Magyar Hírlap, 1976. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
2 1976. JÚNIUSI, KEDD NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap külföldi LAPOKBÓL A am mm A moszkvai Pravf| CTQ H jfl jH da vasárnapi szá- 111 11 »»(Mii ■ mában Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök bagdadi látogatásával kapcsolatban a Szovjetunió és Irak együttműködését méltatja. Az 1972. április 9-én aláírt barátsági és együttműködési szerződés — mutat rá a lap — a Szovjetunió és Irak politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait még magasabb szintre emelte. A szerződés kifejezésre juttatja a két országnak azt a törekvését, hogy fejlesszék a barátságot, a sokoldalú együttműködést, mert ez megfelel mindkét ország nemzeti érdekeinek, ugyanakkor a nemzetközi béke, a szabadság, a haladás ügyét és a közel-keleti válság rendezésének ügyét szolgálja. A szerződés megszilárdította az Iraki Köztársaság nemzetközi tekintélyét. A Pravda ezt követően az Asz- Szaur című bagdadi lap következő véleményét idézi: „A Baathpárt meggyőződése, hogy stratégiailag szükséges az egység az arab forradalmi mozgalom és a Szovjetunió között, az imperializmus és a cionizmus ellen vívott harc alapján.” Az ilyen állásfoglalás — hangsúlyozza a szovjet lap — különösen nagy jelentőségű olyan időszakban, amikor a Közel-Kelet különböző térségeiben az imperializmus és a reakció erői kísérleteket tesznek arra, hogy szétzúzzák a nemzeti felszabadítási mozgalmat, semmissé tegyék egyes arab népek társadalmi-politikai vívmányait, s aláássák a Szovjetunióval, az arab népek megbízható szövetségesével kiépített szolidáris viszonyt. COMM8/1HCWM8CKS. A SZOCI&liSZtyi-HHflyCTPMadusztrija, az SZKP Központi Bizottságának ipari napilapja vasárnap terjedelmes beszámolót tett közzé a Szovjetunióban eddig veszett, békés célú nukleáris robbantásokról. A földgázkitöréses katasztrófák atomtöltet segítségével való likvidálásán kívül nagyon hasznosan alkalmazzák föld alatti nukleáris robbantásokat más területen is. Például a mérgező vagy szennyező hatású ipari és háztartási hulladékanyagok tárolására alkalmas üregek kialakítására. Egy 25 kilotonnás robbantás segítségével 140 ezer köbméteres föld alatti „raktárt” hoztak létre. Hasonló tárolók szükségesek a feldolgozásra váró kőolaj és földgáz elraktározására. Minthogy az ország területének nagy részét sivatagok borítják, szovjet szakemberek úgy vélik, hogy e területek vízellátásában is nagy szerep vár a nukleáris robbantásokra. Az építő nukleáris robbantások technológiájának kidolgozásán szakemberekből és tudósokból álló nagy kollektívák dolgoznak. Munkájuk egyik legfontosabb része a biztonsági feltételek megteremtése. Egyrészt olyan robbanószerkezeteket dolgoznak ki, amelyek „tiszta”, tehát csekély sugárhatású töltettel vannak ellátva, másrészt kiegészítő intézkedéseket tesznek a nukleáris felhők ártalmatlanná tételére. azOTIDTEN Xffe paris A francia lap hétfői számában vezércikkben foglalkozik azzal a délafrikai döntéssel, miszerint egy francia konzorciumot bíztak meg két délafrikai nukleáris központ megépítésével. A lap utal arra, hogy ez az üzlet széles körű tiltakozást fog kelteni Afrikában és fenyegeti Franciaországnak a Fekete-Afrika államaival fenntartott kapcsolatait, hiszen Dél-Afrika atomfegyver előállítására is képes lehet. Vajon érdemes-e egy egymilliárd dolláros üzletért kockára tenni Franciaország jó hírét Afrikában és az egész harmadik világban? Hiába hangoztatjuk Párizsban és Nairobiban (az UNCTAD most véget ért konferenciáján) a fejlődő országoknak azt, hogysegíteni akarjuk őket, ha közben Afrika déli részén egy őket fenyegető rendszer fenntartását támogatjuk — írja a francia lap. Szocialista országok kezdeményezése Felhívás Chile ügyében Waldheimhez (TASZSZ) Ladislav Smid, Csehszlovákia ENSZ-missziójának vezetője, az ENSZ szocialista tagországai csoportjának megbízásából átnyújtotta a világszervezet főtitkárának, dr. Kurt Waldheimnek azt a felhívást tartalmazó levelet, amelyben a főtitkár közbenjárását kérik a chilei reakció túlkapásainak megfékezésére. A nemzetközi közvéleményhez intézett felhívásukban a szocialista országok akciót sürgetnek a fasiszta junta börtöneiben sínylődő hazafiak és demokraták kiszabadítására. Az ENSZ-tagországok szocialista csoportja erélyesen követeli a Chilében dühöngő terror beszüntetését, mindenekelőtt a junta börtönében sínylődő Luís Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának és más, vezető chilei hazafiak szabadon bocsátását Elutasították Kissinger javaslatát Véget ért az UNCTAD ülésszaka (UPI, Reuter, TASZSZ) A kenyai fővárosban, Nairobiban háromnapos késedelemmel, hétfőn befejeződött az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezletének (UNCTAD) negyedik ülésszaka. A tanácskozáson csaknem 150 ország és sok nemzetközi szervezet képviseletében mintegy 4000 küldött vett részt. Hatórás vita után a plenáris záróülésen a delegátusok egyhangúlag jóváhagyták a konferencia úgynevezett összekötő bizottságában kidolgozott ajánlásokat egy nemzetközi készletalap létrehozására. A 10 legfontosabb nyersanyag áringadozásának mérséklésére szolgáló alap finanszírozását, működésének egyéb részleteit októbertől kezdve bizottságokban vitatják meg, és legkésőbb 1977 márciusában újabb világkonferenciát tartanak erről a témáról. A záróülésen szavaztak Kissinger javaslatáról, a nyersanyagbank-tervezetről, amelyet a nyugati propaganda nagy hírveréssel fogad át, s amely a nemzetközi nyersanyagkitermelő monopóliumokat biztosította volna a kisajátítással szemben. Az indítványt 33 ország — zömében a következetes álláspontot valló fejlődő országok, valamint a szocialista államok — szavazatával elutasították. Az amerikai küldöttség vezetője, Charles Robinson a záróülés után kifejtette, hogy a tervezet „tisztán politikai kérdés volt”, s így közvetve beismerte, hogy elutasítása a washingtoni politika kudarca. A záróülésen a fejlett tőkés államok ígéretet tettek arra, hogy a harmadik világ mintegy 165 milliárd dolláros adósságainak törlesztési feltételeit újra fogják tárgyalni. Ez elsősorban a pénzügyi csőd szélén álló húsz legszegényebb ország tartozásaira vonatkozik. A határozat ugyanakkor nem említi a harmadik világ által indítványozott világkonferenciát, amelyen általános fizetési moratóriumot biztosítottak volna a harmadik világ államainak. A TASZSZ tudósítója az értekezlet mérlegét megvonva megállapítja, hogy a konferencia ismét feltárta a kapitalista körök és a fejlődő államok gyökeres nézetkülönbségét sok alapvető, nemzetközi gazdasági kérdésekben. A fejlődő országok és a szocialista államok gyümölcsöző együttműködésének jóvoltából az értekezleten sikerült megoldani számos fontos problémát, és ez megfelel a harmadik világ érdekeinek. Titkos japán dokumentumok publikálása (MTI) A japán külügyminisztérium hétfőn hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára azokat a dokumentumokat, amelyek a második világháborút követő amerikai megszállás éveiben keletkeztek. A kétszáz kötetbe gyűjtött, százezer oldalnyi dokumentumhalmaz három évtizeden át titkosnak számított. A minisztérium diafilmfelvételeket készített az amerikai megszálló hatóságok és a japán kormányok kapcsolatát ismertető levelekről és egyéb írásos bizonyítékokról. A külügyminisztérium bejelentése szerint továbbra is titkos marad a rendelkezésre álló dokumentumoknak csaknem egy százaléka. Egyebek között az a feljegyzés, amely Hirohito császár és az amerikai megszálló csapatok főparancsnoka, Douglas Macarthur tábornok első találkozójáról készült. Továbbra sem hozzák nyilvánosságra az olyan dokumentumokat, amelyneknek közzététele „hátrányosan hatna” ma is élő politikusokra vagy családjaikra. A 2400 napos — 1945 augusztusától 1952 április végéig tartó — amerikai megszállás dokumentális bizonyítékai fényt vetnek a háború utáni japán helyzetre, illetve az akkori amerikai politikára. Részletesen beszámolnak az amerikai segédlettel lezajlott japán újjáépítésről és a japán gazdasági csoda megalapozásának időszakáról. Fényt derítenek azokra a körülményekre, amelyek során létrejött Japán háború utáni úgynevezett békealkotmánya és ezzel párhuzamosan arra is, hogyan vált a felkelő nap országa az Egyesült Államok első számú háborús ellenfeléből első számú ázsiai katonai szövetségesévé. Carter változatlanul népszerű Wm Újabb előválasztás! forduló az USA-ban (MTI) A Gallup intézetnek a hét végén nyilvánosságra hozott adatai szerint a demokrata párti James Carter 52:40 arányban legyőzné Gerald Fordot, 55:37 arány pedig Ronald Reagant, a köztársasági párt másik lehetséges jelöltjét, ha most rendeznék az elnökválasztást. A közvélemény-kutatás tanulsága, hogy a köztársasági párti szavazóknak körülbelül egynegyede országosan Cartert támogatja, aki maga mögött tudhatja a fiatal — 18—29 éves — szavazók nagy többségét. A novemberi elnökválasztás előtt több mint öt hónappal lefolytatott vizsgálatból természetesen nem vonhatók le végleges tanulságok, de a felmérés híven mutatja az ország jelenlegi politikai közhangulatát. Míg ma csak három kisebb államban rendeznek előválasztást, a június 8-án Kaliforniában, New Jerseyben és Ohióban tartandó szavazás végleges képet is adhat arról, kik lesznek a két párt elnökjelöltjei. A mai újabb előválasztásokat megelőzően ismét megkérdőjelezték Henry Kissinger amerikai külügyminiszter politikáját. Edmund Brown kaliforniai kormányzó, az egyik demokrata párti elnökjelöltségre pályázó, választási kampánya során, szombaton azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok külpolitikája meddő és idejétmúlt. Brown véleménye szerint az amerikai külpolitikának nem lenne szabad régen kialakult katonai elkötelezettségeken alapulnia. A State Departmentnek át kellene értékelnie a szövetségi rendszert — új kezdeményezésekkel és elképzelésekkel kellene hozzájárulnia a harmadik világ gazdasági kapcsolatrendszerének újraformálásához — hangoztatta a kaliforniai kormányzó. Lengyelország • A piaci kosár A LENGYEL GAZDASÁG történetének legsikeresebb öt éve után ült össze tavaly decemberben a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. Az imponáló adatokat a kevéssé jóindulatú nyugati sajtó sem kicsinyelhette le, de azzal a jóslattal kárpótolta magát; ez olyan fejlődési tempó, amelyet újabb öt éven át nem lehet leírni. 1976 első négy hónapjának eredményeit értékelve, Edward Gierek, a párt első titkára, újságíróikkal beszélgetve, megállapította: az ipar fejlődése nemcsak az előző évi hasonló szakasz eredményeit szárnyalta túl, hanem a tervezettet is. Április végére az éves terv céljait 33,7 százalékban teljesítették. A munka termelékenysége ez idő alatt 12,5 százalékkal javult — ez is több a tervezettnél. Elmondta még, hogy kedvezőbb a piaci egyensúly, mint korábban, de még mindig nem kielégítő. A VII. pártkongresszus fő jelmondata így hangzott: „A szocializmus építése a további gyors ütemű fejlesztésért, a munka minőségének javításáért és az életszínvonal emeléséért!" Ebben a szellemben különös súlyt helyeztek az élelmiszer-gazdaságra, a hazai piac kielégítőbb ellátására. Ez szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. Edward Gierek, az említett beszélgetés során ismét emlékeztetett arra, hogy a tavalyi időjárás nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Különösen a gabona és burgonya maradt el a várakozástól. A mezőgazdasági termelés tavaly 2,6 százalékkal csökkent, emiatt a tervezettnél többet kellett importra, különösen takarmánybehozatalra fordítani. Az állami és a közös gazdaságok termelése a kedvezőtlen időjárás ellenére 8,2 százalékkal nőtt, s ez ismételten ráirányítja a figyelmet a nagyüzemi gazdálkodás előnyeire. A SZOCIALISTA SZEKTOR (állami gazdaságok, szövetkezetek) aránya a lengyel mezőgazdaságban 20 százalék; ezt az ötéves terv végére 26-ra növelik. A termelőszövetkezetek száma 1975 végén mintegy tízezer volt, s 22 és fél ezer azoknak a csoportoknak, köröknek a száma, amelyek közösen használnak gépeket, a föld bizonyos részét közösen művelik, közösek a beruházásaik. A szocialista mezőgazdaság hatóköre azonban ennél lényegesen szélesebb: az úgynevezett szektorközi együttműködés révén a magángazdaságokat is mind számosabb és mind többféle szál fűzi az állami gazdaságokhoz, termelőszövetkezetekhez felvásárlás, szerződéses termeltetés, állatnevelés és géphasználat formájában. A Trybuna Ludu ennek kapcsán megállapítja, hogy ma a lengyel kisárutermelő gazdaság 1s lényegében alá van rendelve a szocialista termelési viszonyoknak. A mezőgazdaság szocialista átalakítása kapcsán a VII. pártkongresszus megállapította, hogy Lengyelországban a szocialista építés egy korábbi szakaszának feladatai várnak megoldásra. Ma már — mondják Varsóban — szövetkezni csak úgy érdemes, ha a közös gazdaság szavatolja a minőségileg magasabb technológiai szintű gazdálkodást, a nemcsak méreteiben nagyüzemi termelést. Az idén hatályba lépett új szabályozók szerint az állam minden újonnan alakuló szövetkezetet ellát alapvető gépállománynyal, s a meglevők beruházásait segítik állami bankhitellel, dotációkkal. Ebben az ötéves tervben azonban nagy súlyt helyzenek arra is, hogy az egyénileg művelt földeken is szakosítsák a termelést: támogatják a kis gazdaságok korszerűsítését, ösztönzik a termelés növekedését. Így kívánják elérni, hogy 1980-ig a mezőgazdaság termelése országosan, 15—16 százalékkal növekedjék. Az idén módosított lengyel alkotmány külön fejezetet szentel a mezőgazdaság fejlesztésének, s miközben szavatolja az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságának védelmét, hangsúlyozza a szocialista falu kialakulásának, e gazdaságok és a szocialista szektor közötti együttműködés bővítésének szükséges voltát. A SZÖVETKEZETI MOZGALOM erősítését szolgálta az áprilisban az összesen hatmillió tagot számláló három nagy szövetkezeti szervezet egyesülése a mezőgazdasági szövetkezetek központjába. A lengyel parlament, a szejm pedig külön napirendi pontként tárgyalta annak a törvénynek a végrehajtását, hogyan veszi át az állam azoknak az idős parasztoknak a földjét, akik ezt felajánlják, nyugdíj, illetve járadék fejében. Az állam azonban egyelőre csak ott tudja átvenni és megfelelően hasznosítani a földet, ahol a faluban levő mezőgazdasági kör vállalja megművelését, vagy ahol közel esik egy állami gazdaság vagy egy működő szövetkezet területe. A mezőgazdaságot lendületesen kell fejleszteni ahhoz, hogy — mint a szejmben elhangzott — a háziasszonynak kevesebb időt kelljen bevásárlással töltenie, hiszen, ha az első boltban megkapja a főznivalót, megspórolja az üzletek végigjárását. S itt kell szólni az árakról. Az alapvető élelmiszercikkek ára az elmúlt öt évben nem változott, vagy csak alig. A párt VI. kongresszusán erre vonatkozóan elfogadott elvi határozat azonban felülvizsgálásra szorul, hiszen az államilag dotált árak mind távolabb kerülnek a reális értékektől, s a világpiaci áraktól, amelyek erősen megemelkedtek. Erre is kitért az újonnan választott parlament ülésén Piotr Jaraszewicz miniszterelnök, amikor a kormányprogramot ismertette. Az árszerkezetet úgy kell átalakítani a gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában, hogy hozzájáruljon a fogyasztás szabályozásához, s ne túlzott ütemben nőjön a kereslet olyan élelmiszerek iránt, amelynek a termelése viszonylag lassabban nő. A LEMP havilapja, az Ideológiai Politika ezzel kapcsolatban rámutatott: az évek óta tartó árstop egyik hátrányos hatása, hogy gyakorlatilag egyfajta fizetésemelést eredményez, és nemcsak azoknál, akik többet, hatékonyabban dolgoznak. AZ ÚJ ÁRSZERKEZET tervezetét, az új árakat országosan megvitatják, mielőtt életbe lépnének, s az egyes emeléseket más cikkek árának bizonyos csökkentésével egyenlítik ki. A mezőgazdasági termelés, a piaci problémák megoldásának külön plenáris ülést szentelt a LEMP Központi Bizottsága még 1974-ben, s akkor elkészítették a fejlesztés komplex programját. Mint Jan Szydlak, a párt politikai bizottságának tagja, a központi bizottság titkára egy cikkében rámutatott: ezt vitte tovább a kongresszus, amikor a kiemelt feladatok közé sorolta a kérdéscsoportot, amelynek megoldásában döntő szakasz lesz az 1976—80-as tervidőszak. A mezőgazdaság fejlesztése is bizonyítja a párt gazdaságpolitikájának folytonosságát. F, politika célja a fejlett szocialista társadalom felépítése, s a VII. kongresszuson megtárgyalt ötéves tervidőszakot nem választja el semmilyen sorompó vagy határ az előző évektől. Molnár S. Edit