Magyar Hírlap, 1975. november (8. évfolyam, 289-313. szám)

1975-11-22 / 306. szám

Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1975. NOVEMBER 22. SZOMBAT 9 A hét jogszabályai PI C J­­J RUHÁZATI MÉRETEK, MUNKAKÖZVETÍTÉS 1) A ÉS munkaerő-toborzás, élelmezés­­egészségügyi ellenőrzés. Nőnek a gyermekek, sokszor nagyobbra, mint azok az elő­deik, akik közben megpocako­­lodta­k. A jog ezt úgy fejezi ki: rendelet „az új testalkattípusok szerinti felsőruházati termékek” termeléséről és forgalomba ho­zataláról. Már hírt adtunk róla, hogy ezt a termelési és kereskedelmi változást igen széles körű elő­készítő munkák alapozzák meg. Most a belkereskedelmi és a könnyűipari miniszter együttes rendelete a sportruházati cikkek körében rendelte el az új szab­ványok bevezetését. Ezeket a termékeket 1976. január 1-től már az új méretek szerint kell gyártani. Az új nagyságmegje­­lölést valamennyi terméknél, há­romszög alakban kell feltüntetni. További fordulónap 1976. már­cius 1. Eddig az időpontig a rak­táron levő régebbi­­termékeket is az új méretmegjelöléssel kell el­­látni [12/1975. (XI.. 5.) Bk. M.— Kip. M. szám, Magyar Közlöny, 72. s­zám.] A Munkaügyi Minisztérium igen megszívlelendő tájékoztatást tett közzé arról, hogy új dolgo­zók alkalmazása kapcsán általá­ban milyen szabálytalanságok fordulnak elő. Ezek a szabály­talanságok a jogi következmé­nyeken túl szigorú erkölcsi meg­ítélést is érdemelnek. Elköveté­sük ugyanis a dolgozó ember le­becsülését jelenti. Sokszor nem­csak a felületesen eljáró válla­latnak, hanem a helytelenül al­kalmazott dolgozónak is súlyos károkat okoznak, és mindenképp a fegyelmezetlenséget terjesztik. A tájékoztató mindenekelőtt a munkaközvetítés kérdéseivel fog­lalkozik. Ismeretes, hogy ez ál­lami­gazgatási feladat, amelyet a tanácsok munkaügyi feladatot el­látó szakigazgatási szervei ingye­nesen végeznek. Ebben a kör­ben azt kell kiemelni, hogy a munkaközvetítés igénybevétele a vállalatok számára kötelező, ha azt országosan jogszabály vagy a megyei tanács elrendelte. A kö­telezővé tett munkaközvetítés megkerülése esetén a létesített munkaviszony érvénytelen. Kevéssé ismertek a munkaerő­­toborzással kapcsolatos rendelke­zések, pedig az itt előforduló visszaélések még súlyosabb el­bírálás alá esnek. Munkaerő­­toborzási és szerződtetési tevé­kenységet csak azok a vállala­tok és állami gazdaságok végez­hetnek, amelyek erre a megyei szintű tanácsi szervtől előzetes engedélyt kaptak. Ilyen engedély­re van szükség akkor is, ha a toborzás falragasszal vagy újság­­hirdetésel történik.­ A munkaerő-toborzás mindig alkalmi jellegű tevékenység; ilyen megjelölésű állandó mun­kakör nem létesíthető. Ezzel a feladattal csak a vállalattal mun­kaviszonyban álló dolgozót lehet megbízni, kifogásolható, ha ezt másodállás vagy mellékfoglalko­zás keretében végzik. Magánsze­mély ilyen tevékenysége pedig szabálysértés. Nagyon fontos és szigorú sza­bály, hogy a dolgozót a válla­lathoz irányító személy nem kap­hat külön díjazást vagy bármi­féle költségtérítést azon a címen, hogy a toborzás útján szerződ­tetett dolgozó munkába állt, vagy munkaviszonyban maradt. Ugyanez vonatkozik az ily mó­don újonnan alkalmazott dolgo­zóra is. Az erre irányuló meg­állapodás, illetőleg a szerződés ilyen kikötése semmis, azt jog­szerűen nem lehet érvényesíte­ni. Az újonnan alkalmazott dol­gozók személyi alapbére — át­helyezés kivételével — az alkal­mazást követő egy év alatt nem érheti el az azonos, vagy hason­ló munkakörben dolgozó törzs­­gárdatagok átlagos személyi alapbérét. A kollektív szerződés ennek további részletes szabá­lyait is megállapíthatja. Az utób­bi szabályok megsértése is há­romezer forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható szabálysértés. (Közli: SZÖVOSZ Tájékoztató, 45. szám.)­ ­ C­imer-^BC —*■ BÉKÉSCSABA A város címe­rében a kalá­szokat tartó arany oroszlán, a szőlőfürt és a hal az egykori címerből átvett rajzolat, kék­fehér színei is hagyományo­sak. Fejlődő iparát a kala­pács és a gyár­épület jeleníti meg. Békéscsaba már 1830-ban „Európa egyik legnagyobb faluja” — az akkori 30 ezer lakosával. A dualizmus korá­ban az agrárszocialista mozgalmak egyik fészkévé válik; kiemelkedő je­lentőségű volt Achim L. András pa­rasztpártjának progresszív politikája. Forradalmi hagyományait a Horth­y­­rendszer alatt is megőrizte; a jaminai városrész munkássága és a helyi ag­rárproletariátus a Viharsarok egyik legbaloldalibb bázisa volt. A városra jellemző, hogy felszabadulása után már két nappal, 1944. október 8-án megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, másnap pedig a városi ideiglenes vezető tanács, s ez képezte a demokratikus közigazgatás csíráját. Békéscsaba már 1918-ban megkapta városi jogállását, városia­sodása azonban csak a felszabadulás után kezdődött meg. A város 1950-ben Békés megye szék­helye lett, majd 1971-ben kormányha­tározattal felsőfokú szerepkör ellátá­sára jelölték ki. Ezek a tények termé­szetesen Békéscsaba szerepét és fej­lődésének ütemét is meghatározták. Ma még átalakulóban levő város — 63 ezer lakossal, akik közül mintegy 14 ezren beszélik a Szlovák nyelvet —, de jelentős részük már tipikusan vá­rosi körülmények között él és dolgo­zik. A legfontosabb feladat a közmű­­ellátás, az út- és csatornahálózat ki­építése volt, illetve még napjainkban is van. A váro­s öt mezőgazdasági tér-, melőszövetkezete korszerű körülmé­nyek között gazdálkodik. A környező községekből ma már naponta 10 ezer ingázó jár be a város üzemeibe, in­tézményeibe. Kiváltképp élelmiszer­­ipara jelentős — konzervgyár, barom­fifeldolgozó vállalat —, de textilipará­nak is nagy múltja van. A Tégla- és Cserépipari Vállalat ,az ország cserép­­szükségletének jelentős részét adja. Európa-szerte ismert a Kner Nyomda is. Ú­jabb védett területek A Vas megyei Tanács mező­gazdasági bizottságának termé­­szetvédel­mi bizottsága­­pénteki ülésén a természetvédelmi szak­emberek újabb javaslatokat tet­tek természetvédelmi területek kijelölésére. Javasolták, hogy nyilvánítsák védetté a gencs­­apáti parkot, a góri két fekete nyárfát, a vasszécsényi két szil­fát, a kőszegi török mogyorósét, valamint a csákánydoroszlói par­kot A magas állású rokonaim beaján­­lottak a rádiókabaréhoz a közönségnek. Higgyék el, hogy nem volt könnyű dolguk, mert másokat még magasabb állású atyafiak protezsáltak. De most, hogy megjött az értesítés, madarat lehetne fogatni velem. Elképzelem, csak besétálok­­ a gyönyörű 6-os stúdióba, leülök a zsöllyébe, és annyit kacagok, mint más egy év alatt. Aztán kiderült, felvételi vizs­gát kell tennem. Sebaj, mond­tam, Mikes ír egy jó jelenetet, Marton megrendezi, Major el­játssza, én meg kitapsolom jó­kedvemben a lelkemet. A vizsgára egy kopott szer­kesztőségi szobában került sor. Vagy húszan vártunk bebocsá­tásra és a jelölteket kettesével engedték a titkárságvezető elé. Az illető hölgy alig volt több húszévesnél, de látszott rajta, hogy világbajnok, rövid életében kétszer annyi savanyúkáposztát evett, mint egy vecsési matuzsá­lem. — Maradjanak állva — mond­ta unottan és felemelt egy táblát, amire jókora betűkkel ezt ra­gasztotta valami kiégett lelkü­letű grafikus: „Közepes neve­ a/V­ X Kabaré tés— Na mi lesz — sürgetett bennünket a hölgy. — Nevetnek már végrej? Idős szomszédommal — őt egyébként az ENSZ-ből prote­­zsálták — bugyborékolni kezd­tünk, mire a titkárság hümmö­­gött és újabb táblát tartott a magasba, ezzel a felirattal: „Elénk hahota, spontán tapssal". Társam kidüllesztette a mellét, nagyot nyelt és röhögni kezdett, tenyerét persze szorgalmasan összeverve. Én becsuktam a szemem, istennek ajánlottam gyarló lelkemet, és felvonítot­­tam. A térdemet csapkodtam, és egy váratlan ötlettel egyszer a homlokomra ütöttem. — Maga — mondta a szigorú vecsési és csodák csodája, ket­tőnk közül rám mutatott — vég­legesítve van.­­— Felsikoltottam a boldogságtól és legszívesebben megcsókoltam volna a káposzta­arcút. Ezzel szemben derék szomszé­dom sírva fakadt. — Kisasszony — mondta hüp­­pögve —, én két évtizeden át az élet legveszélyesebb területein dolgoztam. Előbb utaskísérő vol­tam a Vidámpark légiflottájánál, majd az országos borravalóelle­nes liga elnöke lettem, később beruházási szakértőt csináltak belőlem, mígnem most, önrésze­­sedéses lángossütő kisiparosként, végre sikerült az adóhivatal elől nyugdíjba mennem. Értse meg, mindig arra vágytam, hogy öreg napjaimban beülök majd a rá­diókabaréba, jön Radványi meg Kibédy, s én visszamenőleg 1945-ig kiröhöghetem magam. Itt pedig azt akarják, hogy egy táb­la felmutatására közepeseket ne­vessek. Vecsés kertekalja ásított. — Hagyja a puskám, ezt a link pesti dumát — közölte és kinyi­totta az ajtót, amely mögött idő­közben már vagy százan sora­koztak. — Maga teljesen sótlan alak. Lefogadom, még a pipás Kállain sem tudna nevetni. Reményét vesztett társam na­gyon fancsali képet vágott, s ezen én — szégyen ide, udva­riasság oda — kacarászni kezd­tem. A főtitkárnő felkapta a fe­jét. — Micsoda?! — szólt rám metsző éllel. — Szóval maga ter­mészetes hangon is tud nevetni? El van bocsátva. (benedek) Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt teljesítette a IV. ötéves terv időszakára előirány­zott kőolajtermelési tervét. Ez azt is jelenti, hogy 1975. decem­ber 31-ig a IV. ötéves terv idő­szakára vállalt kőolajtermelési teljesítésük várhatóan 103,4 szá­zalékra alakul. Magyarországon a kőolaj ter­melése 1937-ben a dunántúli mezőkön kezdődött meg. Azóta mintegy 40 millió tonna kőolaj került a hazai mezőkről az olaj­­finomítókba. A régebben feltárt dunántúli mezők össztermelése fokozato­san csökken, ugyanakkor a nagy­alföldi mezőké egyre emelkedik. Jelenleg az ország kőolajtermelé­sének csaknem négyötödét a nagyalföldi mezők adják, ezen belül algyői mezőből nyerjük az össztermelésnek több mint felét. A hazai termelésű kőolaj csak egyötöd részét fedezi az ország szükségletének. (A feldolgozásra kerülő nagyobb mennyiség im­portból származik, elsősorban a Szovjetunióból.­ így tehát nem volt és a jövő­ben sem lesz hiábavaló az a hatal­mas erőfeszítés, amelyet az olajbányászok a hazai szénhid­rogénkincs kutatása és termelése érdekében kifejtenek. Az elkö­vetkezendő V. ötéves tervben is tovább folynak a kutatások. Ez­zel együtt a főbb feladatok kö­zött szerepel az intenzívebb ter­melési módszerek alkalmazása, a másodlagos és harmadlagos művelési eljárások (új közegek, vegyi anyagok kutakba történő besajtolása révén), kúthozam­­növelő technológiák alkalmazása, korszerű automatizált, emberi felügyeletet nem igénylő gyűjtő és szétválasztó berendezések építése az olajmezőkön. Fahidy József Vb kJ Az olajbányászok teljesítették IV. ötéves tervüket A TASZSZ fotókiállításáról Szépség, művészet­­ együtt „Szovjetunióbeli látogatás él­ményét nyújtja”, „Csodálatos” „A kiállítás megerősítette azt az el­határozásomat, hogy mielőbb a Szovjetunióba látogatok”, „Szép­ség, művészet, ötlet — együtt” — ilyen bejegyzések olvashatók a TASZSZ szovjet hírügynökség ki­állításáról a Műcsarnok vendég­könyvében. A látogatók ezrei — köztük üzemi, intézményi dolgo­zók, szocialista brigádok, iskolai tanulók csoportjai, külföldi ven­dégek — elismeréssel szólnak a TASZSZ-fotóriporterek művészi alkotásairól. A kiállított több mint ezer fotóri­­port hiteles tudósítás történelmi eseményekről, a szovjet valóságról, a hétköznapokról. Minden egyes fotó, még a fekete-fehér is, szí­nes, eleven életkép. Művészi esz­közökkel ábrázolja, emberközel­be hozza a kommunizmus építé­sének nagyszerű eredményeit, a kommunizmust építő embereket. A vetített képekről régi ismerő­seink, mint Olga Korbut tornász­bajnoknő, a Protopopov házaspár, az űrhajósok elevenednek meg a látogatók előtt. De viszontláthat­ják az érdeklődők a magyar Ika­­rusokat Leningrádban, a szovjet gyártmányú szárnyashajót a Du­nán, a magyar balett vendégsze­replését Moszkvában és a magyar —szovjet barátság megannyi más bizonyságát. A szovjet hírügy­nökség elküldte a kiállításra a Venus-rakéta földre közvetített első felvételeit is — másfél-két méteres nagyításban. Madách, Verdi, Erkel és Strauss A jövő nyári program Szegeden * Horváth Mihály, a szegedi sza­badtéri játékok ügyvezető igaz­gatója pénteken hivatalában saj­tótájékoztatót tartott a jövő évi nyári ünnepi hetek programjáról. Elmondotta, hogy 1976-ban tizen­hat előadást tartanak a Dóm téri színpadon. A megnyitó július 24-én lesz, amikor Madách: Az ember tragédiája című műve ke­rül színre. A programon szere­pel Verdi Nabuccója is. Az 1975. évi előadást felújítva adják elő Erkel: Bánk bánját. A könnyebb műfajt Strauss Cigánybárója képviseli. A szabadtéri játékokon a folk­lórt a Magyar Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmas című műsora képviseli. Horváth Mihály a továbbiak­ban elmondotta, hogy a Dóm téri előadásokon kívül számos egyéb kulturális és szórakoztató prog­ram várja a jövő nyáron Szeged­re látogatókat. A százéves fenn­állását ünneplő szegedi ipari vá­sárra például minden eddiginél több kiállítót várnak. Szerviz a földeken Az őszi mezőgazdasági mun­kák segítésére az alkatrész ellá­tásában és a gépforgalmazásban érdekelt vállalatok ügyeleti szol­gálatot tartottak. Arra vállalkoz­tak hogy a hibákat 12—24 órán belül mindenütt kijavítják. Ez si­került is, az összesítések szerint a bejelentéstől számított 6 órán belül a szerelők a helyszínen vol­tak. Az idei ügyelet során összesen 1800 esetben szálltak ki a hely­színre, és 22 ezer órát töltöttek a gépek javításával a szerelőbri­gádok tagjai. Az őszi szezonban a szokásos­nál kevesebb volt a javítás, amit azzal magyaráznak, hogy az őszi szezonra jól sikerült a gépek, be­rendezések felkészítése. Például cukorrépabetakarító-gép munka közben alig romlott az elmúlt hetekben, és az átlagosnál keve­sebb traktor esett ki a termelés­ből. A Corvina a moszkvai rádióban Tudósítónktól. Húsz nap alatt húszezer darab kelt el a Corvina együttes Utak előtt című nagylemezéből. A rendkívüli népszerűség egyik oka, hogy az öt éve alakult együttes változatlan összetételben, időről időre megújuló művészi tartas­­a Szovjetunióban körutat tesznek, mű szerzeményekkel lép közön­ség elé. Jövő március-áprilisban ami a két év előtti szovjet turné eredményeiből ítélve, az együttes hírnevét öregbíti majd. Minden bizonnyal a Magyarországon oly népszerű lemezekkel a baráti or­szágok fiataljai is megismerked­hetnek a közeljövőben. A moszk­vai rádió riporterei a napokban „ízelítőként” összeállítást készí­tettek a Corvina legsikeresebb számaiból. N­égymilliós vadkár Zalában Tudósítónktól. Zala megyét egyharmad részben erdők borítják. Csaknem minden községben működtek idén is a vadkárbecslő bizottságok. A me­zőgazdasági üzemek a korábbi évek gyakorlata szerint védekez­tek a kártevők ellen. Elsősorban a vaddisznó okozott nagy kárt a silókukoricában, s a törésre váró kukoricaföldek ter­mésében. Jelentős a kár az erdé­szeti csemetekertekben is. Szarvas­­bőgés idején a szarvasok szintén sok csapást vágtak a földeken. Csőd térségében, a rezervátum környékén különösen jelentős veszteség érte a termelőszövetke­zeteket. Az erdő- és fafeldolgozó gazda­ság a vadkárbecslő bizottságok jelentései alapján folyamatosan kártalanítja az érintett mezőgaz­dasági üzemeket. A héten igazga­tósági ülésen tárgyalták meg a ká­rok elleni védekezés hatékonysá­gának növelését, lehetőségeit. Mert igaz, hogy csupán vadhús­ból 2,5 millió forint bevételhez jut a gazdaság, a trófeákért fizetett valuta összege még nagyobb, még­is megoldást kell keresni arra, hogy az évente mintegy négymil­lió forint értékű vadkár a jövő­ben jelentősen csökkenthető le­gyen.

Next