Magyar Hírlap, 1977. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
KÜLFÖLDI LAPOKBÓL a PSBAHeyma Vance 11■ti amerikai külügyminiszternek már első Tel Aviv-i tartózkodása megmutatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is legfőbb közel-keleti támaszának tekinti Izraelt — állapítja meg a moszkvai Pravda. Ez a látogatás szétoszlatta az olyan illúziókat, hogy Washington változtatott közel-keleti politikáján. Figyelmet érdemel, hogy az amerikai diplomácia vezetője gyakorlatilag nem vett tudomást a közel-keleti válságban érintett egyik félről , a Palesztinai Felszabadítási Szervezetről, bár jól tudott, hogy a palesztin kérdés megoldása, éppúgy, mint az izraeli csapatoknak az elfoglalt arab területekről történő kivonása nélkül a közel-keleti béke elképzelhetetlen. Az amerikai sajtó kommentárjaiból kitűnik, hogy a külügyminiszter megpróbálta gyengíteni az arab államoknak a palesztinok önálló államának létrehozására tett erőfeszítéseit. Bizonytalannak mutatkozott Vance a genfi konferencia összehívása időpontjának kérdésében is. Bár elvben a konferencia mellett foglalt állást, összehívását a két fél között hosszadalmas, közvetett tárgyalásainak megtartásához kötötte. DER SPIEGEL A hamburgi hetilap leleplezi, hogy a nyugatnémet alkotmányvédő hivatal (a központi állambiztonsági szerv) az alkotmányos előírásokat súlyosan megsértve, kampányt folytat az NSZK állampolgárai ellen. Az „alkotmányvédők” ügynökei tavaly két alkalommal betörtek egy nyugatnémet atomtudós, dr. Klaus Robert Traube lakására, lehallgató készüléket szereltek fel, állandó személyi megfigyelés alá vették és folyamatosan felbontották a postáját. Az atomtudós elleni vizsgálatra az „alkotmányvédők” szerint az adott okot, hogy dr. Traube állítólag terroristákkal tartott fenn kapcsolatot. Noha az egyéves megfigyelés Traube magánéletének minden apró mozzanatára kiterjedt, a biztonsági szolgálatnak nem sikerült megállapítania, valóban szoros kapcsolat fűzte-e a tudóst nyugatnémet terroristákhoz. Traubét — az alkotmányvédő hivatal nyomására — tavaly februárban elbocsájtották állásából. A szigorúan titkosnak minősített vizsgálati anyagból kitűnik, hogy a dr. Traube elleni akció szinte mindennaposnak számít az alkotmányvédő hivatal gyakorlatában. Ezért az üggyel a nyugatnémet parlament belügyi bizottsága rendkívüli ülésén foglalkozik majd. TIME Az amerikai magazin közli Ian Smithnek, a fehér telepes rhodesiai rendszer miniszterelnökének és Worster dél-afrikai miniszterelnöknek a nyilatkozatát. Smith szerint a rhodesiai kérdés megoldása csakis belső rendezés lehet. Azt állította, hogy a Kéka háborúban egyik szemben álló fél sem arathat teljes győzelmet. Az amerikai rendezési terv kudarcával kapcsolatban kifejtette: vagy Kissinger vezette félre Rhodesiát, vagy őt magát is becsapták. Vagy az történt, hogy Kissinger el akarta hitetni: egyes személyek támogatják az amerikai tervet, amikor ez nem így volt, vagy olyan támogató nyilatkozatokat kapott, amelyeket a nyilatkozattevők nem tartottak be. Smith kifejtette azt a reményét, hogy „Dél-Afrika nem fog a rhodesiai fehér telepes rendszer ellen fordulni”. Vorster „a kommunista hatalomátvételtől” való félelmét hangoztatva, kijelenti: Washingtontól Dél-Afrika azt várja, hogy „a kommunista előretörés megakadályozása érdekében vállaljon részt a béke fenntartásában”. (@(H) vilMi 21977. MÁRCIUS 1. KEDD Magyar Hírlap _______NEMZETKÖZI P O L I T IK A Honecker látogatást tett Varsóban (MTI) Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, február 26—27-én baráti látogatást tett Lengyelországban, Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának meghívására. A látogatásra a két párt és kormány vezetőinek rendszeres konzultációi keretében került sor. Edward Gierese és Erich Honecker tájékoztatták egymást a szocializmus építésének helyzetéről országukban, a LEMP VII. és az NSZEP IX. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. A két vezető igen nagyra értékelte a két párt és állam között, a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus eszméi alapján fejlődő kapcsolatokat. Hangsúlyozták, hogy a LEMP és az NSZEP továbbra is következetesen fejleszteni kívánja a mindkét nemzet érdekeit jól szolgáló együttműködést. A felek kifejezésre juttatták, hogy elégedettek a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlődésével, ugyanakkor rámutattak az e téren még meglevő új, kihasználatlan lehetőségekre. A gazdasági együttműködés szempontjából kiemelték a mindkét pártkongresszus által előirányzott, és a KGST komplex programjában szereplő hosszú távú együttműködési tervek fontosságát. Áttekintették a nemzetközi helyzet egyes kérdéseit is. Méltatták az SZKP XXV. kongreszszusán elfogadott békeprogramnak és következetes végrehajtásának óriási jelentőségét, a Varsói Szerződés tagállamainak szerepét az enyhülési folyamat megerősítésében. Rámutattak, hogy a leszerelés területén konkrét lépéseket kell tenni, és hogy a helsinki értekezlet záróokmányának elveit a gyakorlatban meg kell valósítani. Kiemelték a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testülete bukaresti ülésén megfogalmazott javaslatainak döntő fontosságát. Foglalkoztak a helsinki záróokmány aláíróinak közelgő belgrádi tanácskozásával is, rámutatva, hogy ez a tanácskozás pozitívan szolgálhatja az európai enyhülési folyamat előbbrevitelét a nemzetközi kapcsolatok elvei — a függetlenség és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás — alapján. A felek pozitívan értékelték az antiimperialista erők erősödésének helyzetét, az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének eredményeit Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottsága, az államtanács és a minisztertanács nevében meghívta Edward Giereket, hogy párt- és állami küldöttség élén tegyen hivatalos látogatást az NDK-ban. A meghívást a lengyel fél örömmel elfogadta. Iljicsov hazautazott (MTI) Hétfőn délelőtt — más irányú szolgálati elfoglaltsága miatt — Pekingből hazautazott Moszkvába Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes, a kínai— szovjet határtárgyalásokon résztvevő szovjet delegáció vezetője. Iljicsovot, aki ezúttal három hónapot töltött Pekingben, a főváros repülőterén a határtárgyalásokon részt vevő kínai delegáció vezetője, Ju Csan külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. Jelen volt Vaszilij Tolsztyikov, a Szovjetunió pekingi nagykövete és több szocialista ország Kínában működő diplomáciai miszsziójának vezetője — közöttük Ribánszki Róbert magyar nagykövet is. Trudeau az USA-befolyás csökkentéséért (TASZSZ) Pierre E. Trudeau kanadai miniszterelnök vasárnap az egyik amerikai tévétársaság Találkozás a sajtóval című műsorában kijelentette, hogy kormánya a jövőben olyan politikát kíván folytatni, amelynek segítségével kivonhatják Kanadát az amerikai gazdasági és politikai befolyás alól. Bármely más országhoz hasonlóan, mi is gazdái akarunk lennisaját ’társunknak. Ezért bel- és külpolitikánk kdolgozásánál a nemzeti érdekekből fogunk kiindulni — mondotta. Kifejezte reményét, hogy Quebec nem fog elszakadni Kanadától. Csökken a japán katasa*. (MTI) A japán belügyminisztérium most közzétett jelentése arról számol be, hogy tovább csökken a hatalmon levő (konzervatív) Liberális Demokrata Párt befolyása a helyi államigazgatási szervekben. A Japánban tavaly megtartott helyi választások eredményei következtében csökkent a konzervatív kormányzók, polgármesterek és tanácsi képviselők száma. Különösen észrevehető a konzervatívok visszaesése a városokban, ahol a helyi képviselőtestületek tagjainak 90 százaléka nem a konzervatív pártot képviseli. Előre vetíti a konzervatív hatalom további várható térvesztését, hogy a tavaly megtartott helyi választásokon a Liberális- Demokrata Párt kivételével minden párt fokozta erejét a helyi államigazgatási szervekben, s a befutott „függetlenek” nagy része valójában az ellenzéki pártok, köztük a szocialista párt és a kommunista párt képviselője. Sokat mondó tény, hogy Japán negyvenhét prefektúrájából harmincháromban már ellenzéki vagy független kormányzó van. Ami pedig a polgármesteri tisztségeket illeti, ezek közül 597 van az ellenzéki és a független erők kezében, szemben a Liberális Demokrata Párt 47 polgármesteri helyével. A Közös Piac mediterrán nyitása Latin-amerikai perspektíva? AZ EZREDFORDULÓIG — a jelenleg előrelátható folyamat szerint — Görögország, Portugália, Spanyolország és Törökország készül belépni az Európai Gazdasági Közösségbe, amely velük együtt 13 tagállamot számlálna, a mostaninál mintegy százmillióval több, körülbelül 360 millió lakossal, a mai másfélmillió négyzetkilométer kétszeresét kitevő területen. Már ez is jelentős változás, még lényegesebb azonban a nyugat- és az új adottságok szerint dél-európai tőkés integráció jellegének alapvető módosulása. Az elsősorban fejlett ipari országokból álló tömörüléshez ugyanis túlnyomórészt mezőgazdasági és alacsony fejlettségi fokon álló országok csatlalkoznak. Súlyos gondokat okoz ez, mivel az elhúzódóan éles gazdasági válság a kilenceket most is—12 százalékos munkanélküliséggel, és 5—20 százalékos inflációval sújtja, az új belépők pedig még nyomasztóbb terhekkel érkeznek. Még a gazdaságilag leggyorsabban fejlődő (és felvételét 1980 előtt remélő) Görögország is csak a Közös Piac legszegényebb gyermekének, az Ír Köztársaságnak a szintjét éri el. Portugáliában, amelynek miniszterelnöke a múlt hónapban kezdte meg, és a közeli napokban folytatja a bebocsáttatásért agitáló körútját, 30 százalékos az infláció és 10 százalékos a munkanélküliség. Ha Soares reményei valóra válnak, és országa a jövő évtized közepén tagja lesz a közösségnek, nyilván nem csupán mezőgazdasági termékeivel teremt konkurrenciát a francia és olasz gazdászknak, valamint munkaerejének további exportálásával a francia, belga és más munkanélkülieknek, hanem a brüsszeli közös költségvetés szociális és fejlesztési alapjaiból is számottevő mértékben akar majd részesedni. Spanyolország sem azzal okoz fejtörést a. .. befogadóknak, hogy eléggé előrehalad-e a demokratizálódás útján, hanem azzal, hogy bor- és gyümölcsárai mintegy 40 százalékkal alacsonyabbak az egymással tartós borháborúban álló olasz és francia termelőkénél, és még egyes iparágakban is nem kívánt versenytárs lehet, exporttal próbálva csökkenteni deficitjét, és 20 százalékos inflációs rátáját Míg a spanyolok felvételét esetleg már a következő évtized végére lehetségesnek látják, a törökök csak az évezred végére remélhetik ezt, problémáik tehát ma még kevesebb gondot okoznak. BOLDOGTALANOK a belépésre jelentkezők, boldogtalanok a fogadó államok — ezt mutatja a nagy vonásokkal felrajzolt körkép, amelynek színeit csak még sötétebbre festi a számos belső baj és ellentét, amit tovább élez az ezekben a hetekben, a Közös Piacon belüli mezőgazdasági árak emelésének mértéke körül kiújuló vita. S a gazdasági és gazdaságpolitikai problémákon túl egyre elevenebb a mozgás a politikai intézmények továbbfejlesztése területén. Abban elvben megállapodtak, hogy a kilenc országban jövőre közvetlen szavazással választják meg a közös piaci parlament tagjait, de még sem a britek, sem a dánok nem közeledtek ennek gyakorlati megvalósításához, és a francia belpolitikai front két oldala között sincs egyetértés. A brüsszeli Boldog belépés utcájában, amely a boldogtalan beltagok és a boldogtalan belépni szándékozók tárgyalásának színhelyéhez, a Közös Piac központjához vezet, nem titkolják, hogy közvetlen gazdasági előnyök helyett politikai célok elérésére törekednék a nyitással. Soares portugál kormányfő „a nyugati demokratikus társadalomba”, sőt, mint az amerikai Newsweeknek adott interjújában kimondja, „szövetségbe” akarja bevinni országát, s arra az esetre, ha erre nemet mondanak, „a Kelet vagy a harmadik világ" felé fordulás lehetőségével rémít. A POLITIKAI PERSPEKTÍVA elemeit tárja fel ez az érvelés, mint ahogy erről a perspektíváról folyik a Közös Piac politikai intézményeinek fejlesztésével foglalkozó vita is. Nemcsak a francia kommunisták (és a gaulleisták egy része), vagy a brit Munkáspárt balszárnya tiltakozik a közös piaci parlament közvetlen választása, s ezzel a nemzeti szuverenitás tőkés szupertrösztök javára történő feladása ellen. Legutóbb Jean-Paul Sartre szakította félbe az önéletrajzi jellegű emlékezéseket, hogy felhívja a francia szocialisták figyelmét: ha beugranak azoknak, akik most leginkább sürgetik a nemzetekfölötti Európát (értsd: a Közös Piacot), akkor a tőke Európáját segítik építeni.. . ezzel Nyugat- Európa szükségképpen az amerikai—nyugatnémet?-trösztök uralma alá kerül, latin-amerikai mintájú függőségbe süllyed. Az olasz kommunista listán képviselővé választott, és a közös piaci parlament kommunista frakciójában helyet foglaló Altiero Spinelli, a brüsszeli bizottság volt tagja ezzel szemben azt állítja Sartre-nak válaszolva, hogy a Közös Piac nélkül Nyugat- Európa ma jobban függne az Egyesült Államoktól és a különböző nacionalizmusoktól, s egy hozzászóló egyenesen konzervatívnak bélyegzi a francia filozófust. Az mindenesetre kétségtelen, hogy a francia kommunisták és szocialisták közös állásfoglalásában leszögezett, és az olasz kommunisták részéről is célul kitűzött demokratizálás nélkül a Közös Piac monopoltőkés integráció marad, s a mediterrán nyitás ilyen körülmények között ezt erősíti. A Sartre által említett függőséggel együtt. Vajda Gábor A nagy bűvészmutatvány (A moszkvai Pravdából)