Magyar Hírlap, 1977. április (10. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

MIGTŰ­R HÍRLEP a K­Ö­Z­I POLITIKA - FÓR­UM 1977. április­­, péntek 3 Közlemény a moszkvai tárgyalásokról (TASZSZ) Március 28—30-án tárgyalásokra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és And­rej Gromiko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Cyrus Vance amerikai külügyiminiszter között. A tárgyalások során elvi síkon megvitatták a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseit, valamint néhány, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kölcsönös érdeklő­désre számot tartó nemzetközi problémát. A megbeszéléseken központi helyet foglalt el a hadászati tá­madó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos új megállapodás elő­készítésének befejezését érintő kérdések vizsgálata. Ennek folya­mán a felek megállapodtak, hogy folytatják e kérdések megvitatá­sát. A fegyverkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos más kérdésekről is véleménycse­rére került sor. Megegyezés szü­letett arról, hogy e kérdések megvitatását kétoldalú találkozó­kon, ezen belül szakértői tanács­kozásokon folytatják. A nemzetközi problémáik meg­vitatása során érintették az euró­pai biztonsági értekezlet részve­vőinek küszöbönálló belgrádi ta­lálkozójával, valamint a ciprusi és a dél-afrikai helyzettel kap­csolatos kérdéseket. A felek megerősítették az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodás nagy jelentőségét. Különös figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzetre. A felek egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok, mint a genfi kö­zel-keleti békekonferecia társ­elnökei­ közötti együttműködés rendkívül fontos a körzet igaz­ságos és tartós békéjének meg­teremtése szempontjából. Megál­lapodtak abban, hogy ez év má­jusának első felében Genfben ta­lálkozóra kerül sor a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kül­ügyminisztere között a közel-ke­leti problémával, s ezen belül a genfi konferencia munkájának felújításával kapcsolatos kérdé­sek beható tanulmányozása érde­kében. Egyidejűleg folytatják bi­zonyos, a moszkvai tárgyaláso­kon már érintett kérdések meg­vitatását. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatai gyakorlati kérdéseinek megvita­tása során a tárgyaló felek szá­mos konkrét megállapodást értek el. Gromsko sajtóértekezlete a szovjet—amerikai tárgyalásokról Vance Bonnban és Londonban tanácskozott (Folytatás az 1. oldalról) ___________________-—-------------------------­ért eredmények felülvizsgálására. A Szovjetunió — jelentette ki a külügyminiszter — kategoriku­san elutasítja a vlagyivosztoki megállapodás revízió alá vételét, s a most lezajlott moszkvai tár­gyalásokon mindvégig a Vlagyi­vosztokban kiépített fundamen­tum megtartását szorgalmazta. Gromiko kategorikusan eluta­sította azt a verziót is, amely sze­rint az amerikai partner Moszk­vában valamiféle „széles lesze­relési programot” terjesztett elő, s a szovjet vezetés úgymond azt sem fogadta el. Ismertette az amerikai javaslatokat, s bizonyí­totta, hogy azok a vlagyivosztoki megállapodás felrúgását jelentik. Ez nem a problémák megoldásá­nak, hanem felhalmozásának út­ja — mondta Gromiko. A Szovjetunió külügyminiszte­re sürgette az Egyesült Államo­kat, hogy a vitás nemzetközi kér­désekben realisztikusabb, becsü­letesebb talajon folytassa tényke­dését. A Szovjetunió a maga ré­széről hajlandó türelmet tanúsí­tani és folytatni a tárgyalásokat, s pozitív megoldásokra törekszik. Jelenleg azonban az álláspontok­ban lényeges eltérés van, s eze­ket nem szándékszik lekicsinyel­ni. A Szovjetunió a leszerelés és a béke lenini politikáját kívánja folytatni, s erről az útról senki sem térítheti le. A külügyminiszter szükségesek­nek és hasznosaknak minősítette a Moszkvában véget ért tárgyalá­sokat egymás jobb megismerése és az álláspontok tisztázása szem­szögéből. Megerősítette, hogy má­jusban Genfben találkozik ismét amerikai kollégájával, elsősorban a közel-keleti probléma megvi­tatása céljából, de azoknak a kér­déseknek a megvizsgálása céljá­ból is, melyekben időközben szak­­értői szinten előrehaladást tud­nak elérni. Cyrus Vance, aki csütörtök délelőtt utazott el Moszkvából előbb Bonnban, majd Londonban tárgyalt a nap folyamán. Eluta­zása előtt a szovjet fővárosban kijelentette: „Szeretnék köszönetet mondani a szovjet külügyminiszternek, szovjet vendéglátóinknak azért a vendégszeretetért, amellyel fo­gadtak minket. Véleményem szerint utazásunk hasznos volt. Célunk nem volt egyszerű, lehe­tetlen egyetlen nap alatt megál­lapodást elérni a fegyverzetek korlátozásáról. Várom a Szovjet­unió külügyminiszterével ez év májusában Genfben megtartandó találkozónkat. Biztos vagyok ben­ne, hogy addig mindkét fél tanul­mányozza a most megvitatott kér­déseket és rájön, hogy céljaink azonosak. Remélnünk kell, hogy a jövőben előreléphetünk és meg­állapodást érhetünk el e létfon­tosságú területen." ­ Cunhal nyilatkozata Portugáliát fasiszta összeesküvés és kapitalista restauráció fenyegeti (BTA) A portugál belpolitikai helyzet változatlanul bizonytalan és veszélyekkel teli — jelentette ki Alvaro Cunhal. A BTA bolgár hírügynökség lisszaboni tudósító­jának adott nyilatkozatában a Portugál Kommunista Párt főtit­kára megállapította, hogy a por­tugál forradalmat két fő veszély fenyegeti. Az első a fasiszta ösz­­szeesküvés lehetősége. A fasisz­ták büntetlenül, az államappará­tus jóváhagyásával, sőt, részvé­telével hajtják végre akcióikat A Portugáliát fenyegető másik veszélyt a szocialista párti kor­mány politikája jelenti. A PSZP, a kapitalisták és a nagybirtoko­sok segítségével, a reakciós pár­tokkal szövetségben, korlátozni, sőt felszámolni kívánja a portu­gál forradalom vívmányait. A kormány visszaadja korábbi tulajdonosaiknak az államosított üzemeket és a kisajátított föld­birtokokat. Olyan törvényterve­zeteket dolgoz ki, amelyek meg­kérdőjelezik az államosításokat és a munkásellenőrzés gyakor­latát. Befagyasztja a munka­bére­ket, és nem vet gátat a reálbé­reik értékét leszállító, szédítő ütemű áremelkedésnek. Ugyan­akkor milliós nagyságrendű ösz­­szegekkel kárpótolja a nagytőké­seket és földbirtokosokat Ez a politika közvetlen fenyegetés a demokratikus társadalmi rendre nézve — mutatott rá Cunhal. Pártjának politikájáról szólva megállapította, hogy a PKP el­engedhe­tetlennek tartja a kom­munisták, a szocialisták és vala­mennyi demokratikus erő közöt­ti kölcsönös megértést, a jelenle­gi kapitalista restaurációval szemben alternatívát biztosító demokratikus platform kidolgo­zását. Megállapította, hogy a dü­hödt kommunistaellenes kam­pány ellenére a Portugál Kom­munista Párt befolyása állandóan nő. A párt Vili­ kongresszusa óta eltelt négy hónap alatt a párttagok létszáma több ezerrel gyarapodott. Portugáliában ma a PKP az egyetlen következetesen demokratikus politikát folytató párt — hangsúlyozta végül Al­varo Cunha. Szovjet—mozambiki szerződést írtak alá (TASZSZ) Csütörtökön Mapu­­tóban befejeződtek Nyikolaj Pod­­gornijnak, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjának, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége elnö­kének és Samora Machelnek, a Frelimo KB elnökének, mozam­biki államfőnek a tárgyalásai. A szívélyes, baráti légkörben megtartott tanácskozás során a felek a kétoldalú kapcsolatok szempontjából fontos kérdéseket vitattak meg, és kijelölték e kap­csolatok további bővítésének és elmélyítésének irányait. Elemez­ték és részletesen megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdé­seket is, különös tekintettel az afrikai problémákra, mindenek­előtt Zimbabwe, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság népeinek felszabadító harcára. Maputóban csütörtökön mo­zambiki—szovjet dokumentumo­kat írtak alá. A Szovjetunió és Mozambik közötti barátsági és együttműködést" szerződést Nyi­­kolaj Podgornir és Samara Ma­chet látta el kézjegyével. Ezen­kívül közös közleményt és kon­zuli megállapodást írtak alá. VILÁGHÍRADÓ Ú­jabb ülést tartott a haderőcsökkentési konferencia (MTI) Szovjet elnöklettel foly­tatódott csütörtökön Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésé­nek kérésével foglalkozó konfe­rencia. A plenáris ülésen ezúttal André Wielland, az NDK kül­döttségének helyettes vezetője szólalt fel. Fidel Castro befejezte afrikai körútját (ADN) Hivatalos látogatásának befejeztével csütörtökön haza­utazott az Angolai Nép­­köztár­saságból Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, állam- és kormányfő. Anglia elveti az AWACS-ot (MTI) Fred Mulley angol had­ügyminiszter az alsóháziban be­jelentette, hogy a NATO-tagál­­lamok változatlan tanácstalansá­ga és halogatása miatt Anglia saját gyártmányú Nimród gépé­re alapozva építi ki nukleáris radar-előrejelző rendszerét. A NATO részéről várhatólag ke­mény szemrehányások érik majd Angliát a tervezett amerikai gyártmányú közös AWA­CS-rend­­szer mellőzése miatt. Spanyol szakszervezeti törvény (TASZSZ) A spanyol Cortes (parlament) szavazattöbbséggel elfogadta a szakszervezetekről szóló törvényt, amelynek alap­ján jogot nyernének arra, hogy az állami ellenőrzéstől független szakszervezeti szervezetekben tö­mörüljenek. A VÁNDORÚTON középkori céhekben az szá­mított tekintélyes mester­nek, komoly tudású legény­nek, aki külországban tanulta mestersége fortélyait. Nemcsak a különböző fogásokat, a szakmák megannyi rejtély® csínját-bínját lesték el tőle a többiek, hanem meséiket is szívesen hallgatták a vándor­út fordulatairól, az idegen váro­sok életéről, tájakról, tengerek­ről, szépasszonyokról. Egy-egy ilyen beszélgetés nyomán a világ tárult ki a szűk céh­beli közösség előtt. Világot jártak a szellemi céhek mesterjelöltjei is. Deák Bor­nemisza Péter, a Magyar Elekt­ra szerzője Padovában, Velencé­ben és Wittenbergben szívta ma­gába a reneszánsz és a reformá­ció friss szellemét; Apáczai Csere János pedig a franekeri, a leideni, majd az utrechti egyetemen ta­nulta a teológiát és a természet­­tudományokat, és az odakint szer­zett ismereteire alapozva írta meg s tette közzé — immár ide­haza — nagy hírű művét, a Ma­gyar Enciklopédiát. Folytathatnánk a névsort új — és legújabb kori nevekkel — akár a mai napig. A külhoni élettel, munkával, az idegen nyelvekkel s emberekkel való ismerkedés máig szokása, szenvedélye a ma­gyar fiataloknak. Hisz kit ne csá­bítanának a környező s távolabbi országok titkai, ki ne szeretné a hivatását külföldön megtanulni , hogy az oklevél mellé komoly nyelvtudást és új barátokat is szerezhessen? Melyik ifjút nem kapja el a vágy, hogy egy-egy nyári kiránduláson túl, néhány hónapot, esetleg éveket is el­tölt­sön szomszédaink, barátaink kö­zött? Mindenkinek, persze, nem ada­tik meg ez a szép lehetőség, de azért sokan vannak, akik ma is határainkon túl dolgoznak, ta­nulnak. Többen, mint elsőre bár­ki gondolni merné. Az orenburgi gázvezeték építésénél — hazánk­tól háromezer kilométernyire — 1200 ifjúmunkásunk tevékenyke­dik, Uszty-Ilimszkben pedig, a faipari beruházáson, 300 magyar fiútól vállalt munkát. Az elmúlt tíz évben mintegy 30 ezer magyar lány és fiú kapott munkalehető­séget az NDK-ban, és jelenleg is legaláb­b nyolcezerre tehető azok­nak a száma, akik a szocialista­­ Németországban bővítik tovább ■ szakmai ismereteiket.­­ Büszkék lehetünk rájuk. Büsz­­­ kék lehetünk, mert helytállnak a­­ munka frontján és elismerést vív- I nak ki maguknak — hazánknak­­ — viselkedésükkel, emberi tartá- I sukkal. A Szovjetunióban dolgo-­­­zók kommunista műszakokkal, munkaversenyekk­el járulnak hoz­zá a közös beruházások megvaló­sításához, s rész­t vesznek nem­csak az üzemek, hanem — tár­sadalmi munkában — a környező lakóházak, sportlétesítmények, gyermekintézmények építésében is. A németországiak az ottani if­júsági szövetség akcióiba kapcso­lódtak be, s ennek keretében évente több ezer munkaórával se­gítik az NDK népgazdasági ter­vének teljesítését Amellett hogy a magyar fiatalság jó hírnevét is öregbítik... S akik tanulnak? Évente csak­nem kétezer magyar diák végzi tanulmányait a szocialista orszá­gok egyetemein, főiskoláin. Szép ösztöndíjat elsőrangú ellátást kapnak , s hozzá magas színvo­­­­nalú képzést. Más nyelven, de ro­kon gondolkodással sajátítják el a szomszédos népek irodalmát történelmét, s az itthon megszer­zett tudásra építve, oktatja őket filozófiára, matematikára, köz­gazdaságtudományra az orosz, a lengyel, a szerb professzor. S ok­tatja ugyanakkor az idegen nyelvre is, hazája ismeretére, népszokásaira. Egy-egy tanévben több száz magyar egyetemista kerekedik fel, hogy komoly ösztöndíjjal a zsebében, végighallgasson egy-két szemesztert valamelyik neves nyugati iskolában, kövesse Bor­nemisza és Apáczai nyomát. A legtöbben nyelvet, irodalmat ta­nulnak, de akad közöttük művé­szettörténész, medikus vagy épp mérnökhallgató. Perutól Svédor­szágig, Egyiptomtól Dániáig min­denütt megfordul évente, ha nem több, két-három magyar diák. A legtöbben, harmincan-negyvenen, Angliába, Olaszországba jutnak ki, de jelentős azoknak a száma is, akik Párizst, Brüsszelt, Helsin­kit megláthatják. Irigyeljük-e őket? Irigyelhet­jük, mert sok olyan élményben van részük, amelyben az itthon­­maradottaknak nincsen. De ne fe­lejtsük el: nagyobb tudásukkal, rátermettségükkel szerezték meg a jogot a külföldi ösztöndíjra, a tehetség jogán kapták kézhez a vasúti jegyet. És azt se tévesszük szem elől, hogy ők sem csupán a maguk gyönyörűségére kelnek út­ra, hanem mindannyiunk, a ma­gyar társadalom javára. Hiszen, mint Csere János és a többiek, tudásukat ők is idehaza kamatoz­tatják. S az új magyar enciklopédiába beleírják majd a maguk fejezetét Diákjaink és ifjúmunkásaink egy­aránt közös és elvehetetlen nem­zeti kincsünket: a tudást gyara­pítják a hosszú, szép vándorúton. BÁLINT B. ANDRÁS Közel-keleti diplomácia bV) Egyiptomi-nyugatnémet és francia,izraeli tárgyalások kezdődtek (MTI) Csütörtökön kétnapos látogatásra Bonnba érkezett An­var Szadat egyiptomi államfő. Kíséretében van Hamed El Sza­­jeh gazdasági együttműködési miniszter is. Szad­at ellátogat még az USA-ba és Franciaor­szágba is. Szadat látogatásának előestéjén a nyugatnémet sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Egyiptom egy nemzetközi „Mar­shall-tervhez” akarja megnyerni a Schmidt-kormányt. Ennek ke­retében az olajtőkével rendelkező arab országok, az Egyesült Álla­mok, az NSZK, Franciaország és Japán hosszú távú segítséget nyújtana az egyiptomi gazdaság talpraállításához. Nyugatnémet részről tiltakoztak a Marshall­­terv megjelölés ellen, de egyelő­re nyitva hagyták a kérdést, mi­lyen kézzelfogható támogatást képzelnek el az arab ország szá­mára. Az egyiptomi kommentátorok szerint a megbeszélések napi­rendjének élén — mind a há­rom országban — a közel-keleti rendezés kérdései állnak majd. Kairói politikai megfigyelőknek a mostani látogató körutat meg­előzően elsősorban az tűnt fel, hogy — a korábbi gyakorlattól eltérően — ezúttal igen kevés előzetes jóslat hangzott el, és úgy tűnik, hogy az egyiptomi saj­tó meglehetősen szkeptikus az utazás — elsősorban gazdasági és katonai téren — várható ered­ményeit illetően. (Reuter) A francia—izraeli kap­csolatokról és a közel-keleti vál­ságról folytatott eszmecserét csü­törtökön délelőtt Jeruzsálemben Louis de Guiringaud francia külügyminiszter és Jichak Rabin izraeli kormányfő. Megbeszélé­süket Guiringaud gyümölcsöző­nek, őszintének és hasznosnak minősítette. A francia diplomá­cia vezetője találkozott Rigái Al­lón külügyminiszterrel és Simon Peresz hadügyminiszterrel is. (UPI) Jasszer Arafat, a Pa­lesztinai Felszabadí­tási Szervezet vezetője, aki látogató körúton tartózkodik a Perzsa-öböl álla­maiban, szerdán sajtókonferen­ciát tartott Kuvaitban. Előrelé­pésnek minősítette Carter ame­rikai elnöknek a palesztin hazá­ról tett legutóbbi kijelentéseit. Hangsúlyozta, hogy Carter az amerikai elnökök sorában első­ként beszélt, nyilvánosan a pa­lesztin hazáról.

Next