Magyar Hírlap, 1976. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
4 1976. NOVEMBER 2. KEDD TRI)OSITASOK MAGYAR HIRLAP ■ ....................1............................... .......................................................... / I ................... I ............................................ III KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA üdvözlő táviratok A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Nepáli Kommunista Pártot megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. * Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Houari Boumediennek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének. Az osztrák szakszervezeti küldöttség látogatása Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) elnöke, Anton Benya vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség tegnap délelőtt látogatást tett a SZOT Központi Iskoláján Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának társaságában. Benya elnök előadást tartott az osztrák szakszervezeti mozgalom helyzetéről, törekvéseiről, és találkozott a Szaktanács elnökségének tagjaival. A délutáni órákban az osztrák szakszervezeti küldöttséget a Parlamentben fogadta Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. A látogatásra elkísérte a vendégeket Gáspár Sándor is. Ezt követően a vasasszakszervezet Költői Anna utcai székházát keresték föl, ahol Méhes Lajos főtitkár fogadta az osztrák szakszervezeti vezetőket. A SZOT és az ÖGB küldöttségének megbeszélésein tájékoztatták egymást munkájukról, foglalkoztak a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeivel s a nemzetközi, különösen az európai szakszervezeti mozgalom több időszerű kérdésével. Elutazott az olasz KISZ küldöttsége Tegnap délután elutazott Budapestről az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség háromtagú delegációja, amely a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség meghívására négy napot töltött hazánkban. A küldöttség — amelyet Massimo D’Alema, az olasz KISZ főtitkára vezetett — megbeszéléseket folytatott dr. Maróthy Lászlóval, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjával, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának első titkárával, és a KISZ más vezetőivel, a két szervezet közötti együttműködés és a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. A vendégek ellátogattak a KISZ Központi Iskolájára, a zánkai úttörővárosba. A küldöttséget fogadta Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára. Az Olasz KISZ delegációjának búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Maróthy László és a KISZ más vezetői. Magyar pártmunkásküldöttség Mozambikban Jakab Sándornak, az MSZMP KP tagjának vezetésével magyar pártmunkás küldöttség érkezett a mozambiki fővárosba, Maputoba. A küldöttség megvitatja a Mozambiki Népi Köztársaság vezetőivel az MSZMP és a Mozambiki Felszabadító Front (FRELIMO) közötti kapcsolatok szélesítésének kérdéseit, valamint a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének feladatait. Prága primátora Budapesten Dr. Zdenek Zuskának, Prága főváros primátorának (polgármesterének) vezetésével tegnap csehszlovák tanácsi küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció a ma nyíló Hagyomány és korszerűség Prága fejlődésében című kiállítás megnyitása alkalmából látogatott hazánkba. A vendégeket Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és több vezetője fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Ott volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövete is. Schultheisz Emil Oslóba utazott Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tegnap küldöttség élén Ruth Ryste, a norvég egészeségügyi miniszterasszony meghívására Oslóba utazott. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár és Rolf Ingemann Serving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. I Latin-amerikai utazás (3.) ^ D b ^ A csatorna két oldalán A Panama-csatorna 1914-es megnyitása óta biztosítja a két óceán közötti kapcsolatot. Békeidőben a kereskedelmi hajózást, háborús válságok idején a felvonulási utat az USA haditengerészete számára. Ez magyarázatul elegendő az USA jelenlétét illetően, de kellő indítékul már nem fogadható el. A világ nagyot fordult azóta, amióta egy 1903- ban kötött szerződés értelmében a csatorna és mindkét partján öt-öt mérföldes sáv az Egyesült Államok tulajdona lett. A jelenlét? Nyomasztó, pöffeszkedő, a nemzeti öntudatra ébredő panamai nép legszentebb érzéseit sértő hétköznapi valóság. A magyar újságírónak kuriózum, a panamai polgárnak nem is tudom, milyen érzés lehet, amikor a televízió gombjait csavargatja, és a három-négy adóállomás egyikén angol nyelvű műsor jelentkezik. A CIA műsora a csatornaövezet 14 katonai támaszpontján szolgáló, mintegy 60 ezernyi amerikai katona és a családtagjaik részére. Helyszíni közvetítés az államok valamelyik nagyvárosából, egy százezres stadionból, a népszerű amerikai futball rangadó mérkőzéséről. Este profi bokszmeccs, órákon keresztül. Kommersz amerikai film egész éjszakán át. Közte hírek, kommentárok, riportok. Mint minden tévében a földkerekségen. „Legfeljebb” az a feltűnő, hogy a kommentátor, a hírolvasó, a bemondó az amerikai hadsereg tiszti egyenruháját viseli. A Panamai Köztársaság a mai napig nem rendelkezhet a saját földjével, és saját nemzeti kincsével. Nem úgy, ahogyan Venezuela az olajával. Panama gazdasági életében még így is meghatározó szerepe van a csatornának. Becslések szerint évi 200 millió dolláros jövedelmet jelent, ami a bruttó hazai termék egynegyede. Ez azonban csak alamizsna. Hiszen gondoljuk el: a panamaiak maguk is bérleti díjat fizetnek a csatornaövezet használatáért az USA-nak. Mert a mai napig az Egyesült Államok állapítja meg, és szedi a vámokat, a használati díjat, maga igazgatja az övezetet . A Panama-övezet urai nem szeretik — noha megtiltani már nem lehet —, ha a panamaiak belépnek a területre. Az pedig különösen idegesíti őket, ha külföldi, netán újságíró lép be. Azonnal szembeötlik ugyanis a különbség a szinte borotvával nyírt zöld pázsit közepén elhelyezkedő hófehér villák, paloták és az övezeten kívüli panamai szegénynegyedek között. Látható azonnal, hogy nemcsak az igazgatás amerikai, a rendőrség, a tűzoltóság, a posta, az iskolák, hanem mozikat, áruházakat is működtetnek, újságot adnak ki — azaz: Ide telepítettek egy darabot az államokbeli életformából. Az övezeten belül az ideges elzárkózás. Panamaváros utcáin a követelés nyitr hangoztatása, az olykor forrpontig hevülő hangulat jelzi, most már történni kell valaminek. Ezért sietett két évvel ezelőtt Kissinger tárgyalni egy új egyezmény alapelveiről. De az egyezmény a mai napig nem született meg. A panamai vezető politikusok józan türelemre intik a lakosságot, tisztában vannak azzal, hogy az USA új elnökének megválasztásáig már senki sem vállalkozik ilyen nagy horderejű döntésre. Mi több, mindkét elnökjelölt hangoztatja az USA feltétlen igényét a Panama-csatorna birtoklására. A remény azonban él, s a nemzetközi közvélemény teljes támogatását bírja: az egyezményt sürgősen meg kell kötni. Biztosítani kell, hogy Panama 25 év alatt, békés úton és fokozatosan ellenőrzése alá vonhassa a csatornát. * Omar Torrijos tábornok főként a dolgozó emberek, a szegények között rendkívül népszerű. Városon és vidéken egyaránt ismerik, szinte mindenki csak így hívja: Omár. Maga is bízik a népben, íme erre egy jellemző történet: 1969-ben Mexikóba látogatott. Ezalatt otthon, Panamavárosban egy puccs megbuktatta. Amikor hírét vette, kölcsönkért egy ott élő barátjától kétezer dollárt. Bérelt egy magánrepülőgépet és hazarepült a nyugati határ közelében levő David városba. Beszélt a parasztokkal és a helyőrség személyéhez hű katonáival, s élükön a főváros ellen indult. A puccs vezetői azonnal megadták magukat. Egyenruhás képét már sok helyen láttam, mielőtt személyesen is találkoztam vele, küldöttségünk vidéki látogatásának reggelén. Most is az ismert trópusi egyenruhájában, övében az elmaradhatatlan volt az egyik oldalon, kulacs a másikon. Egyénisége mély benyomást keltett. Azonnal Fidel Castróra gondoltam. Nem arra, mintha itt, ebben a kis köztársaságban fellépett volna a kubai forradalom legendás vezérének valamilyen epigonja. Inkább arra, hogy íme, a történelmi tapasztalatok újabb kézzelfogható jele: a függetlenségi mozgalmak, a szabadságküzdelmek előbb vagy utóbb felszínre hozzák a nép legjobb fiai közül az alkalmas vezetőket. Mert Omar népszerűségének is ez a titka. Amikor 1968-ban hatalomra verekedte magát a szegény vi- rövid útibeszámolóban, amely felvillantotta a latinamerikai népek függetlenségi harcának mozaikköveit, többször utaltam Kubára. Nem anynyiszor, ahányszor szóba hozták a szocialista országból érkezett vendégek előtt maguk a latin-amerikaiak. A társadalmi struktúrától, a mai politikai állapotoktól függően, természetesen más és más módon — de sehol sem hallgattak róla. Sokan már jártak az amerikai földrész első szocialista országában. De aki még nem járt ott, az is tudja: a kubai forradalom győzelmének első napján ledöntötték az észak-amerikai hatalom jelképét, a hatalmas bronzsast. Most — és ez már így marad mindörökké — az egykor fenségesen pompázó bronzmadár szárnyszegetten hever valahol Havanna óvárosában egy pincében. Varga József déki tanító fia, a spanyol oligarchia uralmának vetett véget Ily értelemben ha hatalomra kerülése társadalmi forradalom is volt, mert Torrijos a lakosság döntő többségét jelentő meszticek képviselője. * „Elnök úr, érezze magát otthonosan .. . ügyünket életően is" — mondja Torrijos és Lukas a Panama-csatornára célozva. Uncle Sam legnagyobb ijedtségére. (El Panamác-América) nTó A politikai könyvnapok / / megnyitója (Folytatás az 1. oldalról) esik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának egy igen fontos — ideológiai-politikai életünk szempontjából nagy jelentőségű — határozatának meghozatalával. A napokban került nyilvánosságra az ülésről szóló közlemény, s a közeljövőben a párt folyóirataiban megjelenik a központi bizottság határozata és az ülés egyéb okmánya. A központi bizottságnak a pártpropagandáról szóló határozata az ideológiai élet és a propaganda minden területére — így a könyvkiadás számára is — útmutatást ad. — Mindenekelőtt a minőségi követelményeket helyezzük előtérbe. A könyvkiadásban is érvényesítjük az „inkább kevesebbet, de jobban” elvét. Elsősorban a marxista-leninista propaganda tananyagait kell színvonalasabbá tenni — mondotta az idei politikai könyvnapokat megnyitó beszédében Győri Imre, az MSZMP KB titkára. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Győri Imre kitüntetéseket nyújtott át a politikai irodalom terjesztésében, népszerűsítésében élenjáróknak. A megnyitó alkalmából a Ganz-MÁVAG Művelődési Központban megnyíl a Kossuth Kiadó tevékenységét szemléltető kiállítás. Ülést tartott az MSZMP budapesti bizottsága Az MSZMP budapesti bizottsága hétfőn Katona Imre első titkár elnökletével kibővített ülést tartott. A pártbizottsági ülés napirendjén szerepelt — Király Andrásné titkár előterjesztésében — tájékoztató az MSZMP Központi Bizottsága 1976. október 26-i üléséről, továbbá — Somogyi Sándor titkár előterjesztésében — javaslat az MSZMP budapesti bizottsága, végrehajtó bizottsága és apparátusa munkastílusa, munkamódszere, fejlesztésének néhány kérdésére. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Befejeződött az AASZET országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) amelyek a hazai szükségletek kielégítésén kívül az export jelentős részét szolgálják. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunióba irányuló kivitelünknek csaknem felét hét termékcsoport képezi. A szakosítási és kooperációs együttműködés, a nagyarányú megrendelések biztos alapot teremtenek a kutatás fejlesztéséhez, a korszerű ágazatok fejlesztési eszközeinek hatékony, koncentrált felhasználásához. Hangsúlyozta Szekér Gyula, hogy a Szovjetunióba irányuló export zömét gazdaságunk legdinamikusabban fejlődő ágazatainak termékei alkotják. Járműiparunk az utóbbi években már tízezer autóbuszt gyárt évente. Ennek felét, több mint 30 ezret ebben az V. ötéves tervben a Szovjetunióba exportáljuk. Ez alatt az idő alatt 150 ezer hátsó tengelyt szállítunk, a Szovjetuniótól pedig mellső hidakat, autóalkatrészeket, s mintegy 200 ezer személyautót, elsősorban Zsigulit importálunk. A Szovjetunió vásárolja meg a magyar gyógyszeripar termelésének egyharmadát, számottevő eredményeket ért el a mezőgazdasági együttműködés is: exportunk egynegyede irányul a Szovjetunióba, s 15 éves tehát 1990-ig szóló egyezmény biztosítja gazdaságaink piacát A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény tette lehetővé, hogy világviszonylatban is jelentős alumíniumiparunk fejlődött ki, amelynek termékei az amerikai konszernek termékeivel állják a versenyt, készáruforgalmunk adja a világpiacon a forgalom 5 százalékát. Befejezésül Szekér Gyula arra kérte az MSZBT aktivistáit, hogy a népeink közti barátság, a gazdasági, szakmai kapcsolatok erősítésével továbbra is segítsék az MSZMP XI. kongresszusán megfogalmazott célkitűzéseink megvalósítását Felszólalt a vitában Duschek Lajosné, a SZOT titkára is. Egyebek között arról beszélt, hogyan kamatoznak a szovjet szakszervezetekkel kialakult kapcsolatok, milyen népszerűvé váltak a barátságvonatok, s hogy örvendetesen nő a csereüdültetési akciók száma. A KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége nevében Barabás János, a KISZ KB titkára üdvözölte az országos értekezletet. Több felszólaló foglalkozott a tudományok munkásainak rendszeressé váló kapcsolataival, a szovjet kultúra és művészet közvélemény- és tudatformáló szerepével. Az üzemek, vállalatok tagcsoportjainak küldöttei arról számoltak be, hogy a mozgalom az utóbbi években fokozottabban számíthat a szocialista brigádok, dolgozó kollektívák cselekvő aktivitására, kezdeményező készségére. A vitát összefoglaló Nagy Mária főtitkár a hozzászólások tanulságaként azt hangsúlyozta, hogy a magyar—szovjet barátság, a kapcsolatok bővítése ma már társadalmi méretű igény hazánkban, a két nép barátsága nem elvont fogalom, hanem élő valóság. Az országos értekezlet ezt követően elfogadta az országos elnökség beszámolóját, a főtitkár szóbeli kiegészítését és az MSZBT új együttműködési szabályzatát, majd megválasztotta a 117 tagú új országos elnökséget. Az országos elnökség megválasztotta a 15 tagú ügyvezető elnökséget. Az MSZBT elnöke, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Alelnökei: Duschek Lajosné, a SZOT titkára, dr. Ligeti Lajos akadémikus, Rapai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, dr. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, dr. Tétényi Pál akadémikus, az MTA Izotóp Intézetének igazgatója, Veres József nyugalmazott miniszter. Az MSZBT főtitkára: Nagy Mária, titkára: Regős Gábor. Az új elnökség nevében Apró Antal mondott köszönetet a még eredményesebb munkára ösztönző bizalomért, majd berekesztette a VI. országos értekezletet.