Magyar Hírlap, 1977. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Magyar Hírlap 1977. FEBRUAR 1, KEDD 3 NEMZETKÖZI POLITIKA - FORUM Vance megerősítette az elnök által bejelentett külpolitikai döntéseket Carter helyteleníti a külügyminisztérium egyik beosztottjának nyilatkozatát Heltai András, az MTI wa­shingtoni tudósítója jelenti. Vance amerikai külügyminisz­ter márciusban Moszkvába uta­zik, és arra számít, hogy vala­mennyi, még nyitott kérdés napi­rendre kerül majd a folytatódó SALT-tárgyalásokon. Vance sze­rint 1977 kritikus esztendő a bé­kés rendezés szempontjából a Közel-Keleten, és lehetőség van rá, hogy újra összeüljön a genfi békekonferencia. Az új amerikai külügyminisz­ter hétfőn, első sajtóértekezletén beszélt ezekről a kérdésekről. Megerősítette a Carter elnök ál­tal már korábban bejelentett kül­politikai döntéseket. Közölte: a héten hivatalosan is bejelentik márciusra tervezett moszkvai látogatását. Bizonyos vagyok benne, mondotta, hogy a folytatódó SALT-tárgyalásokon kísérletet tesznek majd „az ame­rikai szárnyasrakéták és az új szovjet bombázó még nyitott kér­désének” megoldására is. Februári közel-keleti útjával kapcsolatban Vance közölte: az amerikai álláspont szerint ebben az évben nagyobb lehetőség van a válság békés rendezésére, mint bármikor korábban. Szerinte a palesztin nép jogos érdekeinek Izrael által való elismerése ugyanúgy kívánatos a rendezés­hez, mint az Izraellel kapcsolatos palesztin álláspont megváltozása. Az Egyesült Államok jelenleg nem tervezi a kapcsolat felvéte­lét a PFSZ-szel, közölte egy kér­désre válaszolva. A rhodesiai Smith-rendszer semmilyen formában sem számít­hat az Egyesült Államok támoga­tására — hangoztatta a minisz­ter. Vance szerint mindkét ország érdeke az USA és Vietnam kö­zötti kapcsolatok normalizálása, és reméli, hogy ez a folyamat a közeli jövőben megkezdődik. A Carter-kormány „behatóan tanulmányozza”­­ a Kínával va­ló kapcsolatok teljes rendezésé­nek kérdését — de erre nem tűz­tek ki határidőt — közölte Vance. (UPI) Carter elnök vasárnap újságírók előtt kijelentette: nem volt tudomása a külügyminiszté­riumnak arról a nyilatkozatáról, amelyben védelmébe vette And­rej Szaharovot. Az elnök egyút­tal neheztelését fejezte ki amiatt, hogy a külügyminisztérium egy beosztottja révén nyilatkozatot tett közzé anélkül, hogy arról akár őt, akár Cyrus Vance kül­ügyminisztert előzetesen tájékoz­tatták volna. Carter hangsúlyoz­ta: rosszal­­­ásának oka mindenek­előtt az, hogy az említett nyilat­kozat károsan befolyásolhatja a szovjet—amerikai kapcsolatokat. Bohuslav Chnoupek Helsinki eredményeiről (CTK) Az európai biztonsági és­ együttműködési értekezlet záró-­­dokumentuma nagy távlatokat nyit az államok közötti realista, felelősségteljes kapcsolatok kiala­kítása előtt, elősegíti a feszültség enyhülését, a katonai konfliktu­sok megszüntetését vagy megelő­zését, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés, egyenjogú együttműködés fejlesz­tését — hangsúlyozta a CTK­ hír­­ügynökségnek adott nyilatkozatá­ban Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter. A helsinki megállapodásoknak megfelelően a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatko­zás elveinek szigorú tiszteletben tartásával szélesednek a szocia­lista és a tőkés országok kapcso­latai a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás területén is. : ‡.r vy‡ ■ • ‡ . n • - ' r? VI­LÁG HÍRADÓ Európai semlegesek és el nem kötelezettek (MTI) Hétfőn Belgrádban meg­kezdték kétnapos tanácskozásu­kat kilenc európai semleges és el nem kötelezett ország képviselői. Ausztria, Svájc, Svédország, Finnország, San Marino, Liech­tenstein, Ciprus, Málta és Jugo­szlávia külügyminisztériumainak magas rangú tisztségviselői „nem hivatalos, munkajellegű” megbe­szélésükön az idén június 15-én kezdődő belgrádi konferencia előkészületeiről folytatnak esz­mecserét. Megnyílt a Közös Piac külügyminiszteri értekezlete (MTI) Londonban a Lancester House-ban hétfőn délután meg­nyílt az EGK kétnapos külügy­miniszteri értekezlete, amelyen a közös piaci tagállamok megvitat­ják az időszerű nemzetközi kér­déseket és megpróbálják össze­hangolni a kilencek álláspontját. NATO-hadgyakorlat Portugália déli partjainál (ADN) „Locked Gate 77” fedő­névvel hétfőn NATO-hadgyakor­­latok kezdődtek Portugália déli partvidéke közelében. A február 9-ig tartó manővereken az Egye­sült Államok, az NSZK, Nagy- Britannia, Franciaország, Kanada, Hollandia és Portugália légi és haditengerészeti kötelékei vesz­nek részt. a japán parlament ülésszaka (MTI) Hétfőn megkezdődött a japán parlament százötven na­pos, rendes ülésszaka. Fukuda Takeo konzervatív miniszterelnök politikai beszámolója a világ gazdasági és politikai stabilitása szempontjából lényegesnek mi­nősítette az együttműködés foko­zását Japán, az Egyesült Álla­mok és Nyugat-Európa között. Megkezdődött Moszkvába érkezett az iraki delnök (MTI) Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány meghívására hétfőn hivatalos ba­ráti látogatásra Moszkvába érke­zett Szaddam Husszein, az iraki Forradalmi Parancsnokság Taná­csának alelnöke, az Arab Újjá­születés Szocia­lista Pártjának he­lyettes főtitkára. A vnu­kovói­­ repülőtéren az ira­ki vendéget Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. A Pravda hétfői száma elisme­réssel méltatja az iraki államférfi szerepét a köztársaság imperialis­taellenes politikájának m­egvaló­­sításában, valamint a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésé­ben. Moszkvai politikai megfi­gyelők ezzel összefüggésben em­lékeztetnek arra, hogy a Szovjet­unió az iraki forradalom győzel­mét követő években erőteljes tá­mogatást nyújtott a közép-keleti országnak a gazdasági önállósu­láshoz, egyebek között az iraki nemzeti olajkincs önálló kiakná­zásához szükséges technikai fel­tételek megteremtéséhez. A K­NSZ főtitkárának tévényilatkozata A közel-keleti, a rhodesiai és a ciprusi helyzetről (Folytatás az 1. oldalról) niszterrel megtartott tanácskozá­sai során az a benyomása alakult ki, hogy az Egyesült Államok a közel-keleti rendezés érdekében kész együttműködni ,az ENSZ- szel. Az ENSZ főtitkára szerint, ha ebben az évben a tárgyalásokon nem sikerül jelentős haladást el­érni, egy-két éven belül újabb konfliktus robbanhat ki. (AFP) Rhodesiával kapcsolat­ban kijelentette, hogyha az érde­kelt felek felkérik, hajlandó sze­mélyesen közvetítő szerepet ját­szani a rhodesiai kérdésben. Han­got adott annak a meggyőződésé­nek, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hathatós erő­feszítéseket fog tenni a genfi Rho­­desia-konferencia felújítása érde­kében, és bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a közel­jövőben ismét napirendjére tűzi a rhodesiai problémát. Ciprusról Waldheim úgy nyilat­kozott, hogy központi kormány irányítása alatt álló államszövet­ség létrehozását tekintené a leg­célszerűbbnek, amelynek kereté­ben mindkét zóna nagyfokú auto­nómiát élvezne. Rámutatott, hogy Makariosz elnöknek és Rauf Denktasnak, a török közösség ve­zetőjének legutóbbi találkozója jobb politikai légkört teremtett a ciprusi probléma rendezéséhez. Waldheim megerősítette, hogy február 12-én mindkét ciprusi ve­zetővel találkozik. Mohieddin elutasítja Szalem vádjait (MTI) Khaled Mohieddin, az egyiptomi baloldali pártnak — a Nemzeti Haladó Pártnak — a ve­zetője levelet juttatott el a nem­zetgyűléshez, amelyben bírálta azt a beszédet, amelyet Mamd­úh Szalem miniszterelnek tartott szombaton a nemzetgyűlésben a januári eseményekről. A miniszterelnök kijelentette: elegendő bizonyítéka van arra, hogy a baloldali párt vezetői részt vettek a tüntetésekben és illegális baloldali csoportok ve­zetőivel tartottak kapcsolatot. Megvádolta a Nemzeti Haladó Pártot, hogy „szégyenletesen be­lekeveredett” a január 18—19-i eseményekbe. Mohieddin levelében rámuta­tott: nem lehet rendszerellenes lázadásnak minősíteni, ha a bal­oldali párt nem ért egyet a kor­mánnyal a tömegek problémái­nak kezelésében, és ellenzékben van. Határozottan elutasította, hogy kapcsolatot teremtsenek pártja és „bármiféle összeeskü­vés, felforgató tevékenység kö­zött”. Tűzharc Dél-libanon­ban Izrael is beavatkozott (UPI, AFP) Hétfőn Dél-Liba­­nonban, az izraeli határ közelé­ben már negyedik napja folyta­tódtak a tüzérségi összecsapások a baloldali és a jobboldali had­erők között. Az izraeli tüzérség a jobboldaliakat támogatva, öt órán át lőtte a haladó erők állá­sait Allón izraeli hadügyminiszter hétfőn a határvidékre látogatott. Újságíróknak adott nyilatkozatá­ban arra szólította fel Bejrútot, hogy szíriai csapatok helyett liba­noni katonákat küldjön az ország déli részébe. Az Egyesült Államok biztosíté­kot adott Libanonnak arra, hogy Izrael nem folyamodik katonai akcióhoz a dél-libanoni határkör­zetben — írta vasárnapi számá­ban tájékozott forrásokra hivat­kozva — az An-Nahar című liba­noni lap. Az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségének szóvi­vője nem volt hajlandó kommen­tálni a lap értesülését. A KOSARAK mint időben távolodunk a helsinki értekezlet záródo­kumentumainak aláírásá­tól, s amint közeledik a belgrádi konferencia időpontja, úgy sűrű­södnek a nyugati sajtóhangok, állásfoglalások is, amelyek a végrehajtás előrehaladását vagy stagnálását elemzik, beállítottsá­guk és politikai színezetük sze­rint. Az egymástól gyakran igen el­térő, megközelítésben és hang­nemben is igen változatos pub­licisztikai fejtegetések mégis bi­zonyos alapkérdésekben szemmel láthatóan összehangolt gondolat­­menetre épülnek. Talán a leglényegesebb az ösz­­szehangolt reflexiók közül az a kritika, amelyet a szocialista tá­bor országai állítólag azzal érde­melnek ki, hogy a maguk részé­ről folytonosan hangoztatják a helsinki megállapodás pontjainak oszthatatlanságát. Miről van szó? Arról, hogy a szocialista országok vezető állam­férfiak nyilatkozataival, sajtójuk­­nak számos állásfoglalásával ál­landóan felhívják a figyelmet: a záródokumentum szerves egészet alkot. • Egyetlen rendszert tehát, amelyet teljes egészében kell ér­vényre juttatni. Ebben a megál­­lapításban nyilvánvalóan benne foglaltatik az az igény, hogy egyik fél se emelhessen ki önkényesen a teljes komplexusból egy-egy részletet, hanem mindenki a meg­állapodások egészében foglalt alapelvekhez igazítsa cselekvését. Van egy első és egy második kosár, helyesebben fejezet. És van egy harmadik is, amely a kultu­rális és információs, cserére, az emberi kapcsolatok fejlesztésére vonatkozik, és amely logikusan kapcsolódik az első két kérdés­­csoporthoz. Aki csak valamennyire is já­ratos a magyar viszonyokban, számtalan esetben, az élet min­den területén naponta tapasztal­hatja, hogy államunk, társadal­munk egészében is, részleteiben is komolyan veszi, a gyakorlatban érvényesíti a helsinki záródoku­mentumban foglalt elveket. Am­ilyen körülmények között is elhangzanak kifogások, hogy nem teszünk eleget a „harmadik kosár” követelményeinek. Még az olyan higgadt hangú, tekintélyes napilap is, mint a Neue Zürcher Zeitung (amely vissza-visszatér a témára) leg­utóbb így fogalmazott: „Magyar­­ország a Kelet nevében kiemeli, hogy a Kelet tulajdonképpen ele­get tett a harmadik kosár előírá­sainak, Nyugaton azonban még van ezzel kapcsolatos tennivaló. Például azt követeli, hogy hason­lítsák össze a Nyugaton megjele­nő keleti könyvek, s a Keleten megjelent nyugati írások szá­mát.” Valóban szépen hangzó, objek­tívnak tűnő megfogalmazás. Az igazság viszont az, hogy sem Ma­gyarország, sem egyetlen más szocialista ország nem követel semmiféle mechanikus, számsze­rű egybevetést. Nem „kellemet­lenkedni” akarunk, és nincsen semmiféle gigantompániás elkép­zelésünk. Tudjuk, hogy az angol, a francia s bizonyos értelemben a német is — világnyelv. Naivi­tás és politikai-kulturális délibáb­­kergetés lenne, ha azt monda­nánk, három francia vagy angol filmet eljátszunk Budapesten, három francia, német vagy an­gol könyvet lefordíttatunnk és ki­adunk magyarul akkor, ha há­rom magyar filmet előadnak, há­rom magyar regényt kiadnak Londonban, Párizsban vagy Ham­­burgban. Ilyenféle igényt tehát soha senki nem hangoztatott A Neue Zürcher Zeitung megfogalmazá­sából viszont ilyen állásfoglalás­ra lehet következtetni A valóig ezzel szemben az: semmiféle számszerű, mechanikus elv nem érvényesül abban az igé­nyünkben, hogy a kulturális cse­re valóban a szellemi értékek kétoldalú áramlását segítse elő. Nem mintha pusztán jogi alapra helyezkedve nem lehetne ilyen számszerű arányokhoz ragaszkod­ni — de nyilvánvaló, hogy nem erről van szó. Legjobb meggyő­ződésünk szerint az egymás jobb megismerését, a népek évszáza­dok " évezredek "alatt létrehozott kulturális örökségének, egyete­mes ,emberi értékeinek közkincs­­­sé tételét szolgálni hosszú-hosz­­szú történelmi korszak feladata, s nem csupán a politika taktikai célkitűzése, a szocialista huma­nizmus egész gondolati rendsze­re, a sokoldalúan fejlett, s immár szellemiekben sem lebéklyózott ember kifejlődésének ideálja is ez kívánja meg." Tehát nem azért játszunk Shakespeare-t, Moliére-t, Peter Weisst vagy akár Dürrenmattot és Arthur Millert, nem azért Beethovent, vagy akár Benjamin Brit teát, mert erre „kötelezettsé­günk” van, amelyért ellenszolgál­tatást várunk! S nem is csupán azért törekszünk arra, hogy a nagyvilág megismerje Bartókot, Kodályt, akár Szokolayt és Dur­­kó Zsoltot, József Attilát és Ka­rinthy Frigyest, vagy Illyés Gyu­lát és Radnóti Miklóst, mert erre immár megállapodásszerű „igé­nyünk” lehet. Nem, hanem azért, mert­­tudjuk, hogy szellemi éle­tünk gazdagsága a jelenlegi, s a felnövekvő nemzedékek hori­zontjának tágassága alapvető cél­jainkat szolgálja. És megfordít­va: meggyőződésünk, hogy a ma­gyar szellemi élet jó néhány al­kotásának ismerete nélkül más népek kultúrája is szegényebb: egy Petőfi, egy József Attila élet­műve egyszerű­ és pótolhatatlant, behelyettesíthetetlent közöl nem csupán velünk, hanem a világgal is! Ez az igazság. És az, hogy a magyar állam nagy összegeket fordít értékes nyugati kulturális alkotások befogadtatására. Az il­letékes kulturális miniszterhe­lyettestől származó, nyilvános­ságra hozott adatok szerint, pél­dául, egyedül az Európa Kiadó­nak 1974-ben a francia irodalom kiadásához 768 ezer forint, 1975- ben egymillió 122 ezer forint, az angoléhoz 956 ezer forint, illet­ve egymillió 237 ezer forint, az olaszéhoz egymillió 344 ezer fo­rint, illetve 711 ezer forint tá­mogatást adott. És ez csak egyetlen kiadóvál­lalat! Érdemes tekintetbe venni, hogy „ellentételről” — tehát ar­ról, hogy Helsinki szellemében az angol, az olasz, a francia vagy az NSZK-kormány pénzügyi tá­mogatást nyújtott volna magyar irodalmi művek megjelentetésé­hez —, nem tudunk. Nem is tudhatunk, mert ilyen eset nem volt. A kereslet hiányára való hivatkozás nem igazi érv: amit már ismerünk, arra igényünk sem támad! Erről van szó. Az igazság ked­véért jobb a tényeknél maradni. Nem felfuvalkodott és lehetetlen „egyenlősdit” kívánunk tehát. Csupán méltányosságot és jóaka­ratot mindazon államok­ részéről, amelyek ünnepélyesen elfogadták és aláírták a helsinki okmányo­kat. . GESZTI PÁL Richard befejezte afrikai körútját (MTI) Ivor Richard, a rhode­siai helyzet rendezésében való közreműködéssel megbízott brit diplomata hétfőn befejezte több hetes afrikai körútját, és a zam­biai fővárosból, Lusakából, haza­utazott Nagy-Britanniába. Hétfőn Lusakában tárgyalt William Ete­­ki Mboumouával, az Afrikai Egy­ségszervezet főtitkárával. Richard a na­p folyamán rövid megbeszé­lést folytatott Kaunda zambiai elnökkel is. A Zimbabwei Hazafias Front két vezetője, Joshua Nkomo és Robert Mugabe vasárnap közös nyilatkozatban jelentette, ki: nem látják értelmét újabb tárgyalás­nak a brit diplomatával, a felfüg­gesztett genfi phodesia-ko­nferen­­cia elnökével. Robert Mugabe, Richard megérkezése előtt né­hány órával hagyta el Lusakát és Mozambik fővárosába, Maputóba utazott.

Next