Magyar Hírlap, 1975. március (8. évfolyam, 60-89. szám)

1975-03-01 / 60. szám

2 1975. MÁRCIUS 1. SZOMBAT NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL mm m mm gm mm A Pravda pénteki | I |T| |M| számában V. Jezsov I | I ■ | HPI&Sil professzor kommen­­m­en­tálja a nyugatnémet szociáldemokraták közelmúltban megtartott külpolitikai értekezletét. A tanácskozáson je­len volt és felszólalt Nyikolaj Inozemcev aka­démikus, az SZKP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Szovjetunió meghívott képviselője is. Jezsov professzor egyebek között meg­állapítja: a megvitatott kérdések széles köre, azok megközelítésének sokféle mód­ja, az állásfoglalások árnyalati különbö­zősége, végső soron abban az egységes véleményben kristályosodott ki, hogy az NSZK számára a nemzeti érdekek szem­pontjából a jövőben nem kínálkozik más megfelelő út, mint az enyhülés és a köl­csönösen előnyös együttműködés fejlesz­tése a Szovjetunióval, az NDK-val és más szocialista országokkal. A részvevők rá­mutattak, hogy az NSZK azáltal, hogy bekapcsolódott az enyhülési folyamatba, és szerződéses alapon rendezte kapcso­latait a szocialista országokkal, növelte nemzetközi tekintélyét. A cikkíró ugyanakkor rámutatott: Az NSZK-ban még mindig vannak olyan be­folyásos erők, amelyek nem ismerik el a lezajlott változásokat és igyekeznek „teg­napi” külpolitikai fogalmakkal operálni. Jezsov professzor rámutat a nyugat­német szociáldemokraták külpolitikai el­méletének és gyakorlatának ellentmon­dásaira is. Az említett ellentmondások közé sorolja a NATO fejlesztése és tö­kéletesítése mellett elhangzott szociál­demokrata állásfoglalásokat, a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások helyeslése el­lenéren a belső fegyverkezés fokozását sürgető megnyilatkozásokat, illetve azt, hogy sokan ma is — az NDK önálló álla­miságának, szocialista társadalmi rend­szerének tagadásával —, „belnémet kap­csolatokról” és „egységes német nemzet­ről” beszélnek. Jezsov ugyanakkor emlékeztet rá: az 1970-ben Moszkvában aláírt szovjet— nyugatnémet szerződés és az azt követő megállapodások, amelyeket az NSZK és a szocialista országok kötöttek, továbbá a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatal­mi egyezmény megteremtették a nemzet­közi alapot arra, hogy számos nemzet­közi problémát a kölcsönös megértés és együttműködés szellemében oldjanak meg. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a hozzájárulást, amelyet az NSZK realisztikusan gondolkodó politikai és társadalmi erői, közöttük a nyugatnémet szociáldemokraták nyújtottak ennek az alapnak a létrehozásához.”­­ A Portugál Rem­im­­ [nista Párt központi C­I lapja az antitommu­^C^|/VU/I I4JV.­nista választási pro­■ pagandával foglalko­zó vezércikkében a következőket írja: A választási kampánynak bizonyos po­litikai pártokat, csoportokat, illetve cso­­portocskákat vezérlő fő vonala mindenki előtt nyilvánvalóan az antikommuniz­­mus. Ezt a témát az ultrabaltól az ultra­jobboldaliakig napirenden tartják, s an­nál jobban éleződik, minél jobban köze­ledik a kampány kezdete. Kinek használ jelenleg az antikommu­­nizmus? Milyen célt szolgál? Politikai szűklátókörűség volna azt hinni, hogy a támadások csak a Portugál Kommunista Párt ellen irányulnak. E „szentszövetség” támadása minden kétséget kizáróan az egész nemzeti demokratizálási folyamat ellen irányul, az antikommunizmus leple alatt. Kudarcra vannak ítélve azok a fárado­zások, amelyek arra irányulnak, hogy el­szigeteljék a kommunistákat és más kö­vetkezetes demokratákat. „A Portugál Kommunista Párt ostromlott, de nem be­kerített vár.” Fő fáradozásaink a nép­tömegek m­egnyerésére és a demokratikus erők közötti megértésre irányulnak. Ezek az erők érdekeltek igazán abban, hogy megvédjék a portugál demokratikus for­radalmat. A nép és a portugál Fegyveres Erők Mozgalmának szövetsége politikánk állandó része. T _ , _______Chilében még azok fut JCiSPreSSO 15 elégedetlenek * Pinochettel, akik annak idején hatalomra segítették — állapítja meg az olasz baloldali hetilap. Olyan személyiségek is, mint Carlos Vial, a Jelzálogbanknak, az ország har­madik legnagyobb ipari és pénzügyi cso­portosulásának vezetője, nyíltan bírálják a junta gazdaságpolitikáját. Sőt León Vilarín is, a magánfuvarozók szervezeté­nek elnöke (a hírhedt fuvarozósztrájk szervezője), aki a végsőkig szembeszállt Allendével, erélyese­n tiltakozott azok el­len az intézkedések ellen, amelyeket az ő szektorában vezetett be a junta. Az ország gazdasági válságát tehát már min­denki elismeri. Paradox módon, Pinochetet csak Euró­pa men­teteti meg. Március elején ugyanis összeül a Párizsi Klub — tagjai többek között az NSZK, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, az USA, Kanada —, hogy megvizsgálja Chile adósságait. A klub tavaly már újratárgyalta a chilei adósság ügyét, s az emberi és demokra­tikus szabadságjogok minél előbbi hely­reállítását szabva feltételül, visszafize­tési kedvezményt adott. Feltétel még az ország gazdaságának talpraállítása, a munkanélküliség növekvésének megaka­dályozása. Ezzel szemben (miközben az emberi és demokratikus szabadságjogok lábbal tiprása folytatódik) Chilében, 1974 végén az inflációs ráta meghaladta a 375 százalékot, a fizetési mérleg hiánya 200 millió dollár volt, s a munkanélküliség 11-ről 17 százalékra nőtt a hivatalos ada­tok szerint Az 1975-ös kilátások sem jobbak. IRAK viszonylag ritkábban szerepel a világsajtó hasábjain. Talán azért, mert nem frontország a közel-keleti válságban, de alighanem azért is, mert az évek óta tartó politikai és gazdasági stabilitás ki­iktatta az ország életéből a drámai for­dulatokat. A hangsúly a céltudatos építő­­munkára helyeződött át. Ennek dinami­kus volta és sikerei azonban legalább annyi figyelmet érdemelnek, mint a lát­ványos politikai fordulatok, amelyek eb­ben az országban 1968 áprilisában kerül­tek le a napirendről: ekkor történt ugyan­is az, hogy az öntisztulási folyamaton át­esett Baath-párton belül a balszárny ke­rekedett felül, s az Ahmed Hasszán Al- Bakr elnök köré tömörült vezetőgárda a haladó bel- és külpolitika vágányára he­lyezte a tízmillió lakosú arab országot. Irak azóta sem tért le erről az útról, és elsősorban ebben keresendők jelenlegi nem kis sikereinek forrásai. Köztudott, hogy Irak jelentős kőolaj­termelő. Az viszont már kevésbé ismert, hogy e téren mekkorák a távlatai. Az utóbbi időben az amerikai olajszakértők fokozódó figyelmet tanúsítanak az ország kőolajtartalékai iránt. A Business Week című amerikai hetilapban nemrég meg­jelent cikk rámutat arra, hogy Irak jelen­leg ugyan csak a negyedik helyezett a közel-keleti kőolajtermelő országok listá­ján, de olaj- és földgáztartalékai egyedül a listavezető Szaúd-Arábia készleteivel hasonlíthatók össze. Ebből pedig azt a következtetést vonják le, hogy Irak — noha jelenleg Irán termelésének csupán egyharmadát éri el — egy évtizeden belül e téren meg fogja előzni keleti szomszéd­ját. EZT A PROGNÓZIST teljes mérték­ben alátámasztja a bagdadi kormánynak a kőolajtermelés fejlesztésére vonatkozó távlati terve. Tavaly napi átlagban 2 mil­lió barrel (1 barrel = 159,6 liter) olajat termeltek, de ez év végére már 3,5 millió barrelra akarják felfuttatni a termelést. A terv szerint a jelenlegi termelés 1981- re megháromszorozódik. A döntő részé­ben államosított kőolajipar jelenlegi te­temes bevételei szolid pénzügyi fedezetet biztosítanak a nagyszabású program vég­rehajtásához. Megvan ehhez a kellő ha­zai szakértői gárda, s biztosított a Szov­jetunió és a többi szocialista ország — köztük az évek óta Irakban dolgozó ma­gyar­ kőolajkutató csoportok­­ közremű­ködése is. A hozamok fokozásával párhuzamosan máris bővítik az exportszállítási kapaci­tásokat. Új olajvezeték épül Kirkuk és a Földközi-tenger partján levő Dortyol tö­rök kikötő között. Délen, a Basra körze­tében levő olajmezőktől kiinduló vezeték már elérte Faót, az Arab (Perzsa-) öböl partjának új iraki kikötővárosát. Folya­matban van itt a kikötő medencéjének mélyítése. E munka befejezése után 300 ezer tonnás tartályhajókat is fogadhatnak majd. A földgáz kiaknázásának üteme a kőolajénál is gyorsabban nő. Ez jelenleg csaknem évi 100 milliárd köbméterre rúg, de egyelőre ennek csak 15 százalékát tud­ják kellően hasznosítani. Épp ezért Bas­ra környékén már kijelölték egy nagy petrolkémiai ipari kombinát alapjait. AZ OLAJDOLLÁR-ÁRADATOT, amely a világpiaci árak jelentős emelkedése nyomán Irakra szakadt, a bagdadi kor­mány — több más olajtermelő országgal ellentétben — céltudatosan a nemzetgaz­daság fejlesztésének a szolgálatába állí­totta. Ipari üzemek és infrastrukturális létesítmények egész sora épül az ország­ban. Közben nem feledkeznek meg arról,, hogy Irak döntően agrárország és mező­gazdasága viszonylag elmaradott. Az 1976-ban kezdődő új ötéves terv mező­gazdasági fejlesztési programja mintegy 100 milliárd magyar forintnak megfelelő összeget irányoz elő a mezőgazdasági ter­méshozam emelésére. 1980-ra a két és fél­szeresére akarják növelni a búza és a rizs termelését. Mivel az egyéni parasztok nem képesek felhasználni a legmoder­nebb technikát és termelési módszereket, a meglevő mintegy másfél ezer földmű­ves-szövetkezet számát további 785-tel növelik. Az egészséges belső politikai klíma ki­alakulásához és állandósításához jelentős mértékben hozzájárult a kormányzat tö­megbázisának a szélesedése, amely az 1973 nyarán létrehozott Nemzeti Egység­frontban ölt testet. Az uralmon levő Baath-párt és az Iraki Kommunista Párt együttműködése a fronton belül a poli­tikai élet legfontosabb stabilizáló ténye­zőjének bizonyult. Továbbra is rendezet­len azonban a kétmillió főnyi kurd ki­sebbség kérdése. A központi kormány ál­tal tavaly nagylelkűen felajánlott széles körű autonómiát a Musztafa Barzani ve­zette Kurd Demokrata Párt nem fogadta el, s a nyílt szeparatizmus útjára lépve, a polgárháború felújításával próbálkozott. Az utóbbi félév során az iraki hadsereg szétzúzta a kurd fegyveresek nagyobb egységeit, s jelenleg csak az iráni határ mentén levő egyes körzetekben folyik harc a kormánycsapatok és elszigetelt kiírt csoportok között. A lázadás teljes felszámolását nehezíti, hogy a kurdok fegyver- és más utánpótlásáról a szomszé­dos Irén, sőt közvetve Izrael is gondosa­kodik. Az olajnagyhatalommá válás­okRPír Haladó irányú iraki stabilitás­a. Harc a munkahelyek védelmében, az infláció ellen A francia baloldal közös akciója Dobsa János, az MTI párizsi tudósítója jelenti. A francia baloldali pártok összekötő bizottsága csütörtökön este tartott ülésén elhatározta, hogy a baloldali pártok — a kommunista párt, a szocialista párt és a baloldali radikálisok mozgalma — már­cius folyamán széles körű kampányt in­dítanak, hogy a munkahelyek védelmére és az infláció ellen harcra mozgósítsák a franciákat. Ennek keretében az ország száz városában közös gyűléseket tarta­nak, és a megyeszékhelyeken közös sajtó­konferenciákat rendeznek. Az ülésen a három párt képviselői kö­zös nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatko­zat részletesen elemzi a jelenlegi helyze­tet és rámutat, hogy a válság, amely az egész nemzetközi kapitalista rendszer vál­sága, egyre súlyosabbá válik. Franciaor­szágban a kormány — a nagy pénzügyi és ipari­­csoportok érdekeinek védelmé­ben — újabb áldozatok vállalására akar­­­­ja kényszeríteni a népet. A baloldali pár­tok harcra szólítják fel a dolgozókat e politika ellen, és konkrét javaslatokat tesznek a munkahelyek védelmére, az infláció megfékezésére. Így a többi kö­zött javasolják az árak rögzítését, a moz­gó bérskála bevezetését, a közösséget szolgáló gazdasági beruházások előmozdí­tását és a közös programban javasolt ál­lamosítások — így a bankrendszer és a vezető nagyipari trösztök köztulajdonba való vételének­­ végrehajtását. Az ülés után Paul Laurent, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja kijelentette, hogy az FKP nagyon pozitívnak tekinti a most hozott határo­zatot, amely lehetővé teszi, hogy a baloldal világos és határozott kampányt indíthas­son a kormány politikája ellen és moz­gósíthassa a dolgozókat a munkanélküli­ség és az infláció elleni harcra. Laurent hangsúlyozta: a mostani­ határozat jelen­tősége abban rejlik, hogy a baloldali pár­tok ismét állást foglaltak a monopóliu­mok elleni határozott harc­ mellett. Ez meg fogja erősíteni a baloldal egységét A NATO elégedett Franciaországgal^ ^ ^ Luns washingtoni sajtóértekezlete (AFP) Joseph Luns,,a NATO főtitkára az amerikai kormány és a kongresszus vezetőivel folytatott háromnapos megbe­széléseinek befejeztével csütörtökön este sajtóértekezletet tartott Washingtonban. Luns hangoztatta, hogy sem ő maga, sem pedig az Észak-atlanti Tanács tag­jai nem foglalnak állást a Ciprus kap­csán Görögország és Törökország között támadt konfliktusban, de a Törökország­nak nyújtott amerikai katonai segély, le­állításáról szólva megjegyezte: „A NATO maga is gyengült azáltal, hogy egyik tag­ja gyengült.. A főtitkár, áttekintette a NATO néhány tagjának álláspontját, s ezzel összefüggés­ben kijelentette: Nagyott elégedett Fran­--------------—111 )n­ciaország magatartásának alakulásával. „Igen kielégítően fejlődött Franciaország és a NATO együttműködése — hangoz­tatta —, s Franciaország és az Egyesült Államok kapcsolatainak javulása elősegíti az atlanti szövetség tevékenységének ja­vítását.” Elismeréssel nyilatkozott a NATO főtitkára a bonni kormány maga­tartásáról is. Luns egyesült államokbeli látogatásá­nak befejeztével — amelynek során esz­­z­mecserét folytatott Ford amerikai elnök­kel, Kissinger külügyminiszterrel, Schle­singer hadügyminiszterrel, valamint az amerikai vezérkari főnökök egyesített bi­zottságának vezetőjével is — csütörtökön Washingtonból New Yorkba utazott. Európai biztonsági értekezlet Pietsch Lajos, az MTI kiküldött mun­­­­katársa jelenti: Az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet irányító testülete, a koor­dinációs bizottság által kijelölt nem hi­vatalos munkacsoport pénteken megkezd­te a munka következő szakaszára szóló napirendtervezet megvitatását. A munkaprogramot a szokásoknak meg­felelően a négy semleges ország, Ausztria, Finnország, Svédország és Svájc terjesz­tette elő. Ez javasolja, hogy a következő időszak március 10-től április 1-ig tart­son. A­­tervezet tartalmazza a különböző munkaszervek számára javasolt ülések pontos számát, és figyelembe veszi a koordinációs bizottság február 20-i ülé­sén előterjesztett svéd javaslatot egy kü­lönleges munkacsoport létrehozására, amely az értekezlet harmadik, vagyis zárószakasza előkészületeinek kérdéseit vizsgálná meg. E munkacsoport felállítá­sáról még nem született döntés, de a sem­leges országok programtervezete számol azzal, hogy a munkacsoport adott esetben még a következő időszakon belül össze­ülhet TJVvQL. A semleges országok napirendi javaslata A JELENLEGI IRAKI RENDSZER kö­vetkezetes antiimperialista politikája már évek óta keresztezi az imperialista érde­keket az Arab (Perzsa-) öböl stratégiai­lag fontos, és ezért rendkívül érzékeny térségében. I­rakot barátsági és együttmű­ködési szerződés fűzi a Szovjetunióhoz s a baráti együttműködés erős szálai a szo­cialista közösség más országaihoz. A nem­zetközi olajmonopóliumok gazdasági gyámkodásától megszabadulva a bagdadi kormány nyíltan szembeszáll az ameri­kai imperialisták és a térségben levő reakció szövetségeseik, békét veszélyeztető mesterkedéseivel. Az a kilátás, hogy Irak néhány éven belül — a szaúd-arábiai termelési szinthez felzárkózva — olaj­nagyhatalommá válik, még inkább fokoz­,­za Washington vele kapcsolatos aggodal­mait. Hiszen ez az előretörés nemcsak a termelők egymás közti erőviszonyait vál­toztatja meg, hanem jócskán megnöveli Irak befolyását a nemzetközi energiael­látás folyamatosságának biztosításában. Ezért erős imperialista nyomás nehezedik Irakra. Közvetve része ennek az áldat­lan határvita Irak és Irán között, amely szinte rendszeres fegyveres incidensekben jut kifejezésre. A két ország külügymi­niszterének január közepén Isztambulban tartott tárgyalásain nem sikerült megál­lapodásra jutni a vitás területi kérdések ügyében. Abban egyetértettek azonban, hogy egy későbbi időpontban folytatják az eszmecserét. Legújabban Bumedien algériai elnök fejezte ki azt az óhaját, hogy közvetítsen a felek között. Ebben a jelek szerint az OPEC-tagállamok (az olajtermelő országok szervezete) március 4-én Algírban kezdődő csúcstalálkozóján nyílik alkalom. Ha ez sikerrel járna, el­hárulna a pozitív irányú iraki fejlődés, egyik jelentős akadálya. Ez egyben a „fo­"­lyékony arany" miatt rendkívül érzékeny térség békéjének és biztonságának meg-, szilárdításához is hozzájárulna. v­­­x Pálfi Viktor

Next