Magyar Hírlap, 1975. augusztus (8. évfolyam, 211-236. szám)
1975-08-01 / 211. szám
Tanácskozik az európai értekezlet Kádár János és Leonyid Brezsnyev felszólalása • Kétoldalú megbeszélések Csütörtökön folytatta munkáját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróülése. Délelőtt felszólalt Csehszlovákia, Lengyelország, Franciaország, az Ír Köztársaság és Ciprus képviselője. A délelőtti szónokok között volt Kádár János, a magyar és Leonyid Brezsnyev, a szovjet küldöttség vezetője is. A délutáni ülés első szónoka Jugoszlávia küldöttségének vezetője volt, majd Törökország, Dánia, Belgium, Svédország, Ausztria, Finnország és Spanyolország képviselője szólalt fel. A felszólalások péntek délelőtt folytatódnak, majd sor kerül az ünnepélyes aláírásra. Folytatódtak a rendkívül élénk eszmecserék az üléstermen kívül is, jeléül annak, hogy Európa és Észak-Amerika vezető államférfiai felhasználják e kiemelkedő és ritka alkalmat arra, hogy külön is, személyesen találkozzanak egymással, és kétoldalú problémákat, két ország kapcsolatainak különböző vonatkozásait is megvitassák. Kádár János csütörtökön Leonyid Brezsnyevvel, Todor Zsivkovval, Gustav Husakkal és Nicolae Ceausescuval találkozott, s látogatást tett Urho Ivekkonennél, a Finn Köztársaság elnökénél. A csütörtöki nap eseményeihez tartozott, hogy a Finn Köztársaság minisztertanácsa este fogadást adott a záróértekezleten részt vevő küldöttségek tiszteletére. Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az európai biztonsági konferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka. Gustáv Busák, a C3KP KB főtitkára, a csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette: Az európai népek békeerőfeszítéseiben a szocialista országok közössége, amelynek Csehszlovákia szilárd tagja, jelentős és egyre erősbödő tényező. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió betöltőn, nagyra énekeljük a Szovjetunió békepoltikáját. Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agreszszió származott abból, hogy viszszaéltek a hatalommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből ítéljük meg ennek a konferenciának jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy megfolmázza és megerősíti azokat az jnnpelveket, amelyek szabályoz-k csak az európai országok közötti kzapcsolatokat, a területi integritentás és a politikai realitások elismerésének alapján — mondta Gustáv Husák. Ezután Edward Giereki, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédét A béke — rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig — mondta a lengyel küldöttség vezetője. — Országunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében Nenünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a részt vevő országok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásaiban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az államhatárok ésaz államok, területi épsége sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum, elfogadása azt jelenti, hogy a részt vevő államok egyszer s mindenkorra lemondanak mindenféle területi követelésről. Tanácskozásunk az enyhülés eredménye, s kétségtelenül hozzájárul e fontos folyamat további elmélyüléséhez Az államközi kapcsolatok alapelveit, meghatározó döntéseinknek elő kell segíteniük a tartós béke megteremtését — mondta Edward Gierek. A délelőtti ülés következő szónoka Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, a brit és a nyugatnémet kormányfőhöz hasonlóan, úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Berlinre is. Állást foglalt a francia „védelmi erő” fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy Franciaország továbbra is távolmarad a NATO integrált katonai szervezetétől. A francia államfő hangsúlyozta: pusztán az a tény és az a mód, ahogyan ezt az értekezletet megszervezték, bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentősége, az, hogy a Finlandia palota nagytermében a részt vevő országok legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. Az értekezlet azonban nemcsak az enyhülés szellemben fogant, hanem a záróokmányban rögzítette is az enyhülésnek bizonyos szabályait. Kétségtelen, hogy ez a záróokmány önmagában még nem biztosítéka a békének. Ez nyilvánvaló és nem szorul külön hangsúlyozásra. Ugyanakkor a záróokmánynak nincs nemzetközi szerződés jellege, és Franciaország úgy vélekedik: a záróokmányból nem következik olyan helyzetek elismerése, amelyeket egyébként nem ismernének el. Hozzáfűzte: ez a záróokmány bizonyos vonatkozásokban nem megy el olyan messze, mint ahogyan azt a francia kormány szerette volna. Itt különösen az úgynevezett harmadik kosárban szerepelt kérdésekre utalt. A továbbiakban a francia államfő hangsúlyozta: új, eddig példa nélkül álló, nagyon jelentős tény, hogy az európai országok legfőbb vezetői összegyűltek Helsinkiben, megismerkedtek egymással, szívélyesen elbeszélgetnek és eszmecserét folytatnak problémáikról. A találkozó így lényeges szakasza annak az erőfeszítésnek, amely az enyhülés érdekében folyik. A francia köztársasági elnök után Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét. (A beszéd teljes szövegét lapunk 2. oldalán közöljük.) Leonyid Brezsnyevet követően Liam Crosgave miniszterelnök, az Ír Köztársaság küldöttségének vezetője emelkedett szólásra. Beszédében úgy jellemezte a biztonsági konferencia záródokumentumát, mint ..a kapcsolatok megjavítására és a részvevő államok közötti együttműködés továbbfejlesztésére szóló programot Európa és a világ javára .. Ezután Makariosz érsek, ciprusi elnök szólalt fel és elsősorban az államok közötti kapcsolatok alapelveinek megfogalmazását méltatta. Ezek közül is különösen az erőszakról és az államok szuverenitásának megsértéséről való lemondást emelte ki. Mint mondotta, ezeknek az alapelveknek a csorbítatlan megvalósítása szabad utat nyithat a ciprusi probléma megoldására. Makariosz érsek felszólalása alatt, amelyben elítélte Törökország ciprusi katonai intervencióját, a török küldöttség kivonult a konferenciateremből. A ciprusi államfő után Kádár János, az MSZMP első titkára, a magyar küldöttség vezetője emelkedett szólásra. (Beszédét lapunk 3. oldalán közöljük.) Kádár János beszédének elhangzása után az elnök berekesztette a délelőtti ülést. A délutáni ülés első felszólalója, Tito jugoszláv elnök volt. Annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, hanem éppen kezdetét jelzi. Az EBK nem egyszerűen az európai nemzetek valamilyen egyetértésének eredménye, hanem a nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokban a második világháború óta lezajlott változások és új irányzatok kifejeződése. A jugoszláv államfő az új fejlemények között nagy hangsúlylyal szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitikájának is alapelve. Rámutatott, hogy „az aktív békés együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a népek tudatában az a törekvés, hogy új módokat keressenek a nemzetközi problémák megoldására”. Tito elnök az európai biztonsági értekezlet egyik legkiemelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részvevő államok általános egyetértéssel elfogadták a határok sérthetetlenségének elvét. Elismeréssel méltatta az enyhülési és a tárgyalási politika eredményeit, rámutatva, hogy maga az EBK is jelentős mértékben ennek a folyamatnak terméke és egyik legjelentősebb eredménye. Az új kapcsolatok kialakítása Európában, a fokozott együttműködés állandó bővülése — mondotta — feltételezi a tömbökre oszlás megszüntetését. A Tito elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök beszéde nagy részében a ciprusi kérdéssel foglalkozott. „Tartjuk magunkat az európai biztonsági konferencia valamenynyi határozatához, de Ciprus kérdésében fenntartással élünk. Mivel csak a ciprusi görög közösség van képviselve Helsinkiben, Törökország a záróokmány rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek Ciprus vonatkozásában, s erről hivatalos közleményben értesítette a biztonsági konferencia titkárságát” — hangsúlyozta Demirel. A következő szónok Anker Jorgensen dán miniszterelnök, a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól számított három év mérlegét megvonva hangsúlyozta: véleménye szerint igenlő választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a konferencia eredményei jónak mondhatók-e. Leo Tindemans belga miniszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülésnek ki kell egészülnie a katonai enyhüléssel. Hozzáfűzte: „Az igazi enyhülés csak akkor következhet be, ha a szovjet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverzetek csökkentéséről, és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kielégítő eredményt hoznak.” Ezután Olof Pahne svéd miniszterelnök felszólalása következett. A svéd kormányfő hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a közös meggyőződésen alapult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasználni. Felhívta a figyelmet a fegyverkezés változatlanul magas színvonalára, a még megoldatlan helyi konfliktusokra és erőfeszítéseket sürgetett a katonai biztonság megteremtése érdekében. Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírásra kerülő okmány — amelynek tartalma, a benne érintett kérdések köre és jellege egyedülálló — az államok közötti magaviseleti kód,ex a jelenkorban. De bármilyen átfogó és nagyszerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta —, minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal tudjuk megtölteni az okmányban foglaltakat. Az európai biztonsági konferencia egy szakaszt zár le és egyszersmind új szakasznak a kezdete is, és ezért jelentős eredményeket kell hoznia. A délutáni ülés következő szónoka Urho Kékköven köztársasági elnök, az értekezleten részt vevő finn delegáció vezetője volt. Áttekintette a záróokmány főbb rendelkezéseit, majd a biztonsági értekezleten végzett munkáról kijelentette: ,,A jövőben további együttműködésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átültessük a gyakorlatba. Véleményünk szerint ennek az értekezletnek egyik legfontosabb határozata, hogy képviselőink két év múlva ismét találkoznak,és kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat. A jövőben is szükség lesz rá, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket a jelen elvek alapján.” A portugál felszólalás elmaradása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arias Navarro, spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután, mint a csütörtök délutáni ülés utolsó szónoka. Beszédében nagy súlyt helyezett a biztonság fogalmának szélesebb körű — Európán túlnyúló — értelmezésére és megelégedéssel állapította meg, hogy a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány a földrészünkkel szomszédos területek közül megnevezi a Földközi-tenger térségét. A spanyol miniszterelnök beszédével kevéssel hat óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia péntek délelőtt folytatja munkáját. HUNORSZÁG ÍRORSZAl ulata KANADA AlkíT** JWIARORSzó FRANCIAORSZÁG fSrti ROMÍN« JUGOSZLÁV« ANDORRA QUIASR« fi SPANYOLORSZÁG TöldKOSSZÁD OLASZORSZÁG-l ilfCRTPíST£!H Európa területe: 10 498 000 négyzetkilométer, a föld területének 7,7 százaléka. Lakóinak száma: 655,2 millió (1973-ban), a világ népességének 17,3 százaléka ti ■ L^ g| JJJ M ■ ÄRA: 80 FILLÉR Kiadja a Lapkiadó Vállalat, pj|P| Ij3p|| ——,gppjv eg mag ■»» ^ H H __ Havi előfizetési díj 20,- Ft. Szerkesztőség és kiadóhivatal: MM JHBj SH Ibm B||g| f||pf|| ||||| WB* sflj w|Fm|| Pia §^||| ps^jpll Előfizethető a lapkézbesítők- 1393 Pf 305, Budapest V»l„ H| WB flH §1 §Í} l!|$f j^PÍ |§§ §1 IS O B M Ilii H IS né!, postahivatalokban és a Lenin körút 9-11. A szerkesz- Hll f§l| Él M II ü S 11 i li fÜ Ü P®5'0 hírlapüzleteiben. KOI fé»"- ““"““jr Írd ii It W I! it H i 1 if 9 11P süsük tonszáma, 221-285, 2,2-400, H W fii ÉfjÉÉ ÉS Sf tÜ M II |tt §H fi ll If p?Jm ÉS lat (H-1389 Bp.. Postafiók: 229-350, Terjeszti a Magyar M| V BB EpP| §1 ^ H fiM§§ M Eff Igl 1 11 M— ISSiS f§ 1».) kirendeltségei es bizo-Posta, W B nsH Mm Wi* SI? fiBsHi Vsl KSw SSH1 S BB BB PlBW Bi III 819 mányosai terjesztik. 8. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM POLITIKA! NAPILAP 1975. AUGUSZTUS 1, PÉNTEK