Magyar Hírlap, 1975. október (8. évfolyam, 262-288. szám)

1975-10-01 / 262. szám

2 1975. OKTÓBERI, SZERDA NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL ro­TTTi­TI keddi száma­ MJM m­a­­­i­n­ban közvéle­mény-kutatási eredményeket közöl, amelyek szerint a franciák ma elé­gedetlenebbek Gisgard d’Estaing­­nel, mint a nyár folyamán voltak, de ebből az ellenzék mégsem húz hasznot a baloldalon belüli ellenté­tek következtében. A közvélemény-kutatás tanú­sága szerint júniusban a meg­kérdezettek 53 százaléka úgy nyi­latkozott, hogy elégedett az el­nök politikájával és 42 százalék volt elégedetlen, szeptemberben viszont az elégedettek száma már csak 47, az elégedetleneké pe­dig 48 százalék volt. (öt száza­lék egyik alkalommal sem nyil­vánított véleményt.) Arra a kérdésre, hogy ha most választást tartanának, a koalí­cióra vagy az ellenzékre szavaz­nának-e júniusban a megkérde­zettek 47 százaléka a kormány­koalíció pártjaira, 53 százaléka a baloldali­ pártokra adta volna szavazatát. Szeptemberben már 48 százaléka szavazott volna a kormánypártokra és csak 52 szá­zalékuk a baloldali pártokra. CPK­ Rails telegraph A londoni lap nicosiai tudósítója a külföldiek­et sújtó sajátos adózta­tás miatt fejezi ki rosszallását. A szigetország északi, török fennhatóság alatt álló részén mintegy 400 brit­ és egyéb kül­földi állampolgár kettőzötten kö­teles adót fizetni. Korábban ki­szabott adóikat továbbra is fi­zetik a ciprusi kormánynak, amely Nicosiában székel, újab­ban azonban a Rauf Denktas­­féle török kormány is adót kö­vetel, hiába igazolja a külföl­di, hogy befizette az út-, a jö­vedelmi és a községi adót. A külön törököknek fizetett adó­k behajtása végett például összeírták a járműveket, s új adófizetési nyomtatványt is ké­­­zítettek, amelyet az igazoltató török hatóságoknak kell fölmu­tatni. E kis jelek is arra mu­tatnak, hogy a törökök elhatá­rozott szándéka az állandó ön­­kormányzat megszilárdítása. Az „észak-ciprusi török állam” bel­ügyminisztere kifejtette az an­gol tudósítónak: mi látjuk el a szolgálatot, gondoskodunk a biz­tonságról é s ezért fizetni kell. Madridban újabb terrorperek várhatók A hazafiak kivégzése miatti tiltakozásként Baszkföldön egyre terebélyesedik — a spanyol törvények szerint súlyosan büntethető — sztrájkffo­galom. Madridban újabb terrorper készül, s ismét hazafiak állnak a vádlottak padján. (AP, UPI) A spanyol kormány a közeli napokban további 15 baszk hazafit állít vérbíróság elé, köztük Jose­ Mugica Arreguit, a szeparatista mozgalom katonai vezetőjét is­­ közölték madridi jogászkörökből. Az ügyész való­színűleg négyükre kér halálbün­tetést. A kormány egyelőre cáfolja, hogy erre a hétre újabb perek megindítását tervezi. A baszk ha­zafiak ügyvédjei szerint azonban Arreguit két nappal az óriási nemzetközi felháborodást keltett kivégzések után a rendőrségről átszállították egy börtönbe, és ez a tárgyalás előkészületének jele­ként értelmezhető. A Franco-rezsimmel szembe­helyezkedő nyolc személy pere kezdődött meg kedden reggel egy madridi bíróságon. Tiltott szer­vezkedéssel, a rendfenntartó kö­zegek elleni támadással és ha­mis személyi okmányok haszná­latával vádolják őket. A vád­lottak a Forradalmi Antifasisz­ta és Hazafias Front (FRAP), valamint egy törvényen kívül he­lyezett diákszervezet, a FADE tagjai, 1974. április 27-én tar­tóztatták le őket. Az ügyész 2­6 évi börtönbüntetés kiszabását kérte. Baszk­földön kedden folytató­dott a szombati kivégzések el­leni tiltakozásul elrendelt sztrájk. Guipuzcoa tartományban általá­nos volt a munkabeszüntetés. Vizcaya tartományban pedig hét­főhöz viszonyítva még nagyobb méreteket öltött a sztrájk. A bil­baói bankalkalmazottak részleges munkabeszüntetést tartottak. Sztrájkba léptek a vámtisztvise­lők is. Megbénult a munka a baszk kikötővárosokban. Két nap óta több hajó vár kirakásra, s a halászflotta nem futott ki a tengerre. Guernicában sztrájkba léptek a helyi hajógyár dolgo­zói. Vlagyimir Goncsarov, a TASZSZ politikai kommentátora írja a spanyolországi helyzetről: ■Semmilyen elnyomás, a madri­di hatóságok semmilyen bűntette nem képes megoldani azokat a rendkívül kiélezett problémákat, amelyek a mai Spanyolország előtt állnak. Hatalmas mennyisé­gű politikai és társadalmi problé­máról van szó. A spanyol népben napról napra erősödik a meggyő­ződés, hogy ezeket a kérdéseket a Franco-rendszer nem akarja, de nem is képes megoldani. A Ya című madridi lap öngyilkosság­nak nevezte a francoisták leg­utóbbi rémtettét Teljes joggal. A spanyol ultrák önmaguk sírját ássák. A francia szakszervezetek is csatlakoztak a Szakszervezeti Világszövetségnek és az Európai Szakszervezeti Szövetségnek, ah­hoz a közös felhívásához, hogy október 2-án egész Európában rendezzenek közös akciókat a Franco-rendszer bojkottálására. Georges Séguy, a CGT főtit­kára aláhúzta ennek az össz­európai közös akciónak a jelen­tőségét, s rámutatott: első ízben történik, hogy e két nemzetkö­zi szervezet ilyen általános jel­legű közös akciót indít. Ez a tény is mutatja, hogy a politikai és az ideológiai nézeteltéréseken fe­lülemelkedve, meg lehet valósí­tani a széles körű szakszervezeti frontot. A spanyolországi terror és meg­torlás felszámolását, a politikai foglyok szabadon bocsátást kö­veteli az Első Moszkvai Csapágy­gyár több ezer dolgozója. A gyár munkásai hétfői tiltakozó nagy­gyűlésükön megbélyegezték a francoista rezsimet. A nagygyű­lésen felszólalt Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt el­nöke. Tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a szovjet békebizottság, a Szovjet Újságíró Szövetség és a Szovjet Jogász Szövetség is. (MTI) Az Országos Béketanács elnöksége nyilatkozatban tiltako­zott a spanyol fasiszta vérbíróság ítélete, az öt hazafi kivégzése miatt. A Finn KP a haladó erők összefogásáért A Finn Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága nyilatkozatot tett közzé a rendkívüli parlamenti választások eredményéről. A do­kumentum megállapítja, hogy a Finn Népi Demokratikus Unió­nak a választásokon elért sike­re világosan tükrözi a dolgozók­nak az előző kormány belpoliti­kájával szembeni elégedetlensé­gét, és azt az egyre határozottabb követelésüket, hogy az ország po­litikai vezetése változtasson ezen az irányvonalon. Ez a változtatás a kommunisták, a szociáldemok­raták és a centrum párt közötti együttműködése révén lehetsé­ges. VILÁGHÍRADÓ Koszigin fogadta Kohlt (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben fo­gad Helmut Kohlt, a nyugatnémet CDU elnökét, Rajna-Pfalz tar­tomány miniszterelnökét, aki az Oroszországi Föderáció kormá­nyának meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. Hoveida prágai látogatása (CTK) Amir Abbasz Hoveida iráni miniszterelnök­ kedden hi­vatalos látogatásra Csehszlová­kiába érkezett. A repülőtéren Lu­­bomir Strougal csehszlovák kor­mányfő és más hivatalos szemé­lyek fogadták. Ezt követően meg­kezdődtek a tárgyalások Amir Abbasz Hoveida és Lubomír Strougal között. Wilson felszólalása a Munkáspárt kongresszusán (MTI) Miután már hétfőn el­dőlt egy fontos gazdaságpolitikai szavazás a kormány javára, a brit Munkáspárt blackpooli országos kongresszusán kedden délelőtt felszólaló Harold Wilson pártve­zér már győztesen lépett a szóno­ki emelvényre. Hirohito az USA-ban (MTI) Kedden délelőtt példát­lan biztonsági intézkedések kö­zepette elutazott Tokióból Hiro­hito császár, aki Ford elnök meg­hívására két hetet tölt az Egye­sült Államokban. Az idős csá­szárt és nejét harminchét tagú delegáció kíséri, élén Fukuda Ta­keo miniszterelnök-helyettessel. Megfigyelők jelentősnek ítélik a látogatást, amely az első a ja­pán—amerikai kapcsolatok törté­netében, és viszonzása Ford el­nök tavaly ősszel Tokióban tett látogatásának. Kedden a Virginia állambeli Newportba érkezett Hirohito császár és kísérete. Szovjet távirat a KNDK nemzeti ünnepén (TASZSZ) A Kínai Népköztár­saság kikiáltásának 26. évfordu­lója alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa kedden a szovjet nép ne­vében táviratban üdvözölte a kí­nai népet. A táviratot a kínai or­szágos népi gyűlés állandó bizott­ságához és a kínai államtanács­hoz intézték. Kiu Hszi-csuan, a KNK moszk­vai nagykövete kedden fogadást adott a kínai nemzeti ünnep al­kalmából. A fogadáson szovjet részről többek között megjelent L­eonyid Iljicsov külügyminisz­ter-helyettes, Alekszej Manzsulo külkereskedelmi miniszterhelyet­tes és Nyikolaj Ogarkov hadse­regtábornok, honvédelmi minisz­terhelyettes. Rendkívüli állapot Etiópiában (TASZSZ) Az etióp kormány kedden rendkívüli állapotot ve­zetett be Addisz Abebában és környékén. Az etióp hírügynök­ség az ideiglenes katonai kor­mány nyilatkozatát közli, amely leszögezi: az intézkedés célja a törvényesség és a rend biztosí­tása. USA-vétó a VDK és a DVK ENSZ-felvételére A Szovjetunió javaslata az ENSZ előtt (Folytatás az 1. oldalról) vizsgálni már a jelenlegi üléssza­kon. , Adam Malik indonéz külügy­miniszter megállapította, hogy az enyhülési folyamat a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok egyik nagy fontosságú, pozitív tenden­ciájává vált. Ennek a folyamat­nak a kézzel fogható demonstrá­ciója volt, hogy 133 európai or­szág, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada vezetői Helsinki­ben aláírták az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet záródokumentumát. Az Egyesült Államok kedden este újabb vétójával ismét megakadályozta, hogy a Bizton­sági Tanács javasolja a közgyű­lésnek a VDK és a DVK felvéte­lét. A BT kedden este szavazott 9 tagállamának arról a hétfőn, be­terjesztett határozattervezetéről, amely javasolja a két vietnami állam felvételét az ENSZ-be. Nesti Nase albán külügymi­niszter felszólalását arra használ­ta fel, hogy támadja az európai biztonsági értekezleten elért ered­ményeket. A szokásos albán ki­tétellel élve, a „szuperhatalmak összeesküvésének” minősítette a konferenciát. Az ENSZ-közgyűl­és általános politikai vitájában kedden felszó­lalt Khaddam szíriai miniszter­­elnök-helyettes és külügyminisz­ter. Elhatárolta országát a leg­utóbb aláírt egyiptomi—izraeli katonai megállapodástól. Hang­súlyozta, hogy a megállapodás nem szolgálja az arab egység erősítését. A megállapodásban az érintett felek, így az Egyesült Államok is, figyelmen k­ívül hagyják a palesztin nép törvé­nyes jogait — tette hozzá. (MTI) Puja Frigyes külügymi­niszter kedden átadta a magyar kormány ajándékát az ENSZ-nek. A világszervezet fennállásának közelgő 30., hazánk ENSZ-tagsá­­gának 20. évfordulója alkalmából a magyar kormány egy herendi vázát ajándékozott az ENSZ-nek, amelyet a magyar külügyminisz­ter adott át Kurt Waldheim fő­titkárnak. Pója Frigyes külügyminiszter kedden ebédet adott Waldheim főtitkár tiszteletére. A PKP éberségre szólít Azevedo nyilatkozata a rádió és a tévé katonai megszállásáról (Folytatás az 1. oldalról) Siónak ..igaz és objektív tájékoz­tatást kell adnia, meg kell véde­nie a forradalmi folyamatot és a forradalom vívmányait. Megen­gedhetetlen, hogy valamely párt, vagy csoport saját magának ren­delje alá a rádiót és a televíziót, és saját érdekei szolgálatában használja fel őket”. A nyilatko­zat felszólítja a dolgozókat, hogy legyenek éberek a demagógokkal, az erőszakra ösztönzőkkel, a fe­lelőtlen balos elemekkel szemben. A PSZP felhívására — amely­hez a jobboldali PPD is csatla­kozott — kedden este Lisszabon­ban több tízezres tömeg vonult végig az Avenida da Liberdaden a miniszterelnökségi palota elé. Costa Gomes portugál köztár­sasági elnök kedden délután Var­sóban, a szejm épületében folytat­ta megbeszéléseit Edward Gierek­kel, a LEMP KB első titkárával, Henryk Jablonski államfővel és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök­kel. Kedden a késő délutáni órák­ban, befejezte hivatalos lengyel­­országi tárgyalásait Costa Gomes portugál köztársasági elnök. A megbeszélések után a portugál ál­­lamfő és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyilatkozatot ír­tak alá a Lengyelország és Por­tugália közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséről. „Costa Gomes tábornoknak, a Portugál Köztársaság elnökének szerdán kezdődő moszkvai hiva­talos látogatása kétségkívül hoz­zájárul majd a két ország közötti kapcsolatok megerősítéséhez” — állapítja meg a moszkvai Izvesz­tyija a portugál államfő érkezé­sének előestéjén. Nigériáról új vezetése­k AFRIKA ÉVÉNEK nevezik 1960-at, amikor a volt gyarmatok sorra elnyerték függetlenségüket. Köztük volt a földrész legnépe­sebb országa, Nigéria i6, ma 15 éve vált önálló állammá, majd három év múlva szövetségi köz­társasággá. A néhány nagyobb és több mint 200 kisebb törzset magába olvasz­tó Nigéria egységes nemzetté vá­lásának útjában nemcsak a volt gyarmatosítók által örökbe ha­gyott, egyenlőtlen közigazgatási rendszer volt az akadálya — szí­tották is az eltérésekből adódó ellentéteket. Különösen azután, hogy a­ délkeleti partvidéken nagy mennyiségű olajat tártak föl. Még emlékszünk az 1967-ben kezdődött két és fél éves polgár­­háború rémségeire , a katonai vezetés azonban, amely 1966-tól áll az élen, arra összpontosította erejét, hogy a széthúzást felszá­molja, s rehabilitálja a szövet­ségi államokat, ne legyenek győztesek és legyőzöttek. E kor­szakot Yakubu Gowon tábornok állam- és kormányfő neve fém­jelezte. A britektől örökölt négy állam helyett tizenkettőt hozott létre, s arra törekedett, hogy a hatalmas olajjövedelmet, amelyre Nigéria, mint a világ hatodik legnagyobb exportőre szert tett, egyrészt igazságosan ossza szét az államok között, másrészt az ösz­­szegből nagyarányú gazdaságfej­lesztési, iparosítási programot hajtson végre. VÉRTELEN HATALOMÁTVÉ­­TELLEL új katonai vezetés ke­rült Nigéria élére ez év július 29-én. Új főtiszteket neveztek ki az államok katonai kormányzói­vá, s a szövetségi minisztériumo­kat legnagyobb részt új emberek vezetik. Az azóta eltelt idő rövid, az­­eseményekből az a következ­tetés mégis levonható, hogy a ré­gi és az új vezetés közt a különb­ség nem elvi, az őrségváltás okául inkább a hadseregen belüli cso­portok, személyek ellentétei, erő­viszony-változásai szolgáltak. Az új állam- és kormányfő, Murtala R­utjai Mohamed dandártábornok lényegében nem változtatott a megelőző kül-, bel- és gazdaság­politikai irányvonalon. NIGÉRIA — már csak nagy­ságrendjénél fogva is éz tekinté­lyes állam. Külpolitikájában ha­gyományos az el nem­ kötelezett­ség, az imperializmusellenes po­zitív semlegesség. Hazánkkal évek óta jó kapcsolatokat tart, s ezek bővítésén munkálkodni mindkét ország népeinek érdeke. (molnár) Közel-Kelet \ \ ' \\ Ismét a szakértők kiküldését sürgeti Ford (UPI, AFP) Az Egyiptomnak nyújtandó amerikai katonai se­gély összege a következő öt év­ben megközelítheti az évi egymil­­liárd dollárt — adja hírül a leg­frissebb számában az Aviation Week című amerikai hetilap. Az amerikai kormány ilyen értelem­ben tájékoztatta a kongresszus il­letékes bizottságait Szadat egyip­tomi államfő október 27-én kez­dődő washingtoni látogatásával kapcsolatban. A lap értesülését az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó meg­erősíteni. Ford amerikai elnök hétfőn le­vélben sürgette a kongresszust, hogy gyorsítsa meg a legutóbbi egyiptomi—izraeli katonai megál­lapodás egyik pontjának értelmé­ben a Sínai-félszigetre küldendő amerikai távközlési szakemberek kihelyezése jóváhagyásának eljá­rását. A szenátus külügyi bizott­sága kedden ülést tartott, s azon — már az elnöki levél tartalmá­nak ismeretében — felkérte For­­dot, hogy bocsássa a bizottság rendelkezésére az Egyesült Álla­moknak a sínai megállapodással kapcsolatos „biztosítékaival és kö­telezettségvállalásaival” összefüg­gő összes dokumentumokat

Next