Magyar Hírlap, 1976. február (9. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
M ii RT fl w Híruip NFMZFTKOZ» POLITIKA I PJ?6. PEPRUAR 1, VASÁRNAP 3 — —A spanyol demokratikus szervezetek élesen elítélik a kormány programját (TASZSZ, AFP) Spanyolországban nagy érdeklődéssel várták Arias Navarro miniszterelnök kormányprogramját. A program azonban távolról sem váltotta be a demokratikus átalakításokat követelő spanyolok reményét. A madridi sajtó írásaiból kitűnik, hogy a kormány által javasolt ,,tökéletesítések” és reformok semmi esetre sem elégítik ki a spanyol tömegek kívánságait. Az ország demokratikus erői a politikai foglyok szabadon bocsátását, a bérbefagyasztás hatálytalanítását, a szakszervezetek szabad tevékenységének engedélyezését és az általános választások megtartását követelik. Spanyolország demokratikus és haladó erői határozottan elítélték a kormányprogramot. A Spanyol Kommunista Párt képviselője madridi sajtóértekezletén kijelentette: a kormány programja azt a szándékot tükrözi, hogy Franco nélkül is fenntartsák a francóista rendszert. A Demokratikus Tanács és a Demokratikus Platform koordinációs bizottsága szombaton Madridban közzétette e két ellenzéki szervezet közös nyilatkozatát. (A koordinációs bizottság a közelmúltban alakult azzal a céllal, hogy összehangolja a két legnagyobb demokratikus ellenzéki szervezet tevékenységét.) A nyilatkozat elítéli Arias Navarro január 28-i beszédét A miniszterelnököt a ,,reakciós erők szóvivőjének” nevezi, akinek célja az immár elkerülhetetlenné vált demokratikus változtatások késleltetése. A két ellenzéki szervezet támogatásáról biztosítja a dolgozó tömegek harcát, rámutatva, hogy a kormány gazdasági politikája a dolgozó osztályok alapvető érdekeit sújtja. A l'Humanité madridi tudósítója beszámol arról, hogy a spanyol munkásbizottságok elhatározták: nyilvánosságra hozzák az illegálisan működő szakszervezeti mozgalom száz vezetőjének nevét. A munkásbizottságok madridi képviselői nyílt sajtóértekezletet tartottak a fővárosban. Az FKP lapjának tudósítója rámutat, hogy a munkásbizottságok ezzel a bátor és nagy kockázatot vállaló elhatározásukkal az eddig megtagadott szabadságjogokat akarják kivívni a szakszervezeti mozgalom számára. A munkásbizottságok nem akarnak beilleszkedni a meglevő hivatalos szakszervezeti struktúrába, hanem a munkásosztály érdekeit valóban képviselő, új szakszervezeti mozgalmat akarnak teremteni. Nyilvános kongresszusra ült össze pénteken este Madridban a spanyol kereszténydemokrata csoportosulások 300 képviselője. A polgárháború vége, azaz 1939 óta először fordul elő, hogy illegalitásban működő ellenzéki pártok nem titokban tartják tanácskozásukat. A kongresszuson, amelynek elnöki tisztségét José Maria Gil Robles, a köztársasági kormány egykori minisztere tölti be, politikai programot terjesztettek elő. Ebben követelik a pluralizmus megvalósítását valamennyi politikai irányzat részvételével, valamint az általános választójog megadását, a szabad szakszervezeteket. Lisszaboni állásfoglals l 'Aty Js Portugáliában folytatódot a földreform (UPI, AFP, MTI) A portugál kormány szombaton közzétett nyilatkozatában síkraszállt ,a társadalmi igazságosság, a demokrácia és az ország mezőgazdasági fejlődésének érdekeit szolgáló földreform folytatása mellett”. A közleményt néhány órával azután tették közzé, hogy Azevedo miniszterelnök fogadta a földbirtokosok képviselőit. Megbeszélésükön arról volt szó, milyen eszközökkel lehet elkerülni a fenyegető mezőgazdasági válságot. A földreformot ellenző birtokosok azzal fenyegetőztek, hogy megakadályozzák a főváros élelmiszer-ellátását, ha a kormány nem tesz eleget a földkisajátítások megszüntetésére vonatkozó követelésüknek. Portugáliában a tavaly elfogadott földreformtörvény eredményeként az állam egymillió hektár földet sajátított ki, s azt az ország déli részén élő nincstelen parasztok között osztotta szét. A kormány utasította a rendőrséget, hogy minden eszközt vegyen igénybe a kommunistaellenes bombamerényletek újabb hullámának felszámolására. A JKP több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy a tavasszal esedékes törvényhozási választásokat megelőző kampányban kifejtett tevékenységét az erőszakos cselekmények gátolják, s többször utalt arra, hogy a rendőrség nem lép fel határozottan a terrorral szemben. A Portugál Kereszténydemokrata Párt visszatér a politikai életbe — jelentették be pénteken egy lisszaboni sajtókonferencián. A forradalmi tanács a múlt évben megtiltotta, hogy a párt részt vegyen az április 25-én tartott alkotmányozó nemzetgyűlési választásokon, mert a párt akkori főtitkára, Jose Sanches Osorio őrnagy belekeveredett a március 11-i spinalista lázadásba. A sajtóértekezleten Antero da Silva Resonde, a párt új főtitkára bírálta az ország politikai fejlődését az 1974. április 25-e és az 1975. november 25-e közötti időszakban. Élesen támadta a földreformot, s kijelentette, hogy az ,.a barbár időkre emlékeztető lopás”. Ugyancsak szembeszállt a vállalatok államosításának politikájával. Stabilizálódik a libanoni helyi UCIS (AFP, AP, Reuter) Pénteken éjjel Libanon egész területén nyugalom volt, semmiféle incidens nem történt — adta hírül a libanoni—szíriai—palesztinai legfelsőbb katonai bizottság szombaton kiadott közleménye. A bizottság, amely döntő szerepet töltött be a tűzszünet megvalósításában, további intézkedéseket jelentett be a fegyvernyugvás stabilizálására. Közölte, hogy hétfőn a libanoni hadsereg alakulatai vonulnak be Bejrút kikötőnegyedébe, és a fővárostól délre fekvő helységekbe, ők látják majd el a rend és a biztonság fenntartásának feladatát. Az Abdel Halim Khaddam szírriai külügyminiszter vezette szíriai közvetítő bizottság pénteken libanoni mohamedán vezetőkkel tárgyalt, szombaton pedig az ország maronita keresztény vezetőivel találkozott. A szíriai közvetítők — a Reuter szerint — arra törekszenek, hogy elnyerjék mindkét fél hozzájárulását egy olyan politikai formulához, amely megszünteti a konfliktust. ) A két fél pénteken állítólag megállapodott abban, hogy fenntartja a három magas állami funkció jelenlegi megoszlását: a köztársasági elnöki tisztséget maronita (katolikus), a miniszterelnöki posztot szunnita, a képviselőház elnökének funkcióját pedig a síita tölti be. i A BT határozata a namíbiai választásról (Reuter, TASZSZ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken este egyhangúlag hozott határozatában előírja, hogy Namíbiában szabad választásokat kell tartani, a világszervezet védnöksége alatt. A BT törvénytelennek minősíti a Dél-afrikai Köztársaság namíbiai jelenlétét. * A választások végső határidejét 1976. augusztus 31-ben szabta meg a Biztonsági Tanács. | New Yorkban ülést tartott a gyarmati kérdés megoldására alakított különleges ENSZ-bizottság. Az ülést Kurt Waldheim nyitotta meg. A világszervezet főtitkára hangoztatta, hogy a gyarmati országok és népek függetlenségéiről szóló nyilatkozat, amelyet a Szovjetunió javaslatára fogadott el az Egyesült Nemzetek Szervezete, jelentősen hozzájárult a népek nemzeti felszabadításához, és döntő szerepet töltött be a gyarmati kérdés megoldásának meggyorsításában. Salim A. Salim, a bizottság elnöke felszólalásában sürgette a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását. Erélyesen követelte a dél-afrikai fajgyűlölő rendszer megtorló törvényeinek hatálytalanítását, valamint a dél-afrikai lakosság szabadságjogainak és emberi jogainak helyreállítását. A kínai robbantás után Radioaktív felhő Japán felett (TASZSZ) A január 23-i kínai atomrobbantásból keletkezett radioaktív felhő Japán, fölé ért. A japán sajtó jelentése szerint az országnak a Japán-tenger felőli hatalmas területén az elmúlt két napban jelentősen növekedett a levegő a por, a hó és az esővíz radioaktivitása. Több helyen százszorosára növekedett a radioaktivitás szintje. Mindez nyugtalanságot és tiltakozást kelt országszerte. A japán kormány, különféle szervezetek, valamint Hirosima és Nagaszaki lakói többször is sürgették a kínai atomrobbantások beszüntetését. Peking azonban nem veszi figyelembe ezeket a tiltakozásokat. A hirosimai polgármester tiltakozó táviratát felbontatlanul küldte vissza a tokiói kínai nagykövetség. Olaszország Újabb leleplezés'ut a CIA akcióiról (MTI) Az elmúlt napok szenzációs leleplezései után a torinói La Stampa szombaton is folytatta a CIA olaszországi tevékenységének részleteit nyilvánosságra hozó kampányát. A lap washingtoni tudósítója újabb részleteket kapott meg az amerikai képviselőház demokrata párti vezetésű vizsgáló bizottságának (a Pincebizotságnak) jelentéséből, amely összegezte a CIA olaszországi tevékenységét az elmúlt harminc évben. A bizottsági jelentés, amelynek nyilvánosságra hozatalát a Ford- kormányzat minden eszközzel igyekszik megakadályozni, pontos számadatokat tartalmaz (s ezeket közölte szombaton a La Stampa) arról, milyen összegeket juttatott a CIA a kommunistaellenes olasz pártoknak, elsősorban a KDP-nek. 1948—63 között nem kevesebb, mint 65 millió dollár (40 milliárd líra) volt ez a támogatás. Élvezői a kereszténydemokrata párt mellett a CISL szakszervezeti szövetség és a kisebb kommunistaellenes pártok — írja a torinói lap. A lap más forrásokból nyilvánosságra hozta több olyan politikus nevét (köztük Saragat volt köztársasági elnökét, Andreotti volt miniszterelnökét és Donat Cattin kereszténydemokrata miniszterét, akik a CIA-tól pénzt kaptak. ...............................—------—— FORD ELNÖK munkásokat fogad a washingtoni Fehér Házban, Ronald Reagan kaliforniai exkormányzó hógolyókat vagdos nagy lendülettel New Hampshireban egy útszéli jelzőtáblához, Hubert Humphrey minnesotai szenátor korát meghazudtolva kacag egy motoros szánon. Ford elnök sízés közben megbotlik, elesik, mire Reagan rögtön sílécet köt, és vidáman száguld. Az elnök gyorsan kórházba vonul egy rutinvizsgálatra, majd orvosai jelenlétében közli az eredményt, egészséges, pulzusa percenként hatvanat ver, vérnyomása 129/70, súlya 88 kilogramm, térdei pedig — a két korábbi műtétet figyelembe véve — nagyszerű állapotban vannak, amihez az orvos hozzáfűzi, hogy az elnök reggelente 17 kilogrammos súlyt tornáztat a lábán, tehát nincs semmi baj, az esés csak a véletlen műve Nevetések, támadások és ellentámadások, töretlen optimizmus, találkozások, ígéretek — minden négy esztendőben egyszer tanúi az amerikaiak a nagy mutató' Iványnak, az elnökválasztási kampánynak. A döntő nap (november 2.) még messze van, de az amerikai kommentárok másként fogalmaznak, azt hangoztatva, hogy „már csak" 139 hét maradt. A közép-nyugati ilowában január 19-én kerületi I gyűléseken megkezdődött a küldöttek kiválasztása a nyáron sorra kerülő elnökjelölő konvenciók- I ra, február 24-én pedig New Hampshire-ban közvetlen szava- s zással választják meg a delegátusokat Az elnökjelöltek így mostminden mosolyukat erre a kis államra összpontosítják. Nem mint- s ha bármi közvetlen gyakorlati jelentősége lenne az itteni eredménynek: a demokraták 17 küldöttet választanak meg a konfivención részt vevő 3008 közül, míg a republikánusok 21-et a 2259-ből Minden jelölt tisztában van azonban azzal hogy az első konkrét, kézzelfogható népszerűségi adatok jelentős mértékben befolyásolják mások állásfoglalását. Különösen most, amikor a közvélemény-kutató intézetek jelentése szerint a választók körében meglehetősen nagy a bizonytalanság ... A REPUBLIKÁNUS TÁBOR jelöltségéért ketten versengenek, s a Gallup vizsgálata szerint fej fej mellett állnak. A megkérdezettek 45 százaléka adná voksát Fordra, ha most tartanák a választást. 45 százaléka Reaganra, míg 10 százalék nem határozott, Ford magabiztos. A Time című lapnak adott nyilatkozatában hangoztatta: „Nem hiszem, hogy veszítek . Nincsokom félelemre, nagyon jól alszom.” Arra a kérdésre, hogy miben látja a különbségetterunken és arepublikánus párt jobbszárnyát képviselő) volt moziszínész és kormányzó között, Ford így felelt: „Huszonöt évet töltöttem a kongresszusban, kilenc hónapig mint alelnök tizenhét hónapja elnökként. Úgy vélem, hogy neki és támogatóinak kell kimutatniuk a különbségeket.” Óvatos fogalmazás? Minden bizonnyal. Mint ahogy az egész jelenlegi kampány mentes a hangzatos jelszavaktól, a nagy programoktól. 8,5 százalékos munkanélküliség, s 9,1 százalékos infláció mellett csínján kell bánni a nagy ígéretekkel. A New York Times kommentárja az elnöki üzenetekkel kapcsolatban megállapította: ..Az üzenetek nem sok jót mondtak az ország helyzetéről, viszont annál többet árultak el az elnökéről. Kevés kijelentését lehet megfogalmazni jelszavakban. De az efféle jelszavakból az Egyesült Államok már sokat ismert...” Reagan kampányvezérei is arra a következtetésre jutottak, hogy „jobb nem megzavarni a választási harcot sebtében felvázolt tervekkel”. A DEMOKRATA PÁRTI JELÖLTEK ebben a helyzetben nagy eséllyel indulhatnának. „1976-nak a demokraták évének kellene lennie — írta helyzetelemzésében a Newsweek. — A republikánusokra súlyos teherként nehezednek a gazdasági élet problémái és a színfalak mögött folyó harc, amelynek következtében még azt az előnyt is elveszíthetik, hogy megfelelő elnökjelöltet indítsanak. Az elmúlt évek azonban azt is bizonyították: a demokraták csaknem korlátlan képességekkel rendelkeznek azon a téren, hogy a dolgokat minél jobban megnehezítsék önmaguk számára”. Ez alkalommal oly sokan vannak a pályázók, hogy végső soron egymás pozícióit gyengítik. Nem kevesebb, mint tizenkét politikus jelentetterá eddig indulási szándékát. Humphreyt tartják a legesélyesebbnek, s Ford is arra számít, hogy vele kell felvennie a küzdelmet. Az ilyen korai jóslatokat azonban óvatosan kell kezelni. Négy évvel ezelőtt, ilyen időben, valamennyi politikai megfigyelő Muskie szenátort tartotta az egyetlen nagy esélyesnek , s végül McGovern lett a jelölt. PILLANATNYILAG ÚGY TŰNIK, hogy egyetlen demokrata párti induló sem rendelkezik majd a jelöltséghez szükséges 1505 delegátusszavazattal. A párt bennfentesei ezért attól félnek, hogy a kompromisszum erőe irányéként megnevezendő jelölt saját táborán belül is túlságosan gyenge lesz ahhoz, hogy tőkét kovácsoljon a republikánusok sebezhetőségéből. Annál is inkább, mivel egyetlen, a nagytőke támogatására számító demokrata párti pályázó sem tud előállni a republikánus jelöltekétől eltérő tervekkel. ,,A republikánusok és a demokraták eddigi pártprogramja szinte minden pontban azonos — mutatott rá az amerikai „demokrácia” lényegére akaratlanul rátapintó elemzésében a nyugatnémet Frankfurter Allgemeine Zeitung. — Az amerikai választók zöme jól tudja, hogy ez ideig sem a demokraták, sem a republikánusok nem boldogultak a sürgető szociális kérdésekkel...” Halász György Verseny a Fehér Házért (1 521 Kampány közben Dobbal — és síbotokkal USA: korlátlan összegek a jelölteknek (MTI) Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága pénteken módosította a választások pénzügyeit szabályozó rendelkezéseket, s ezzel ismét lehetővé tette a korlátlan összegű „magán-hozzájárulá■ sokat”. A legutóbbi, 1972-es elnökválasztási kampányban, amint Farid Warren a bíróság döntését indokolva felidézte: 50 millió felhasznált dollár mindössze 1200 személytől származott. A Watergate-ügy utáni légkörben a demokrata többségű kongresszus törvényt hozott, amely a többi között ezer dollárban korlátozta az egy személy által valamely jelölt támogatására fordítható összesek