Magyar Hírlap, 1975. december (8. évfolyam, 314-336. szám)

1975-12-02 / 314. szám

■M­IV/IOpU Tudomány­os közművelődés Kevéssel a tavalyi, márciusi közművelődési párthatározat után a Minisztertanács külön foglalkozott az állami feladatok­kal, s kormányhatározat írta elő feladatterv készítését: hogyan segíthetik az akadémia intéze­tei és a hozzá tartozó tudomá­nyos társaságok a közművelődés fejlesztését Valóban, akadémiánkat a tár­sadalomban betöltött helye és szerepe többre kötelezi annál, minthogy csupán a közvetlen hatáskörébe tartozó kutatásokkal és a tudományos ismeretek ma­gas szintű terjesztésével foglal­kozzék. Aktívabban bekapcsolód­ni a közművelődés eleven ára­mába, megtalálni a módját an­nak, hogy a tudományos ered­mények mielőbb, minél széle­sebb rétegek körkincsévé válja­nak - e törekvést tükrözi az az előterjesztés, amelyet a nagy múltú intézmény nemrég bocsá­tott vitára az Országos Közmű­velődési Tanács elnöksége elé. Az elgondolás sokoldalú, a leglényegesebb tennivalókat tar­talmazza. Eszerint fokozni kell a kutatók ismeretterjesztő tevé­kenységét, főként a fiatalok kö­rében, kellő erkölcsi és an­yagi ösztönzéssel, ideje kidolgozni a koncepciót arról, milyen legyen e korszerű szocialista műveltség modelljében a társadalom-, il­letve a természettudományi is­meretek aránya. Tudományosan megalapozott választ vár a tár­sadalom az életmód és a mun­­kat­örülmények, a szabad idő nö­vekedése és a művelődési igény ös­széf­ü­ggé­sei­vel ka­pcso­latba­n. Mindebben nagy feladatok há­rulnak az akadémia művelődés­­kutatási bizottságára, nem ke­vésbé kutatóintézeteinek munka­társaira és a tudományos tár­saságokra. Utóbbiak közül pél­dául a Magyar Történelmi Tár­sulat sokat tehetne azért, hogy a magyar munkásmozgalom for­radalmi öröksége össztársadalmi hagyománnyá váljék. A dolgozók jogi és közgazdasági ismereteit fejleszthetné, ezáltal felelősség­teljesebb állampolgári tudatot alakíthatna ki — tömegkapcso­­latainak szélesítésével - az Ál­lamtudományi, illetve a Közgaz­dasági Társaság —, s hasonló a társadalmi igény a többi aka­démiai szerv iránt is. A vita alapján az akadémia elnöksége ez év végéig kiegé­szíti feladattervét, főként azt a célt tartva szem előtt, hogy a tudományok új vívmányai gyor­sabban és jobban népszerűvé váljanak, gyakorlatilag is szol­gálják a közművelődést Tudo­mányos életünk vezetői és szer­vezői ezen belül tehetik a leg­többet — a párthatározat értel­mében — a humán és a termé­­­szettudományos műveltség kö­zött még meglevő aránytalansá­gok megszüntetéséért, a korsze­rű világkép és világnézet kiala­kításáért. Plenáris ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezsnyev beszámolója • A XXV. kongresszus napirendje (TASZSZ) Moszkvában hétfőn plenáris ülést tartott a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A részvevőik meghallgatták Leonyid Brezs­­nyevnek, az SZKP KB főtitkárá­nak beszámolóját a­z SZKP soron következő, XXV. kongresszusá­val kapcsolatos kérdésekről. A plénium ezenkívül meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnök­­helyettesének, az állami tervbi­zottság elnökének a Szovjetunió 1976. évi népgazdaság-fejlesztési tervéről, valamint Vaszyij Gor­buzov pénzügyminiszternek a Szovjetunió 1976. évi állami költ­ségvetéséről szóló beszámolóját. A plénum jóváhagyta a Szov­jetunió 1976. évi népgazdaság­­fejlesztési tervének, valamint ál­lami költségvetésének tervezetét, s mindkét dokumentumot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak soron következő, kedden megnyíló ülésszaka elé utalta a megvi­zsgálásra. Az SZKP KB plénuma Leo­nyid Brezsnyev beszámolója alapján a következőképpen hatá­rozta meg az SZKP XXV. kong­resszusának napirendjét. Az SZKP Központi Bizottsá­gának beszámolója és a párt so­ron következő bel- és külpolitikai feladatai — előadó Leonyid Brezsnev, az SZKP KB főtitkára; az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó Genn­agyij Szirov, a KRB elnöke; a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének alapvető irányvo­nalai az 1976—1980-as évekre — előadó Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke; a párt központi szerveinek megválasztásai A plénum megállapította a kongresszus a képviselet normá­ját: ezek szerint az SZKP XXV. kongresszusán minden 3000 párt­tagot egy küldött képvisel. A küldötteket a párt szervezeti sza­bályzatának megfelelően, titkos szavazással választják meg a te­rületi és körzeti pártkonferenciá­­kon, valamint a szövetséges köz­társaságok kommunista pártjai­nak kongresszusain. Az ukrán, belorusz, üzbég és kazah kommu­nista pártok képviselőit területi pártkonferenciákon jelölik ki. A szovjet hadsereg, a hadiflot­ta, a belső és határ menti csa­patok pártszervezetei a megfelelő területi pártszervezeteikkel együtt a területi és körzeti pártkonfe­­renciákon, valamint a szövetsé­ges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain, vá­lasztják meg kongresszusi kül­dötteiket. A szovjet hadsereg és a hadi­flotta országhatáron kívül állo­másozó egységeinek pártszerve­zetei kongresszusi képviselőiket a megfelelő magasabb katonai egységek pártkonferenciáin vá­lasztják meg. Az SZKP Központi Bizottságá­nak plenáris ülése Leonyid Brezsnyev beszédével zárult. Jobb tanulási feltételek Az általános iskola összevont osztályaiban tanulók száma egy év során több mint tízezerre­ csökkent. A felső tagozaton például —­ új diákotthonok építése, a gyengén felszerelt kisiskolák körzetesítésé­nek eredményeként — az összevont osztályokban tanulók aránya ZJS százalék helyett 1,8 százalék. (Cikkünk az 5. oldalon) FINNORSZÁG ÚJ KORMÁNYA (TASZSZ) Helsinki­ben vasárnap megala­kult az új nemzeti „szük­­ségkormány”, amelynek öt pártja a 200 tagú parlamentben 150 kép­viselő támogatására szá­míthat. A 18 tagú kor­mányt a centrum párti Marttie Miet­tunen ve­zeti, a külügyminiszter a szociáldemokrata Ka­lein Sorsa lett. A koalí­cióiban rész­t vesznek a liberálisok, a kommu­nisták és a svéd nép­pártiak is. Rekkemen elnök az új kormány tagjai előtt tett nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a kormány legfontosabb feladata a munkanélküliség felszá­molása. MARJAI JÓZSEF PRÁGÁBAN TÁRGYAL (MTI) Marjai József külügyminisztériumi ál­lamtitkár a Csehszlovák Szocialista Köztársa­­­ág k­ül­ügymi­nisztér­i­u­­mának meghívására Prágába érkezett. Hét­főn a Cernin-palotában megkezdődtek a két külügyminisztérium kö­zötti megbeszélések. Csehszlovák részről a tárgyalásokat F­rantisek Krajcic, a külügymi­niszter első helyettese vezeti. DAHOMEYBŐL - BENIN NÉPI KÖZTÁRSASÁG (DPA) Dahomey Köz­társaság vasárnaptól a Benin Népi Köztársaság nevet vette fel — jelen­tette be Cotonouban Mathieu Kereken, ál­lamfő. A nyugat-afrikai állam ezzel a Guineai­­öbölben a 17. században virágkorát élő királyság ősi nevét építette be az ország hivatalos nevébe Barak egy időben az országban új párt ala­kult Benin Népi Forra­dalmi Pártja néven. Az új nemzeti lobogó, zöld alapon ötágú vörös ősü­kig. Az afrikai állam fél évszázados francia gyarmati uralom után 1960-ban nyerte el füg­getlenségét AZ ARGENTIN KP ÉRTEKEZLETE (TASZSZ) A Buenos A­ires- i városi stadion­ban rendezett nagygyű­léssel véget ért az Ar­gentin Kommunista Párt országos konferenciája. Az értekezlet részve­vői megvitatták és jóvá­hagyták Jeronimo Ar­­nedo Alvareznek, a párt főtitkárának beszámoló­ját. A konferencia hatá­rozatokban fejezte ki szolidaritását Chile, Haiti, Nicaragua és más latin-amerikai országok hazafias erőinek harcá­val. Rubens Iscaro, a párt központi bizottságának titkára a gyűlésen el­hangzott beszédében az argentin kommunisták legfőbb feladatának ne­vezte a széles demokra­tikus antiimperialista front létrehozásáért in­dított mozgalom foko­zását. A MEXIKÓVÁROSI MERÉNYLETEK UTÁN (MTI) A vasárnapi mexikói lapok éles hangnemben ítélték el a közelmúltban a kubai nagykövet és a szovjet kereskedelmi­­ kirendelt­ség elleni merényletet. Mexikóvárosban két nap alatt a mexikói kubai nagykövet gépkocsijá­ban és a szovjet keres­kedelmi kirendeltségen robbant időzített bomba. A merényleteknek sze­rencsére nem volt áldo­zatuk. •• H­i­t­i­V­ÁRA: 80 FILLÉR Havi előfizetési díj 20.- Ft. Előfizethe­tő a lapkezdetités­­nél, postotuivalatonban és a posta hírlapüzleteiben. Kül­földön a Kultúra Könyv­ és Hírlap Külkereskedelmi Válla­lat (H-1389 Bp., Postafiók, 149.) kirendeltségei és bizo­­mányosai terjesztik. Padja 9 lopkodő Vá­rlat Szerkesztőség és kiadóhivatal­ 1393. Pf. 305. Budapest VIII Lenin körút 9—11. A szerkesz­­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 222-403, 429—350. Terjeszti a Magyar Posta, I. ÉVFOLYAM, 31*. S 2 A M POLITIKA! NAPILAP 197­5. DECEMBER 2. KEDD Tanácskozás a Parlamentben Hétfőn a Parlamentben érte­kezletet tartottak az országgyű­lés tisztségviselői, állandó bizott­ságainak elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok ve­zetői. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, va­lamint Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyű­lés alelnökei — elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az országgyű­lés elnöke tájékoztatta a képvi­selőket a Parlament következő, téli ülésszakának előkészítéséről. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök­­helyettese, az Országos Tervhi­vatal elnöke vázolta az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat főbb vonásait, majd Madarász Attila pénzügyi államtitkár szá­molt be az államháztartás jövő évi költségvetésének tervezetéről. Az előadásokat követő vitában felszólalt dr. Pesta László, dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz Lászlóné, dr. Gonda György, Juratovics Aladár, Nagy Miklós, Gócza Jó­zsef, dr. Szabó József és Sándor József országgyűlési képviselő. is létezik a KGST közlekedési állandó bizottsága " . " A főútvonalak fejlesztése A szociálista országok közleke­désének fontos nemzetközi szerve­zete, a KGST közlekedési állandó bizottsága december 1—6. között Budapesten tartja 50. ülését. A ju­bileumi tanácskozást hétfőn dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese ünnepélye­sen nyitotta meg a Gellért-szálló­ban. A kormány nevében köszön­tötte az ülés részvevőit, majd ar­ról szólt, hogy a következő terv­időszak növekvő feladatai a köz­lekedésre is nagyobb terheket ró­nak, végrehajtásukhoz a tagor­szágok összehangolt intézkedései­re, a közlekedési integráció fej­lesztésére van szükség. Ezt szol­gálja a közlekedési állandó bizott­ság, s ehhez nyújt segítséget­ a mostani ülés, amelynek munkájá­hoz sok sikert, az eddigiekhez ha­sonló jó eredményeket kívánt. A bizottság munkájában részt vesznek a tagállamok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió —, valamint Jugoszlávia delegá­ciói. Jelen vannak a tanácskozá­son a KGST titkárságának, vala­mint a közlekedési együttműködés nemzetközi szervezeteinek a kép­viselői. A jubileumi tanácskozás érdemi munkája az első plenáris ülésen a napirend meghatározásával kez­dődött. Az egyhetes ülésen a tag­országok delegációi együttesen és szakértői bizottságokban foglal­koznak egyebek között a KGST komplex programjából a bizott­ságra háruló feladatok végrehajtá­sával, a közlekedés integrációjá­nak fejlesztésével kapcsolatos leg­fontosabb tennivalókkal. Az ülés napirendjén szerepel a tagállamok közlekedési együttműködésének fejlesztése 1980-ig és az azt kö­vető időszakra. Megtárgyalják a vasúti áru- és személyszállítás kö­zös problémáit, értékelik a bizott­ság tevékenységét, meghatározzák az 1970—1977. évre szóló munka­tervét. Az első napon a plenáris ülé­sen két jelentős, egymással össze­függő témával foglalkoztak. Meg­tárgyalták a tagállamok nemzet­közi főútvonal-hálózatának komp­lex fejlesztésével és rekonstruk­ciójával kapcsolatos együttműkö­dés teendőit és a tagállamok nem­zetközi autópálya-hálózatának ki­alakítására készült javaslatot. A KGST komplex programja keretében az állandó bizottság 1971—75. között intézkedéseket dolgozott ki a tagországok nem­zetközi autóúthálózatának fejlesz­tésére, a mostani ülésen a végre­hajtás teendőit beszélték meg. Az előterjesztés megállapította, hogy a KGST-országok mintegy 26 500 kilométer hosszúságú nemzetközi jelentőségű autóúthálózatának egy része nem felel meg a korszerű járműforgalom követelményeinek, s a KGST-szabvány ajánlásaiban rögzített normáknak. Az utak ala­csony műszaki színvonala nehezíti a nemzetközi fuvarozás fejleszté­(Folyt,alázó a 7. oldalon)

Next