Magyar Hírlap, 1976. március (9. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

2 1976. MÁRCIUS 2. KEDD AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA Magyar Hírlap Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke A minőség és a magas fokú hatékonyság terve Hatalmas lelkesedéssel, a teljes egyöntetűség légkörében kongresszusunk ma úgy döntött, hogy a párt egész sokrétű munkájában irányadónak tekinti azokat a megállapításokat és feladatokat, amelyeket Leonyid Iljics Brezsnyev terjesztett elő a kongresszuson elhangzott beszámolóban — kezdte referátumát A. Koszigin. — Ez a döntés a szovjet társadalom életének valamennyi területén megvalósítandó alkotó tevékenység átfogó marxista—leninista programjával vértezi fel a pártot, amennyiben a beszámoló sokoldalúan feldolgozta a párt gazdasági és szociális politikájának a jelenlegi időszakra érvényes alapvető és aktuális problémáit, és távlatilag is meghatározta az SZKP bel- és külpolitikájának fő irányait. Ez a pártdokumentum kiemelkedő hozzájárulást a kommunista építés elméletéhez és gyakorlatához. Az SZKP Központi Bizottsága — mondotta a többi között — a kongresszus elé terjesztette a Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A tervezet a párt gazdasági és szociális politikájával összhangban kifejti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa hazánkban történő további építésének programját. A párt előző kongresszusától bennünket elválasztó öt év teljes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Új, hatalmas sikereket értünk el a népgazdaságban. Növekedett a dolgozók kommunista öntudata, termelési és társadalmi aktivitása. Megerősödött a szocialista állam. Tovább fejlődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködése. Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaptételeinek sikeres valóra váltása. A világszocializmus pozícióinak további megszilárdulása, a nemzetközi helyzetben végbement hatalmas pozitív változások, a Szovjetunió és sok, eltérő társadalmi rendszerű ország közötti kapcsolatok javulása — ezekben nyilvánult meg a Szovjetunió lenini külpolitikájának aktivitása, békeszeretete és osztályjellege. Hála a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes békeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. Az elmúlt évek sikerei és eredményei elválaszthatatlanok attól, hogy társadalmunk életében megerősödött a párt vezető szerepe, megerősödött nemzetközi tekintélye. A küldöttek az SZKP Központi Bizottságának beszámolójához hozzászólva nagyra értékelték a központi bizottság és a politikai bizottság elmúlt időszakban végzett tevékenységét. Hangoztatták a párt távlati irányvonalával való teljes egyetértésüket. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a központi bizottság és a politikai bizottság, élén Leonyid Iljics Brezsnyevvel, elvi marxista— leninista álláspontot képviselve, nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpolitikájának kidolgozásáról és sikeres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt központi bizottságának A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányairól címmel megtárgyalásra a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitattak. Ez gazdasági és szociális politikánk kérdéseinek, az ország népgazdasági fejlesztési távlatainak és módjainak valóban össznépi megvitatása volt. Szocialista társadalmunk erejét a tömegek öntudata adja. A tömegek, mint Vlagyimir Iljics Lenin mondotta, „mindenről képesek ítéletet alkotni és mindent öntudatosan közelítenek meg”. A lenini gondolatot különös erővel támasztotta alá a tervezet megvitatásának egész menete, amikor a dolgozók véleményt nyilvánítottak a kommunista építés bonyolult és életbevágóan fontos kérdéseinek széles köréről, s kinyilvánították a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mély megértésén alapuló nagyfokú érdekeltségüket. Ez a szocialista demokrácia hatékonyságának világos és meggyőző példája, a burzsoá demokráciával szembeni egyik leglényegesebb előnye, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a VIII. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyers gyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötévestervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott. A kolhoztagok, valamint az állami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. A falusi lakosság túlnyomó többsége jelenleg már nemcsak rádiót hallgathat, hanem televíziót is nézhet. Körülbelül minden második falusi dolgozónak van közép- vagy főiskolai (teljes vagy befejezetlen) végzettsége. A falu életében végbement gyökeres változások azonban nem mérhetők csupán statisztikai mutatószámokkal. Ez, méreteit és társadalmi következményeit tekintve, mélyreható társadalmi és gazdasági átalakulás. E változások lényegében új szakaszt jelentenek a szocialista társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg. ,A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. Ennek eredményeként a népgazdasági állóalapok mintegy 43 százalékát, ezen belül a mezőgazdasági állóalapok 56 százalékát újították fel. Az állóalapok egész volumene másfélszeresére növekedett. A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és fokozódott a társadalmi termelés hatékonysága. Kétszeresére emelkedett azoknak az új típusú gépeknek, berendezéseknek és műszereknek száma, amelyeket iparunk már sorozatban gyárt. 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenyésge, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. Beruházási gondok Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra. Néhány ágazatban a termelési kapacitások üzembe helyezésének feladatát 60—80 százalékra teljesítették. Közben a beruházásokat számos építkezésre forgácsolják szét. Mindez azért van így, mert sok minisztérium és hivatal egyegy ágazat fejlesztésének problémáját elsősorban új beruházásokkal akarja megoldani ahelyett, hogy jobban kiaknázná meglevő állóalapjait és következetesebben tevékenykedne a termelés intenzívebbé tételén. A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztalható szűk látókörű, bürokratikus magatartás, nincs biztosítva a megfelelő komplexitás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok bevezetésének jelenlegi üteme. A munkában tapasztalható hiányosságok miatt a népgazdaság nagy veszteségeket szenved, évente sok milliárd rubel értékű terméktől esik el. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendeciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkés országokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1957 között — a Szovjetunióban és más szocialista országokban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkés országokban, vagyis 9,6 százalék, a 4,6 százalékkal szemben. A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgadászokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkés rendszer , hibáin, azon, hogy az nem képes megbirkózni a folyamatos fejlődés feladataival. Ragyogó távlatok A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint a számos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Évekre előre szóló célkitűzéseinket és alkotó elképzeléseinket, politikánkat nyilvánosan kifejtjük az egész világ előtt, mert minden tervünk megfelel a széles dolgozó tömegek érdekeinek, a béke és a társadalmi fejlődés érdekeinek. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldottuk és oldjuk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. A szovjet gazdaság fejlődésének eredményei Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Miként Leonyid Iljics Brezsnyev megjegyezte: „a fő dolog az, hogy a szovjet nép önfeláldozó munkája, a párt irányító és szervező tevékenysége biztosította a gazdaság állandó növekedését. Az ötéves terv alapvető szociális-gazdasági feladatait megoldottuk”. Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Valamenynyi szövetséges köztársaság kiemelkedő sikereket ért el gazdaságának és kultúrájának fellendítésében, hazánk gazdasági potenciáljának megerősítésében. Gondoskodtunk az ország szükséges színvonalú védelmi képességéről. Gazdasági fejlődésünk iránya és jellege teljes egészében megfelelt az SZKP XXIV. kongresszusa útmutatásainak és irányelveinek. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk tör- I ténelmének legjobb ötéves terve. A gazdasági fejlődés nagy politikai győzelem A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A IX. ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. A népnek a párt vezetésével a szocialista haza felvirágoztatásában elért munkasikerei az ötéves terv eredményeinek, gazdaságunk minden sikerének és eredményének legnagyszerűbb és legszebb megkoronázását jelentik, nagy politikai győzelmet jelentenek. A gazdasági fejlődés eredményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriás életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszintje mellett. A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt 1971—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 millió szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az egy családnak egy lakásterv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben öszszesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka- és életkörülmények, az oktatás, az orvosi ellátás és a környezetvédelem javítására irányulnak. A IX. ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. Az ipari termelés egész menynyisége 1975-ben----az 1970-es évhez viszonyítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a X. ötéves terv küszöbéhez, hogy el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6- szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszú távú komplex program megvalósításán. Szilárdul a mezőgazdaság anyagiműszaki bázisa, nagy öntözési munkálatok folynak, a mezőgazdasági termelés fokozottan szakosodik. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére is, lehetővé tette. Az új terv társadalmi és gazdasági feladatai A X. ötéves terv feladatait meghatározta A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. Új szakasz kezdődik A X. ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmi-gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszú távú irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudományosműszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. Új szakasz ez a szocialista társadalmi viszonyok és a szovjet életforma fejlődésében, valamint országunk biztonságának szavatolásában. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tudományosműszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján történő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erőfeszítéseket irányoz elő a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgáló program megvalósítására. Az ötéves terv feladatainak megoldásában fokozódik a nemzetközi gazdasági együttműködés szerepe. A népgazdasági tervek előirányozzák a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta előnyök teljesebb kiaknázását.