Magyar Hírlap, 1977. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

K­ÜL­FÖLDI LAPOKBÓL a PSBAH­eym­a Vance 11■­ti amerikai külügy­­miniszternek már első Tel Aviv-i tartózkodása megmutatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is legfőbb közel-keleti támaszának tekinti Izraelt — állapítja meg a moszkvai Pravda. Ez a látogatás szétoszlatta az olyan illúziókat, hogy Washington változta­tott közel-keleti politikáján. Figyelmet érdemel, hogy az amerikai diplomácia vezetője gyakorlatilag nem vett tudomást a közel-keleti válságban érintett egyik félről , a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezetről, bár jól tudott, hogy a palesztin kérdés megoldása, éppúgy, mint az iz­raeli csapatoknak az elfoglalt arab területekről történő kivoná­sa nélkül a közel-keleti béke el­képzelhetetlen. Az amerikai sajtó kommentár­jaiból kitűnik, hogy a külügymi­niszter megpróbálta gyengíteni az arab államoknak a palesztinok önálló államának létrehozására tett erőfeszítéseit. Bizonytalannak mutatkozott Vance a genfi konferencia össze­hívása időpontjának kérdésében is. Bár elvben a konferencia mel­lett foglalt állást, összehívását a két fél között hosszadalmas, köz­vetett tárgyalásainak megtartásá­hoz kötötte. DER SPIEGEL A hamburgi hetilap leleplezi, hogy a nyugatnémet alkotmányvédő hivatal (a központi állambiztonsági szerv) az alkotmányos előírásokat súlyosan megsértve, kampányt folytat az NSZK állampolgárai ellen. Az „alkotmányvédők” ügynökei tavaly két alkalommal betörtek egy nyugatnémet atomtudós, dr. Klaus Robert Traube lakására, lehallgató készüléket szereltek fel, állandó személyi megfigyelés alá vették és folyamatosan felbontot­ták a postáját. Az atomtudós el­leni vizsgálatra az „alkotmány­védők” szerint az adott okot, hogy dr. Traube állítólag terroristákkal tartott fenn kapcsolatot. Noha az egyéves megfigyelés Traube magánéletének minden apró mozzanatára kiterjedt, a biztonsági szolgálatnak nem sike­rült megállapítania, valóban szo­ros kapcsolat fűzte-e a tudóst nyugatnémet terroristákhoz. Traubét — az alkotmányvédő hi­vatal nyomására — tavaly feb­ruárban elbocsájtották állásából. A szigorúan titkosnak minősí­tett vizsgálati anyagból kitűnik, hogy a dr. Traube elleni akció szinte mindennaposnak számít az alkotmányvédő hivatal gyakorla­tában. Ezért az üggyel a nyugat­német parlament belügyi bizott­sága rendkívüli ülésén foglalkozik majd. TIME Az amerikai magazin közli Ian Smithnek, a fehér telepes rhodesiai rendszer miniszterelnökének és Wors­­ter dél-afrikai miniszterelnöknek a nyilatkozatát. Smith szerint a rhodesiai kér­dés megoldása csakis belső rende­zés lehet. Azt állította, hogy a Ké­k­­­a háború­ban egyik szemben ál­ló fél sem arathat teljes győzel­met. Az amerikai rendezési terv kudarcával kapcsolatban kifejtet­te: vagy Kissinger vezette félre Rhodesiát, vagy őt magát is be­csapták. Vagy az történt, hogy Kissinger el akarta hitetni: egyes személyek támogatják az ameri­kai tervet, amikor ez nem így volt, vagy olyan támogató nyilat­kozatokat kapott, amelyeket a nyilatkozattevők nem tartottak be. Smith kifejtette azt a reményét, hogy „Dél-Afrika nem fog a rho­desiai fehér telepes rendszer ellen fordulni”. Vorster „a kommunista hata­lomátvételtől” való félelmét han­goztatva, kijelenti: Washington­tól Dél-Afrika azt várja, hogy „a kommunista előretörés meg­akadályozása érdekében vállaljon részt a béke fenntartásában”. (@(H) vilMi 21977. MÁRCIUS 1. KEDD Magyar Hírlap _______NEMZETKÖZI P O L I T I­K A Honecker látogatást tett Varsóban (MTI) Erich Honecker, a Né­met Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, február 26—27-én baráti látoga­tást tett Lengyelországban, Ed­ward Giereknek, a LEMP KB el­ső titkárának meghívására. A látogatásra a két párt és kor­mány vezetőinek rendszeres kon­zultációi keretében került sor. Edward Gierese és Erich Ho­necker tájékoztatták egymást a szocializmus építésének helyze­téről országukban, a LEMP VII. és az NSZEP IX. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. A két vezető igen nagyra értékelte a két párt és állam között, a marxizmus-leninizmus és a pro­letár internacionalizmus eszméi alapján fejlődő kapcsolatokat. Hangsúlyozták, hogy a LEMP és az NSZEP továbbra is követke­zetesen fejleszteni kívánja a mindkét nemzet érdekeit jól szol­gáló együttműködést. A felek kifejezésre juttat­ták, hogy elégedettek a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés fejlődésével, ugyanak­kor rámutattak az e téren még meglevő új, kihasználatlan lehe­tőségekre. A gazdasági együtt­működés szempontjából kiemel­ték a mindkét pártkongresszus által előirányzott, és a KGST komplex programjában szereplő hosszú távú együttműködési ter­vek fontosságát. Áttekintették a nemzetközi helyzet egyes kérdéseit is. Mél­tatták az SZKP XXV. kongresz­­szusán elfogadott békeprogram­nak és következetes végrehajtá­sának óriási jelentőségét, a Var­sói Szerződés tagállamainak sze­repét az enyhülési folyamat meg­erősítésében. Rámutattak, hogy a leszerelés területén konkrét lépé­seket kell tenni, és hogy a hel­sinki értekezlet záróokmányának elveit a gyakorlatban meg kell valósítani. Kiemelték a Varsói Szerződés tagállamai politikai ta­nácskozó testülete bukaresti ülé­sén megfogalmazott javaslatai­nak döntő fontosságát. Foglal­koztak a helsinki záróokmány aláíróinak közelgő belgrádi ta­nácskozásával is, rámutatva, hogy ez a tanácskozás pozitívan szolgálhatja az európai enyhülési folyamat előbbrevitelét a nemzet­közi kapcsolatok elvei — a füg­getlenség és a más országok bel­­ügyeibe való be nem avatkozás — alapján. A felek pozitívan ér­tékelték az antiimperialista erők erősödésének helyzetét, az euró­pai kommunista és munkáspár­tok berlini értekezletének ered­ményeit Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottsága, az állam­tanács és a minisztertanács ne­vében meghívta Edward Giere­­ket, hogy párt- és állami küldött­ség élén tegyen hivatalos látoga­tást az NDK-ban. A meghívást a lengyel fél örömmel elfogadta. Iljicsov hazautazott (MTI) Hétfőn délelőtt — más irányú szolgálati elfoglaltsága miatt — Pekingből hazautazott Moszkvába Leonyid Iljicsov kül­ügyminiszter-helyettes, a kínai— szovjet határtárgyalásokon részt­vevő szovjet delegáció vezetője. Iljicsovot, aki ezúttal három hónapot töltött Pekingben, a fő­város repülőterén a határtárgya­lásokon részt vevő kínai delegá­ció vezetője, Ju Csan külügymi­niszter-helyettes búcsúztatta. Jelen volt Vaszilij Tolsztyikov, a Szovjetunió pekingi nagyköve­te és több szocialista ország Kí­nában működő diplomáciai misz­­szi­ójának vezetője — közöttük Ribánszki Róbert magyar nagy­követ is. Trudeau az USA-befolyás csökkentéséért (TASZSZ) Pierre E. Trudeau kanadai miniszterelnök vasárnap az egyik amerikai tévétársaság Találkozás a sajtóval című mű­sorában kijelentette, hogy kor­mánya a jövőben olyan politikát kíván folytatni, amelynek segít­ségével kivonhatják Kanadát az amerikai gazdasági és politikai befolyás alól. Bármely más or­szághoz hasonlóan, mi is gazdái akarunk lenni­­saját ’társunknak. Ezért bel- és külpolitikánk k­­­dolgozásánál a nemzeti érdekek­ből fogunk kiindulni — mondot­ta. Kifejezte reményét, hogy Que­bec nem fog elszakadni Kanadá­tól. Csökken a japán ka­tasa*. (MTI) A japán belügyminiszté­rium most közzétett jelentése ar­ról számol be, hogy tovább csök­ken a hatalmon levő (konzerva­tív) Liberális­ Demokrata Párt befolyása a helyi államigazgatá­si szervekben. A Japánban ta­valy megtartott helyi választá­sok eredményei következtében csökkent a konzervatív kormány­zók, polgármesterek és tanácsi képviselők száma. Különösen észrevehető a kon­zervatívok visszaesése a váro­sokban, ahol a helyi képviselő­testületek tagjainak 90 százaléka nem a konzervatív pártot kép­viseli. Előre vetíti a konzervatív hatalom további várható térvesz­tését, hogy a tavaly megtartott helyi választásokon a Liberális- Demokrata Párt kivételével min­den párt fokozta erejét a helyi államigazgatási szervekben, s a befutott „függetlenek” nagy ré­sze valójában az ellenzéki pár­tok, köztük a szocialista párt és a kommunista párt képviselője. Sokat mondó tény, hogy Japán negyvenhét prefektúrájából har­mincháromban már ellenzéki vagy független kormányzó van. Ami pedig a polgármesteri tiszt­ségeket illeti, ezek közül 597 van az ellenzéki és a független erők kezében, szemben a Liberális­ Demokrata Párt 47 polgármeste­ri helyével. A Közös Piac mediterrán nyitása Latin-amerikai perspektíva? AZ EZREDFORDULÓIG — a jelenleg előrelátható folyamat szerint — Görögország, Portugá­lia, Spanyolország és Törökország készül belépni az Európai Gazda­sági Közösségbe, amely velük együtt 13 tagállamot számlálna, a mostaninál mintegy százmillióval több, körülbelül 360 millió lakos­sal, a mai másfélmillió négyzet­­kilométer kétszeresét kitevő terü­leten. Már ez is jelentős változás, még lényegesebb azonban a nyu­gat- és az új adottságok szerint dél-európai tőkés integráció jel­legének alapvető módosulása. Az elsősorban fejlett ipari országok­ból álló tömörüléshez ugyanis túl­nyomórészt mezőgazdasági és ala­csony fejlettségi fokon álló or­szágok csatl­alkoznak. Súlyos gondokat okoz ez, mivel az elhúzódóan éles gazdasági vál­ság a kilenceket most is­­—12 százalékos munkanélküliséggel, és 5—20 százalékos inflációval sújt­ja, az új belépők pedig még nyo­masztóbb terhekkel érkeznek. Még a gazdaságilag leggyorsab­ban fejlődő (és felvételét 1980 előtt remélő) Görögország is csak a Közös Piac legszegényebb gyer­mekének, az Ír Köztársaságnak a szintjét éri el. Portugáliában, amelynek miniszterelnöke a múlt hónapban kezdte meg, és a közeli napokban folytatja a bebocsátta­­tásért agitáló körútját, 30 száza­lékos az infláció és 10 százalékos a munkanélküliség. Ha Soares reményei valóra válnak, és országa a jövő évtized közepén tagja lesz a közösségnek, nyilván nem csupán mezőgazda­­sági termékeivel teremt konkur­­renciát a francia és olasz gazdászk­nak, valamint munkaerejének to­vábbi exportálásával a francia, belga és más munkanélkülieknek, hanem a brüsszeli közös költség­­vetés szociális és fejlesztési alap­jaiból is számottevő mértékben akar majd részesedni. Spanyolország sem azzal okoz fejtörést a. .. befogadóknak, hogy eléggé előrehalad-e a demokrati­zálódás útján, hanem azzal, hogy bor- és gyümölcsárai mintegy 40 százalékkal alacsonyabbak az egymással tartós borháborúban álló olasz és francia termelőkénél, és még egyes iparágakban is nem kívánt versenytárs lehet, ex­porttal próbálva csökkenteni de­ficitjét, és 20 százalékos inflációs rátáját Míg a spanyolok felvé­telét esetleg már a következő év­tized végére lehetségesnek lát­ják, a törökök csak az évezred végére remélhetik ezt, problémáik tehát ma még kevesebb gondot okoznak. BOLDOGTALANOK a belépés­re jelentkezők, boldogtalanok a fogadó államok — ezt mutatja a nagy vonásokkal felrajzolt kör­kép, amelynek színeit csak még sötétebbre festi a számos belső baj és ellentét, amit tovább élez az ezekben a hetekben, a Közös Piacon belüli mezőgazdasági árak emelésének mértéke körül kiújuló vita. S a gazdasági és gazdaság­politikai problémákon túl egyre elevenebb a mozgás a politikai intézmények továbbfejlesztése te­rületén. Abban elvben megálla­podtak, hogy a kilenc országban jövőre közvetlen szavazással vá­lasztják meg a közös piaci parla­ment tagjait, de még sem a bri­tek, sem a dánok nem közeledtek ennek gyakorlati megvalósításá­hoz, és a francia belpolitikai front két oldala között sincs egyetér­tés. A brüsszeli Boldog belépés ut­cájában, amely a boldogtalan bel­tagok és a boldogtalan belépni szándékozók tárgyalásának szín­helyéhez, a Közös Piac központ­jához vezet, nem titkolják, hogy közvetlen gazdasági előnyök he­lyett politikai célok elérésére tö­rekednék a nyitással. Soares por­tugál kormányfő „a nyugati de­­mokratikus társadalomba”, sőt, mint az amerikai Newsweeknek adott interjújában kimondja, „szövetségbe” akarja bevinni or­szágát, s arra az esetre, ha erre nemet mondanak, „a Kelet vagy a harmadik világ" felé fordulás lehetőségével rémít. A POLITIKAI PERSPEKTÍVA elemeit tárja fel ez az érvelés, mint ahogy erről a perspektívá­ról folyik a Közös Piac politikai intézményeinek fejlesztésével fog­lalkozó vita is. Nemcsak a fran­cia kommunisták (és a gaulle­­isták egy része), vagy a brit Mun­káspárt balszárnya tiltakozik a közös piaci parlament közvetlen választása, s ezzel a nemzeti szu­verenitás tőkés szupertrösztök ja­vára történő feladása ellen. Leg­utóbb Jean-Paul Sartre szakította félbe az önéletrajzi jellegű emlé­kezéseket, hogy felhívja a fran­cia szocialisták figyelmét: ha be­ugranak azoknak, akik most leg­inkább sürgetik a nemzetek­­fölötti Európát (értsd: a Közös Piacot), akkor a tőke Európáját segítik építeni.. . ezzel Nyugat­­- Európa szükségképpen az ameri­kai—nyugatnémet?-trösztök ural­ma alá kerül, latin-amerikai min­tájú függőségbe süllyed. Az olasz kommunista listán képviselővé választott, és a közös piaci parlament kommunista frakciójában helyet foglaló Al­ti­ero Spinelli, a brüsszeli bizott­ság volt tagja ezzel szemben azt állítja Sartre-nak válaszolva, hogy a Közös Piac nélkül Nyugat- Európa ma jobban függne az Egyesült Államoktól és a külön­böző nacionalizmusoktól, s egy hozzászóló egyenesen konzerva­tívnak bélyegzi a francia filozó­fust. Az mindenesetre kétségte­len, hogy a francia kommunisták és szocialisták közös állásfoglalá­sában leszögezett, és az olasz kommunisták részéről is célul ki­tűzött demokratizálás nélkül a Közös Piac monopoltőkés integ­ráció marad, s a mediterrán nyi­tás ilyen körülmények között ezt erősíti. A Sartre által említett függőséggel együtt. Vajda Gábor A nagy bűvészmutatvány (A moszkvai Pravdából)

Next