Magyar Hírlap, 1976. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

A biztonságos holnapért Távolról sem az ENSZ szere­pének lebecsülésére, sokkal in­kább a világszervezet előtt álló feladatok megvilágítására töre­kedett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, amikor a köz­gyűlés ülésszakán mondott be­szédében két ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy a tagállamok nem hasz­nálják ki az ENSZ-ben rejlő le­hetőségeket a feszültséggócok felszámolására. A másik pedig, hogy a világszervezet még min­dig nem tesz kellő erőfeszíté­seket az emberiség legégetőbb problémájának megoldásáért, az új világháború veszélyének elhárításáért. Az SZKP XXV. kongresszusá­nak határozata a Szovjetunió külpolitikai tevékenységének egyik fő feladataként jelölte meg a fegyverkezési hajsza megfékezését. Ennek a határo­zatnak a szellemében született az a javaslat, amelyet a szovjet külügyminiszternek az ENSZ fő­titkárához intézett mostani le­vele tartalmaz. A Szovjetunió e szerint,,indítványozza, hogy a közgyűlés jelenlegi, 31. üléssza­kának napirendjére fontos és sürgős témaként vegyék fel az erőszaknak a nemzetközi kap­csolatokból való kiküszöbölésé­re irányuló világszerződés meg­kötésének kérdését. A nagy horderejű kezdemé­nyezés szorosan kapcsolódik azokhoz az indítványokhoz, amelyeket a Szovjetunió a múlt­ban terjesztett elő, s amelyek közül most is több szerepel az ENSZ-közgyűlés ülésszakának napirendjén. Ilyen, ma is idő­szerű javaslat a tömegpusztító fegyverek gyártásának betiltása, a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése, az atomsorompó­­szerződés egyetemessé tétele, a vegyi hadviselési eszközök meg­semmisítése, a hagyományos fegyverfajták és a fegyveres erők létszámának csökkentése. Az összetett problémák átfo­gó megoldásának leghatéko­nyabb fóruma a leszerelési vi­lágkonferencia lenne. E konfe­rencia megvalósítása mellett ma már a világ államainak túl­nyomó többsége foglal állást. A vasárnap befejeződött helsinki leszerelési világértekezlet is egyértelműen tükrözte a felis­merést: szükséges, hogy a poli­tikai enyhülést minél előbb ka­tonai enyhülés, hatékony lesze­relési intézkedések sora egészít­se ki. „A Szovjetunió elutasítja azt a baljós következtetést, hogy az ember képtelen véget vetni a fegyverkezési hajszának” — mondotta az ENSZ-ben Andrej Gromiko. A Szovjetunió konst­ruktív javaslatai — így a mostani, nagy jelentőségű indítvány — világosan megmutatják azt az utat, amelyen haladva meg le­het szilárdítani a holnap bizton­­s­­ágát Óvodai helyek társadalmi összefogással Túlzsúfoltak a bölcsődék Az elmúlt években a tervezettnél jóval több óvodai, bölcsődei hellyel gyarapodott az ország — a társadalmi munkaakciók, a vállalatok, szövetkezetek hozzájárulásai jóvoltából. Ennek ellenére — mint Heves, Veszprém, Zala, Szabolcs-Szatmár és Békés me­gye! tudósítóink írják — elsősorban a bölcsődék építésében van igen nagy szükség a továbbiakban nagy összefogásra, mindenek­előtt iparosodó városainkban. Száz bölcsődés korú gyerekre országos átlagban 10 hely jut. He­ves megyében csak 6,7. Ez a kö­rülmény a bölcsődeépítésben is gyorsabb tempót követel a me­gyétől. Míg az elmúlt tervidőszak­ban 300 hellyel gyarapodott a böl­csődei hálózat, az V. ötéves terv már 600-at ír elő. Jelenleg 1100 gyereknek jut böl­csőde a megyében, de még az év végéig várhatóan 260 hellyel bő­vül a hálózat. Tanácsok, üzemek, termelőszövetkezetek fognak ösz­­sze, s a lakosság közreműködésé­vel építik, vagy bővítik a bölcső­déket. Így épült fel például Nagy­­rédén egy 40 helyes bölcsőde, amely több mint négymillió fo­rintba került. Egerben a nyáron adtak át egy új, 60 helyes bölcső­dét, de 17 millióért épül már egy másik, nyolcvan személyes is, amely remélhetően ez év végéig elkészül. Az óvodáskorú gyerekek hetven százalékának jut óvoda Heves megyében. Egerben ennél jobb az arány, 90,5 százalék, de még így is kevés az óvodai férőhely, pedig 130 százalékos a kihasználtság. A megyeszékhely Csebokszári város­részében például 230 gyereknek nem jutott óvoda, így most szük­ségóvoda létesítésével igyekeznek segíteni a gondokon. Ebben az évben tizenegy csoporttal, három­száz hellyel bővült a megye óvo­dai hálózata. A jelenlegi tervidőszakban 2610 óvodai helyet létesítenek Veszp­rém megyében. A pénzügyi kere­tek által lehetővé vált fejlesztést már az előző öt évben is többszö­rösen túlteljesítették a vállalati és a lakossági összefogás segítsé­gével, s összesen 5000 óvodai he­lyet adtak át. Valószínűnek lát­szik, hogy ezután sem lesz más­ként. Egymás után nyílnak meg az óvodák társadalmi összefogás­ból, elsősorban az ipartelepek vonzáskörében levő falvakban. Alsóörsön ötvenszemélyes óvo­da épül. Balatonalmádiban rövi­desen befejezik a fűzfői Nitroké­­miai Ipartelepek anyagi segítsé­gével létesítendő gyermekintéz­ményt. Papkesziben a balatonke­nesei termelőszövetkezet és a pe­­remartoni Vegyipari Vállalat se­gít az óvodaépítkezésben. Bala­­tonudvariból sokan járnak dol­gozni a balatonfüredi hajógyár­ba. Természetes, hogy az üzem ad segítséget az építkezéshez. A fel­sorolt óvodák mindegyikét még az idén elfoglalhatják a gyerekek. Sokkal kevésbé kedvező a böl­csődei körkép a megyéből. A terv­időszakban összesen 505 gyermek (Folytatása a 3. oldalon) Főiskolás egészségügyiek Esztendők óta súlyos gondja az egészségügynek a szakemberhiány. Legkritikusabb a helyzet az ápolónői szakmában. A munkaerő­­helyzet lényeges javulását várják a középfokú szakemberképzés reformjától, amely tág lehetőségeket nyit az egyéni és közösségi érdekek jobb összehangolásának. Erről szól az Országgyűlés egész­ségügyi és szociális bizottságának tegnapi üléséről készült tudósítá­sunk a 3. oldalon. ELUTAZOTT BELGRÁDBÓL A SZOVJET DELEGÁCIÓ (MTI) Befejezte ju­goszláviai látogatását és hazautazott a Szovjet­unió Legfelsőbb Taná­csának küldöttsége, amely Gejdar Alijev­­nek, a szövetségi tanács elnökhelyettesének,­ az SZKP KB Politikai Bi­zottsága póttagjának, az Azerbajdzsáni KP KB első titkárának vezeté­sével, a jugoszláv szö­vetségi nemzetgyűlés meghívására nyolc na­pot töltött Jugoszláviá­ban. Alijev a belgrádi televíziónak adott nyi­latkozatában hangsú­lyozta, hogy rendkívül hasznos és eredményes megbeszéléseket foly­tattak Jugoszláviá­ban. PORTUGÁL-ANGOLAI TÁRGYALÁSOK (MTI) Portugál—an­golai külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek a Zöld-foki-szigeteken a két ország közötti dip­lomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Ango­la májusban azért füg­gesztette fel a diplomá­ciai viszonyt Portugá­liával, mert a portugál jobboldal rágalomhad­járatot folytatott a ta­valy november 11-én függetlenné vált egy­kori gyarmat új kormá­nya ellen. GISCARD TÜRELEMRE INT (MTI) Giscard d’Estaing francia köz­­társasági elnök türe­lemre, fegyelemre, „ki­tartó erőfeszítésre”, ösz­­szefogásra és szolidari­tásra szólította fel a franciákat az inflációel­lenes kormányterv ér­dekében. Az államfő szükségesnek, igazsá­gosnak nevezte a Barre­­tervet és jelentős poli­tikai kockázatot vállal­va kijelentette, hogy eredményei már tavasz­­szal érezhetőek lesznek. Az új adók bevezetésé­vel kapcsolatban, az intézkedések népszerűt­lenségére utalva, de Gaulle hangnemében így zárta a nemzethez intézett beszédet: „Nem az a feladatom, hogy tetsszem, hanem az, hogy Franciaországot szolgáljam.” MENTIK A FONTOT (MTI) Az angol Mun­káspárt végrehajtó bi­zottsága egyhangúlag támogatásáról biztosí­totta a kormány font­mentő akcióját, amely a Világbank 2,3 milliárd dolláros gyorssegélyével akarja megállítani a brit valuta értékének további zuhanását. Cal­laghan miniszterelnök telefonkapcsolatba lé­pett Ford amerikai el­nökkel, és személyesen kérte közbenjárását a Vi­gbanknál Ford megígérte az angol se­gélykérelem teljes tá­mogatását. INCIDENSEK TÖRÖKORSZÁGBAN (AP) Fegyveres össze­csapás zajlott le csütör­tökön a török biztonsá­gi erők és egy isztam­buli fémipari üzemet megszállva tartó mun­kások között. Az inci­dens az úgynevezett ál­lambiztonsági bíróságok ellen irányuló tömeg­­mozgalom keretében robbant ki. Ankarában folytatódott a csaknem 30 ezer közegészségügyi dolgozó sztrájkja. A NAP HÍREIRŐL 4M 5 / A ASS IIr Aliin U iWn ■ Mm ára: bo fillér 1393. Pl. 305. Budapest VII.. |§il ||||| §| §| |||i lg || §!mmBf I I I n fill H I Havi előfizetési díj 20.- Ft Lenin körút 9-11. A szerkesz- gMpg Sfl§ gj____ Mf §§9§ Hi M M« ff fj jj If MM & jj Előfizethető a kézbesítőknél, tőség és a kiadóhivatal tele- k­Kf iSH HM M IMH jfiSfll* §lli HB 88 MiwfP aft* gw l|| §jl§SJP postahivatalokban. Külföldön tanszámai: 221-285, 222-408, ||| ||| || || fi | jj i» 11R Hll fi 9JB | a Kultúra Könyv- és Hírlap 429-350. Terjeszti a Magyar ^ Q BM I MM M M I Ili I I M ■■ MM I ter' 9. ÉVFOLYAM: 23­2. SZÁM__________________________POLITIKAI NAPILAP_______________________19­76. O­KTÓBER 1. PÉNTEK Kádár János fogadta Aziz Mohamedet Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára csütör­tökön fogadta a hazánkban tar­tózkodó Aziz Mohamedet, az Ira­ki Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkárát. A szívélyes légkörben és az elv­társi együttműködés szellemében tartott találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP és az Iraki Kommunista Párt tevékenységé­ről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hangsúlyoz­ták a testvérpártok két- és sok­oldalú tanácskozásainak jelentő­ségét, a mozgalom egysége erősí­tésének fontosságát. Állást fog­laltak a közel-keleti helyzet átfo­gó igazságos rendezése, a libanoni vérontás azonnali beszüntetése, a válság politikai megoldása mel­lett. Megerősítették szolidaritásu­kat a libanoni haladó hazafias erőkkel, a Palesztinái felszabadí­tása mozgalommal. (Folytatása a 3. oldalon) Gromiko és Kissinger találkozója New Yorkban Folytatódott az általános vita az ENSZ közgyűlésén (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter New Yorkban találkozott amerikai kollégájával, Henry Kissingerrel. A megbeszélés során a két ál­lamférfi a szovjet—amerikai vi­szonnyal kapcsolatos kérdések széles körét tekintette át. A meg­vitatott témák között volt a stra­tégiai támadó fegyverzet korlá­tozásáról szóló új megállapodás előkészítése is, amelynek alap­jául a vlagyivosztoki magas szin­tű találkozón kidolgozott megál­lapodások szolgálnak. Vélemény­cserét folytattak a közel-keleti helyzetről, valamint az ENSZ- közgyűlés 31. ülésszakának napi­rendjén szereplő más kérdések­ről is. Gromiko találkozott Forlani olasz külügyminiszterrel is: a szovjet—olasz kapcsolatokat érintő kérdéseket, valamint köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat vitattak meg, köztük a közel-keleti hely­zetet. A szovjet külügyminiszter csü­törtökön New Yorkban fogadta Sara Nujomát,­­ a Délnyugat­­afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnökét. A baráti légkörben le­zajlott megbeszélésen véleményt cseréltek a dél-afrikai helyzetről. Kiemelték: a Dél-afrikai Köztár­saság és Dél-Rhodesia fajüldöző rendszerei, valamint az őket tá­mogató külső erők nyílt erőszak­kal és pol­itikai mesterkedésekkel törekszenek arra, hogy megőriz­zék uralmukat Gromiko találkozott Jos Ger­­bával, Nigéria külügyminiszteré­vel, valamint Caglayangu török külügyminiszterrel is. (Folytatása a 2. oldalon) Tanácskoztak az OT-ben a jövő évi tervről Az idei terv teljesítésének so­ron következő feladatairól és az eddigi tapasztalatokról, valamint az 1977. évi népgazdasági terv előkészítéséről tanácskoztak csü­törtökön az Országos Tervhiva­talban a minisztériumok és orszá­gos főhatóságok vezetői, a buda­pesti és a megyei pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a me­gyei tanácsok elnökei, a tervezés­be bevont vállalatok vezető mun­katársai, továbbá a társadalmi szervek vezetői. Bevezető elő­adást Huszár István, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke tartott. Az aktívaértekezleten felszólalt Né­meth Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára.

Next