Magyar Hírlap, 1976. március (9. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

A leszerelésértA Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a IV. ötéves terv időszakában (1971—1975)­ ­. A IV. ötéves tervidőszakban a termelés a tervezettnél gyorsab­ban emelkedett, a növekedés majdnem teljes egészében a mun­ka termelékenységének emelke­déséből származott. A foglalkozta­tottság teljes körű volt. A beruhá­zások jelentős bővülése révén gyarapodtak a népgazdaság álló­eszközei, emelkedett a termelés műszaki színvonala. A termelés szerkezete korszerűsödött. Javult a termékek minősége és választéka. Bővültek nemzetközi gazdaság kapcsolataink, fokozódott részvé­telünk a szocialista nemzetközi gazdasági integrációban. A gazdasági fejlődéssel együtt a lakosság életszínvonala rendsze­resen és jelentősen emelkedett. A reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben növekedtek. A bérnövekedés tervszerűségét és a bérarányok javítását központi intézkedések is segítették. A mun­kavégzésből származó jövedelmek folyamatos emelkedése mellett nagymértékben nőttek — minde­nekelőtt a pénzbeni­­ társadalmi juttatások. A népesedéspolitikai intézkedések és a demográfiai té­nyezők hatására a népszaporodás meggyorsult. Javultak a lakosság egészségügyi és kulturális körül­ményei. A lakosság vásárlóereje és az árualapok lényegében össz­hangban növekedtek. A beruhá­zások a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek. A külkereskedelem egyensúlyi helyzete, elsősorban külső ténye­zők hatására, a tervidőszak máso­dik felében a tervezettől eltérően, kedvezőtlenül alakult. A világ­piaci árváltozások jelentős vesz­teséget okoztak a népgazdaság­nak. Az állami költségvetés mér­sékelte a termelésre és a fogyasz­ Nemzeti jövedelem A IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem folyamatosan és viszonylag egyenletesen nőtt, évi átlagban a tervezett 5,5—6 százaléknál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal. A növekedés öt év alatt összesen 35 százalék volt. Az 1971—1975-ben megtermelt tájra gyakorolt kedvezőtlen hajtá­sokat, az állami költségvetés ter­hei ezért fokozódtak. A népgaz­daság fejlődése a tőkés világ gaz­dasági válságának kedvezőtlen ha­tásai ellenére töretlen volt nemzeti jövedelem összege — 1968. évi árakon — megközelítet­te az 1 600 milliárd forintot és mintegy 400 milliárd forinttal több volt az előző öt évinél. Öt év alatt a termelő ágazatok­ban együttvéve a termelékenység több mint 33 százalékkal, a nem­zeti jövedelem növekedését meg­közelítően emelkedett. A termelő,­s állóeszközök állománya 41 szá­zalékkal bővült, az egységnyi termeléshez a korábbinál több ál­lóeszközt vettek igénybe. A faj­lagos anyagi ráfordítás számotte­vően nem változott. A nemzeti jövedelem növeke­désében meghatározó szerepe to­vábbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nemzeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970. évi 42,6 százalékról 44,9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970-ben 11,9 százalék, 1975-ben 11,7 száza­lék, a mezőgazdaságé pedig 16,8 százalék, illetve 14,5 százalék volt. 1975-ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volume­ne 29 százalékkal, ezen belül a fogyasztásé 28 százalékkal, a fel­halmozásé 32 százalékkal halad­ta meg az 1970. évit. A fogyasz­tás a tervezettet megközelítő ütemben, a felhalmozás az elő­irányzatnál nagyobb mértékben emelkedett. A belföldi felhaszná­láson belül a fogyasztás és fel­halmozás aránya 1975-ben, 1968. évi árakon 75,25 százalék volt, ha­sonló az 1970. évihez. Az előző öt­éves időszakhoz képest a felhal­mozás kisebb hányada szolgálta a készletállomány növekedését, és nagyobb része növelte az állóesz­köz-állományt. A készletfelhal­­moítás azonban az öt éven belül egyenetlen volt, az­ is kedvezőtle­nül hatott a gazdasági hatékony­ságra és az egyensúlyi helyzetre. Ipar Az ipari termelés a tervezett 32—34 százalékkal szemben 37 százalékkal, éves átlagban 6,5 szá­zalékkal nőtt. A munkatermelé­kenység — egy foglalkoztatottra számítva — több mint 35 száza­lékkal emelkedett, jóval gyorsab­ban az előirányzottnál. A terme­­s Folytatása n. A nírm­­nt. 1 A IV. ÖTÉVES TERV FŐ ELŐIRÁNYZATAINAK TELJESÍTÉSE Törv Tény az 1975. év az 1979. év 2/0-ában Nemzeti jövedelem 130—132 135 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 130—132 129 Ezen belül: lakosság fogyasztása 129—130 128 felhalmozás 131 • 132 Ipari termelés 132—134 137 Építőipari termelés 141—143 128 Mezőgazdasági termelés, 1971—1975. évek az 1966—1970. évek %-ában 115—116 118 Munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 116—118 118 Lakosság egy főre jutó reáljövedelme 125—127 125 Kiskereskedelmi forgalom volumene 140 135 1971—1975. évekhez összesen, mennyiségben * Lakásépítés, 1000 db 400 438 A szocialista szektor beruházásai, milliárd Ft 480—500 574 II. A világ országainak katonai kiadásai 1975-ben - az 1974-es 250 milliárd dollárral szemben - elérték a 300 milliárd dollárt. A leszerelés ellenfelei a legkü­lönbözőbb indokokkal próbálják igazolni a fegyverkezési hajsza fokozását A legfőbb propagan­dafogás az állítólagos „szovjet fenyegetés” emlegetése. A fegyverkezési hajsza foko­zásának hívei mélyen hallgat­nak a realitásokról: arról pél­dául, hogy a Szovjetunió évek óta következetesen csökkenti honvédelmi kiadásait részará­nyukat a költségvetésben, s egy sor konstruktív javaslattal állt elő a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítése ér­dekében. Mint az SZKP XXV. kongresz­­szusa is megállapította, az el­múlt öt esztendőben a Szovjet­unió komoly sikereket ért el a tartós békéért, az új világhábo­rú veszélyének csökkentéséért folytatott küzdelemben. Különö­sen pozitív eredmények szület­tek kontinensünkön, ahol a biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet jó feltételeket teremtett a békés egymás mellett élés elvei­nek megszilárdításához. A ked­vező változások ellenére az im­perialista országokban még mindig jelentős befolyással ren­delkeznek azok, akik ragaszkod­nak a politikai és katonai konfrontációhoz, a fegyverkezési hajsza irányzatához és képtele­nek szakítani a hidegháborús idők gondolkodásmódjával, nem mondanak le a más államok belügyeibe való beavatkozásról. Megújuló ellentámadásaik az enyhülésért folytatott harc akti­vizálásának fontosságát húzzák alá. E harc jegyében ül ma össze az angliai Yorkban a leszerelési világfórum, amelynek az a fel­adata, hogy a fegyverkezési haj­­sza beszüntetése érdekében mozgósítsa és szervezett erővé tegye a nemzetközi közvéle­ményt Az enyhülés ellenfelei kizáró­lag a kormányok dolgának pró­bálják feltüntetni az ilyen alap­vető fontosságú kérdések meg­oldását és megkísérlik passzivi­tásra kárhoztatni a békeszerető erőket. A yorki világfórum ezek­nek a mesterkedéseknek a visz­­szautasítását jelenti. Célkitűzé­seinek meghatározásánál hatal­mas segítséget nyújt az SZKP XXV. kongresszusa, amely konk­rét feladatok sorát fogalmazta meg. A békeprogram szerint a legfőbb feladat a nukleáris vi­lágháború megakadályozása, az új SALT-egyezmény kidolgozása az új tömegpusztító fegyverrend­szerek előállításának megtiltá­sa, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások sikerének előmozdí­tása, a leszerelési világkonfe­rencia mielőbbi összehívása, a világegyezmény megkötése az erőszak alkalmazásának kikü­szöböléséről. E feladatok meg­­valósítása az egész békeszerető emberiség érdeke. III / ii I m ji%ih n 11 mm ■ n ÁR­A: 1FORINT 1303. Pl 305. Budapest VII, MM MM M §1 WJsf ijjl §§ §§ BakfSW I II n fPl| fij H Havi előfizetési díj 20.- Ft. Unin körút 9-11. A szerkesz- j|ffS| §| wSt MM. H jj S&gH Kg jj B ■ Sil f| fg Előfizethető a kézbesítőknél, tőség­es a kiadóhivatal tele- MM §1 Hg$ V ■■ ■HjP BEi SS ff flgW B Ri BV postahivatalokban. Külföldön Ion szá­mai: 221-285, 222-403. g||| 1» 1» MB Bi mm !■ wj§ MgjfB fgj jwk jpll Mgl mjj mUvEl MM aS a Kultúra Könyv- és Hírlap ^9-350. Terjeszti a Magyar g| ^ gj fjJP £| M | fK H IH I I B ||| N I Vállalat ter­*. ÉVFOLYAM. 75. SZÁM P OL ITI K A I N A PI L A P 1*76. MÁRCIUS 28. VASÁRNAP CL Bulgária miniszterelnöke Magyarországra látogat Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársa­­ság Minisztertanácsának elnöke április elején hivatalos baráti lá­togatásra a Magyar Népköztársa­ságba érkezik. BT-VITA ANGOLA ÜGYÉBEN (ADN) A Biztonsági Tanács pénteken a ké­ső éjszakai órákban megkezdte az Angola ellen elkövetett dél-af­rikai agresszió kérdésé­nek megvitatását. A ta­nácskozáson az Angolai Népi Köztársaság kor­mányának képviselője, Pascal Kuvualu utazó nagykövet mellett meg­hívottként részt vesz Kuba, Egyiptom, Gui­nea, Kenya, a Malgas Köztársaság, Nigéria, Sierra Leone, Szomália és Jugoszlávia képvise­lője is. A dél-angolai Cumene folyó egyik hídján szombaton délben átha­ladt az utolsó dél-afri­kai katona­ is, és ezzel véget ért Pretoria siker­telen agressziója a népi köztársaság ellen. A JAPÁN KP EGYSÉGFELHÍVÁSA (MTI) Mijamoto Kendzi, a Japán Kom­­­munista Párt KB elnök­ségének elnöke felhívást intézett a Japán Szocia­lista Párt vezetőségéhez, hozzanak létre kommu­nista—szocialista egy­ségfrontot a konzerva­tív hatalom mielőbbi megbuktatása érdeké­ben. Az egységfront leg­főbb feladata lenne an­nak megakadályozása, hogy a Lockheed-válság következtében megin­gott liberális demokra­ta kormány egy másik, ugyancsak konzervatív beállítottságú kormány­nak adja tovább az or­szág vezetését ÚJABB CIONISTA PROVOKÁCIÓ NEW YORKBAN (TASZSZ) Az Aeroflot szovjet légitársaság New York-i kirendeltségének épülete előtt pénteken újabb szovjetellenes cionista provokációra került sor. Az úgynevezett Zsidó Védelmi Liga és más hasonló bandák huli­gánjai több órán ke­resztül csoportosultak és hangoskodtak az épü­let előtt A cionista tüntetők szovjetellenes jelszavakat kiabáltak, akadályozták a szovjet iroda normális munká­ját. A jelenlevő rend­őrök tétlenül figyelték az eseményeket Az utóbbi napokban jelentősen aktivizálódott a különféle cionista csoportok tevékenysége New Yorkban. A szóbeli fenyegetőzésekről most már áttértek a közvet­len terrorcselekmények­re. AMERIKAI KÖLTÖZÉS THAIFÖLDRŐL (Reuter) Több mint háromszáz amerikai ka­tona hagyta el Thaiföl­det az elmúlt hét nap­ban, azt követőem hogy a délkelet-ázsiai ország kormánya március 20-án határozatot hozott az amerikai csapatok tel­jes kivonására. Az amerikai katonai személyzetnek július 20-ig kell elhagynia az ország területét. Csupán kétszázhetven katonai tanácsadó marad az or­szágban az 1950-ben lét­rejött katonai egyez­mény alapj­án. NAP HÍREIRŐL Spanyolországban egyesültetek a demokratikus szervezetek egyesítésében — jelentette be pénteken este Madridban a spa­nyol ellenzék szóvivője. A több napos megbeszélések eredménye­képpen létrejött Demokratikus Koordinációs Tanács megalakulá­sával kapcsolatos részleteket hét­főn sajtóértekezleten ismertetik. A szóvik hangsúlyozta, hogy az egységfront fő célja a demok­ratikus pluralizmus megvalósítása Spanyolországban. Az egységfrontban részt vevő pártok már korábban követelték, hogy valamennyi demokratikus erő­­ részvételével alakítsanak ideiglenes kormányt, szüntessék meg a francóista politikai struk­túrákat és törvényhozást, biztosít­sák a politikai szabadságjogokat és az emberi jogokat, bocsássák szabadon a politikai foglyokat, és tegyék lehetővé a száműzöttek hazatérését, biztosítsanak auto­nómiát a nemzeti kisebbségeknek, és tartsanak szabad alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat. A spanyol főváros politikai megfigyelői szerint az egység­front létrejöttével világossá vált, hogy a kormánynak nem sikerült elszigetelni a kommunista pártot az illegalitásban működő, de az utóbbi hónapokban megtűrt töb­bi ellenzéki csoportosulástól. (AFP, AP, UPI) A spanyol De­mokratikus Tanács és Demokra­tikus Platform megállapodott a két kiterjedt ellenzéki tömörülés

Next