Magyar Hírlap, 1976. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

Magtér Hírlap .............. Kfi.­KT 1976. DECEMBERI, SZERDA 3 Öt esztendő kedvező közlekedési mérlege A baleset nem végzetszerű Az abla­k alatt a Hungária úti jelzőlámpák villognak, az épület udvarából URH-s rendőrautók indulnak, a falon a főváros ha­talmas közlekedési térképe. Dr. Makovecz István ezredes, a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság köz­lekedésrendészetének vezetője a térképen mutatja a forgalmi­lag telített körzeteket.­­ A gyűrű egyre tágul. A Bel­város után már magába öleli az Újlipótvárost, s most terebélye­sedik a VI., a VII., a VIII. kerü­let felé és a budai oldal Duna­­parti részeire. Budapesten jelen­leg 288 ezer gépjármű van, ebből 190 ezer a személygépkocsi. Évenként 30—40 ezer új kocsival, s majdnem annyi tapasztalatlan vezetővel sűrűsödik a főváros forgalma ... — És törvényszerűen egyre több lesz a baleset is — vetem közbe. — Most tévedett! — állítja meg gondolatmenetemet az ezre­des. — A főváros általános közle­kedési rendje és biztonsága az elmúlt években nemcsak kielégí­tő volt, hanem a statisztika javu­ló tendenciát mutat. Huszonnégyezer sérült egy grafikont vesz elő. A táb­lázaton 1971 adatai jelentik a száz százalékot. Nos, a gépjármű­állomány vonala egyenletesen kúszik felfelé, a 150 százalékhoz. A balesetek vonala lefelé görbült, a 77 százalékra csúszott. Még ér­dekesebb az ezer gépkocsira jutó balesetek aránya, ez a vonal ka­nyarodott legalulra­ az 50 száza­lékhoz. Ám így is 24 ezren sérül­tek meg az utóbbi öt évben a bu­dapesti közutakon, és ezeregyszáz halott volt. A járművekben ke­letkezett kár majdnem 260 mil­lió forint. — Mennyire szaporítja gond­jaikat a sok építkezés és ideigle­nes útvonal? — Intek a térkép színes karikáira, és a kékkel jel­zett terelőútvonalakra. — A kérdés indokolt, mert a főváros forgalmának 80 százaléka az 500 kilométernyi főútvonalon haladna, ha nem lenne ezeknek az utaknak egy része most is le­zárva. A Kálvin téren és a Fel­­szabadulás téren már helyreállt a rend, de a BAH-csomóponton, a Soroksári úton még dolgoznak, az Üllői úton is hosszabb ideig tart a munka, ezen kívül sok olyan kisebb forgalmi elterelés van, amit rá sem vezettünk a térképre. De be kell látnunk, hogy nagyot, újat építeni olykor csak bontással lehet. A főváros közlekedési jövőjéért most sokat építenek, ezért látszik állandó­sultnak az ideiglenes állapot. A témáról beszélgetve, az is ki­derül, hogy ezek az útelzárások, forgalomelterelések néha rövi­­debb ideig is tarthatnának. Volt olyan eset, amikor a kivitelező október közepén kérte az útlezá­rást, de csak jóval később kezd­ték el a munkát.­­ Pedig a lezárás nagyon költ­séges — mondja az ezredes. — A gépkocsik kerülő úton nagyobb utat megtéve jutnak el céljaik­hoz, nehezebb körülmények kö­zött. A terelőutat eredetileg nem erre a forgalomra méretezték, alapozták. A nagyobb igénybevé­teltől jobban rongálódik az út­test, az alatta vezető közművek, csatornák, kábelek. Idegesek a vezetők, és gyakran elkésnek a munkába igyekvők. Veszélyzónák a fővárosban — Veszélyesebb is a mellékút­vonalra terelt forgalom! — Igen, mert ilyen helyen mindenki idegesebben közlekedik. De azt is észrevettük, hogy az építkezések közvetlen közelében többnyire csak könnyebb kocca­nások fordulnak elő. Egy kilomé­teres körzetben azonban úgyne­vezett veszélyzónák alakulnak ki. Ezért vannak a térképen piros karikák. A veszélyzónák magyarázata egyszerű. A terelőúton a szokott­nál feszültebb figyelemmel és lassabban haladó vezető az ideig­lenes útszakasz végén erőteljesen rálép a gázpedálra, mert úgy ér­zi, hogy sok időt vesztett, és ön­kéntelenül is le akarja vezetni az előző szakaszban felgyülemlett feszültséget. Így az építkezések utáni szakaszon követik el a leg­több szabálytalanságot. A járművezetők leggyakoribb szabálysértése: az elsőbbségi jog meg nem adása. Érdekes, hogy az emiatt keletkezett balesetek 75— 80 százaléka ott történt, ahol jel­zőtábla is volt Második veszély­­forrás a gyorshajtás. Nem is any­­nyira a megengedett sebesség túllépése, mint inkább az úgyne­vezett „relatív gyorshajtás”, ha a vezető nem a forgalmi viszonyok­nak megfelelő sebességet választ­ja. Végül érdemes megemlíteni a párhuzamos közlekedési szabá­lyok gyakori megsértését, ami a gyalogosok átkelőhelyeinél okoz sok balesetet amikor az egyik jármű megáll, a másik meg las­sítás nélkül elhalad mellette. 5 elüti az úttestet keresztező gyalo­gosokat — Feltűnt a statisztikában, hogy a balesetek általában csök­kennek, de 4 százalékkal több a gyalogosok okozta szerencsétlen­ség. — Ez így igaz. Egyik jellemző­je, hogy a súlyos és halálos bal­esetek felét a nyugdíjasok szen­vedik. Többen azért haltak meg, mert nem néztek körül a kijelölt átkelőhelynél, előnyük tudatában magabiztosan leléptek, arra nem gondoltak, hogy a közeledő jár­mű már féktávolságon belül volt. Ugyancsak több lett az ittas gya­logosok okozta baleset. — A gépkocsivezetők se min­dig angyalok! — Az agresszív típusú vezető­ket fokozatosan kiszűrjük, de az új jogosítványosok tömegéből ál­landó utánpótlást kap ez a réteg. Nagyon figyelemre méltó ered­mény viszont, hogy a főváros ut­cáin észrevehetően nőtt a közle­kedési kultúra, az előzékenység, egymás segítése, a tömegközleke­dési járműveknek önként adott elsőbbség. — Nem lehetne hasonlóan be­folyásolni a gyalogosokat is? KRESZ-tanfolyamra, vagy vala­mi hasonlóra gondolok. .— Már el is kezdtük — mond­ja dr. Makovecz István, aki egy­ben a Fővárosi Közlekedésbizton­sági Tanács ügyvezető elnöke is. KRESZ-tanfolyam gyalogosoknak — A FKBT és a Szakszerveze­tek Budapesti Tanácsa közös ak­ciót indított. Előadásokat szerve­zünk a nyugdíjas klubokban,­ hogy körültekintőbben és óvato­sabban közlekedjenek az öregek, mert a baleset nem végzetszerű. Közlekedésbiztonsági előadásokat, tanfolyamokat rendezünk a vál­lalati munkavédelmi felelősök­nek, írásos és szemléltető anya­got adunk a dolgozók biztonság­technikai oktatásához. Az SZBT- vel egyetértésben úgy véljük, hogy a dolgozókat tömegesen ok­tatni a munkahelyen lehet. S er­re feltétlenül szükség van, mert az utca is „veszélyes üzem’’. Rátkai J. István Metrórekord Végiggördült az első szerelvény Az észak—déli metróvonal Nagyvárad tér és Deák tér közötti 3,7 kilométer hosszú szakaszán tegnap végiggördült, oda és visz­­sza, az első négykocsis metrósze­­relvény. A kelet—nyugati vonal Népstadion állomásáról indított vonat a Deák téren tért rá az észak—déli útpályára. A próba sikerült, és mint a szakemberek mondták, lesz hosszabb ideig tar­tó próbajáratás is. A metrószerel­vényeket mindennap mindkét alagútban menetrendszerűen in­dítják majd — utasok nélkül. Az észak—déli vonal járműál­lománya ötven kocsiból áll. Ezek­nek több mint fele a kelet-nyu­gati szakaszon már lefutotta az előírt tízezer kilométert, a többi is túl van már a hatezer kilomé­teren. Ezek a szerelvények az ed­digieknél nagyobb teljesítményű, erősebb motorokkal vannak fel­szerelve, hamarabb felgyorsulnak és simábban, egyenletesebben közlekednek. A Gép- és Felvonószerelő Vál­lalat dolgozói tegnap átadták a Kálvin téren az észak-déli met­róvonal szakaszának utolsó négy mélyállomási mozgólépcsőjét, s megkezdték a berendezések 48 órás üzemeltetési próbáját. A munkával rekordidő, 14 hónap alatt végeztek. A Nagyvárad tér és a Deák tér között 27 mozoglép­­csőt szereltek be. E hét végén a Deák téri csomópont három kis mozgólépcsőjét is átadják. Utána a Csepel Vasmű berendezésének szereléséhez vonulnak, és 1978- ban térnek vissza a metróhoz, hogy beépítsék az Arany János utcai, a Marx és az Élmunkás té­ri mély állomások mozgólépcsőit Tudományos összefogással A tiszta Balatonért A Balaton tisztaságvédelmi le­hetőségeit vitatta meg együttes ülésen kedden Veszprémben a Balatoni Intéző Bizottság és a Veszprémi Akadémiai Bizottság környezetvédelmi testülete. A műszaki beavatkozás és a biológiai, védelem összhangjának megítélése élénk vitát váltott ki. A tervek szerint 132 kilométerre növelik fokozatosan a partvédő­művek hosszát, és az eróziótól fe­nyegetett déli parton összefüggő betonutat képeznek ki, míg to­vábbi 75 kilométeres szakaszon megmarad a nádas. Eredmények, tervek a ruházati iparban Az V. ötéves terv feladatairól, a tervidőszak első esztendejének termelést segítő mozgalmi mun­kájáról tárgyalt keddi ülésén a Ruházatiipari Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezetősége. Az ágazat termelését öt év alatt mintegy 50, szocialista ex­portját 55—58, a tőkés országok­ba irányuló szállításait pedig több mint 120 százalékkal nö­veli, hatalmas rekonstrukciók se­gítségével, összesen 1 milliárd 620 millió forint értékű beruhá­zás megvalósításával, öt év alatt — egyebek mellett — 18 ezer új varrógépet, 110 nagy varróauto­matát helyeznek üzembe. Az ülésen megállapították, hogy az év 11 hónapjának ered­ményei némileg elmaradtak a tervezettől. Ennek legfőbb oka a létszámhiány. Az ötéves tervcélok megvalósí­tásához még változatlanul nagy tartalékok állnak a vállalatok rendelkezésére. A mintaszerű üzemszervezés tapasztalati pél­dául gyorsan átültethetők volná­nak. Jó példákat különösen a Za­laegerszegi Ruhagyár és a Szege­di Ruhagyár szolgáltat. T KÖVETHETŐ anulságos egymás mellé sora­koztatni a burzsoá kommen­tátoroknak a Varsói Szerző­dés Szervezete politikai tanács­kozó testülete bukaresti értekez­letének dokumentumaira vonat­kozó első reagálásait. Ezekben ilyen megállapításokkal találkoz­hatunk: „A keleti szövetség párt­vezetőinek konzultatív találkozói eddig mindannyiszor a nyugati világ számára is fontos rendezvé­nyeknek bizonyultak. A most vé­get ért találkozó olyan témák kö­rül forgott, melyek markánsan rányomják bélyegüket az elkö­vetkező évek kelet-nyugati po­litikájára.” (Deutschlandfunk) „Tíz éve hirdette meg a varsói szövetség Bukarestben manifesz­­tumát az európai biztonsági érte­kezlet összehívására. Most viszont lefegyverzési deklarációt tett köz­zé.” (Deutsche Welle) „A varsói szövetség döntésének az volt a legfőbb célja, hogy a külvilág fi­gyelmét a nukleáris fegyverekre irányítsa.” (BBC) A szocialista világunkkal szem­ben álló burzsoá kommentátorok megállapításaikkal akarva-aka­­ratlanul elismerik, hogy a Varsói Szerződés Szervezete tagállamai­nak kezdeményezései az európai kontinens, sőt, az egész világ né­peinek javát szolgálják, s döntően, formálják világunk politikai ar­culatát. Akaratlan elismerésük a lépéshátrányba került játékos irigykedésével párosul. Ez külö­nösen szembeötlő a londoni rádió, a BBC kommentátorának egyik megnyilatkozásában, aki a nuk­leáris fegyverek használatának kölcsönös lemondására ösztönző szerződéstervezetről azt állította: „Kitűnő propagandalehetőség, hogy most felszólítják a Nyuga­tot, járuljon hozzá a tervezethez, s kötelezze el magát, hogy első­ként nem alkalmaz nukleáris ha­dászatot.” Furán érvel, sőt inkább véde­kezik az angol rádió kommentá­tora. Hiszen a szocialista országok közössége nem akarja magának kisajátítani az európai béke és biztonság megerősítésére, a béke megszilárdítására vonatkozó kez­deményezéseket. A Varsói Szer­ződés Szervezete tagállamainak népei, kontinensünk valamennyi országának népeivel együtt, szíve­sen fogadnák, ha a Nyugat — vagyis a NATO — vezetői is elő­állnának ilyen „kitűnő propagan­­dalehetőséget” nyújtó javaslatok­kal, ha a politikai enyhülés meg­szilárdítása érdekében ők is kez­deményeznének valamit a katonai enyhülés területén. A Varsói Szerződés Szervezete tagállamai­nak példamutató kezdeményezése követhető. A NATO-körök veze­tőinek szemléletét tükröző angol megnyilatkozásra a békére és biz­tonságra vágyó emberek jogosan válaszolhatják: tessék követni a kitűnő propagandalehetőséget kí­náló kezdeményezést! Végiggondolva a béke fenntar­tására vonatkozó javaslatokat és kezdeményezéseket, megállapít­hatjuk: a NATO vezetői eddig egyszer sem éltek a Varsói Szer­ződés Szervezetéhez hasonló „ki­tűnő propagandalehetőséggel”. Helsinkiben az európai biztonsá­gi konferencia okmányának elfo­gadásakor a NATO-tagállamok képviselői is hangot adtak annak, hogy a politikai enyhülést kato­nai enyhüléssel, a fegyverkezés csökkentésével kell megszilárdíta­ni. Ennek ellenére kontinensünk népe, azt tapasztalják, hogy a NATO vezetésének hangadói — élőbön Haig tábornok és Luns fő­titkár — a fegyverkezés fokozásá­ra, a fegyverkezés súlyos terhei­nek vállalására ösztönzik a tag­államok kormányait. A fegyver­kezés megszállottjai az enyhülés alapjának a „félelem egyensú­lyát” nyilvánítják. Ám ha egyensúlyról beszélünk, akkor a biztonság egyensúlyáról kell szólni, azaz az egymással szemben álló felek fegyveres erői és fegyverzetei színvonalának az egyenlő biztonság elvei alapján történő csökkentéséről. A Varsói Szerződés Szervezete tagállamai­nak mostani bukaresti kezdemé­nyezései — közte a szerződéster­vezet — a biztonság egyensúlyá­nak megteremtését szolgálják. A Nyugat vezetői magukra vethet­nek majd, ha kommentátoraik néhány év múlva — mint most az európai biztonsági értekezlet­tel kapcsolatban — kénytelenek lesznek elismerni: a nukleáris fegyverek alkalmazásának lemon­dásáról szóló szerződéstervezetet a Varsói Szerződés Szervezete hirdette meg. BŐGŐS LÁSZLÓ KÖZ­ÉLET — DI­P L O M Á­C I­A Magyar parlamenti és katonai küldöttség utazott Havannába Apró Antalnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának,­az or­szággyűlés elnökének vezetésével tegnap magyar parlamenti kül­döttség utazott Havannába. A de­legáció tagjai Lombos Ferenc és Molnár Endre országgyűlési kép­viselő. A küldöttség részt vesz a Granma hajó partot érésének 20. évfordulója alkalmából rendezen­dő ünnepségeken, valamint a ku­bai nemzetgyűlés első, ün­nepi ülésszakán. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Péter Já­nos, az országgyűlés alelnöke és Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettes búcsúztatta. Ott volt Jose Antonio Tabares del Real, a Ku­bai Köztársaság budapesti nagy­követe. Az Apró Antal vezette ország­gyűlési küldöttség Kubába utaz­­tában rövid időre megszakította útját Prágában, ahol a delegációt Jan Marko, a csehszlovák szövet­ségi gyűlés első elnökhelyettese és Jaroslav Arb, a szövetségi gyű­lés elnökhelyettese köszöntötte. Jelen volt Barity Miklós, hazánk prágai nagykövete is. Raul Castro Ruz al­tábornagy­nak, a kubai forradalmi fegyve­res erők miniszterének meghívá­sára Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi állam­titkár vezetésével tegnap magyar katonai küldöttség utazott Ha­vannába, a kubai forradalmi fegyveres erők megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségekre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren a Hon­­védelmi Minisztérium vezetői bú­csúztatták. Jelen volt Jose Anto­nio Tabares del Real nagykövet. Nagy János svédországi tárgyalásai Nagy János külügyminiszter­­helyettes Stockholmban eszme­cserét folytatott Leif Leiflanddal, a svéd külügyminisztérium poli­tikai főigazgatójával, a nemzet­közi helyzet időszerű kérdéseiről és a két ország kapcsolatairól. Nagy Jánost fogadta Karin Sö­der asszony, svéd külügyminisz­ter. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Kelen Józsefnánek­, a magyar ,és a nemzetközi mun­kásmozgalom jelentős személyisé­gének, a Párttörténeti Intézet nyugdíjas tudományos munkatár­sának születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Ér­demrendet adományozta. A kitün­tetést az Elnöki Tanács megbízá­sából tegnap Vass Henrik, az MSZMP KB tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója adta át. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa dr. László Istvánnak, a Nóg­­rád megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének, nyugdíjba vo­nulása alkalmából a Munka Ér­demrend arany fokozatát adomá­nyozta. A kitüntetést dr. Dobró­­naki Gyula államtitkár, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke adta át Dr. Benkei Tibor címzetes egyetemi tanárt, az Országos On­kológiai Intézet bőrgyógyász fő­orvosát nyugállományba vonulá­sa alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntette ki. A kitünte­tést kedden az Egészségügyi Mi­nisztériumban dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár adta át

Next