Magyar Hírlap, 1975. március (8. évfolyam, 60-89. szám)

1975-03-01 / 60. szám

Megjelenik a Hét minden nap- HA ||p| m­m MELLÉKLETTEL: ÁRA 1 FORINT jön, a hétfői szám vasárnap H­AH fH fH JT Havi .a fizetési df| heti 6 est) kiadásban is. Kiadja a fijfin |||gjf egga ,Mt mm msm mmm* HH HI M M K8M ,gesat napra 20,- Ft, 7 napra 25,­Lapkiado Vállalat. Szerkesztő- jmm jjjgg |§S §S ||||| VB BYI || §Pf|| §|| 18111 §9|gK Ft. Előfizethető a lapkezdesi­seg es kiadóhivatal: 1393. P*. Hgaa KjtB­­SB fjfi HM A3 B bB|BA EgS B H B MA pEj B töknél, postahivatalokban es 305. Budapest VII., Lenin körút HI tUzuj mBBH |||| ||||§g 111 |P|||| a posta hírlapüzleteiben. KOI -9-11. A szerkesztőség és a PPfl§R Pl «fi §£H| Hf IB HbBF EM fii BAfiP 11 18§| Földön a Kultúra Könyv és kiadóhivatal teleronszo.noi: f|5 WS Ifi il il S fii Ilffk ül ill |É Ilii li M ifi (fi Hírlap Külkereskedelmi Válla-IT!vili IHll Hilt LHI sää 197­5. MÁRCIUS 1. SZOMBAT­­. ÉVFOLYA­M, 60. SZ A­M _______________POLITIKAI NAPILAP ______________ T, Thalia a romokon. „Végre megint színház. Az első szín­házi előadás a felszabadított Budapes­ten. A hosszú tetszhalálból kelő eleven élet. Mély és szabad lélegzetvétel a friss levegőn, pinceodúk vaksi homálya után a művészet és költészet hajnalodó sugárzása. S milyen igazi színház. Az első magyar drámaíró, Csokonai Vitéz Mihály 150 esztendős tündérbohózatát támasztja új életre kitűnő előadásban egyik legműveltebb és legagilisabb szí­nészünk, Major Tamás jóvoltából. Kö­szönet és hála érte neki, lelkes kis mű­vészgárdájával együtt.” Ezeket a sorokat Kárpáti Aurél írta az Új Szó 1945. március 4-i számában, a felszabadulás utáni első színikritikája­ bevezetőjeként. Épp három nappal az­után, hogy ,,Az özvegy Karnyóné, s két Szeleburdiak” az egykori Nemzeti Ka­merában­­ színre került. És ma már táv­latból látjuk, hogy az „agilis színész” és a „lelkes művészgárda” többet ho­zott létre egyetlen előadásnál: elindí­totta az új magyar színház vérkeringé­sét, segített megalapozni az új magyar kultúrát. Ez ma már annyira köztudott, hogy talán nem is érdemel külön emlí­tést: Major Tamás néhány héttel ez­előtti Pro Arte díja jelképesen és újra kifejezte azt a megbecsülést amely a művészi életet újjáteremtő munkáért őt és társait megilleti. Menjünk vissza in­kább a fényekhez. 1945. március 1. - éiig több mint két hét telt el a főváros felszabadulása óta, s máris kész az előadás! Mennyi ideig lehetett próbálni? A város még alig éred. Közlekedés nincs, kereskedelem nincs, élelem alig, a lakosság egy része még az óvóhelyeken húzza meg magát, más része halottak siratja — s a Nem­zeti Kamarában már előadás! A „lelkes gárdának”­­ a címszerepet játszó Gob­bi Hildának, Várkonyi Zoltánnak, Ma­jornak, azután Ladányinak, Ungvárinak, Somogyi Erzsinek — már volt néhány előadóest a háta mögött; a félig bedőlt anyaépület kibontását is ők kezdték meg —, mikor volt idejük dolgozni, pró­bálni? Milyen lelkesedés hozta létre a premiert, amely Kárpáti szerint vidám és diákosan felszabadult, s kirobbanó siker? És honnét vették az energiát ahhoz, hogy alig egy héttel később, március 6-án már új premiert tartsanak, a Tar­­tuffe-et? Csaknem ugyanaz a gárda. És az a Tartuffe ez, amelyből a színház szériadarabja lesz, a következő eszten­dőben félezerszer fogják majd játszani, s amely mindmáig a magyar színház­történet legnépszerűbb elődásának szá­mít. S amelynek címszerepe oly igen összeforrott az alakító - Major - nevé­vel. Honnét nyerte a művészgárda azt a kezdősebességet, amely meglódította Thália felszabadult szekerét? Ez a szekér egyszer a valóságban is megjelent 1945-ben, az első szabad május elsején a Nemzeti Színház mű­vészei egy nyitott kocsin vonultak fel. Színházi archívumok őrzik a képet. Apáthy Imre, Ungvári László, Somogyi Erzsi, s mellettük Gobbi Hilda - jel­mezben, a Karnyóné tréfás kosztümjé­ben, nagyorrú maszkjában. Hirdetve az utcán, a város aprajának-nagyjának szeme előtt, hogy új életünkben ez is jelen van már: a művészet, a színház, s hogy új életünkből ez sem hiányozhat: e felszabadító játék. Számvetés az oktatáspolitikában Dr. Polinszky Károly miniszter nyilatkozata A XI. pártkongresszus küszöbén — a teljesség igénye nélkül — az elmúlt négy­öt esztendő néhány oktatáspolitikai törek­véséről, eredményéről és további lehető­ségeiről beszélgetett dr. Polinszky Károly oktatási miniszterrel Szőke Sándor, a Magyar Távirati Iroda kulturális rovatá­nak vezetője. A miniszter elmondotta, hogy a két és fél esztendővel ezelőtt szü­letett oktatáspolitikai párthatározat az anyagiak értelmében — a IV. ötéves terv időszakára — csupán részleges hatást gyakorolt, gyakorolhatott. A tanszerellá­­tás érdekében az általános iskolák szá­mára 1973-ban, 1974-ben és 1975-ben egy­aránt fió-60 milliót szavazott meg az or­­s­zággyűlés, illetve a kormány. A hiányok felmérése után úgy látjuk, hogy a rendel­­kezésre álló pénzösszeg célszerű felhasz­nálásával néhány esztendőn belül meg­nyugtató helyzet teremthető. A IV. ötéves terv teljesítéséről elmondhatjuk, hogy a tervezett óvodai helyek számát messze túlhaladjuk. A tantermek létesítése már nehezebb ügy, a tervhez képest csekély lemaradás is tapasztalható. A diákottho­nok, a kollégiumok építésében azonban­­ már egészen szembetűnő a terv, és a meg­valósulás közötti különbség. Mindezek hatása főként a most említett „szintki­egyenlítésre” megfogalmazott terveinket veszél­yeztetik. — M­ort ismerhetnénk-e néhány fonto­sabb adatot a IV. .ötéves tervidőszak fel­adatainak • '.teljesíté­séről? — A két ingrtsjszus közötti időszak­ban az óvodai balogja fejlődött a legdi­namikusabban. Az.­ét négy esztendő­ben az óvodába j&g­yermekek aránya II,” százalékról* flltflLjfli­­­lékra emel'*­­•­­dett. A jelentős túlteljesítés ellenére esz­tendőről esztendőre igeni sok, arra rászo­ruló gyermeket kellett helyhiány miatt elutasítani. Ugyanakkor az óvodai hely­zet javulásával, továbbá az iskolaelőké­szítő tanfolyamok megszervezésével le­hetővé vált, hogy az 1973—74-es tanév­ben az első osztályba beiratkozott kis­diákoknak már több mint 90 százaléka részesüljön szervezett iskolai előkészítés­ben. Az általános iskolás fiatalok létszá­ma ebben az időszakban 140 ezerrel csök­kent. A tankötelesek 93,2 százaléka irat­kozott be az általános iskolába az 1974— 75. tanévre. A tavalyi tanév végéig — 14 esztendős korig számítva — 79,9 száza­lékuk végezte el az általános iskolát. Mi­vel a tankötelezettség a 16. életévig tart, a következő két évben még mintegy 10 százalék eredményesen befejezi alsófokú tanulmányait. A további 10,1 százalék azonban általános iskolai végzettség nél­kül kezd dolgozni. Az általános iskolát befejező fiatalok az úgynevezett közép­fokú oktatási intézményekben — és ebbe a szakmunkásképzők is beletartoznak — 1969—70-ben még csak 83,7 százalékos (Folytatása a 6. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a mu­zeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendeletét. Az új rendelkezések értelmében a földben, a vizek medrében, vagy máshol rejlő, ille­tőleg az onnan előkerülő muzeális, vagy műemléki értékű tárgyak, nemzeti kin­csek az állam tulajdonát képezik, így az állami szocialista tulajdont megillető vé­delemben részesülnek. Az ásatásokon kí­vül az építkezéseknél, földmunkáknál stb. feltárt muzeális értékeket a helyi tanácsnál be kell jelenteni. A muzeális érték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentőségétől és értékétől függően elis­merésben részesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat men­tett fel, és választott meg, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. 2 . mm Fejlődnek a magyar-szovjet építőipari kapcsolatok Dr. Szabó János államtitkár nyilatkozata A magyar—szovjet műszaki-tudomá­nyos és gazdasági együttműködési meg­állapodás eredményeiről és a feladatokról adott tájékoztatást dr. Szabó János, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium államtitkára. Hangoztatta: az 1945. augusztus 27-én Moszkvában megkötött egyezmény első ízben rögzítette a felsza­badulás után a két ország közötti gazda­­v­ág­kapcsolatok fő vonalait, s einek ke­retében olyan alapvető fontosságú anya­gokhoz és gépekhez jutottunk, amelyek nagy segítséget nyújtottak a háború utá­ni helyreállításhoz. Kiemelkedőek vol­tak az építőipar állami irányítási mód­szereinek kialakításában elért eredmé­nyek 1949 és 1957 között. Felbecsülhetet­len értékű segítséget nyújtottak azok a szovjet szakemberek — mondta dr. Sza­bó János —, akik rövidebb-hosszabb ideig segítségünkre voltak a gyakorlati munkában. Az 1950-es években egymás­után jelentek meg a Szovjetunióból köz­vetlenül beszerzett szakkönyvek magyar nyelvű fordításai: minden képzési fokon gazdag ismeretanyaghoz jutottak az épí­tőipar leendő, vagy már dolgozó szakem­berei. — Melyik nagy beruházásunk építésé­ben vettek először részt a szovjet szak­emberek? — Az első nagy jelentőségű ipari lé­tesítmény a Dunai Vasmű volt. A szovjet tervezőirodák egész, sora sietett az ak­kor alig egy-két évvel korábban létre­hozott magyar tervezőirodák segítségére. A kokszolómű, a kohómű, az acélmű technológiai és magasépítési tervei egy­aránt a szovjet tervezők asztaláról ke­rültek ki. A Dunai Vasmű építéséhez kap­csolódik a mérnöki előtervezésben kapott jelentősebb segítség is. A lösztalajra épü­lő létesítmények megtervezését Abeljov és Polsin professzor támogatásával végez­tük el. Szovjet segítséggel hoztuk létre a pécsújhelyi erőművet, amelynek techno­lógiai tervezését a harkovi Teplo Elekt­­roprojekt végezte; a Szovjetunió szállí­totta a Tiszavidéki Vegyi Kombinát nit­rogénműtrágya-gyára, valamint az eti­lénüzem technológiai terveit és berende­zéseit, továbbá a székesfehérvári Köny­­nyűfémmű terveit és technológiai beren­dezését. Fővárosunk egyik legjelentősebb létesítménye a metró. Ennek megvalósu­lása minden mozzanatában ott voltak, s vannak ma is a szovjet szakemberek ál­tal nyújtott segítség különféle megnyil­vánulásai. (Folytatása 02­5. oldalon) A görög parlament a puccskísérletről Karamanlisz: A kormány teljesen ura a helyzetnek ! (Reuter, AP, UPI) Az ellenzék kérésére a görög parlament pénteken vitát kezdett a napokban meghiúsított katonai puccs­kísérletről. Avergif hadügyminiszter nyi­latkozatában elmondotta, hogy összesen 37 katonatiszt kihallgatása folyik a puccs­kísérlettel kapcsolatban. A tisztek meg akarták dönteni a kormányt, hogy kisza­badítsák a bukott fasiszta rezsim veze­tőit, akik ellen az igazságügyi hatóságok hazaárulás címén vádat emeltek. Az ösz­­szeesküvők egyúttal elejét akarták venni, hogy naggállományba helyezzék és fele­lősségre vonják őket a katonai rezsim idején elkövetett cselekményeikért. Averoff a továbbiakban arról beszélt, hogy hét hónappal ezelőtt, amikor a pol­z­gári kormány átvette a hatalmat,, Athén környéke tele volt a kormány iránt el­lenséges katonai egységekkel. A készülő katonai puccskísérletekről szóló hírek jóformán mindennaposak voltak­ azóta Athénban, és a novemberi választások idején sok politikus volt kénytelen egyik napról a másikra lakóhelyet változtatni, hogy elkerülje a letartóztatást. A hétfői puccskísérlet szervezői a ciprusi válságot és az égei-tengeri olajkutatási jogok ügyében kirobbant görög—török vitát akarták ürügyül felhasználni a hatalom­(Folytatása a 3. oldalon) SALT-ULAS (TASZSZ) A hadászati fegy­verek korlátozásával kapcso­latos tárgyalások­on (SALT) részt vevő szovjet és amerikai delegáció pénteken Genfben újabb találkozót tartott. ELHALASZTJÁK SCHMIDT KÍNAI ÚTIÁT (MTI) Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kan­cellár egészségi állapota ja­vul, de még nem kielégítő — közölte pénteken Klaus Böl­ling kormányszóvivő. Mind­azonáltal erősen valószínű — tűnt, ki szavaiból —, hogy Schimdt részt vesz a Közös Piac kormányfőinek dublini értekezletén. Elmarad viszont a kancellár kora tavaszra ter­vezett kínai látogatása, mert Schmidtnek pihenésre van még szüksége. A látogatásra később kerül sor. MUNKANÉLKÜLISÉG (TASZSZ) Az elmúlt negy­ven évet tekintve példátlan méreteket öltött a munkanél­küliség a kapitalista országok­ban. 1974-ben — a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet ál­tal Genfben közzétett jelentés szerint — az Egyesült Álla­mokban a munkanélküliek száma meghaladta a hatmil­liót, Dániában a négyszerese, Chilében, az NSZK-ban és Ausztráliában a kétszeresére nőtt 1973-hoz viszonyítva. SZTRÁJKOK BELGIUMBAN (MTI) Szombaton Belgium eg­ész területén szünetel a pos­tai küldemények kézbesítése és az egyéb postai szolgálat, valamint a lapkihordás. Ugyancsak szombaton figyel­meztető sztrájkot tartanak a francia nyelvű rádió- és tévé­adás technikusai: a rádió egy óra hosszat, a tévé rövidebb időre szünetelteti rendes mű­sorát a sztrájk miatt. Hétfőn a pedagógusok kezdik meg egyhetes forgósztrákjukat: ezen a napon Brabant tarto­mányban nem lesz tanítás az iskolákban. Több határátkelő­­helyen folytatódik a vámőr­ség alkalmazottainak lassító sztrájkja is. A közalkalmazot­tak fizetésjavítást,­ a túlóra­díjak felemelését, az inflációs árindex alkalmazási módjának megváltoztatását követelik. „KÜLÖNLEGES KÖRZETEK" (MTI) A japán kormány „különleges körzetnek” nyil­vánított kilencvenöt olyan helységet, amely az amerikai, illetve a japán hadsereg tá­maszpontjai közelében fek­szik. A kijelölt körzetek he­lyi hatóságai kétmilliótól har­mincmillió jenig terjedő ál­lami szubvencióban részesül­nek, amiért a lakosság kény­telen elviselni a katonai tá­maszpontok okozta kellemet­lenségeket. Az ellenzéki pár­tok a kormány „gondoskodá­sát” arra irányuló kísérletnek minősítik, hogy leszerelje a helyi lakosságnak az ameri­kai és a japán katonai tá­maszpontok felszámolását kö­vetelő mozgalmát A NAP HÍREIBŐL

Next