Magyar Hírlap, 1977. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
Magyar Hírlap 1977. FEBRUAR 1, KEDD 3 NEMZETKÖZI POLITIKA - FORUM Vance megerősítette az elnök által bejelentett külpolitikai döntéseket Carter helyteleníti a külügyminisztérium egyik beosztottjának nyilatkozatát Heltai András, az MTI washingtoni tudósítója jelenti. Vance amerikai külügyminiszter márciusban Moszkvába utazik, és arra számít, hogy valamennyi, még nyitott kérdés napirendre kerül majd a folytatódó SALT-tárgyalásokon. Vance szerint 1977 kritikus esztendő a békés rendezés szempontjából a Közel-Keleten, és lehetőség van rá, hogy újra összeüljön a genfi békekonferencia. Az új amerikai külügyminiszter hétfőn, első sajtóértekezletén beszélt ezekről a kérdésekről. Megerősítette a Carter elnök által már korábban bejelentett külpolitikai döntéseket. Közölte: a héten hivatalosan is bejelentik márciusra tervezett moszkvai látogatását. Bizonyos vagyok benne, mondotta, hogy a folytatódó SALT-tárgyalásokon kísérletet tesznek majd „az amerikai szárnyasrakéták és az új szovjet bombázó még nyitott kérdésének” megoldására is. Februári közel-keleti útjával kapcsolatban Vance közölte: az amerikai álláspont szerint ebben az évben nagyobb lehetőség van a válság békés rendezésére, mint bármikor korábban. Szerinte a palesztin nép jogos érdekeinek Izrael által való elismerése ugyanúgy kívánatos a rendezéshez, mint az Izraellel kapcsolatos palesztin álláspont megváltozása. Az Egyesült Államok jelenleg nem tervezi a kapcsolat felvételét a PFSZ-szel, közölte egy kérdésre válaszolva. A rhodesiai Smith-rendszer semmilyen formában sem számíthat az Egyesült Államok támogatására — hangoztatta a miniszter. Vance szerint mindkét ország érdeke az USA és Vietnam közötti kapcsolatok normalizálása, és reméli, hogy ez a folyamat a közeli jövőben megkezdődik. A Carter-kormány „behatóan tanulmányozza” a Kínával való kapcsolatok teljes rendezésének kérdését — de erre nem tűztek ki határidőt — közölte Vance. (UPI) Carter elnök vasárnap újságírók előtt kijelentette: nem volt tudomása a külügyminisztériumnak arról a nyilatkozatáról, amelyben védelmébe vette Andrej Szaharovot. Az elnök egyúttal neheztelését fejezte ki amiatt, hogy a külügyminisztérium egy beosztottja révén nyilatkozatot tett közzé anélkül, hogy arról akár őt, akár Cyrus Vance külügyminisztert előzetesen tájékoztatták volna. Carter hangsúlyozta: rosszalásának oka mindenekelőtt az, hogy az említett nyilatkozat károsan befolyásolhatja a szovjet—amerikai kapcsolatokat. Bohuslav Chnoupek Helsinki eredményeiről (CTK) Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró-dokumentuma nagy távlatokat nyit az államok közötti realista, felelősségteljes kapcsolatok kialakítása előtt, elősegíti a feszültség enyhülését, a katonai konfliktusok megszüntetését vagy megelőzését, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés, egyenjogú együttműködés fejlesztését — hangsúlyozta a CTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter. A helsinki megállapodásoknak megfelelően a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek szigorú tiszteletben tartásával szélesednek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás területén is. : ‡.r vy‡ ■ • ‡ . n • - ' r? VILÁG HÍRADÓ Európai semlegesek és el nem kötelezettek (MTI) Hétfőn Belgrádban megkezdték kétnapos tanácskozásukat kilenc európai semleges és el nem kötelezett ország képviselői. Ausztria, Svájc, Svédország, Finnország, San Marino, Liechtenstein, Ciprus, Málta és Jugoszlávia külügyminisztériumainak magas rangú tisztségviselői „nem hivatalos, munkajellegű” megbeszélésükön az idén június 15-én kezdődő belgrádi konferencia előkészületeiről folytatnak eszmecserét. Megnyílt a Közös Piac külügyminiszteri értekezlete (MTI) Londonban a Lancester House-ban hétfőn délután megnyílt az EGK kétnapos külügyminiszteri értekezlete, amelyen a közös piaci tagállamok megvitatják az időszerű nemzetközi kérdéseket és megpróbálják összehangolni a kilencek álláspontját. NATO-hadgyakorlat Portugália déli partjainál (ADN) „Locked Gate 77” fedőnévvel hétfőn NATO-hadgyakorlatok kezdődtek Portugália déli partvidéke közelében. A február 9-ig tartó manővereken az Egyesült Államok, az NSZK, Nagy- Britannia, Franciaország, Kanada, Hollandia és Portugália légi és haditengerészeti kötelékei vesznek részt. a japán parlament ülésszaka (MTI) Hétfőn megkezdődött a japán parlament százötven napos, rendes ülésszaka. Fukuda Takeo konzervatív miniszterelnök politikai beszámolója a világ gazdasági és politikai stabilitása szempontjából lényegesnek minősítette az együttműködés fokozását Japán, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között. Megkezdődött Moszkvába érkezett az iraki delnök (MTI) Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Szaddam Husszein, az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának alelnöke, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának helyettes főtitkára. A vnukovói repülőtéren az iraki vendéget Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. A Pravda hétfői száma elismeréssel méltatja az iraki államférfi szerepét a köztársaság imperialistaellenes politikájának megvalósításában, valamint a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésében. Moszkvai politikai megfigyelők ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy a Szovjetunió az iraki forradalom győzelmét követő években erőteljes támogatást nyújtott a közép-keleti országnak a gazdasági önállósuláshoz, egyebek között az iraki nemzeti olajkincs önálló kiaknázásához szükséges technikai feltételek megteremtéséhez. A KNSZ főtitkárának tévényilatkozata A közel-keleti, a rhodesiai és a ciprusi helyzetről (Folytatás az 1. oldalról) niszterrel megtartott tanácskozásai során az a benyomása alakult ki, hogy az Egyesült Államok a közel-keleti rendezés érdekében kész együttműködni ,az ENSZ- szel. Az ENSZ főtitkára szerint, ha ebben az évben a tárgyalásokon nem sikerül jelentős haladást elérni, egy-két éven belül újabb konfliktus robbanhat ki. (AFP) Rhodesiával kapcsolatban kijelentette, hogyha az érdekelt felek felkérik, hajlandó személyesen közvetítő szerepet játszani a rhodesiai kérdésben. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hathatós erőfeszítéseket fog tenni a genfi Rhodesia-konferencia felújítása érdekében, és bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a közeljövőben ismét napirendjére tűzi a rhodesiai problémát. Ciprusról Waldheim úgy nyilatkozott, hogy központi kormány irányítása alatt álló államszövetség létrehozását tekintené a legcélszerűbbnek, amelynek keretében mindkét zóna nagyfokú autonómiát élvezne. Rámutatott, hogy Makariosz elnöknek és Rauf Denktasnak, a török közösség vezetőjének legutóbbi találkozója jobb politikai légkört teremtett a ciprusi probléma rendezéséhez. Waldheim megerősítette, hogy február 12-én mindkét ciprusi vezetővel találkozik. Mohieddin elutasítja Szalem vádjait (MTI) Khaled Mohieddin, az egyiptomi baloldali pártnak — a Nemzeti Haladó Pártnak — a vezetője levelet juttatott el a nemzetgyűléshez, amelyben bírálta azt a beszédet, amelyet Mamdúh Szalem miniszterelnek tartott szombaton a nemzetgyűlésben a januári eseményekről. A miniszterelnök kijelentette: elegendő bizonyítéka van arra, hogy a baloldali párt vezetői részt vettek a tüntetésekben és illegális baloldali csoportok vezetőivel tartottak kapcsolatot. Megvádolta a Nemzeti Haladó Pártot, hogy „szégyenletesen belekeveredett” a január 18—19-i eseményekbe. Mohieddin levelében rámutatott: nem lehet rendszerellenes lázadásnak minősíteni, ha a baloldali párt nem ért egyet a kormánnyal a tömegek problémáinak kezelésében, és ellenzékben van. Határozottan elutasította, hogy kapcsolatot teremtsenek pártja és „bármiféle összeesküvés, felforgató tevékenység között”. Tűzharc Dél-libanonban Izrael is beavatkozott (UPI, AFP) Hétfőn Dél-Libanonban, az izraeli határ közelében már negyedik napja folytatódtak a tüzérségi összecsapások a baloldali és a jobboldali haderők között. Az izraeli tüzérség a jobboldaliakat támogatva, öt órán át lőtte a haladó erők állásait Allón izraeli hadügyminiszter hétfőn a határvidékre látogatott. Újságíróknak adott nyilatkozatában arra szólította fel Bejrútot, hogy szíriai csapatok helyett libanoni katonákat küldjön az ország déli részébe. Az Egyesült Államok biztosítékot adott Libanonnak arra, hogy Izrael nem folyamodik katonai akcióhoz a dél-libanoni határkörzetben — írta vasárnapi számában tájékozott forrásokra hivatkozva — az An-Nahar című libanoni lap. Az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségének szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a lap értesülését. A KOSARAK mint időben távolodunk a helsinki értekezlet záródokumentumainak aláírásától, s amint közeledik a belgrádi konferencia időpontja, úgy sűrűsödnek a nyugati sajtóhangok, állásfoglalások is, amelyek a végrehajtás előrehaladását vagy stagnálását elemzik, beállítottságuk és politikai színezetük szerint. Az egymástól gyakran igen eltérő, megközelítésben és hangnemben is igen változatos publicisztikai fejtegetések mégis bizonyos alapkérdésekben szemmel láthatóan összehangolt gondolatmenetre épülnek. Talán a leglényegesebb az öszszehangolt reflexiók közül az a kritika, amelyet a szocialista tábor országai állítólag azzal érdemelnek ki, hogy a maguk részéről folytonosan hangoztatják a helsinki megállapodás pontjainak oszthatatlanságát. Miről van szó? Arról, hogy a szocialista országok vezető államférfiak nyilatkozataival, sajtójuknak számos állásfoglalásával állandóan felhívják a figyelmet: a záródokumentum szerves egészet alkot. • Egyetlen rendszert tehát, amelyet teljes egészében kell érvényre juttatni. Ebben a megállapításban nyilvánvalóan benne foglaltatik az az igény, hogy egyik fél se emelhessen ki önkényesen a teljes komplexusból egy-egy részletet, hanem mindenki a megállapodások egészében foglalt alapelvekhez igazítsa cselekvését. Van egy első és egy második kosár, helyesebben fejezet. És van egy harmadik is, amely a kulturális és információs, cserére, az emberi kapcsolatok fejlesztésére vonatkozik, és amely logikusan kapcsolódik az első két kérdéscsoporthoz. Aki csak valamennyire is járatos a magyar viszonyokban, számtalan esetben, az élet minden területén naponta tapasztalhatja, hogy államunk, társadalmunk egészében is, részleteiben is komolyan veszi, a gyakorlatban érvényesíti a helsinki záródokumentumban foglalt elveket. Amilyen körülmények között is elhangzanak kifogások, hogy nem teszünk eleget a „harmadik kosár” követelményeinek. Még az olyan higgadt hangú, tekintélyes napilap is, mint a Neue Zürcher Zeitung (amely vissza-visszatér a témára) legutóbb így fogalmazott: „Magyarország a Kelet nevében kiemeli, hogy a Kelet tulajdonképpen eleget tett a harmadik kosár előírásainak, Nyugaton azonban még van ezzel kapcsolatos tennivaló. Például azt követeli, hogy hasonlítsák össze a Nyugaton megjelenő keleti könyvek, s a Keleten megjelent nyugati írások számát.” Valóban szépen hangzó, objektívnak tűnő megfogalmazás. Az igazság viszont az, hogy sem Magyarország, sem egyetlen más szocialista ország nem követel semmiféle mechanikus, számszerű egybevetést. Nem „kellemetlenkedni” akarunk, és nincsen semmiféle gigantompániás elképzelésünk. Tudjuk, hogy az angol, a francia s bizonyos értelemben a német is — világnyelv. Naivitás és politikai-kulturális délibábkergetés lenne, ha azt mondanánk, három francia vagy angol filmet eljátszunk Budapesten, három francia, német vagy angol könyvet lefordíttatunnk és kiadunk magyarul akkor, ha három magyar filmet előadnak, három magyar regényt kiadnak Londonban, Párizsban vagy Hamburgban. Ilyenféle igényt tehát soha senki nem hangoztatott A Neue Zürcher Zeitung megfogalmazásából viszont ilyen állásfoglalásra lehet következtetni A valóig ezzel szemben az: semmiféle számszerű, mechanikus elv nem érvényesül abban az igényünkben, hogy a kulturális csere valóban a szellemi értékek kétoldalú áramlását segítse elő. Nem mintha pusztán jogi alapra helyezkedve nem lehetne ilyen számszerű arányokhoz ragaszkodni — de nyilvánvaló, hogy nem erről van szó. Legjobb meggyőződésünk szerint az egymás jobb megismerését, a népek évszázadok " évezredek "alatt létrehozott kulturális örökségének, egyetemes ,emberi értékeinek közkincssé tételét szolgálni hosszú-hoszszú történelmi korszak feladata, s nem csupán a politika taktikai célkitűzése, a szocialista humanizmus egész gondolati rendszere, a sokoldalúan fejlett, s immár szellemiekben sem lebéklyózott ember kifejlődésének ideálja is ez kívánja meg." Tehát nem azért játszunk Shakespeare-t, Moliére-t, Peter Weisst vagy akár Dürrenmattot és Arthur Millert, nem azért Beethovent, vagy akár Benjamin Brit teát, mert erre „kötelezettségünk” van, amelyért ellenszolgáltatást várunk! S nem is csupán azért törekszünk arra, hogy a nagyvilág megismerje Bartókot, Kodályt, akár Szokolayt és Durkó Zsoltot, József Attilát és Karinthy Frigyest, vagy Illyés Gyulát és Radnóti Miklóst, mert erre immár megállapodásszerű „igényünk” lehet. Nem, hanem azért, merttudjuk, hogy szellemi életünk gazdagsága a jelenlegi, s a felnövekvő nemzedékek horizontjának tágassága alapvető céljainkat szolgálja. És megfordítva: meggyőződésünk, hogy a magyar szellemi élet jó néhány alkotásának ismerete nélkül más népek kultúrája is szegényebb: egy Petőfi, egy József Attila életműve egyszerű és pótolhatatlant, behelyettesíthetetlent közöl nem csupán velünk, hanem a világgal is! Ez az igazság. És az, hogy a magyar állam nagy összegeket fordít értékes nyugati kulturális alkotások befogadtatására. Az illetékes kulturális miniszterhelyettestől származó, nyilvánosságra hozott adatok szerint, például, egyedül az Európa Kiadónak 1974-ben a francia irodalom kiadásához 768 ezer forint, 1975- ben egymillió 122 ezer forint, az angoléhoz 956 ezer forint, illetve egymillió 237 ezer forint, az olaszéhoz egymillió 344 ezer forint, illetve 711 ezer forint támogatást adott. És ez csak egyetlen kiadóvállalat! Érdemes tekintetbe venni, hogy „ellentételről” — tehát arról, hogy Helsinki szellemében az angol, az olasz, a francia vagy az NSZK-kormány pénzügyi támogatást nyújtott volna magyar irodalmi művek megjelentetéséhez —, nem tudunk. Nem is tudhatunk, mert ilyen eset nem volt. A kereslet hiányára való hivatkozás nem igazi érv: amit már ismerünk, arra igényünk sem támad! Erről van szó. Az igazság kedvéért jobb a tényeknél maradni. Nem felfuvalkodott és lehetetlen „egyenlősdit” kívánunk tehát. Csupán méltányosságot és jóakaratot mindazon államok részéről, amelyek ünnepélyesen elfogadták és aláírták a helsinki okmányokat. . GESZTI PÁL Richard befejezte afrikai körútját (MTI) Ivor Richard, a rhodesiai helyzet rendezésében való közreműködéssel megbízott brit diplomata hétfőn befejezte több hetes afrikai körútját, és a zambiai fővárosból, Lusakából, hazautazott Nagy-Britanniába. Hétfőn Lusakában tárgyalt William Eteki Mboumouával, az Afrikai Egységszervezet főtitkárával. Richard a nap folyamán rövid megbeszélést folytatott Kaunda zambiai elnökkel is. A Zimbabwei Hazafias Front két vezetője, Joshua Nkomo és Robert Mugabe vasárnap közös nyilatkozatban jelentette, ki: nem látják értelmét újabb tárgyalásnak a brit diplomatával, a felfüggesztett genfi phodesia-konferencia elnökével. Robert Mugabe, Richard megérkezése előtt néhány órával hagyta el Lusakát és Mozambik fővárosába, Maputóba utazott.