Magyar Hírlap, 1977. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
2 1977. JANUÁR 1. SZOMBAT atv NEMZETKÖZI POLITIKA I) Magyar Hírlap Az év világhíradója Az év világhíradója Az év világhíradója Az 1976-00 esztendő bővelkedett nagy horderejű nemzetközi eseményekben. Ezek az események a maguk ellentmondásosságában is megerősítik azt a megállapítást, hogy gyarapodnak a haladás erői, s a világhelyzet alakulásának fő tendenciája azenyhülés. Az alábbiakban, szokásos heti világhíradónk mintájára — ám az egyes fővárosokat betűrendben feltüntetve — röviden áttekintjük az óév legkiemelkedőbb eseményeit. 1. BEJRÚT: a Szíriai csapatok beavatkozása nyomán, szélesedett a polgárháború Libanonban, ősszel több kezdeményezés történt az elmérgesedett helyzet rendezésére: szeptemberben Szánkisz — a május 8-án megválasztott elnök — átvette az államfői jogkört Franciétól, októberben Kairóban megtartották az Arab Liga csúcsértekezletét, amely tűzszüneti felhívást kiítérzett a szemben álló felekhez. November közepén az arabközi biztonsági erők bevonultak Bejrútba, s azóta a helyzet normalizálódott. 2. BERLIN: Június végén az európai kommunista és munkáspártok értekezletet tartottak az NDK fővárosában. Az elfogadott közös dokumentumban a pártok az internacionalizmus szellemében síkraszálltak az európai békéért, biztonságért az együttműködés szélesítéséért, a társadalmi haladásért. 3. BÉCS: Több fordulóban folytatódott a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalás, a NATO-államok obstrukcióis magatartása miatt eredmény nélkül 4. BONN: Október 3-án az NSZK-ban általános választásokat rendeztek: a kormányzó SPD—FDP koalíció 10 .mandátumos többséget szerzett a Bundestagban. 5. BUDAPEST: A magyar diplomácia kiemelkedő fontosságú eseményei: Kádár János Ausztriában tett látogatást, Losoncai Pál Venezuelába, Peruba, Panamába és Kubába utazott, Lázár György Jugoszláviában, Romániában, Franciaországban, Lengyelországban és Ausztriában járt, Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes az Amerikai Egyesült Államokat és Kanadát, Huszár István miniszterelnök-helyettes Japánt kereste fel, Pója Frigyes külügyminiszter Iránba, , Vietnamba, Szingapúrba, Indiába, Dániába, Finnországba, Kubába látogatott. Kádár János két ízben is járt Moszkvában: február végéin, március elején részt vett az SZKP XXV. kongresszusán, december közepén pedig Leonyid Brezsnyev 70. születésnapjának ünnepségein. A magyar, főváros 1976-ban is egy sor.,magas rangú külföldi politikusit látott vendégül, így hazánkban üdvözölhettük a laoszi, a bolgár, a csehszlovák kormányfőt, a finn elnököt, az osztrák kancellárt. Októberben Budapesten rendezték meg a fejlődési béke-világkonferenciát. 6. BUENOS AIRES: Májusban Argentínában háromtagú katonai junta megfosztotta hatalmától Isabel Peront. A köztársasági elnök- Jorge Viileda tábornok lett. Itt említünk meg egy másik fontos latin-amerikai eseményt: december 17-én kiszabadult a santiagói fasisztarezsim fogságából Luís Corvalán, a Chilei EP főtitkára. 7. BUKAREST: November végén ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testülete. A találkozó részvevői nagy jelentőségű kezdeményezéseket tettek, egyebek között javasolták a helsinki zárróokmányt aláíró államoknak,hogy kössenek szerződést a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásának elutasításáról. A NATO brüsszeli tanácsülése visszautasította ezt az indítványt. 8. COLOMBO: Augusztusban Sri Lanka fővárosában — az antiimperializmus és az antikolonializmus jegyében — megtartották az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek ötödik értekezletét. 9. HANOI: Május 25-én Vietnam északi és déli részén megválasztották az egységes ország amaegyűlésének képviselőit. Július 2-án az egyesült Vietnam neve Vietnami Szocialista Köztársaság lett. 10. HAVANNA: Februárban népszavazáson hagyták jóvá az ország új, szocialista alkotmányát, októberben pedig általános választásokon szavaztak az első nemzetgyűlés képviselőiről. A legfelsőbb államhatalmi szerv elnökévé Fidel Castrót választották. 11. HELSINKI: Szeptember végén a firn fővárosban megrendezték, a fegyverkezési verseny megállításáért, a leszerelésért és az enyhülésért küzdő erők világkonferenciáját. 12. LISSZABON: Az áprilisi általános választásokon a szocialista párt végzett az első helyen a szavazatok 35 százalékával. A kormány elnöke Mario Soares lett. Júniusban Antonio Ramalho Bares tábornokot választották elnökké. 13. MADRID: A Franco tábornok halálát követő bonyolult, ellentmondásos politikai harc során engedélyezték a pártok működését, a kommunista pártét és az anarchista, szeparatista szervezeteket kivéve. 14. MOSZKVA: Február 25. és március 5. között megtartották az SZKP XXV. kongresszusát. A kongresszus összegezte a Szovjetunió bel- és külpolitikai eredményeit és felvázolta a legfőbb tennivalókat. Külpolitikai téren a kongresszus továbbfejlesztette a XXIV. pártkongresszuson elfogadott békeprogramot. Május 28-án a szovjet fővárosban — és ezzel egyidejűleg Washingtonban — aláírták a békés célú nukleáris robbantásokról szóló szovjet—amerikai szerződést és jegyzőkönyvet. 15. NEW YORK: Az ENSZ- közgyűlés szeptember végén megnyílt 31. ülésszakán határozat született a leszerelési világkonferencia, valamint a közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának összehívásáról. A világszervezet felvette tagjai sorába Angolát, a Vietnami Szocialista Köztársaság felvételét azonban amerikai vétó akadályozta meg.' 16. PEKING: Januárban, meghalt Csou En-laj. Áprilisban a Kínai KP Központi Bizottsága valamennyi tisztségéről leváltotta Teng Hsziao-pinget és Hua Kuo-fenngat a KKP KB első alelnökévé és az államtanács elnökévé nevezte ki. Hua Mao Cetlung szeptemberi elhunyta után átvette a hatalmat. Október 7-én letartóztatták Mao özvegyét, Csiang Csinget és három társát. 17. RÓMA: Június második felében Olaszországban parlamenti választásokat tartottak. Több mint 12 millió választó (34 százalék) szavazott az Olasz KP jelöltjeire. 18. SALISBURY: A rhodesiai fehér telepes rezsim növekvő nemzetközi elszigetelődés mellett próbálja megakadályozni a fekete többségi uralmat. Október végén Genfben tárgyalások kezdődtek a hatalom fokozatos átadásáról. Az apartheid másik afrikai fellegvárában, a Dél-afrikai Köztársaságban ugyancsak különféle manőverekkel (így a négerlakta bantusztánok ,,független állammá" való kikiáltásával) kísérleteznek a fehér uralom átmentésére. 19. WASHINGTON: November 2-án James Cartert, a demokrata párt jelöltjét választották az Egyesült Államok új elnökévé. Február elején az amerikai szenátus egyik albizottságának jelentése nyilvánosságra hozta a Lockheed repülőgépgyártó konszern megvesztegetési ügyét. Az ügy nyomán egy sor nyugateurópai országban (így Hollandiában, Olaszországban) és Japánban belpolitikai botránysorozat játszódott le. A Lockheedüggyel hozható összefüggésbe, hogy a japán Liberális Demokrata Párt a decemberi választáson elvesztette 21 éves abszolút többségét a parlament alsóházában. 20. YORK: Az angliai városban ■ május végén leszerelési világfórumot rendeztek a nemzetközi békemozgalom képviselői.. Málta, a György-keresztes sziget Katonák helyett turistákat MÁLTÁBAN TILOS mindenféle falragasz: a falakon, kerítéseken nem látvaegyetlen mozi-, színiház-, vagy reklámplakátot sem. Mostanában, mégis öles plakátok tarkítják a sziget városkáinak épületeit. A két legnagyobb párt, a szociáldemokrata irányítású Munkáspárt és a konzervatív Nacionalista Párt politikusainak kinagyított arcképei tekintenek le róluk, emlékeztetve, hogy szeptemberben parlamenti választások voltak a 320 ezer lakosú országban. A választásokon a kormányon levő Munkáspárt győzött, 34 parlamenti helyet szerezve meg a nacionalisták 31 mandátumával szemben. A Munkáspárt vezetői nem titkolják: nagyobb arányú győzelemre — még legalább hét képviselői helyre — számítottak. A nacionalisták olyan — a demagógiától egyáltalán nem mentes —a választási programmal jelentkeztek, amely első pillantásra sokak számára valóban vonzó lehetett. . A választói szavazatok megnyerését célzó, megalapozatlan ígérgetések mellett azonban van a nacionalisták programjának olyan része i®, amelyet szeretnének megvalósítani. Ez pedig a Nagy-Britannnia, illetve az Atlanti Szövetség melletti elkötelezettség fenntartása. Érvelésük szerint az ország biztonságát és függetlenségét (!) csak a NATO biztosíthatja. Komolyan vett választási ígéretük volt: ha kormányra jutnak, előnyöket biztosítanak valamelyik NATO-országnak, esetleg éppen az USA-nak, cserébe a védelmi garanciákért, s engedélyeznék a még meglevő brit támaszpontok mellett újabb elektronikus lehallgató bázisok telepítését. Borg Olivier, a párt vezetője a választások előtt kifejtette: csak egy katonailag is erős hatalom barátsága biztosíthatja az ország „hitelét’’, s nyithatja meg az utat a szükséges külföldi tőkebefektetések előtt. A Munkáspárt választási ígérete viszont az öt éve elkezdett következetes el nem kötelezettségi politika folytatása volt. E politika lényegét Salvatore Fenech, a Munkáspárt főtitkára így körvonalazta: az országot távol akarják tartani mindenféle katonai tömbtől és baráti együttműködésre törekednek a földközi - tengeri európai és arab országokkal, s ezen túl is minden országgal, amely tiszteletben tartja a máltai el nem kötelezettségi törekvéseket. A MUNKÁSPÁRT 1971-BEN nyerte meg először a választásokat. Dom Mintoff kormánya haladéktalanul hozzálátott a fentebb vázolt program megvalósításához. „Nemkívánatos személynek” nyilvánították Birindelli olasz NATO-admirálist, eltanácsolták az atlanti szervezet támaszpontkezelőst.. Az amerikai 6. flotta hajóinak éppúgy el kellett hagyniuk a sziget kikötött, mint a NATO dél-európai hadműveleti parancsnokságának. A még a szigeten levő brit támaszpontok bérleti díjait ötmillió dollárról „14 millióra emelték, majd 30 millióra. A különbözetet a NATO vállalta. Az országnak tehát, jelenleg évi 30 millió dollárt hoz a brit jelenlét.. .Az angoloknak mégis távozniuk kell: az 1979 -ben lejáró szerződést Mintoffék nem újítják meg. „Turistákat akarunk, és nem katonákat” — jelentette ki a miniszterelnök. Ezt, a sziget egész jövőjére döntő hatású lépést nyilván csak úgy határozhatták el, ha biztosítékokat láttak arra, hogy a támaszpontok kieső hasznát pótolni lehet. E biztosítékokat egyrészt az új kapcsolatok, szövetségek, másrészt a kormány gazdasági, önálló iparteremtési célkitűzéseinek megvalósítása jelenítik. Mintoffék felismerték: ha az Atlanti Szövetség „védelmi” érdekei azt kívánják, hogy támaszpontokat tartson fenn a Földközi-tengeren, az arab országok (valóságos) védelmi érdeke a támaszpontok nélküli Mediterráneum. Málta évszázadokon át veszélyt jelentett az arabokra. (A Szent János rend lovagjai innen támadták a szaracénokat, az 1956-os szuezi agresszió idején innen szálltak fel a Kairót, Isztriáig fiát, Szuezt bombázó angol és franciia gépek.) „A támaszpontok eltávolítását az arabok gazdasági, pénzügyi segítséggel jutalmazzák” — vélekedett egy újságíró. Valóban, Málta csaknem minden arab országgal, igen jó kapcsolatokat épített ki. Jelentős kölcsönöket vett fel Szaúd-Arábiától és Algériától, Kuvait a mezőgazdasági programot finanszírozza, Líbia olajjal látja el az országot. A líbiai kapcsolat különösen jó, egyes politikusok máltai—líbiai szövetségről beszélnek, nem egy középületben egymás mellett látható Mintoff és Kadhafi képe. Málta persze szívesen veszi más országok segítségét is: olasz, francia, nyugatnémet, amerikai, kínai tőke áramlik az országba. A vonzásit az jelenti, hogy a Munkáspárt öt év alatt, az Economist című brit hetilap megfogalmazásával, „gazdasági rekordteljesítményt" ért el. A máltai font szilárd valuta, nincsenek sztrájkok, megfordult az elvándorlási folyamat (többen térnek haza, mint ahányan elhagyják a szigetet). Ezenkívül a kormány jelentős kedvezményeket ad a külföldi beruházóknak: működő gyárakat ad bérbe, alacsony kamatra ad beruházási hitelt, adókönnyítéseket, vámkedvezményeket biztosít, garantálja a tő,ke és nyereség korlátlan átutalását. Az országba vonzott külföldi tőkének fontos szerepet szánnak az önálló gazdaság megteremtésében, a teljes foglalkoztatottság megvalósításában. A kormány hétéves gazdasági programja exportra termelő ipari üzemek létesítését, két hatalmas hajójavító és -építő szárazdokk építését, az idegenforgalom fellendítését, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételét, 20 400 új munkahely felállítását tervezi. A PROGRAM megvalósításának kilátásai kedvezőek. A nacionalisták „egy erős barátja" helyett a Munkáspárt semlegességpolitikájával, céltudatos gazdasági intézkedéseivel mindenesetre több barátra tett szert, mint politikai ellenlábasa, s rátalált arra az útra, amely az ország politikai, gazdasági önálllóságához, vezet . Arató Gábor A Szent Angyal-ezred Valletta partjai előtt