Magyar Hírlap, 1975. május (8. évfolyam, 119-149. szám)

1975-05-01 / 119. szám

2 1973. MÁJUSI, CSÜTÖRTÖK | r­ ír­vív^ NEMZETKÖZI POLITIKA_______________________________MfIGYBH HÍRLAP KÜLFÖLDI LAPOKBÓL ”Ne arra f­ondol.­w ^K^ofiionbCKBa haza. Arra gon­dolana doljatok, hogy ■ * * Be £.­% M mit adhattok ti a hazának. Az értelmes életnek ez a fő kulcsa” — ezt üzente Alekszandr Vaszilevsz­­kij marssal a szovjet ifjúságnak a Komszo­­molszkaja Pravdának adott nyilatkozatában. A Vörös Hadsereg vezérkari főnöke a fasizmus ellen vívott háború éveiben, ismertette a vezérkar munkáját, elemez­te a legjelentősebb hadműveleteket, leg­főképpen a moszkvai, a sztálingrádi és a kurszki csatát. — Moszkva alatt az ütközet megmu­tatta: állni fogjuk a harcot Sztálingrád bebizonyította: megálltuk a harcot. A harmadik szakasz — a kurszki csata volt. Prohorovka alatt megéreztem: az ellenség kifulladt, támadási lendülete ki­merült. Akkor azt gondoltam, hogy most mi támadunk — mondatta a marsall —, majd méltatta a szovjet katonák és pa­rancsnokaik hallatlan bátorságát, nagy katonai szakértelmét. — Ma a világ valamennyi katonai aka­démiáján tanulmányozzák katonai veze­tőinknek az elmúlt háborúban végrehaj­tott hadműveleteit — mondotta Vaszi­­levszkij. — Ha értékeljük bátorságukat és tehetségüket, rövid, de igen kifeje­ző ez a kijelentés: „Engem, mint kato­nát, aki megfigyeltem a Vörös Hadse­reg hadjáratát, a legnagyobb elragad­tatással töltött el vezetőinek hozzáérté­se.” Ezt Dwight Eisenhower mondotta, aki értett a katonai művészethez. Georgij Zsukov kétségtelenül azoknak a hadvezéreknek a sorához tartozik, aki­­ket nem felejt el az emberiség — foly­tatta Vaszilevszkij marsall, majd Sztá­linról szólva kijelentette: — Meg kell mondani, hogy rendkívüli képességű, bo­nyolult, ellentmondásos természetű, em­ber volt. A helyzetből adódóan külö­nös felelősség hárult rá és mély tuda­tában volt ennek a felelősségnek. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem követett el hibákat. A háború első idő­szakában nyilvánvalóan túlbecsülte sa­ját erejét és a háború irányításában való ismereteit, igyekezett egyedül meg­oldani a rendkívül bonyolult fronthely­zet alapvető kérdéseit, ami nem ritkán még bonyolultabbá tette a helyzetet és súlyos veszteségeket okozott.­­ Nyíltan meg kell azonban monda­ni, hogy Sztálin a háború első éveiben elkövetett hibákat nemcsak, hogy mély­ségesen átérezte, de igyekezett is levon­ni belőlük a helyes következtetéseket A sztálingrádi hadműveletektől kezdve nagymértékben jó irányban változott magatartása mindazok iránt, akik részt vettek a stratégiailag fontos döntések kidolgozásában. n WALDHEIM ENSZ-főtitkár is felszó­lalt az UNIDO iparfejlesztési tanácsá­nak szerdán rendezett bécsi ülésszakán, amely szerda este befejezte munkáját. A PHNOM PENHBEN alig két hete — április 12-én — eljátszott finálét a Ford-kormány szerdára, április 30-ára virradóan egy kicsit nagyobb méretek­ben Saigonban ismételte meg, minthogy elszállította a hivatalos megbízatással Dél-Vietnamban tartózkodó amerikai állampolgárok utolsó csoportját, s bezár­ta nagykövetségét. Ezt követően Saigonban már gyorsan peregtek az események. Duong Van Minh elnök hajnalban bejelentette, hogy fel­tétel nélkül átadja a hatalmat a Dél­vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának, s a saigoni rezsim csapatait felszólította a harc beszünte­tésére. E bejelentés után nem sokkal a DIFK fegyveres erőinek első csoport­ja 20 páncélos kíséretében bevonult Sai­gonba az elnöki palotához és szerdán reggel annak csúcsára kitűzték a DIFK kék-vörös sávos aranycsillagos lobogó­ját. Saigonból helyi idő szerint szerda reggel 9 órától már a Felszabadulás­adó sugárzott műsort és közlése szerint a déli órákban már egész Saigonban a népi hadsereg egységei cirkáltak. A hajnalban bekövetkezett eseményt a DIFK Párizsban tartózkodó küldött­ségének szóvivője így kommentálta: „Történelmi fontosságú győzelemről van szó. A Vietnamban bekövetkezett fejle­mények megerősítették a saigoni kor­mányzat és az amerikai neokolonialista rendszer elkerülhetetlen összeomlását Dél-Vietnamban. Az amerikai imperia­listák által az országunk ellen indított neokolonialista agresszió kudarccal vég­ződött.” A SAIGONI ELNÖKI PALOTÁBAN­­lezajlott hatalomátvétellel győzelmet aratott a csaknem 30 esztendős önfel­áldozó harc, amelyet a vietnami nép vívott szabadságáért, nemzeti független­ségéért és hazája egységéért. Létrejöt­tek végre a feltételek ahhoz, hogy Dél- Vietnam sokat szenvedett földjén béke uralkodjék. A kivívott győzelemmel egy­ben kioltották a nemzetközi feszültség és a katonai konfliktusok egyik rend­kívül veszélyes gócát. A dél-vietnami hazafiak győzelme az idei, 1975-ös év legjelentősebb nemzet­közi eseménye, amely egyben a világ haladó erői erőfeszítéseinek eredménye is. A dél-vietnami események fejlődése teljesen törvényszerű, elkerülhetetlen volt a saigoni rezsim összeomlása, el­tűnése a történelem színpadáról. A dél­vietnami események ismét alátámaszt­ják azt a megmásíthatatlan igazságot, hogy korunkban teljesen életképtelen minden olyan rezsim, amely csupán kül­földi szuronyok hegyén tartja fenn ma­gát. Mint várható volt, ez a rezsim ösz­­szeomlott a nemzeti felszabadító erők­nek, azoknak az erőknek a csapásai alatt, amelyek a békéért, a demokráciáért har­colnak, a gyarmati rendszer, a reakció és a háború ellen. A Dél-Vietnamban,­s az Indokínában bekövetkezett eseményekért az Egyesült Államok vezetősége csak önmagának te­het szemrehányást. A saigoni rezsim hadserege még ez év márciusában is — amikor a felszabadító erők a Központi Fennsíkon megindították a párizsi egyez­ményt semmibe vevő rendszer megbün­tetését célzó támadást — a világ egyik legerősebb, technikailag legjobban felsze­relt hadserege volt. A Dél-Vietnamban lavinaszerűen lejátszódó eseményeket jellemezve még április elején Schlesin­ger amerikai hadügyminiszter is kény­telen volt megállapítani: „Csupán idé­zőjel közt használhatjuk az offenzíva kifejezést a dél-vietnami harcokkal kap­csolatban, hiszen valójában a saigoni hadsereg összeomlásának vagyunk ta­núi.” Ennek fényében a New York Ti­­mes keserűen ismertette: mi azok mel­lé álltunk, akik vesztett ügyet képvisel­tek. A TÖRTÉNELMI SZÁMVETÉS első óráiban a nyugati polgári sajtó is elis­meri, hogy az amerikai beavatkozás egész történetét alapvető hibák szegé­lyezik. E hibákat számba véve a Guar­dian angol liberális lap kommentátora hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok­nak vezetői a népszerűtlen és korrupt déli rezsimet összetévesztették egy nép­szerű, és becsületes rendszerrel. Egyet lehet érteni a nyugatnémet Süd-Deutsche Zeitung megállapításaival, miszerint „A dél-vietnami összeomlás az Egyesült Ál­lamok veresége is, méghozzá katonai ve­resége. Ezen nincs mit szépíteni.” A lon­doni Daily Mail még messzebb menő következtetéseket vont le, amikor azt írta, hogy az amerikaiak dél-vietnami veresége alighanem a második világ­háború utáni legnagyobb földrajzi átren­deződésnek bizonyul. Vietnamtól „búcsúzó” nyilatkozatában Kissinger amerikai külügyminiszter is beismerte, hogy az Egyesült Államok in­dokínai politikájának végső kudarca el­kerülhetetlenül átgyűrűző hatást gyako­rol majd a világ más térségeire is. „Nem kétséges — mondotta Kissinger —, hogy az indokínai végkifejlet következménye­ket von maga után, nemcsak Ázsiában, hanem a világ sok más részén is. E kö­vetkezmények tagadása megfosztana bennünket a velük való megbirkózás le­hetőségétől.” Az amerikai külügyminisz­ter azt állította, hogy a háború tapasz­talatai az Egyesült Államok vezetőit éret­tebbé tették az elkötelezettségek vál­lalása tekintetében. A világ haladó erői és közvéleménye megkönnyebbüléssel és örömmel venné, ha az Egyesült Álla­mok vezetése valóban tanult volna az indokínai kalandból és felismerné, hogy a XX. század utolsó negyedére kiala­kult nemzetközi erőviszonyok között a világ egy részén sem lehet hosszú idő­re elnyomni a függetlenségre, haladás­ra törekvő nemzeteket. HANOI LAKOSSÁGA — mint az el­ső hírügynökségi jelentések közölték — nagy lelkesedéssel fogadta Saigon fel­­szabadulásának hírét. Az üzemekből, hi­vatalokból kiáramló lakosság a szabad­ságot és az egységet éltette. Vietnam jövőjéről szólva Nguyen Thi Binh, a DIFK külügyminisztere Da Nangban egy amerikai újságírónak adott nyilatkoza­tában kijelentette: napirendre kerülhet Vietnam békés egyesítése, ám a két or­szágrész között meglevő különbségek mi­­att ez egy történelmi folyamat eredmé­nye lesz. A most kezdődő történelmi sza­kasz sem lesz könnyű a dél-vietnami nép számára, hiszen a gyakorlatba kell ültetni a nemzeti megbékélés és egyet­értés eszméjét, hiszen nehéz hétközna­pi munkával kell begyógyítani a háború ütötte súlyos sebeket. B. h. Történelmi győzelem­­­­ Aranycsillagos lobogó Saigon fölött Diplomáciai mozgás a Közel-Kelet ügyében Zsivkov fogadta Rockefellert (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és a Palesztin Felszaba­­dítási Szervezet Jasszer Arafat vezette küldöttsége szerdán Moszkvában folytat­ta a véleménycserét a közel-keleti hely­zetről, valamint a közel-keleti, rendezés távlatairól. A felek külön figyelmet fordítottak a palesztin problémára. Gromiko ismét hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szilár­dan támogatja a palesztin arabok harcát nemzeti jogaikért, beleértve a palesztin állam létrehozásának jogát is. A két fél ezenkívül a genfi békekonferenciára vo­natkozó kérdéseket is megvitatta. (UPI) Ford amerikai elnök szerdán fogadta az Egyesült Államokban hiva­talos látogatáson levő egyiptomi parla­menti küldöttség tagjait. A megbeszé­lésen részt vett Kissinger külügyminisz­ter is. (Reuter, TASZSZ, AFP, UPI) Husszein Jordániai uralkodó barátságáról és az Egyesült­­Államok iránti bizalmáról biz­tosította Ford amerikai elnököt, kedden este Washingtonban, elismerését fejezve ki az Egyesült Államoknak a közel-keleti rendezési erőfeszítésekben vállalt szere­péért. Giscard d’Estaing francia államfő Pá­rizsban több mint egyórás megbeszélésen fogadta Jigal Allon izraeli külügymi­nisztert. Az izraeli miniszter előtte Sauvagnargues francia külügyminiszter­rel folytatott megbeszélést. Iráni—szaúd-arábiai közös közleményt adtak ki Rijadban, Reza Pahlavi iráni sah kétnapos hivatalos látogatásának be­fejezésekor. A felek a megszállt arab területek kiürítését, Jeruzsálem vissza­szolgáltatását s a Palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítását sür­getik. Az Al Ahram jelentése szerint Szadat egyiptomi elnök úgy döntött, hogy ha­táskörének egy részét Hoszni Mubarak alelnökre ruházza át. (MENA) Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök szerdán Damaszkuszba érkezett és átadta Asszad szíriai államfőnek Sza­dat elnök üzenetét. A találkozón részt vett Mahmud Al-Ajubi szíriai kormány­fő. (TASZSZ) Egy izraeli motorizált egy­­ség szerdán két ízben megkísérelt beha­tolni Dél-Libanon területére. Bejrútban hivatalosan közölték, hogy a libanoni tüzérség visszaverte a támadást és meg­rongált egy járművet. VI. Pál pápa kedden magánkihallga­táson fogadta Abdusszalam Dzsallád lí­biai miniszterelnököt. (MTI, AFP, DPA) Szerdán nem volt hivatalos tárgyalás a ciprusi kérdés ren­dezését szolgáló közösségközi konferen­cián, amelyet hétfőn újítottak fel az oszt­rák fővárosban. Kleridesz, a görög és Denktas, a török közösség delegációjá­nak a vezetője Waldheim ENSZ-főtit­­kárral együtt Bielka osztrák külügymi­niszter ebédjén vett részt. A „tárgyaló hármason” kívül a küldöttség néhány képviselője is részt vett az ebéden. A­ sajtóközpontban a tudósítókat ar­ról tájékoztatták, hogy a ciprusi közös­ségek képviselői magánjelllegű eszme­cserét folytattak. Bécsben megfigyelők szerint az eddigieknél kedvezőbb a tár­gyalási légkör, s különösen fontosnak tartják, hogy a szemben álló felek meg­egyeztek a szakértői bizottság felállítá­sában. A jelek szerint pénteken Bécsben be­fejeződnek a ciprusi tárgyalások. Az újabb fordulót május végén New York­ban tartják meg Szerdán a török légierő két gépe meg­sértette Ciprus légterét — adta hírül a Nicosiában kiadott hivatalos közle­mény.' \ Kedvező légkör a bécsi Ciprus-tárgyaláson <\°] (MTI) Todor Zsivkov, a Bolgár Nép­­köztársaság Államtanácsának elnöke Szófiában fogadta David Rockefellert, a Chase Manhattan Bank igazgató taná­csának elnökét. A megbeszélésen Bulgá­ria és az Egyesült Államok közötti pénz­ügyi, gazdasági és elsősorban hitelkap­csolatokról volt SZÓ. I A portugál gazdasági program alapelvei (TASZSZ, MTI) A portugál ideigle­nes kormány rendeletet tett közzé „a rendkívüli gazdasági intézkedések prog­ramjának alapelveiről". A dokumentum hangsúlyozza annak „égető szükségessé­gét, hogy a portugál gazdaság áttérjen a szocializmusba való átmenet útjára”. Az ideiglenes kormány egész sor intéz­kedést hozott már az ország gazdasá­gának stabilizálása és fejlesztése érde­kében. A kormánydokumentumba a foglalkoz­tatottság biztosításának, az alapvető iparágak feletti állami ellenőrzés meg­teremtésének, az agrárreform végrehaj­tásának, a közlekedés és a hírközlés fej­lesztésének, valamint az alapvető szük­ségleteket kielégítő termékek árrögzíté­­sének­ terveit foglalták bele. A nyugati világ szempontjából örven­detesnek ítélte meg Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügyminiszter a portugál választások eredményét. Véle­ményét Genscher nyilván arra alapoz­za, hogy az alkotmányozó gyűlési vá­lasztásokon a szocialisták törtek az él­re. A Saarbrücker Zeitung csütörtöki szá­mának adott interjújában kijelentette, hogy most „meg kell mutatnia szolida­ritását” a Közös Piacnak. ---------------------------------------------------------­Amerikai politikus az atomsorompó erősítéséről (TASZSZ) Fred Ikle, az amerikai fegy­verzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója kedden az Egyesült Államok országos sajtóklubjában hangsúlyozta, hogy az atomfegyver további elterjedé­sének megakadályozása érdekében ki kell szélesíteni a nemzetközi erőfeszíté­seket. Az atomsorompó-szerződésnek elsőren­dű szerepet kell betöltenie abban, hogy a világ megszabaduljon a nukleáris há­ború veszélyétől. Ez a szerződés, amelyet több mint 80 kormány írt alá, megfelel az országok többsége érdekeinek — mon­dotta Ikle, és sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy nem minden ország csat­lakozott ehhez a szerződéshez. Azzal kapcsolatban, hogy Genfben má­jus 5-én felújítják a vitát az atomsorom­­pó-szerződés erősítését célzó további in­tézkedésekről, kijelentette: az Egyesült Államok más országokkal együtt támo­gatja ezt a szerződést és törekedni fog a szerződésben foglalt alapelvek megszi­lárdítására. Ugyanakkor kész megvitatni minden olyan javaslatot, amely e szer­ződés tökéletesítését szolgálja. Mitterrand a Szovjetunióról (MTI) Francois Mitterrand, a Fran­cia Szocialista Párt első titkára a fran­cia rádióban a Szovjetunióban tett lá­togatásáról nyilatkozva kijelentette, hogy pártja küldöttségének útja jelentős ered­ményekkel járt: baráti kapcsolatot lé­tesítettek az SZKP-val és a két párt kö­zött új légkör jött létre. Mitterrand elmondotta: mély benyo­mást tett rá a Szovjetunióban a nagy technikai haladás és a szovjet polgá­rok életszínvonalának emelkedése. Hang­­úlyozta: fenn kell tartani és tovább kell ejleszteni a jó egyetértést Franciaor­szág és a Szovjetunió között.­­ PETAR SZTAMBOLICS, a jugoszláv államelnökség alelnöke és Dzsemal Bije­­dics miniszterelnök fogadta George Ma­­covescu román külügyminisztert, aki megbeszélsét­ folytatott Milos Minics jugoszláv külügyminiszterrel is. RENÉ LUSTIG, Franciaország chilei nagykövete erélyesen tiltakozó jegyzéket adott át Patricio Carvajal altengernagy­­nak, a chilei külügyminiszternek amiatt, hogy az AFP két újságíróját 24 órára letartóztatták. V

Next