Magyar Hírlap, 1975. október (8. évfolyam, 262-288. szám)

1975-10-30 / 287. szám

MIJGTER HÍRLAP KOZONSÉGSZOLGÁLAT 1975 OKTOBER 30. CSÜTÖRTÖK HI ■ .................... MAI MŰSOROK RÁDIÓ Mindkét rádióadó 4.25-kor kezdi műsorát. 8.00 órakor: Hírek. Időjárás. Mű­­sorismer­te­tés. KOSSUTH: 8.27: Harsan a kürtszón' S.57: Zenekari muzsika. 10.05: iskola-­­ rádió. 11.15: Egyre drágább. III. A technológia. 11.30: Rácz Aladár cim­­balmozik. 11.39: Illés Béla művei. Hon­foglalás — III. 12.35: Melódiakoktél. 14.21: Hilde Gulden és Giorgio Tozzi * énekel. 15.10: Kórusmuzsika. 15.28:­­ Ezeregy délután. 16.10: A Munkásőrség , Központi Férfikara énekel 16.24: Hang- I ke­rék a tatai Országos Nemzetiségi­­ Fesztiválról. 17.05: Mit teszünk, hal alszunk? 17.25: A közönség kérdez, a­­ muzsikus válaszol. 17.55: Két Beetho- '■ ven-nyitány. 18.15: Kritikusok fóruma.­­ 18.25: Új könyvek. 18.30: Esti Magazin.­ 19.15: Az élet megy tovább. Izidor Stok­l drámája három felv. 21.41: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 22.20: Esti hangver­seny. 23.20: Dózsa György. Részi. Er­kel operájából. 0.10: Filmzene. PETŐFI. 8.05: Kim Borg énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Tánc­­zene Prágából, Moszkvából, Berlinből, Szoc­iából és Bukarestből. 9.33: Iro­dalmi évfordulónaptár. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Gyermekek könyvespolca. 12.00: Népdalok. 12.33: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 12.55: Michael Haydn: Szerenád. 13.33: Fú­­vósátiratok. 14.00: Szórakoztató an­tikvárium. 17.00: Operakórusok. 17.25: Részletek Marks zenés játékából. 18.00: Az Ifjúsági Rádió Irodalmi önképző­köre. 18.33: Az All. Népi Együttes mű­sorából. 19.30: Könnyűzenei Híradó. 20.15: Spanyol muzsika. 20.33: Kiván­csiak klubja.­ 21.25: Johann Strauss­­ciklus — III. A királynő csipkeken­dője. 22.49: Milkovics György vibra­­fonozik. 23.00: Tánczene. 23.30: Nóták. 3. műsor. 14.05: Magyar zeneszerzők. 14.31: József Attila műhelyei — VIII. 14.51: Romantikus kamarazene. 16.01: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyó­irata. 16.55: Ötórai tea. 18.03: Zsebi rádiószínház. Csurka István kishang­­játéka. 18.12: Medea. Részi. Cherubini operájából. 18.58: Versek világa. Ba­lassi Bálint: Katonaének. 19.15: Isko­­larádió. 19.33: Az MRT hangversenye. 20.45: Bihari Klára elbeszélése. 21.35: Balettzene operákból. 22.00: irodalmi séta Grazban. TELEVÍZIÓ BUDAPEST: 1. műsor: 9.00: Iskola­tévé. Matematika. Kémia. 14.00: Isko­laévé. (Ism.) 17.18: Hírek. 17.25: Pa­pírsárkány. .18.00: Telesport. 18.25: Fa­lujárás. 19.05: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Híradó. 20.00: Ma­gyarázom magyarázatainkat. Rajzfilm IV. 20.10: A Strauss család. Angol film. VII. rész: Lili. 21.00: Nyitott bo­ríték. 21.40: Az idős Verdi. Falstaff. 22.35: Híradó .3. 2.’ inti­son 20.00: Fiatal’üzemi újság­írók ur­nisí­ra. 20.30: Erna­­Berger. NSZK portr­éfilm. 21.05: Híradó 2. 21.25: A körtefa alatt. NDK-film. POZSONY. 16.45: Lányok, fiúk ma­gazinja. 17.30: Autó-motor revü. 18.00: Esti mese. 19.30: Híradó. 19.30: Idő­szerű kamera. 20.00: A lovag. Tv-játék. 21.40:­­Semleges vizek. Szovjet film. JUGOSZLÁV. 16.35: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.30: Gyermekeknek. 18.15: Mi újság? 18.35: Osztály és kultúra. 20.00: Oskar Davico: Dal — dráma. 21.45: Fényszóró. 21.55: Dokumemum­­film. 22.10: REMUS (Belgrádi zenei ünnepségek). SZÍNHÁZAK Állami Operaház: Don Juan (C. b. — 7). Erkel Színház: Parasztbecsület, Bajazzók (Fodor b. — 7). Nemzeti Színház: igazolatlan ősz (7). Madách Színház Kamaraszínháza: Hedita Gab­ler (7). Pesti Színház: Macskajáték (7). Fővárosi Operettszín­áz: Veronai fiúk (7). József Attila Színház: Sok hűhó semmiért (7). Thália Színház: Ezer­egyéjszaka (7). Vidám Színpad: Ku­­tyakomédia (18). Budapesti Gyermek­­színház: Bátyám és a klarinét (du. 3). Állami Bábszínház: Misi mókus ván­­dorúton (de. 10). A sárkány (du. 3). Huszonötödik Színház: Én egy analfa­béta vagyok (fS). Fővárosi Nagycir­kusz: A Moszkvai Nagycirkusz jubi­leumi műsora (f8). Kamara Varieté: Őfelsége, a nő (f6, 8). Odry Színpad: Ivan, a rettentő (7). Irodalmi Színpad: Négy monológ (du. 4, 7). Állami Déryné Színház: Zalaeger­szeg : Bolond vasárnap (du. 3). Mező­­komárom: Folytassa Éva és Ádám (8). Tápiósüly: Csalódások (7). Nagykani­zsa: Mátyás király juhásza (du. 2, 7). Békéscsabai Jókai Színház: Makran­cos Kata (7). Debreceni Csokonai Szín­ház: Kispolgárok (Maróthy — 7). Jó­zsef Attila MH., Salgótarján: Rigoletto (du. 3). Győri Kisfaludy Színház: A szabin nők elrablása (Jászai b. — 7). A bögre (Sopron — 14, 7). Kaposvári Csiky Gergely Színház: Mi történt a fórumon (Noszlopy b. — 3, Munkácsy b. — 7). Kecskeméti Katona József Színház: Diákszerelem (7). Miskolci Nemzeti Színház: Őszinte részvétem (7). Egri Gárdonyi Géza Színház: Lu­xemburg grófja (7). Pécsi Nemzeti Színház: A vihar (Babits b. — 7). Sze­gedi Nemzeti Színház: Játsszunk Strindberget (7). Székesfehérvári Vö­rösmarty Színház: Magától nem megy . (7). Szolnoki Szigligeti Szín­ház: A revizor (du. 3). Veszprémi Pe­tőfi Színház: Mathiász-panzió (Jókai b. —1 fö). Mikor jön Ehrlicher? (Vár­palota, Bán A. b. — 7). HANGVERSENY Zeneakadémia: Magyar Állami Hang­versenyzenekar. Vez.: Ferencsik Já­nos. I.öar.: Schiff András és Latino­­vits Zoltán (18). MESEMONDÓ A távbeszélő mesemondó fl­l(888) műsora: A póruljárt szücsmester. (El­mondja: Szemes Mari.) Hívható du. 1-tól este 10 óráig. FOLYÓ­IRATSZEMLE KÖZGAZDASÁGI SZEMLE Érdekes, tanulságos vita zajlott 1974—75-ben a vállalati szervezeti vezetési rendszerek fejlődését aka­dályozó tényezőkről, illetve a vál­lalati vezetés színvonaláról a Közgazdasági Szemle hasábjain. Túlzás nélkül állítható: az iz­galmas, esetenként szenvedélyes hangú „szellemi golyóváltás” nem csupán a réteglapot olvasók fi­gyelmét keltette fel. Szintó az egész szakmai közvélemény várta az összegzést s azt, hogy a Köz­gazdasági Szemle mit profitál az értékes gondolatokból. A kérdés iránt érdeklődők most örömmel fedezhetik fel a Köz­­gazdasági Szemle októberi szá­mában a vita kerekasztal-konfe­­rencia keretében történő össze­foglalását. A szerkesztőség A szocialista vállalat , országos távlati kutatási főirányt koordi­náló tanácsával közösen, olyan beszélgetést rendezett, amelyre meghívta a vita résztvevőit, to­vábbá vállalati szakembereket. Sorrendben 17-en fejtették ki a véleményüket a témával kap­csolatosan — s a vita eddigi tapasztalataihoz híven — ismét „sarkosan”. Aligha lehetne ilyen terjedelemben összefoglalni a vi­tát, de a vélemények abban ösz­­szecsengtek, hogy a szakemberek nem tartják eléggé fejlettnek a jelenlegi vállalati szervezeti for­mákat. Ki a vezetés fölfogásá­ban, illetve munkamegosztásá­ban, lineáris, funkcionális elren­dezésében, ki pedig más, sok­szor módszerbeli fogyatékosság­ban látja a fogyatékosságot. El­hangzott az is, hogy nemcsak a vállalatok mechanizmusát, ha­nem vezetési rendszerét is kor­szerűsíteni kell, az egyik javas­lat szerint úgy, hogy a döntési szintet, tervezői és végrehajtói ágakra bontanák. Szabó Kálm­án végezetül rámu­tatott: ha azt akarjuk, hogy a vezetés teljesítse lényegi szere­pét, s hogy saját munkájuk iga­zi­­ értelmének az emberek mind­inkább tudatában legyenek, ak­kor a dolgozók érdemi részvé­telét kell erősíteni a vállalati tervezési, döntési folyamatában. Ez az üzemi demokrácia továb­bi fejlesztését sürgeti. Másrészt: múlhatatlanul szükséges a világ­­gazdasági változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodás. Ám ez nem lehet eléggé hatékony a központi gazdaságvezetés és a vállalati szerkezet dinamizmusa nélkül. Erre kétféleképpen rea­gálhatnak a vezetők: vagy úgy, hogy csak a szakmai körök tu­dására és a vezetők személyi fe­lelősségére redukálják a felada­tokat, s csupán a végrehajtás­ba vonják be a dolgozókat, vagy úgy, hogy a magas fokú szak­mai tudást nyíltan párosítják a dolgozók szaktudásával; a veze­tés felelősségét összekötik a kol­lektívák és képviseletük felelős­ségével. Az első módszer az egy­szerűbb, a látványosabb sikere­ket ígérő , a másik bonyolul­tabb, a nehezebb. De hosszú tá­von az eredményesebb is. M. I. Gy. A folyóirat 10. száma vezető he­lyen közli Vörös Károly tanulmá­nyát A modern értelmiség kezde­tei Magyarországon címmel. Az írás a bomló feudalizmus, tehát a polgárosodás kezdetének korába kalauzolja az olvasót, 1790-től 1848-ig ismertetve az ér­telmiségi foglalkozások magyar­­országi kialakulásának okait, ösz­­szetevőit és útjait. A tudományos történetszemlélet nézőpontjai sze­rint vázolja, hogy a polgárosodás felé emelkedő társadalomban mi­ként alakultak ki az olyan hagyo­mányos értelmiségi foglalkozások, mint amilyen a lelkész, az ügy­véd, a közhivatalnok, a műszaki szakember, az orvos és a gyógy­szerész, a nevelő, illetve a szabad­foglalkozású kulturális értelmi­ségi. A kor magyarországi értelmisé­gének útja — mint a tanulmány summázatában olvashatjuk — két­féle fejlődés eredményeit egyesíti: egyrészt a tőkés irányzat igénye növeli az értelmiségi pályák szá­mát, másrészt a polgárosodó réte­gek egyre nagyobb számban kí­vánják gyermekeiket ezekre — a társadalmilag felfelé mutató — foglalkozási ágakra irányítani. . A tanulmány két okból is izgal­mas olvasmány. Részint a polgári átalakulás olyan vonatkozásaival ismerkedünk­ meg általa, amelyek-­ben a nem szakember kevéssé tá­jékozott, részint útmutatást ka­punk arra a kérdésre, hogy a 48-as polgári forradalom — tör­ténelmünk e legtöbbet idézett fordulópontja — milyen mérték­ben találta készen, illetve készü­letlenül a feudalizmusból kiutat kereső társadalmat. Nem kétséges, hogy hazánkban a polgárosultság, — és ezen belül az értelmiség ki­alakulásának — fokát is mutatta az a visszhang, amely Kossuthék fegyverbe hívó szavára felelt. A szerző utal rá, hogy írása elő­munkálat egy kollektív vállalko­zásban készülő magyar történeti szintézis megfelelő fejezetéhez. A folyóiratban megjelent tanulmány feljogosít rá, hogy a leendő, nyil­ván nagyobb lélegzetű művet fo­kozott várakozás előzze meg. R. A kommunista és munkáspár­tok elméleti tájékoztató folyóira­tának októberi száma több, nagy érdeklődésre számot tartó írást közöl. A lap vezető helyen közli Edward dereknek, a LEMP KB első titkárának cikkét — Az euró­pai béke magna chartája címmel — a helsinki biztonsági értekezlet történelmi jelentőségéről. A chilei eseményeket figyelem­mel kísérő olvasók érdekes ke­­rekasztal-beszélgetést olvashatnak a lapban. A berlini kerekasztalon a chilei Népi Egység tömbjéhez tartozó hat párt külföldön élő ve­zetői válaszoltak a folyóirat mun­katársainak kérdéseire. A chilei politikusok a Pinochet-junta elle­ni harc fő feladatát a lehető leg­szélesebb antifasiszta egység meg­teremtésében látják. A részvevők hangsúlyosan fog­lalkoztak a kereszténydemokrata párti tömegek megnyerésével, a Népi Egység pártjai és a keresz­ténydemokrata vezetés közti pár­beszéd fontosságával. Ez azonban ki kell hogy terjedjen minden pártra, húzta alá a Chilei EP kép­viselője, emlékeztetve arra a cara­­casi találkozóra, amely a kommu­nisták nélkül zajlott le a keresz­ténydemokraták és néhány balol­dali párt között. A pártok képviselői szóltak ar­ról a közös platformról, amely egyesíti őket a diktatúra elleni harcban, s amely a rezsim bukása utáni korszak tennivalóit körvo­nalazza. A részvevők állást fog­laltak a chilei népi vívmányok visszaszerzése, a földeknek és gyá­raknak a népnek való visszaszol­gáltatása, a politikai foglyok ki­szabadítása, a fegyveres erők megtisztítása mellett. A chilei baloldal képviselői ön­kritikusan szóltak a Népi Egység pártjainak a kormányban elköve­tett hibáiról; hangsúlyozták a szé­lesebb tömegkapcsolatok megte­remtésének fontosságát. A szocia­lista párt képviselője az egység gyors megteremtésének akadályait a következőkben látta: szektásság, az elvont problémák hangsúlyozá­sa a konkrét feladatokkal szem­ben, ragaszkodás az elavult, illet­ve a puccs következtében meg­semmisült polgári demokratikus intézményekhez. Befejezésül a Chilei Kommu­nista Párt képviselője kijelentette: a chilei nép megteremti az anti­fasiszta erők egységét, és ezzel megnyitja az utat a jobb jövő felé. M. L. Bake­r és szocializmus Széles körben elterjedt az a nézet, mely szerint a járműveze­téshez sajátos képességek szük­ségesek. A legtöbben a „gyors reflexekre” gondolnak. A jogo­sítvány megszerzése előtt ezeket az alapvető képességeket vizsgál­ják. Nélkülük elképzelhetetlen volna a járművezetési feladatok elvégzése. Ez azonban nemcsak a képességektől, hanem a kikép­zéstől, a vezetési jártasságok el­sajátításától és a személyiség er­kölcsi magatartásától is függ. De ide tartozik még valami: a ké­szenléti állapot a járművezetésre. Mit értünk ezen? Nemcsak a motornak van szük­sége olajszintre vagy az akkumu­látornak folyadékszintre, hanem a járművezető teljesítőképességét is bizonyos készenléti színvonalon kell tartani ahhoz, hogy olyan teljesítményt nyújtson, amely a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges. A­­hasonlatot tovább folytatva: baj van, ha az olaj- és folyadékszint nagyon alacsony vagy túl magas. A jó üzemelte­téshez a közepes szint tartásáról kell gondoskodni. Ami a teljesítő­­képességet illeti, itt is bizonyos közepes szintű éberségi-élénkségi színvonalra van szükség. Sem az alacsony készenléti szint — gon­ NÉGY KERÉKEN Készenléti állapot dőljünk a fáradt, kialvatlan, fej­fájós állapotra —, sem a kávéval vagy alkohollal felizgatott magas készenléti szint nem megfelelő a biztonságos vezetéshez. A közúti balesetek jelentős részét sok szakértő nem a képességek hiá­nyára, hanem az alkalmatlan ké­szenléti állapotra vezeti vissza. Külön figyelmet érdemel, hogy a készenléti állapot nem olyan állandó adottság, mint képessé­geink együttese. Naponta kell ,,karbantartani”, vigyázni kell rá önfegyelemmel, szabályozott élet­móddal. A készenléti állapotnak vannak akarati és akaratunktól függet­len összetevői. Mindenki tudja a járművezetésről, hogy nem olyan tevékenység, amely állan­dóan a teljesítőképesség maximu­mát igényli. A tempót nem a jár­mű, hanem az ember diktálja: vezetés közben lehet beszélgetni, rádiót hallgatni, dohányozni stb. ami azt jelenti, hogy a munka­végzés körülbelül a teljesítőké­pesség 40—60 százalékát meríti ki. A teljesítőképesség egy része ilyenkor energiatartalékot alkot, melyet csak veszélyhelyzetben kell igénybe venni. Az erőtartalékok mozgósításá­nak lehetőségei azonban nem­csak akaratunktól, hanem a szer­vezet vegetatív folyamataitól is függnek. Az ember rendelkezik olyan energiákkal is, amelyek akaratilag nem hozzáférhetőek. Ezek az energiák felhasználódnak munkánk során, de éppen úgy le­vezetődnek érzelmi-indulati ki­töréseinkben, bosszankodásaink­­ban, kudarcainkban. Pedig tar­talékenergiáink igénybevételére elsősorban veszélyhelyzetekben van szükségünk. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha képessé­geinket közepes készenléti szin­ten tudjuk tartani: alacsony szint esetén már nincs lehetőség kellő energiamennyiség mozgósí­tására, a felizgatott állapot pedig kizárja az energiák célirányos mozgósítását. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a közlekedési magatartásban el­követett hibák jelentős része a nem megfelelő készenléti állapot­ra vezethető vissza. Dr. Réti László FI­LATÉLI­A HAZAI HÍREK Nagy érdeklődést váltott ki az elmúlt hét végén megnyílt má­sodik országos parafilatéliai ki­állítás. A posta alkalmi levele­zőlapot bocsátott forgalomba. A kétszínű ofszetnyomással készült kiadvány bal oldalán parafila­téliai montázs látható. A novem­ber 9-ig nyitva tartó kiállítás egyik leglátványosabb részlete a hazai képeslevelezőlap-kiadás fejlődésével ismertet meg. A Képzőművészeti Alap Kiadóvál­lalata a soron következő bélyeg­újdonságokhoz már elkészíttette a carte maximumokra alkalmas képeslapokat: Gárdos Mariska, Mező Imre és Tarr Imre portré­fotóját, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagyter­mi orgonáját ábrázoló lapot. A magyar zenepedagógia november 14-én megjelenő 1 forintos cen­tenáriumi bélyegéből 5 303 000 fo­gazott és 7000 fogazatlan pél­dányt állítanak elő az Állami Nyomdában, 40 bélyeget tartal­mazó ívekben. (A bélyeg képét rovatunkban már bemutattuk.) ELŐREJELZÉSEK KUBÁBÓL A szocialista nevelés egyik leg­jelentősebb intézménye az ame­rikai kontinens szocialista sziget­­országában Manuel Ascunce Do­­menech nevét viseli. A névadó portréja és az intézmény emb­lémája kerül a novemberben, 718 000 példányban megjelenő 3 centavós bélyegre.­­ A mező­gazdaság és az állattenyésztés fejesztésének korszerűsítését pro­pagálják egy, ugyancsak ez év­ben kiadásra kerülő, 618 000 pél­dányban nyomott, 13 centavo névértékű bélyeggel. VADVIRÁGOK AUSZTRÁLIÁBÓL Az ötödik kontinensről új for­galmi bélyegek érkeztek. Auszt­rália postájának a sorozatban nemrég megjelent, 18 és 45 cent névértékű kiadványán két érde­kes vadvirág képét örökítették meg. ANGLIAI ÚJDONSÁGOK A nálunk is olvasott regény­írónő, Jane Austen (1775—1817) születésének kétszázadik évfor­dulója alkalmából négy bélyeget tartalmazó sorozatot jelentetett meg az angol posta. A 8 és 1I, 10, 11 és 13 penny névértékű bé­lyegeken legnépszerűbb írásainak főszereplőit ismerhetjük meg. Az eredeti illusztrációk Barbara Brown alkotásai.­­ November­ben kerül forgalomba az idei karácsonyi bélyegsorozat. A 6 és Vj, 8 és Vj, 11 és 13 penny név­értékű bélyegeken muzsikáló an­gyalok képe látható. DOLGOZÓ NŐK A nők nemzetközi éve alkal­mából a ghanai bélyegkiadás, négy bélyeget tartalmazó euro- \ zatán az iparban, a mezőgazda­ságban és a tudományos kuta­tásban tevékenykedő nőket mu­tattak be. Mind a négy bélye­gen szerepel a nemzetközi év emblémája is.

Next