOMBAT NEMZETKÖZI POLITIKAI KTMagybr Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL __________________—___. . . :U', ' ■ „........ __. Az USA című szovjet folyóirat f 111 A februári számában cikket közöl I il I I r az amerikai—kínai kapcsolatok egyes vonatkozásairól. Megálllapítják: az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok javításának — figyelembevéve ezeknek a kapcsolatoknak a világ politikai térképén elfoglalt helyét és azt a tényt, hogy majdnem egy negyed századig az éles konfrontáció jellemezte őket — komoly, pozitív jelentősége lehetne regionális és világméretekben egyaránt. Az utóbbi két-három év eseményeinek menete azonban azt mutatta, hogy az amerikai—kínai viszony normalizálódása nem ezzel tűnik ki. Szembeötlő hogy a KNK kormánya az Egyesült Államokhoz való közeledést célzó erőfeszítéseit összekapcsolja a Szovjetunióval való konfrontáció kiélezésével, beleértve csapatok összevonását a kínai—szovjet határon, az amerikai—szovjet kapcsolatok normalizálásának zavarására irányuló kísérleteket, valamint a nemzetközi antikommunista erők Szovjetunió elleni mozgósításának folytatását. A szovjet folyóirat rámutat, hogy a kínai fél a kapcsolatok rendezésénél magának akarja fenntartani, a kezdeményezést a kapcsolatok mértékének és jellegének meghatározásakor. Megkísérli megszerezni az amerikai közvélemény támogatását Peking rakéta-nukleáris potenciáljának megteremtéséhez, a szomszédaival szemben támasztott területi követelései „megalapozottságának” elismeréséhez. A maoisták ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához az „északi fenyegetés” hírhedt tézisét használják fel, amely a pekingi külpolitikai propaganda egyik központi tétele. Az utóbbi években a Kínai Népköztársaságban járt amerikaiak szerint a „szovjet fenyegetés” a kínai hivatalos személyiségekkel folytatott beszélgetések állandó visszatérő témája volt. ■M —‘ fl| M ma mp A lap New Yrtrk-i Baws fi *5 tudósítója pénteki ihfmMf s‘zhk^eSartt: t ttokban növekszik a világban végbemenő pozitív folyamatok támogatóinak tábora. A lakosság legkülönbözőbb rétegeinek képviselői Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford vlagyivosztoki találkozójának eredményeiben annak megerősítését látják, hogy a felek ragaszkodnak a nemzetközi feszültség enyhítésének irányvonalához, a békés együttműködés biztosítására törekszenek. Az amerikai kormánynak azt az állásfoglalását, hogy a Szovjetunióval való kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok rendezését továbbra is a két ország kapcsolatai általános javítása fontos elemének tekinti, az amerikai közvélemény széles rétegei osztják és támogatják, mindenekelőtt az üzleti körök. A Pravda tudósítója a továbbiakban rámutat: az egészséges tendenciákkal makacsul szembeszálló, befolyásos erőket nem országos, hanem személyes célok, szűk politikai érdekek vezérlik. Elítélendő manővereik fő célpontjává az 1972-es szovjet—amerikai kereskedelmi megállapodást választották, és a realitás érzékétől messzire rugaszkodva durva kísérletet tettek arra, hogy beavatkozzanak a Szovjetunió belügyeibe. A Szovjetunió elvszerű álláspontja nemcsak a politikai intrikusokat leplezte le, hanem elgondolkodásra késztetett sok olyan személyt is, akiket befolyásuk alá tudtak vonni. rv • fiát ■■ Ous Hall, az Egye-I PK 11V W Cí r I fi sitit Államok Kann"',Imunista Pártjának főtitkára a párt lapjában meztelent cikkében felhívja a figyelmet az imperialista,militarista erők aktivizálódására az Egyesült Államokban. Emlékeztet arra, hogy az utóbbi időben Washington fenyegetéseket intéz az arab országok címére. Ezzel egyidejűleg terveket szövögetnek az Egyesült Államok délkelet-ázsiai beavatkozásának fokozására, és a Pentagonban nem zárják ki egy új háború lehetőségét a világnak ebben a térségében. A kongresszus „héjái” meghiúsították az 1972-es szovjet,amerikai kereskedelmi egyezmény életbeléptetését. Gus Hall ezt cikkében úgy értékeli, mint a hidegháború korszakához történő visszatérésre tett kísérletet, s felhívással fordul az Egyesült Államok összes békeszerető erőihez: fokozzák erőfeszítéseiket, hogy meghátrálásra kényszerítsék az imperialistabarát erőket, meghiúsítsák szándékaikat. 1974 AZ AKCIÓK ÉVE VOLT — mondják Jugoszláviában. Ekkor emelkedett törvényerőre az új szövetségi alkotmány, valamint a köztársaságok alkotmányai, megtartották a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének korszakos jelentőségű X. kongresszusát, az egyes köztársaságok, tartományok JKSZ-kongres- szusait követően. 1975 viszont: az alkotmányban foglalt és a kongresszusi határozatokban rögzített feladatok megvalósításának éve. Az évnek tehát fordulatot kell hoznia mind a politikai szervezet átalakításában, mind a gazdaság szilárdságának megteremtésében. A Kommunisták Szövetsége vezető szervei, szervezetei és minden tagja felelős azért, hogy mindez a lehető leggyorsabban megvalósuljon — így foglalható össze röviden a jugoszláv értékelés. A JKSZ szerepének, helyének meghatározásakor emlékeztetnünk kell rá: néhány évvel ezelőtt sok híve volt annak a nézetnek, hogy a JKSZ-nek csupán elvipolitikai kérdésekkel kell foglalkoznia, s a termelés, a gazdaság, az irányítás konkrét ügyei a társadalom egyéb szerveire tartoznak. E tekintetben is fordulatot hozott 1974. Belgrád új negyedében, a JKSZ KB székházában Sztavko Filips, a központi bizottság fejlesztési osztályának vezetője is abból indult ki, hogy 1974 gyümölcsöző év volt, sikeresen vezette be a szocialista fejlődés új szakaszát. Az alkotmányok tervezetéről, a kongresszusok téziseiről folytatott országos vita szinte népszavazásnak is beillik — mondta. A JKSZ X. kongresszusán elfogadott határozatok a társadalom legjelentősebb szektorainak fejlődési irányát szabják meg. A legfontosabb: a munkásosztály vezető szerepének érvényesítése minden téren, s ami ezzel szorosan összefügg, most a változott jogrend tényleges, jó működését kell segíteni. A PÁRTSZERVEZETEKNek — mondta Sz. Filipi — az általános elveket a helyi körülményekrekell alkalmazniuk. Ennek első feltétele, hogy mindenütt létrehozzák a termelési rendszer egységeihez szorosan kapcsolódó alapszerveket, s ezek a munkahelyen felvetődő minden időszerű kérdésben hallassák hangjukat. Olyanokban is, amelyekkel korábban nemigen foglalkoztak: a termelés, a beruházás, a jövedelemmegosztás és a káderkiválasztás kérdéseiben is. (Korábban az alapszervezetek főként lakóterületi rendszerben működtek, s ilyen kapcsolat kialakulása már csak ezért sem volt megvalósítható.) A kongresszus előkészítésének időszakában azóta is igen sok új alapszervezet alakult, és jelentősen nőtt a JKSZ tagjainak száma. 1973-ban 100 ezer új tagot vettek föl, 1974 első felében 90 ezret. Az új tagok 40 százaléka közvetlenül részt vesz a termelésben, 75 százalékuk 27 éven aluli. Most a régi és az új tagok aktivitásának fokozására kell törekedni, arra, hogy mindenki elmondhassa és el is mondja véleményét — tette hozzá a KB osztályvezetője, majd hangsúlyozta: nagy gondot kell fordítani az 1974 végén 1,1 milliót számláló tagság ideológiai-politikai képzésére. Az átalakuló jugoszláv társadalmi-politikai életben növekszik a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a szakszervezetek szerepe is, amelyek szintén 1974-ben tartották meg kongresszusukat. Az ország előtt álló gazdasági feladatokkal a JKSZ Központi Bizottsága az utóbbi hónapokban több ülésen is foglalkozott — folytatta Sztavko Filips. — A fő probléma az infláció, amelyet Nyugatról „importál” Jugoszlávia. Noha az olaj- és a nyersanyagárak emelkedtek, az ország olaj- és nyersanyag-behozatala tovább nőtt, s emiatt romlott a pénzügyi mérleg. A helyzeten javítandó, fejlesztik a nyersanyag- és energiatermelést, így csökkenteni lehet az importot — ehhez azonban növelni kell a beruházásokat, ami fokozott takarékosságot követel az élet minden területén, s a meglevő kapacitások sokkal jobb kihasználását. A JKSZ alapszervezeteinek, valamint a szakszervezeteknek ezzel is foglalkozniuk kell. Ezért is fontos, hogy a közvetlen termelők aránya növekedjék a JKSZ- ben, a vezetésben. Most dolgoznak a stabilizálást előlkészítő 1975-ös év, és az 1980-ig, illetve 1985-ig tartó időszak átfogó gazdaságpolitikai tervén. Ezek megvalósítása révén biztosítják a gazdaság kiegyensúlyozott, gyors fejlesztését. A BOSZNIAI FŐVÁROS, Szarajevó Kljucs harisnyagyárának párttitkárával, Szulejman Bataloviccsal ugyanezekről a dolgokról esett szó. A titkár — egyébként gépész — elmondta: három üzemrészükben 1300-an dolgoznak, 80 százalékuk nő. A három üzemegységben ma már három pártalapszervezet működik, az elmúlt néhány hónap alatt a JKSZ ötven új taggal gyarapodott. A kongreszszus óta nagyobb figyelmet fordítanak a termelésre, a vitákban többen szólnak hozzá, nőtt a fegyelem, a gondosság, a felelősség. „A kongresszus óta úgy érzik a munkások, hogy rájuk irányították a fényszórót” — mondta Batalovics. A kérdésre: ennyi nő mellett miért férfi a JKSZ-titkár, azt válaszolta: — A szakszervezet és a munkástanács vezetője, meg az igazgató — nő. Én még így is kisebbségben vagyok — s hozzáteszi: — Tudja, én muzulmán vagyok. Van a vezetésben szerb, horvát — kell egy muzulmán boszniai is. A VAJDASÁGI SREMSKA MITROVI CÁN a Milan Sztepanovics-Matroz nevét viselő papírgyár tízéves. A JKSZ-nek és a szakszervezetnek, valamint az ifjúsági szövetségnek hat-hat alapszervezete működik, a hat technológiai részlegnek megfelelően, a korábbi egy-egy, közös alapszerv helyett. Erről beszél Rade Pilipovity, a cellulózegység JKSZ-alapszervezetének titkára. Mióta az üzemegységeknek megfelelő szervezetekben dolgoznak — több is, jobb is a munka. A papírgyár 1400 dolgozójából 400 a párttag. A cellulóz alapszervben 1974-ben 13 új tagot vettek fel, ez 20 százalékos növekedésnek felel meg. Az érdeklődés — mondja — már a X. kongresszus előtt megélénkült, mert sok dolgot tisztáztunk. Akik azelőtt húzódoztak, szívesen aktivizálódtak, amikor látták, sok múlik mindnyájunkon. Az alapszervezet félévenként vizsgálja a munkafolyamatokat, a pénzügyi tervet. Ha kiesés, lemaradás mutatkozik, a taggyűlés döntése alapján az illetékesekhez fordulnak intézkedés végett. Döntést, persze, nem hozhatnak — de eddig mindig meghallgatták szavukat. Emellett segítik az önképzést. A politikai oktatás a városi népegyetemen, gyári előadásokon folyik, képzett előadók látogatják őket. Foglalkoznak kádermunkával is: mindig megkérdezik véleményüket, ha például új művezetőt kell kinevezni, bár ebben sincs döntési joguk. S mind gyakoribb, hogy az alapszervezet álláspontját mint testületét képviselik a JKSZ-tagok a gyűléseken. Vladimir Repar, a gyári szakszervezeti értekezlet elnöke mindezt azzal egészíti ki, hogy a szakszervezet hatásköre, kötelezettsége is jelentősen megnőtt. Anyagi eszközökkel nem rendelkezik, de javasol, kifogásol, sőt, néha követel is a dolgozók érdekében, Így vívta ki például az üzemi ebédlő korszerűsítését, bővítését. Hozzászólnak a lakáselosztáshoz, a jövedelmek alakulásához. S új dolog a munkásellenőrző bizottság, amelynek joga és kötelessége, hogy korlátozás nélkül vizsgáljon a gyár életével kapcsolatos minden ügyet, így a vezetést is ellenőrzi, de csak a dolgozók gyűlésének felelős. Megállapításait ott ismerteti, s tagjai csak közvetlen termelők lehetnek. A papírgyár politikai életének e kát vezetője az üzem születése óta itt dolgozik. Büszkélkednek eredményeikkel — látszik: magukénak érzik. De így van ezzel a többség: fluktuáció szinte nincs is. A dolgozók itt nyertek szakképzést, s nem hagyják el a helyet, ahová akkor kerültek be, fiatalon, amikor „A Matróz" — ahogyan üzemüket emlegetik — még csak az első lépéseket tette. Az országos politika is arra irányul, hogy minél többen érezzék sajátjuknak a műhelyt, a gyárat — az egész országot. Molnár S. Edit Jugoszláviai jegyzetekW Változások a Kommunisták Szövetségében KUDARCCAL VÉGZŐDTEK az előzetes megbeszélések Hollandia és Suriname képviselői között a dél-amerikai holland „tengerentúli terület” függetlenségének előkészítéséről. A BELGA HADÜGYMINISZTÉRIUM cáfolta a hírt, hogy Belgium egyoldalú döntéssel a francia Mirage—F—1 tíusú harci repülőgépek megvásárlása mellett foglalt volna állást. .. AZ ECUADORI PARTI ŐRSÉG hajói csütörtökön újabb amerikai halászhajót tartóztattak fel, amely engedély nélkül halászott Ecuador 200 tengeri mérföldes felségvizeinek határain belül. Lengyel vezetők levele vállalati közösségekhez Márkus Gyula, az MTI varsói tudósítója jelenti: Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök közös levelet küldött az ország több száz ipari, építőipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi és szolgáltató vállalatának kollektívájához. A lengyel vezetők levelükben megköszönik a dolgozók legutóbbi években végzett eredményes, jó munkáját, s kérik, hogy az idén tegyenek újabb erőfeszítéseket a kitűzött tervfeladatok maradéktalan teljesítése és túlszárnyalása érdekében. A levelek konkrétak. Gierek és Jaroszewicz minden egyes vállalat dolgozóitól pontosan meghatározott célkitűzés végrehajtását kéri. A leveleknek van egy közös vonásuk is. Hangoztatják, hogy alapvető, általános feladat a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a termelékenység emelése, a szervezés és a minőség további javítása. A tervfeladatok túlszárnyalására csak a fűtő- és nyersanyagok, valamint a közszükségleti cikkek és az exportra kerülő áruk termelésénél törekszenek. A lengyel párt- és állami vezetők a legutóbbi években már többször fordultak hasonló felhívásokkal az ország dolgozóihoz. , —f l\ 1 \ -~n ^n a ------------------------------------W ]STYW írt Vita a két német államról a Bundestagban " . Bochkor Jenő, az MTI bonni tudósítója jelenti: Schmidt kancellár kormánynyilatkozatáról csak pénteken fejezte bie vitáját a szövetségi gyűlés. A parlament ülése csütörtökön a késő éjszakai órákban fejeződött be, és pénteken reggel Abelein ellenzéki képviselő felszólalásával folytatódott. A kereszténydemokrata honatya azt kérte számon a kormánytól, hogy miért nem vitt a két német állam alapszerződése közelebb a „nemzeti egység” helyreállításához. A kormány elhanyagolja Nyugat-Berlin támogatását is — vádaskodott. Ugyanezt a vonalat vitte tovább Wohlrabe CDU-képviselő is. Herbert Wehner, a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának elnöke megállapította, hogy az ellenzéknek fogalma sincs fontos kérdések politikai kezeléséről és csupán olcsó vádaskodásokra szorítkozik. A vitában másodszor is felszólaló Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter „versenyre” hívta ki az ellenzéket. Felszólította a CDU—CSU-t: ötletekkel, kezdeményezésekkel abban vetélkedjék a kormánnyal, hogy miként vehetné ki az NSZK jobban a részét a nemzetközi enyhülés megszilárdítására irányuló erőfeszítésekből. (AFP) A bonni Bundestag csütörtökön este közfelkiáltással elfogadta a háborús bűnösök büntetőjogi felelősségre vonásáról szóló 1971. évi francia—nyugatnémet megállapodás ratifikálására vonatkozó törvényt. Ennek értelmében nyugatnémet bíróságok felelősségre vonhatják mindazokat a háborús bűnösöket, akiket Franciaországban távollétükben ítéltek el, és akik az NSZK-ban mindeddig kibújtak a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A ratifikációs törvényre szavaztak az SPD és az FDP képviselői, ellene foglaltak állást az ellenzék tagjai, a CDU—CSU-képviselők. . __, _ _____________,TLA "! I / D vy 'n Az Indiai KP kongresszusának határozatai (TASZSZ) Az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusa több határozatot fogadott el fontos nemzetközi kérdésekről, egyebek közt a portugál fordulatról, a chilei néppel vállalt szolidaritásról, a közel-keleti és az indokínai helyzetről. A kongresszus elítélte az imperialista katonai támaszpontok létesítését az Indiai-óceán térségében, és üdvözölte a Szovjetunió következetes álláspontját, amely a térségnek békeövezetté történő átalakítását célozza. A kongresszus ülései közötti szünetben sajtóértekezletet tartott L. A. Dange, a párt országos tanácsának elnöke. A kommunista párt konkrét programot javasol az országban uralkodó korrupció felszámolására. Ennek első lépését jelentené a közfogyasztási cikkeket gyártó ágazatok államosítása. A párt elnöke rámutatott, hogy azokban az indiai államokban, ahol az ehhez szükséges feltételek kialakultak, létre lehetne hozni a baloldali és demokratikus erők korzrtányát, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Kerala államban a Nemzeti Kongresszus, a kommunista párt és más demokratikus pártok képviselőinek részvételével megvalósult.