Magyar Hírlap, 1976. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

2 1976. JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK NEMZETKÖZI POLITIKA MfIGTBR HJRjfjP KÜLFÖLDI LAPOKBÓL V­I .*?**■ VíT .jíATí.­.. Inum­anité Az FKP lapja szerdán Yves Moreau kommentárját közli arról, hogy a francia sajtóban és a televízióban az utóbbi hetekben fokozódott a Szov­jetunió és a többi szocialista ország ellen irányuló rágalmazó propagan­da, s ennek során egyes polgári kommentátorok olyan szemenszedett hazugságoktól sem riadnak vissza, hogy „Moszkva kétségbe vonja az enyhülést” és „a hidegháborúhoz való visszatérést készíti elő”. Mindezt a Figaro és a Journal de Dimanche ál­lította. Yves Moreau rámutat arra, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem azért fej­tett ki éveken át példátlan erő­feszítést a helsinki konferencia sikere érdekében, hogy most meg­tagadja annak eredményeit. A szocialista országok elleni propa­gandakampány révén az enyhü­lés megátalkodott ellenségei csak alibit szeretnének szerezni ma­guk számára ahhoz, hogy foly­tathassák aknamunkájukat a bé­kés egymás mellett élés ellen. TIME Az amerikai hetilap filmplakátja: Ha VIETNAM tetszett, ez is tetszeni fog! ANGOLA “ Producer és rendező: Henry Kis* •inger. Főszerepben: »•: CIA- több milliós költséggel. A belépés szigorúan titkos! v­tbul­ked A FRETILIN külügyminiszterének nyilatkozata Tömeges indonéz invázió és hadihajók blokádja Kelet-Timoron (AP, AFP) Kedden New York­ban sajtóértekezletet tartott José Ramos Horta, a Kelet-timori De­mokratikus Népi Köztársaság kül­ügyminisztere. A Kelet-timori Forradalmi Függetlenségi Front (FRETILÍN) kormányának kép­viselője elmondotta, hogy a 12 in­donéz csapatok karácsony napján tömeges támadásokat indítottak Kelet-Timor ellen, és egyre mé­lyebben hatolnak­ be a területre. José Ramos Horta közölte, hogy az indonéz csapatok megszállták a fővárost, Dilit, valamint Ba­­cuát, az ország második legna­gyobb városát, amely a FRETI­LIN erőinek főhadiszállása volt, és jelenleg Kelet-Timor területé­nek mintegy 30 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. Jelenleg 20 000—30 000 Indonéz katona tar­tózkodik Kelet-Timoron, és har­minc indonéz hadihajó blokád alá vette a területet — mondotta a FRETILIN képviselője. Horta a továbbiakban beszá­molt arról, hogy a december 7-én végrehajtott indonéz inváziónak mintegy 10 000 halálos áldozata van a lakosság körében, többnyi­re asszonyok és gyermekeit. El­mondotta, hogy az indonéz csapa­­tok is mintegy 10 000 katonát, va­lamint repülőgépeket, páncéloso­kat, és nagy mennyiségű fegyvert vesztettek. A külügyminiszter közölte, hogy az agresszor katonai ereje a FRETILIN erőit a környező hegy­vidékekre történő visszavonulás­ra késztette. Ezek a területek — mint mondotta — alkalmasak a fegyveres ellenállásra. José Ramos Horta hangsúlyoz­ta, hogy Kelet-Timor népe el­szántan folytatja a harcot a beto­­lakodók ellen, és sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt heti határozatának végrehajtását. Mint ismeretes, a határozat fel­szólította Indonéziát, hogy hala­­dék nélkül vonja ki csapatait Ke­­let-Timorról. A külügyminiszter végezetül felhívással fordult Por­tugáliához, Ausztráliához és más országokhoz, hogy gyógyszerekkel és nemzetközi akciókkal segítsék a sziget, lakosságát és működje­nek közre a menekültek evakuá­lásában. A lisszaboni kormány levélben biztosította Kurt Waldheimet, az­­ENSZ főtitkárát, hogy kész együttműködni a világszervezettel a kelet-timori nép önrendelkezési jogának és függetlenségének biz­tosításában. MPLA-vezető A szocialista országok segítségéről (TASZSZ) Négynapos látogatás­ra Guyanába érkezett az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) küldöttsége, élén Enrique Carvalho dos Santos őrnaggyal, a szervezet központi bizottságának tagjával. A delegáció vezetője újságírók előtt rámutatott, hogy az Angolai Népi Köztársaságban a Dél-afri­kai Köztársaság agressziója kö­vetkeztében rendkívül bonyolult helyzet alakult ki. Enrique Car­valho a továbbiakban méltatta az MPLA egyre szélesedő nemzet­közi elismerésének jelentőségét, majd elmondotta, hogy sok afri­kai ország, többek között Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, a Kongói Népi Köztársaság kész az MPLA segítségére sietni. Az MPLA-delegáció vezetője kiemelte a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió tá­mogatásának fontosságát, vala­mint a latin-amerikai országok­ban az Angolai Népi Köztársaság irányában kibontakozó szolidari­tás jelentőségét is. Bratszki útijegyzet Egy legenda hétköznapjai Anatolij Nyikolajevics Zakopi­rin, a műszaki tudományok kan­didátusa, 44 éves­ igazgató. A Komszomol felhívására érkezett vagy húsz éve az Angara partjá­ra, hogy a paduni sziklafalnál egyike lehessen a majdan világ­hírűvé váló Bratszkot megterem­tő tízezreknek. Ma — immár ne­gyedik esztendeje — a bratszki fafeldolgozó kombinát építésve­zetőségének élén áll. Korábban ugyanitt kilenc évig főmérnök volt. Feladata megértéséhez­­ ap­ró­­kitérőt kell tennünk: a kom­binát évi termelése egymillió tonna cellulóz, 375 ezer köbméter fűrészáru, 40 ezer négyzetméter lemezáru, 10 ezer tonna műgyan­ta és jó néhány más termék. A ha­talmas üzemegységekből, vízi- és vasúti­­ szállítóberendezésekből ál­ló kombinát fejlődésének, bővü­lésének letéteményese az építés­­vezetőség. Az itt foglalkoztatot­tak száma meghaladja a két és fél ezret. Zakopirin vidám tekintetű, meg­fontolt szavú, határozott ember. Nem lepődik meg azon, hogy ez­úttal a tajga meghódítása, az erőmű­, az alumíniumgyár vagy a fafeldolgozó kombinát felépíté­sének legendás története helyett a máról, vagy inkább a holnap­ról kell képet festenie. A minőség forradalma — Mindenekelőtt körültekin­tően, türelmesen arra irányítjuk a vezetők és a munkások figyel­mét, hogy a minőség ötéves ter­vének nevezett következő idő­szak előkészítése gondolkodásbe­li változást követel mindenkitől — kezdi az igazgató. — A szovjet emberek, munkások, mérnökök ma már tisztában vannak azzal, hogy ez a felmérhetetlen kin­csekkel és emberi tartalékokkal rendelkező ország mire képes. Az újjáépítés korszaka nem kevés lemondást és — nem túlzás — ál­dozatot követelt tőlünk. Közis­mert dolog, hogy hosszú időn át az anyagi javak tömegének elő­állítása, a termelőeszközök és fo­gyasztási cikkek gyártásának bő­vítése volt a fő cél és a mennyi­ségnek rendeltünk alá mindent. — Nem szemináriumot akarok tartani — torpan meg hirtelen, majd előbbi lendületével folytat­ja: — Rólunk, akiknek egy vagy két öltözet ruhánk, bumfordi ci­pőnk volt csupán az áldozatkész­ségünk és az elszántságunk mel­lett, mindenütt azt hitték, hogy igénytelen fanatikusok vagyunk. Vajon az „igénytelen" lányokon és asszonyokon felejti akaratlanul a tekintetét délutánonként az ember Bratszk utcáin, s talán az igény hiányát mutatják a szabó­­szalonokban méretre dolgoztató legénykék?... Szóval, nálunk most új forradalom bontakozik ki — ez a minőség forradalma. Mi azzal kezdtük, hogy megmu­tattuk az embereknek, mint je­lent, milyen károkat okoz a se­best. Jómagam egyébként, azt hi­szem, könnyebb helyzetben va­gyok másoknál, mert az építők öntudata, úgy tűnik, magasabb szinten áll az átlagosnál. Kitüntetések és vállalások Vagy két órán át szervezési kérdések rugalmas megoldása, a technológiai fegyelem további szigorítása, vagyis Anatolij Nyi­kolajevics következő éveinek fő­ gondja volt a téma. Zakopirin kis füzetbe írta össze 1976-os évi fel­adatait. De hogyan került a főbb vállalások közé a kitüntetések különösen gondos odaítélése? A válasz kézenfekvő: 1975-ben há­romszázan kaptak különféle ki­tüntetéseket, s az igazgatónak igencsak meleg pillanatokat oko­zott, amikor egyik-másik kitűnő munkása számon kérte tőle az el­maradt elismerést. Mert lehető­ségei maximumát nyújtó, nagy tudású munkásból itt bizony há­romszáznál sokkal több van. Az erkölcsi elismerés, a tekintély és a tisztelet mellett még egy fon­tos funkciója van a kiemelkedő munka méltányolásának. A vi­szonylag nehezebben megszerez­hető cikkek: a gépkocsi, a bútor elosztásánál elsősorban a­­ kiváló munkások jönnek szóba. Fontos összefüggés ez a termelés ösztön­zése és az életszínvonal fokozatos emelése között. Az újítók ösztönzése A munka minőségi javítását célozza a nagy lendülettel terebé­lyesedő újítómozgalom ösztön­zése is. Mint Zakopirin statiszti­kájából kiderül, minden kezde­ményezést jutalmaznak, még ak­kor is, ha a javaslatnak nincs közvetlen gazdasági haszna. A húsz-ötven rubeles jutalom mel­lé járó oklevélen feltüntetik, hogy a kezdeményezésért vagy a ta­pasztalat átadásáért járt-e az el­ismerés. Bratszk, a mai „leg”-ek és az egykori legendák városa, hétköz­napjait éli. A víztároló befagyott tükrén szálfák százezrei várják a tavaszi olvadást, a fakombinát raktáraiban tonnaszám sorakozik a megmunkált áru. Nemcsak a belőlük­­ készült termékek, minő­sége új, hanem az emberek gon­dolkodása is változik. Nem kam­pány, nem látványos fordulat kö­vetkezik. A szovjet dolgozók a minőség ötéves tervére ké­szülnek. Meruk József Üdvözlő táviratok Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO ROZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének Havanna Kedves Elvtársak! A forradalom győzelmének VI. évfordulója, a kubai nép legna­gyobb nemzeti ünnepe, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a ma­gunk nevében forró, elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek, önö­kön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának, a hős kubai népnek. A forradalom történelmi jelentőségű győzelme óta eltelt 17 év alatt a testvéri kubai nép a Kubai Kommunista Párt vezetésével ki­emelkedő sikereket ért el a társadalom szocialista átalakításában, a dolgozó nép hatalmának megszilárdításában, a népgazdaság sok­oldalú fejlesztésében. A magyar nép őszintén örül ezeknek a nagy eredményeknek. A szocializmust építő Kuba példaként szolgál a nemzeti felszaba­dulásért és a társadalmi haladásért küzdő népek számára. A kubai kommunisták életének történelmi jelentőségű nagy ese­ménye, pártjuk 1975 decemberében megtartott első kongresszusa, mérföldkő a szocializmus építésében. Azok a jelentős sikerek, ame­lyekről kongresszusukon beszámoltak, méltán töltik el büszkeséggel a kubai dolgozó népet és joggal váltják ki a testvéri szocialista or­szág, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a világ összes , haladó erőinek őszinte elismerését. A kongresszus által kitűzött cé­lok, a szocialista társadalom teljes felépítésének programja, új, nagy­szerű és lelkesítő távlatokat nyitnak a kubai munkásosztály, Kuba dolgozó népe előtt. Nagy örömünkre szolgál, hogy pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése egyre mé­lyebbé és eredményesebbé válik. Együttműködésünk hasznosan hoz­zájárul a szocializmus építéséhez, a szocialista államok közösségé­nek erősödéséhez, egységének szilárdításához, az imperializmus el­len, a szocializmusért, a nemzetközi békéért és biztonságért folyta­tott harchoz. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk Önöknek és­ a Kubai Köz­társaság testvéri népének, hogy érjenek el további sikereket pártjuk első kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a szocialista tár­sadalom építésében, hazájuk felvirágoztatásában, közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára.­­ •• LAZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság ifi Minisztertanácsának elnöke A társadalmi és tömegszervezetek táviratban fejezték ki jókíván­ságaikat kubai testvérszervezeteiknek.­­­l­’uba számára az új esztendő első napja — immár tizen­hét éve — egyben emlékezés a szabadság kivívásának pillana­tára, a forradalom győzelmére. 1959. január 1., amikor a Sierra Maestra győztesei felszabadí­tották a szigetet, egyben új idő­számítás kezdetét is jelentette az addig félgyarmati sorban, dik­tatúra alatt élő kubai népnek. Amerika első szabad földje tör­ténelmi utat tett meg az elmúlt alig több mint másfél évtized­ben. Az elmaradott, kiszolgálta­tott országban megvalósították a kontinens első, valódi föld­reformját, ipart teremtettek, megszüntették az írástudatlansá­got, magas szintre emelték a köz­­művelődést, utat nyitva mind­ezzel a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak beve­zetése előtt. Röviden: Kuba le­rakta a szocializmus alapjait. A sokszor nehéz és rögös, de nagy sikereket hozó út összeg­zésére vállalkozott a Kubai Kommunista Párt decemberben megrendezett 1. kongresszusa. Történelmi esemény volt a kubai kommunisták és egész Kuba éle­tében az a kongresszus, amely­nek történelmi jelzőjét jogossá teszi nemcsak az összegezés, ha­nem a jövő útját megjelölő szá­mos határozat is. Kuba — hasz­nosítva a testvéri szocialista or­szágok tapasztalatait is — a terv­­gazdálkodás útjára lép. A kong­resszusi dokumentumok között ott szerepel a mai nappal induló új ötéves gazdaságfejlesztési terv. A szocializmus alapjainak le­rakása utáni szakasz nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalom életében is új tennivalókat, kér­déseket vet fel. A kubai kom­munisták választ adtak: a for­radalom az intézményesítés sza­kaszába lépett. A kongresszus megvitatta Kuba első szocialista alkotmányának tervezetét, amely­ről február 15-én népszavazás dönt majd. S ezt követik majd a további lépések: Kuba életre hívja a népszuverenitás legfőbb letéteményesét, a parlamentet; a Matanzas tartományban egy éve kísérletképpen bevezetett néphatalmi szervek működését kiterjesztik az egész országra­, új közigazgatási felosztás lép ér­vénybe. Egyszóval: a forradalom tovább erősíti, intézményes ke­retbe önti a közvetlen demokrá­cia megnyilvánulási formáit. A Havannában lezajlott törté­nelmi eseménynek kiemelkedő magyar vonatkozása is volt: Kádár János, az MSZMP KB első titkára első ízben látogatott Ku­bába. A kubai kommunisták leg­főbb fóruma előtt mondott üd­vözlő beszédéből idézünk. ..Kuba ma megbecsült tagja a szocialista országok testvéri családjának ... Töretlenül halad a társadalmi fel­emelkedés, a szocializmus építé­sének útján. Meggyőződésünk, hogy a kongresszus új szakasz kezdetét jelenti a kubai forra­dalomban, s az önök sikerei to­vább erősítik a haladás, a szo­cializmus pozícióit az egész vilá­gon". Kuba nemzeti ünnepén, az új esztendő első napján e gondo­latok jegyében kívánunk sok sikert a kubai népnek a szocia­lista fejlődés új szakasza újabb feladatainak megoldásában. KADÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Next