Magyar Hírlap, 1975. november (8. évfolyam, 289-313. szám)
1975-11-22 / 306. szám
Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1975. NOVEMBER 22. SZOMBAT 9 A hét jogszabályai PI C JJ RUHÁZATI MÉRETEK, MUNKAKÖZVETÍTÉS 1) A ÉS munkaerő-toborzás, élelmezésegészségügyi ellenőrzés. Nőnek a gyermekek, sokszor nagyobbra, mint azok az elődeik, akik közben megpocakolodtak. A jog ezt úgy fejezi ki: rendelet „az új testalkattípusok szerinti felsőruházati termékek” termeléséről és forgalomba hozataláról. Már hírt adtunk róla, hogy ezt a termelési és kereskedelmi változást igen széles körű előkészítő munkák alapozzák meg. Most a belkereskedelmi és a könnyűipari miniszter együttes rendelete a sportruházati cikkek körében rendelte el az új szabványok bevezetését. Ezeket a termékeket 1976. január 1-től már az új méretek szerint kell gyártani. Az új nagyságmegjelölést valamennyi terméknél, háromszög alakban kell feltüntetni. További fordulónap 1976. március 1. Eddig az időpontig a raktáron levő régebbitermékeket is az új méretmegjelöléssel kell ellátni [12/1975. (XI.. 5.) Bk. M.— Kip. M. szám, Magyar Közlöny, 72. szám.] A Munkaügyi Minisztérium igen megszívlelendő tájékoztatást tett közzé arról, hogy új dolgozók alkalmazása kapcsán általában milyen szabálytalanságok fordulnak elő. Ezek a szabálytalanságok a jogi következményeken túl szigorú erkölcsi megítélést is érdemelnek. Elkövetésük ugyanis a dolgozó ember lebecsülését jelenti. Sokszor nemcsak a felületesen eljáró vállalatnak, hanem a helytelenül alkalmazott dolgozónak is súlyos károkat okoznak, és mindenképp a fegyelmezetlenséget terjesztik. A tájékoztató mindenekelőtt a munkaközvetítés kérdéseivel foglalkozik. Ismeretes, hogy ez államigazgatási feladat, amelyet a tanácsok munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervei ingyenesen végeznek. Ebben a körben azt kell kiemelni, hogy a munkaközvetítés igénybevétele a vállalatok számára kötelező, ha azt országosan jogszabály vagy a megyei tanács elrendelte. A kötelezővé tett munkaközvetítés megkerülése esetén a létesített munkaviszony érvénytelen. Kevéssé ismertek a munkaerőtoborzással kapcsolatos rendelkezések, pedig az itt előforduló visszaélések még súlyosabb elbírálás alá esnek. Munkaerőtoborzási és szerződtetési tevékenységet csak azok a vállalatok és állami gazdaságok végezhetnek, amelyek erre a megyei szintű tanácsi szervtől előzetes engedélyt kaptak. Ilyen engedélyre van szükség akkor is, ha a toborzás falragasszal vagy újsághirdetésel történik. A munkaerő-toborzás mindig alkalmi jellegű tevékenység; ilyen megjelölésű állandó munkakör nem létesíthető. Ezzel a feladattal csak a vállalattal munkaviszonyban álló dolgozót lehet megbízni, kifogásolható, ha ezt másodállás vagy mellékfoglalkozás keretében végzik. Magánszemély ilyen tevékenysége pedig szabálysértés. Nagyon fontos és szigorú szabály, hogy a dolgozót a vállalathoz irányító személy nem kaphat külön díjazást vagy bármiféle költségtérítést azon a címen, hogy a toborzás útján szerződtetett dolgozó munkába állt, vagy munkaviszonyban maradt. Ugyanez vonatkozik az ily módon újonnan alkalmazott dolgozóra is. Az erre irányuló megállapodás, illetőleg a szerződés ilyen kikötése semmis, azt jogszerűen nem lehet érvényesíteni. Az újonnan alkalmazott dolgozók személyi alapbére — áthelyezés kivételével — az alkalmazást követő egy év alatt nem érheti el az azonos, vagy hasonló munkakörben dolgozó törzsgárdatagok átlagos személyi alapbérét. A kollektív szerződés ennek további részletes szabályait is megállapíthatja. Az utóbbi szabályok megsértése is háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértés. (Közli: SZÖVOSZ Tájékoztató, 45. szám.) Cimer-^BC —*■ BÉKÉSCSABA A város címerében a kalászokat tartó arany oroszlán, a szőlőfürt és a hal az egykori címerből átvett rajzolat, kékfehér színei is hagyományosak. Fejlődő iparát a kalapács és a gyárépület jeleníti meg. Békéscsaba már 1830-ban „Európa egyik legnagyobb faluja” — az akkori 30 ezer lakosával. A dualizmus korában az agrárszocialista mozgalmak egyik fészkévé válik; kiemelkedő jelentőségű volt Achim L. András parasztpártjának progresszív politikája. Forradalmi hagyományait a Horthyrendszer alatt is megőrizte; a jaminai városrész munkássága és a helyi agrárproletariátus a Viharsarok egyik legbaloldalibb bázisa volt. A városra jellemző, hogy felszabadulása után már két nappal, 1944. október 8-án megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, másnap pedig a városi ideiglenes vezető tanács, s ez képezte a demokratikus közigazgatás csíráját. Békéscsaba már 1918-ban megkapta városi jogállását, városiasodása azonban csak a felszabadulás után kezdődött meg. A város 1950-ben Békés megye székhelye lett, majd 1971-ben kormányhatározattal felsőfokú szerepkör ellátására jelölték ki. Ezek a tények természetesen Békéscsaba szerepét és fejlődésének ütemét is meghatározták. Ma még átalakulóban levő város — 63 ezer lakossal, akik közül mintegy 14 ezren beszélik a Szlovák nyelvet —, de jelentős részük már tipikusan városi körülmények között él és dolgozik. A legfontosabb feladat a közműellátás, az út- és csatornahálózat kiépítése volt, illetve még napjainkban is van. A város öt mezőgazdasági tér-, melőszövetkezete korszerű körülmények között gazdálkodik. A környező községekből ma már naponta 10 ezer ingázó jár be a város üzemeibe, intézményeibe. Kiváltképp élelmiszeripara jelentős — konzervgyár, baromfifeldolgozó vállalat —, de textiliparának is nagy múltja van. A Tégla- és Cserépipari Vállalat ,az ország cserépszükségletének jelentős részét adja. Európa-szerte ismert a Kner Nyomda is. Újabb védett területek A Vas megyei Tanács mezőgazdasági bizottságának természetvédelmi bizottságapénteki ülésén a természetvédelmi szakemberek újabb javaslatokat tettek természetvédelmi területek kijelölésére. Javasolták, hogy nyilvánítsák védetté a gencsapáti parkot, a góri két fekete nyárfát, a vasszécsényi két szilfát, a kőszegi török mogyorósét, valamint a csákánydoroszlói parkot A magas állású rokonaim beajánlottak a rádiókabaréhoz a közönségnek. Higgyék el, hogy nem volt könnyű dolguk, mert másokat még magasabb állású atyafiak protezsáltak. De most, hogy megjött az értesítés, madarat lehetne fogatni velem. Elképzelem, csak besétálok a gyönyörű 6-os stúdióba, leülök a zsöllyébe, és annyit kacagok, mint más egy év alatt. Aztán kiderült, felvételi vizsgát kell tennem. Sebaj, mondtam, Mikes ír egy jó jelenetet, Marton megrendezi, Major eljátssza, én meg kitapsolom jókedvemben a lelkemet. A vizsgára egy kopott szerkesztőségi szobában került sor. Vagy húszan vártunk bebocsátásra és a jelölteket kettesével engedték a titkárságvezető elé. Az illető hölgy alig volt több húszévesnél, de látszott rajta, hogy világbajnok, rövid életében kétszer annyi savanyúkáposztát evett, mint egy vecsési matuzsálem. — Maradjanak állva — mondta unottan és felemelt egy táblát, amire jókora betűkkel ezt ragasztotta valami kiégett lelkületű grafikus: „Közepes neve a/V X Kabaré tés— Na mi lesz — sürgetett bennünket a hölgy. — Nevetnek már végrej? Idős szomszédommal — őt egyébként az ENSZ-ből protezsálták — bugyborékolni kezdtünk, mire a titkárság hümmögött és újabb táblát tartott a magasba, ezzel a felirattal: „Elénk hahota, spontán tapssal". Társam kidüllesztette a mellét, nagyot nyelt és röhögni kezdett, tenyerét persze szorgalmasan összeverve. Én becsuktam a szemem, istennek ajánlottam gyarló lelkemet, és felvonítottam. A térdemet csapkodtam, és egy váratlan ötlettel egyszer a homlokomra ütöttem. — Maga — mondta a szigorú vecsési és csodák csodája, kettőnk közül rám mutatott — véglegesítve van.— Felsikoltottam a boldogságtól és legszívesebben megcsókoltam volna a káposztaarcút. Ezzel szemben derék szomszédom sírva fakadt. — Kisasszony — mondta hüppögve —, én két évtizeden át az élet legveszélyesebb területein dolgoztam. Előbb utaskísérő voltam a Vidámpark légiflottájánál, majd az országos borravalóellenes liga elnöke lettem, később beruházási szakértőt csináltak belőlem, mígnem most, önrészesedéses lángossütő kisiparosként, végre sikerült az adóhivatal elől nyugdíjba mennem. Értse meg, mindig arra vágytam, hogy öreg napjaimban beülök majd a rádiókabaréba, jön Radványi meg Kibédy, s én visszamenőleg 1945-ig kiröhöghetem magam. Itt pedig azt akarják, hogy egy tábla felmutatására közepeseket nevessek. Vecsés kertekalja ásított. — Hagyja a puskám, ezt a link pesti dumát — közölte és kinyitotta az ajtót, amely mögött időközben már vagy százan sorakoztak. — Maga teljesen sótlan alak. Lefogadom, még a pipás Kállain sem tudna nevetni. Reményét vesztett társam nagyon fancsali képet vágott, s ezen én — szégyen ide, udvariasság oda — kacarászni kezdtem. A főtitkárnő felkapta a fejét. — Micsoda?! — szólt rám metsző éllel. — Szóval maga természetes hangon is tud nevetni? El van bocsátva. (benedek) Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt teljesítette a IV. ötéves terv időszakára előirányzott kőolajtermelési tervét. Ez azt is jelenti, hogy 1975. december 31-ig a IV. ötéves terv időszakára vállalt kőolajtermelési teljesítésük várhatóan 103,4 százalékra alakul. Magyarországon a kőolaj termelése 1937-ben a dunántúli mezőkön kezdődött meg. Azóta mintegy 40 millió tonna kőolaj került a hazai mezőkről az olajfinomítókba. A régebben feltárt dunántúli mezők össztermelése fokozatosan csökken, ugyanakkor a nagyalföldi mezőké egyre emelkedik. Jelenleg az ország kőolajtermelésének csaknem négyötödét a nagyalföldi mezők adják, ezen belül algyői mezőből nyerjük az össztermelésnek több mint felét. A hazai termelésű kőolaj csak egyötöd részét fedezi az ország szükségletének. (A feldolgozásra kerülő nagyobb mennyiség importból származik, elsősorban a Szovjetunióból. így tehát nem volt és a jövőben sem lesz hiábavaló az a hatalmas erőfeszítés, amelyet az olajbányászok a hazai szénhidrogénkincs kutatása és termelése érdekében kifejtenek. Az elkövetkezendő V. ötéves tervben is tovább folynak a kutatások. Ezzel együtt a főbb feladatok között szerepel az intenzívebb termelési módszerek alkalmazása, a másodlagos és harmadlagos művelési eljárások (új közegek, vegyi anyagok kutakba történő besajtolása révén), kúthozamnövelő technológiák alkalmazása, korszerű automatizált, emberi felügyeletet nem igénylő gyűjtő és szétválasztó berendezések építése az olajmezőkön. Fahidy József Vb kJ Az olajbányászok teljesítették IV. ötéves tervüket A TASZSZ fotókiállításáról Szépség, művészet együtt „Szovjetunióbeli látogatás élményét nyújtja”, „Csodálatos” „A kiállítás megerősítette azt az elhatározásomat, hogy mielőbb a Szovjetunióba látogatok”, „Szépség, művészet, ötlet — együtt” — ilyen bejegyzések olvashatók a TASZSZ szovjet hírügynökség kiállításáról a Műcsarnok vendégkönyvében. A látogatók ezrei — köztük üzemi, intézményi dolgozók, szocialista brigádok, iskolai tanulók csoportjai, külföldi vendégek — elismeréssel szólnak a TASZSZ-fotóriporterek művészi alkotásairól. A kiállított több mint ezer fotóriport hiteles tudósítás történelmi eseményekről, a szovjet valóságról, a hétköznapokról. Minden egyes fotó, még a fekete-fehér is, színes, eleven életkép. Művészi eszközökkel ábrázolja, emberközelbe hozza a kommunizmus építésének nagyszerű eredményeit, a kommunizmust építő embereket. A vetített képekről régi ismerőseink, mint Olga Korbut tornászbajnoknő, a Protopopov házaspár, az űrhajósok elevenednek meg a látogatók előtt. De viszontláthatják az érdeklődők a magyar Ikarusokat Leningrádban, a szovjet gyártmányú szárnyashajót a Dunán, a magyar balett vendégszereplését Moszkvában és a magyar —szovjet barátság megannyi más bizonyságát. A szovjet hírügynökség elküldte a kiállításra a Venus-rakéta földre közvetített első felvételeit is — másfél-két méteres nagyításban. Madách, Verdi, Erkel és Strauss A jövő nyári program Szegeden * Horváth Mihály, a szegedi szabadtéri játékok ügyvezető igazgatója pénteken hivatalában sajtótájékoztatót tartott a jövő évi nyári ünnepi hetek programjáról. Elmondotta, hogy 1976-ban tizenhat előadást tartanak a Dóm téri színpadon. A megnyitó július 24-én lesz, amikor Madách: Az ember tragédiája című műve kerül színre. A programon szerepel Verdi Nabuccója is. Az 1975. évi előadást felújítva adják elő Erkel: Bánk bánját. A könnyebb műfajt Strauss Cigánybárója képviseli. A szabadtéri játékokon a folklórt a Magyar Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmas című műsora képviseli. Horváth Mihály a továbbiakban elmondotta, hogy a Dóm téri előadásokon kívül számos egyéb kulturális és szórakoztató program várja a jövő nyáron Szegedre látogatókat. A százéves fennállását ünneplő szegedi ipari vásárra például minden eddiginél több kiállítót várnak. Szerviz a földeken Az őszi mezőgazdasági munkák segítésére az alkatrész ellátásában és a gépforgalmazásban érdekelt vállalatok ügyeleti szolgálatot tartottak. Arra vállalkoztak hogy a hibákat 12—24 órán belül mindenütt kijavítják. Ez sikerült is, az összesítések szerint a bejelentéstől számított 6 órán belül a szerelők a helyszínen voltak. Az idei ügyelet során összesen 1800 esetben szálltak ki a helyszínre, és 22 ezer órát töltöttek a gépek javításával a szerelőbrigádok tagjai. Az őszi szezonban a szokásosnál kevesebb volt a javítás, amit azzal magyaráznak, hogy az őszi szezonra jól sikerült a gépek, berendezések felkészítése. Például cukorrépabetakarító-gép munka közben alig romlott az elmúlt hetekben, és az átlagosnál kevesebb traktor esett ki a termelésből. A Corvina a moszkvai rádióban Tudósítónktól. Húsz nap alatt húszezer darab kelt el a Corvina együttes Utak előtt című nagylemezéből. A rendkívüli népszerűség egyik oka, hogy az öt éve alakult együttes változatlan összetételben, időről időre megújuló művészi tartasa Szovjetunióban körutat tesznek, mű szerzeményekkel lép közönség elé. Jövő március-áprilisban ami a két év előtti szovjet turné eredményeiből ítélve, az együttes hírnevét öregbíti majd. Minden bizonnyal a Magyarországon oly népszerű lemezekkel a baráti országok fiataljai is megismerkedhetnek a közeljövőben. A moszkvai rádió riporterei a napokban „ízelítőként” összeállítást készítettek a Corvina legsikeresebb számaiból. Négymilliós vadkár Zalában Tudósítónktól. Zala megyét egyharmad részben erdők borítják. Csaknem minden községben működtek idén is a vadkárbecslő bizottságok. A mezőgazdasági üzemek a korábbi évek gyakorlata szerint védekeztek a kártevők ellen. Elsősorban a vaddisznó okozott nagy kárt a silókukoricában, s a törésre váró kukoricaföldek termésében. Jelentős a kár az erdészeti csemetekertekben is. Szarvasbőgés idején a szarvasok szintén sok csapást vágtak a földeken. Csőd térségében, a rezervátum környékén különösen jelentős veszteség érte a termelőszövetkezeteket. Az erdő- és fafeldolgozó gazdaság a vadkárbecslő bizottságok jelentései alapján folyamatosan kártalanítja az érintett mezőgazdasági üzemeket. A héten igazgatósági ülésen tárgyalták meg a károk elleni védekezés hatékonyságának növelését, lehetőségeit. Mert igaz, hogy csupán vadhúsból 2,5 millió forint bevételhez jut a gazdaság, a trófeákért fizetett valuta összege még nagyobb, mégis megoldást kell keresni arra, hogy az évente mintegy négymillió forint értékű vadkár a jövőben jelentősen csökkenthető legyen.