Magyar Hírlap, 1975. december (8. évfolyam, 314-336. szám)
1975-12-02 / 314. szám
Kedélyesen kezdődik, tragikusan végződik srm-l Koccannak a poharak Milyen kedélyes, ha az ember belép egy rangosabb hivatali szobába, s az íróasztal tulajdonosának első mondata így hangzik: „Iszik valamit?” Milyen kedélyes, ha a napi munka után a brigádtagok nem rohannak haza, hanem betérnek egy kocsmába, hogy az együvé tartozásnak közös ivászattal adjanak kifejezést. Emelkednek a söröskorsók, koccannak a poharak, növekednek az alkoholizmus kiváltotta gondok. Nézzünk néhány tényt a hazai alkoholfogyasztásról. Esztendőről esztendőre úgyszólván egyenletesen emelkedik. Tavaly a belkereskedelem és a vendéglátóipar 9,7 százalékkal növelte szeszesital-forgalmát. Ez annyit jelent, hogy a csecsemőket és a soha egy kortyot sem ivókat is beleszámítva, fejenként 2200 forintot költünk esztendőnként alkoholra. 1973-ban másodikok lettünk a világ ranglistáján a szeszesital-fogyasztásban. Balesetveszély Egyes munkahelyen bevett szokás a munkahelyi italozás: névnapok, ünnepek alkalmával a vállalatnál, az üzemben koccintanak. Közismert, hogy ez is ilyen veszélyes. Veszélyes a járművezetőknél, veszélyes a darukezelőknél, az esztergapad mellett — de ha jól meggondoljuk, épp ilyen veszélyes, ha az íróasztalnál mámoros fejjel dolgoznak. Tervezőknél, ki tudja, mi marad ki a tervből. Vezető beosztásúaknál egy-egy elhamarkodott döntésnek beláthatatlan következménye lehet. Igaza volt annak a dolgozónak, aki az egyik szállítási vállalatnál reklamálta: „Miért csak minket, melósokat leheltetnek, leheltessék a főnököket is!" Benedek József rendőr alezredes, a Nógrád megyei üzemi baleseteket elemezve így ír: „Az ellenőrzések felszínesek, eltűrik, hogy alkoholos befolyásoltság alatt álló dolgozó munkába álljon, vagy munka közben italozást, folytasson. A halálos balesetek száma az alábbiak szerint alakult: 1970-ben 4, 1971-ben 8, 1972-ben 15, 1973- ban 12, 1974-ben 16, összesen 55. A számok önmagukért beszélnek. A halálos üzemi baleseteknél 70— 80 százalékban az alkohol játszott közre.” A munkahelyi, munka utáni rendszeres italozás egyik legsúlyosabb következménye, hogy bevonják a fiatal munkatársakat is. Ez a tény akkor sem vigasztalóbb, ha tudjuk, hogy az egész világon „fiatalodik” az alkoholizmus. A Zeit Magazin híradása szerint az NSZK-ban mintegy 100 ezer 25 évesnél fiatalabb alkoholistát tartanak számon, az Egyesült Államokban pedig 450 ezer tizenéves alkoholista súlyosbítja a kábítószergondokat. Az idén júniusban tartották Helsinkiben az alkoholizmus megelőzésével és gyógykezelésével foglalkozó világkonferenciát; több felszólaló követelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet az eddiginél lényegesen többet foglalkozzon az alkoholizmus térhódításával. Egy sem volt józan Az „Alkohológia” című kiadványban Fekete János a Petőfi Népe című lapból idéz egy tárgyalótermi tudósítást. Érdekes és jellemző szemléletre derít fényt. A tudósítás a feleséggyilkos Kéri Mihályról szól, akiről mindenki tudta, hogy durva, részeges ember. „Tavaly húsvétkor például egész nap ivott. Este már hullarészegen omlott az ágyba, de reggel ötkor kelve (húsvéthétfőjén) csak elővette az ötliteres demizsont, és a bor nagy részét megitta, majd elment a környező tanyákra locsolkodni. A vendéglátók újabb poharakkal kínálták...” Részegen tántorgott haza „ ... nekilökte feleségét a tűzhelynek, majd az asszony fejét verte a platnihoz ...” Kéri Mihályné még öt és fél hónapig élt, többször megműtötték, de segíteni már nem tudtak rajta. Elgondolkoztató történet ... az alkoholnak ellenállni nem tudó embert, amerre csak járt, mindenütt itallal kínálták. Egy munkásszállás vezetője, Palágyi László figyelemre méltó tapasztalatairól számol be: „Szállodánk modern, színvonalas. Felszereltsége legalábbis megfelel egy középszerű szállodának. Még színháztermünk is van. Kétezer-négyszáz ember él itt, kivétel nélkül mindenki vidéki. Egy nagy falu lélekszáma... Bizonyos vagyok benne, hogy alakók 95 százaléka zavaros családi körből került ide... Az emberek a napi 24 órából 8-at töltenek munkában. 7—8 órát alszanak — még mindig marad 8—9 órájuk kitöltetlen ... Rendszeresen megállok a szálloda főbejáratánál, és órákon át figyelem a ki-be járókat... Higgyék el, volt olyan nap, amikor egyetlen józan embert sem láttam bejönni; mindenki részeg volt... Az én vállalatomtól, a Szolgáltató Vállalattól nem várható a nevelési feladat. De ki törődik azzal, hogy mint élnek a munkásszállók lakói? A házirend szerint ittas egyéneket a szállodába beengedni tilos. Ám mi történjék? Kidobjuk őket a kapu elé? Menjenek tovább inni?” Bocsánatos bűn? Az elmúlt évtizedben kiépült az alkoholelvonó szakrendelés az országban, kétéves kényszer-munkaterápiás intézetet létesítettek Nagyfán, az ország nyolc nagyvárosában működik már kijózanító állomás — és elvileg foglalkoznak az alkoholisták utógondozásával is. Állami erőfeszítéseket felmutathatunk ezen a téren — eredményt azonban alig. Igazságtalan és oktalan lenne azt állítani, hogy a „kedélyes” poharazgatás feltétlenül alkoholizmusba sodor — de ha nem lenne nálunk ennyire természetes az ivás, ha az irodákban nem kerülne elő olyan könnyen az üveg, ha munka után ritkábban fordulna elő, hogy a kocsmán át vezet haza az út, ha a részegeskedés nem tartozna a bocsánatos bűnök közé, s a társadalmi közvélemény jobban elítélné, akkor talán több sikerrel küzdenének az állami és társadalmi szervek az alkoholizmus ellen. Nem jobb felelősséggel, józanul élni, mint kákán, bódultan, ködös fejjel átbotorkálni az életen? Halasi Mária Cser Andor rajza Finn kórháztechnikai szimpozion Finn kórháztechnikai kiállítás és szimpozion nyílt hétfőn a Technika Házában. A rendezvénysorozat megnyitóján megjelent dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes, és ott volt Paul Jyrkan Skallio, Finnország budapesti nagykövete is. A kiállítás megnyitója előtti sajtótájékoztatón Heikki Simola, a finn kórházi szövetség igazgatója a többi között elmondotta, hogy a kiállítások, szimpozionok kölcsönös szervezése elősegíti az együttműködés gyorsabb kibontakozását. A kórháztechnikai berendezések és műszerek kölcsönös szállításán túl lehetőség van kooperációs gyártás megteremtésére is. Jugoszláviába utazott a Nemzeti Színház társulata A belgrádi nemzeti színház vendégjátékának viszonzásaként hétfőn a reggeli órákban jugoszláviai turnéra utazott a budapesti Nemzeti Színház társulata. Marton Endre, a társulat igazgatója elmondotta, hogy december 8-ig szerepelnek a baráti országban. Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka. Peter Weiss: Marat halála és Ibsen: a Nép ellensége című drámáját mutatják be. A Fáklya decemberi számából Magyarország ENSZ-tagságának 20. évfordulója alkalmából vezető helyen közöl megemlékező cikket „Jogosan elfoglalt hely" címmel a Szovjet—Magyar Baráti Társaság szines folyóirata. Ezúttal is több írás utal — az SZKP közelgő XXV. kongresszusa alkalmából — a szovjet emberek hatalmas méretű országépítő munkájának újabb eredményeire. „Szovjet tanácsok: növekvő aktivitás” címmel az SZKP XXIV. kongresszusát követő esztendők hatékonyabbá vált tanácsi munkájáról szól Mihail Sztrepuhov főszerkesztő cikke. Beszédes statisztikai adat: 40 esztendő alatt — a Szovjetunió jelenleg érvényben levő alkotmányának elfogadásától — több mint 20 millió embert választottak a tanácsokba. A folyóirat testvérvárosokról, testvérmegyékről szóló sorozatában ezúttal a Jászberényi Hűtőgépgyárról számol be. I Magyar Hírlap HAZAI KÖRKÉPEK 7975. DECEMBER 2. KEDD. Több acél Diósgyőri rekord Húszéves fennállása óta novemberben érte el legmagasabb havi teljesítményét a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek középhengersora. A nagy termelési eredményben a hengersor valamenynyi dolgozójának része van. A hengerészek, gépészek, villanyszerelők és ollósok összehangolt munkájának köszönhető, hogy a novemberre előirányzott huszonhétezer-kétszáz tonna helyett 31 887 tonna jó minőségű acélt hengereltek. Ezzel több mint négyezer-ötszáz tonnával szárnyalták túl havi tervüket. Háromszázezer karácsonyfa A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bükki és zempléni erdőségeiben hétfőn megkezdték a karácsonyfák kivágását. A gazdaság a korábbi években az úgynevezett nyiladékokban karácsonyfatelepeket hozott létre. A nagyobbrészt lucfenyővel telepített ültetvényekről három-öt éves korukban vágják ki a fákat. Az idén háromszázezer egy-másfél méteres karácsonyfát szállítanak a bükki és a zempléni erdőségekből a kereskedelemnek. Tovább emelkedett a tanulólétszám Több tanterem, kollégium, ösztöndíj Az Egyetemi Számítóközpont statisztikai osztályán elkészítették az 1975/76-os tanév iskolai és tanácsi adatainak összesítését. A kimutatás szerint az általános iskolák első osztályaiban az idén 155 ezer 600, az egy évvel korábbinál kétezerrel kevesebb kisdiák tanul. Még így is jelentős az emelkedés nyolc év távlatában, amikor az elsősök, az idei nyolcadikosok, 123 ezren voltak, illetve vannak. Az általános iskolai első osztályosok számának átmeneti csökkenése sem befolyásolja jelentősen az általános iskolák öszszes tanulói számának alakulását ; tavaly egymillió 39 ezer volt, az idén egymillió 51 ezer az általános iskolai tanulók száma. Az emelkedés az előző évek nagy beiskolázási létszámaiból ered. Örvendetes emelkedés tapasztalható a napközi otthonok létszámában is. Tavaly az összes tanulóknak még csak 27,7 százaléka volt napközis, az idén meg már 30,5 százaléka, 320 ezer 800 tanuló részesül napközis ellátásban. Kedvező az is, hogy egy év alatt 625 általános iskolai tanterem épült, így az általános iskolák száma négyezer-négyszázhatvannyolc, kettőszázzal kevesebb a tavalyinál, ami azt jelzi, hogy a helyi tanácsok egyre több rosszul felszerelt, kis létszámú iskolát szüntettek meg körzetesítéssel. Egy év során öttel növekedett — most már 125 — az általános iskolai kollégiumok száma, amelyekben 10 ezer 937 tanulónak biztosítanak elhelyezést. A közoktatás színvonalának emelkedését bizonyítja az is, hogy az idén már az általános iskola felső tagozatán a tanulóknak 98 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. A pedagógusellátottságban változatlanul kedvezőtlen a helyzet. Az általános iskolai tanárok száma 34 ezer 574, a tanítóké 27 ezer 667. Az utóbbi hússzal több a tavalyi létszámnál, holott a tanítóképző főiskolákon idén végzettek száma megközelíti az ezret. Igaz, ennyire tehető azoknak a pályáról eltávozott pedagógusoknak a száma, akik nem oktatási intézményekben helyezkedtek el. A képesítés nélküli nevelők száma 4 ezer 620, ami némi emelkedést mutat a tavalyihoz képest. A statisztika szerint ezernyolcszázhatvannégy pedagógusállás így is betöltetlen. A középiskolák adatai: az 528 középiskolában — gimnáziumban és szakközépiskolában — 207 ezer 317 diák tanul. Az első osztályokban tanul az általános iskola nyolcadik osztályaiból kikerült diákoknak 44,6 százaléka. Hasonló arányban tanulnak a szakmunkásképző intézetek első osztályaiban is. Ily módon az általános iskolából kikerülő, 14 éven felüli fiataloknak közel 90 százaléka tovább tanul. Az öszszes tanulók százalékában jelentősen, 56,6-ról 58,8 százalékra emelkedett a fizikai dolgozók gyermekeinek az aránya. A diákok taníttatására fordított pénzösszeg is emelkedett, tavaly 13 ezer, idén 15 ezer 37 tanuló részesül ösztöndíjban. A középiskolákban tanító pedagógusok száma kiegyenlítettebb, mint az általános iskolákban, jóval kevesebb az elvánrdorlás is. K. F. Aki fuvart szerez, részesedést kap Ne járjanak üresen a teherautók A legtöbb tehergépkocsival a budapesti miskolci országúton találkozhatunk. A KPM autóközlekedési főosztályának szakemberei most arra kerestek választ: menynyi árut szállítanak a tehergépkocsik. Az egy hétig tartó vizsgálat megdöbbentő tényekre hívta fel az illetékesek figyelmét. A megvizsgált 7000 teherautó közül a 3-as főútvonalon 31 százalék üresen, 12 százalék egyharmadrésznyi, 11 százalék kétharmadnyi terheléssel közlekedett. A kocsiknak csupán 46 százaléka használta ki kapacitását teljes egészében. Még elgondolkoztatóbb az az adat, hogy a fuvaroztató vállalatok 100 tehergépkocsija közül 22 üresen tette meg az utat a főváros és a legnagyobb vidéki városunk között. Dr. Tőzsér Istvántól, a minisztérium autóközlekedési főosztályának vezetőjétől arra kértünk választ: milyen tanulságot vontak le e vizsgálatból? — A közlekedéspolitikai koncepció mind nagyobb és nagyobb feladatokat ró a közúti közlekedésre, a közúti áruszállításra. Ezt csak lépésről lépésre lehet megvalósítani. Az első teendő az volt, hogy kellő számú teherautó álljon rendelkezésre, hogy az áru időben eljusson rendeltetési helyére. Második feladatunk a járműpark minőségének javítása. Ez is megvalósult. A 100 ezer áruszállító teherautó zöme korszerű. A IV. ötéves terv során szereztünk be 80 ezer, a mai követelményeknek megfelelő gépkocsit. E járművek átlagos raksúlya ez idő alatt 5 tonnáról 7 tonnára emelkedett. Még ennél is fontosabb, hogy a korszerűbb járművek alkatrészellátása jóval olcsóbb: 20—25 százalékkal kevesebb alkatrészre van szükség, öt esztendővel ezelőtt egy-egy teherautóhoz évente 30 ezer forint értékű alkatrész kellett, jelenleg 24 ezer forint is elegendő erre a célra. Ez több mint félmilliárd forintos megtakarítást jelent! A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy most érkeztek el a korszerű szállítási fázis harmadik üteméhez, vagyis a tehergépkocsik rakodási felületének jobb kihasználásához. December elsejétől az a közületi szerv, amely az 5 tonnás vagy azt meghaladó raksúlyú tehergépkocsit üresen vagy a raksúly felénél kevesebb, illetve a rakterűlet felénél kevesebbet elfoglaló rakománnyal küldi Budapestről a megyeszékhelyek valamelyikére, illetve onnan a fővárosba, köteles ezt a kocsi indítási helye szerint illetékes autóközlekedési menetirányító irodánál bejelenteni. Az iroda ilyen esetekben megfelelő fuvarkiegészítésről gondoskodik. Ezt azzal is elősegítik, hogy többletfuvarok esetén a fuvardíj 5 százaléka a menetirányítót illeti meg. A közületi tehergépkocsi vezetőjének a fuvardíj 3,5 százaléka jár. Abban az esetben, ha a közületi gépkocsi sofőrje az üres futás csökkentése, vagyis a kocsi jobb kihasználása érdekében maga szerez fuvart, megkapja a fuvardíj 5—8 százalékát. — A rendelet lényege, hogy mindenki a teherautó lehető leggazdaságosabb kihasználására törekedjék. Természetesen illúzió lenne 100 százalékos fuvarkihasználásra törekedni, de az üres járatok aránya csökkenthető. — Mi a következő lépés? — A szállításokat ésszerűbben akarjuk megszervezni. A nagy iparvállalatoknál, a kereskedelmi egységeknél, a TÜZÉP-nél és máshol arra kell törekedni, hogy a gépkocsik ne álljanak, ne töltsenek hosszú órákat rakodásra várva. Ezt is úgy akarjuk megvalósítani, hogy a megbízókat érdekeltté tesszük a rakodást megelőző műveletek jobb megszervezésében, a szállításra váró áru összeállításában. Budapesten bővítjük az éjszakai szállítások körét. A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat kísérletei máris beváltak. Bizonyított tény, hogy a tehergépkocsik éjszaka háromszor annyi árut tudnak szállítani, mint nappal. Fahidy József Jól