Magyar Hírlap, 1977. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
4 1977. MÁJUS 1. VASÁRNAP TUDÓSÍTÁSOK Magyar Hírlap Kádár János Lenin-békedíjas (Folytatás az 1. oldalról) sértők és megszilárdításának munkájában. 1956 óta pedig az MSZMP-nek, a magyar munkásosztály pártjának vezetője. „Kádár János a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom neves személyisége, az országok közötti barátságért és együttműködésért harcol, függetlenül azok társadalmi és államrendjétől.” A Vremja, a moszkvai televízió híradója szombaton este vezető helyen számolt be a Leninbékedíjak odaítéléséről, s Kádár János kitüntetéséről szólva hangoztatta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát a világközvélemény nemcsak a békéért vívott harc bajnokaként ismerte meg, hanem a népek közötti barátságért, a népek szabadságáért és haladásáért vívót küzdelem élharcosaként is. A Központi Bizottság első titkára ezután felkereste a munkásünnep alkalmából zászlódíszbe öltözött Kender- és Jutagyárat. Itt Németh Lászlóné, a pártbizottság titkára és Huszák Vilmos vezérigazgató köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket a vállalat helyzetéről, majd végigkalauzolta őket a munka ünnepe alkalmából most fölavatott új üzemrészen. A tervezett határidő előtt két hónappal korábban elkészített, zömmel nőket foglalkoztató új üzemben modern gépsor szövi a széles, faltól falig szőnyegek alapanyagát, évente mintegy 12 millió négyzetmétert. A korszerű termékből az idén 100 millió, 1978-tól pedig évente mintegy 120 millió forint értékű műanyagszövetet gyártanak. A vendégek ezt követően a kiszerelő és a szálgyártó részleget, valamint a gyár régi szövődését is megtekintették. Kádár János mindkét gyárban átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Elismerését fejezte ki a termelőmunkában elért eredményeikért, és további sok sikert kívánt az építőmunka feladatainak megoldásához, a gyári kollektívák előtt álló tervek teljesítéséhez. Az MSZMP KB első titkárának látogatása Angyalföldön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára . Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában szombaton, május 1. előestéjén ellátogatott Angyalföldre. A vendégeket a XIII. kerületi pártbizottság székházában Katona Imre, a KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és a kerületi pártbizottság titkárai fogadták. Kovács Károly, a kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatót adott Angyalföld dolgozóinak május 1-i ünnepi felkészüléséről, az ötéves tervben eddig elért eredményekről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny sikereiről. Kádár János ellátogatott a világpiacon is jó hírű Elzett Művekhez, ahol Dutka Antal, a pártbizottság titkára és Molnár Ernő vezérigazgató köszöntötte. A vendégek találkoztak a vállalati párt-, gazdasági és társadalmi szervek vezetőivel, a dolgozók képviselőivel. A gyár vezetői tájékoztatást adtak az elmúlt esztendőben elért eredményekről. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait XVI. Károly Gusztáv svéd király születésnapja, Svédország nemzeti ünnepe alkalmából. Beiktatták a Pécsi Megyei Bíróság elnökét Dr. Csiky Ottót , a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé történt megválasztása folytán — dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a Pécsi Megyei Bíróság elnöki tiszte alól felmentette. Egyidejűleg dr. Tamássy Józsefet, a megyei bíróság eddigi elnökhelyettesét a megyei bíróság elnökévé nevezte ki és beiktatta hivatalába. A tegnap Pécsett lezajlott eseményen jelen volt dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei bizottságának első titkára, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Horváth Lajos, amegyei tanács elnöke, valamint a megyei bűnüldöző-igazságszolgáltató szervek vezetői. — Fotózni szeretnék, de nincs szakképzettségem. — Mit szólnál a Magyar Filmtudományi Intézethez? — Örülnék én egy OFOTÉRT- labornak is. — A filmlabor érdekesebb. Egy ideig ismerkedsz a munkafolyamatokkal, aztán fél év alatt kiképeznek szakmunkásnak. Akarod? — Álmodni se mertem volna... Semmi összeköttetésem. — Mikor kezdenéd? — Hát ősztől. — Akkor keress meg augusztusban. Kapsz tőlém egy papírt. Javaslatunk, alapján fel fognak venni. Az lesz a „protekciód”. * — Régész akarok lenni. — Ahhoz tanulni kell. — Tudom, jelentkeztem is a műszaki egyetemre, de nem hiszem, hogy felvesznek. Azért kéne állás. A történelem meg a film a hobbim. A legszívesebben előadó lennék a MOKÉP-nél. Úgy érzem, előadásokat tartanék filmekről. — Miért a műegyetemre jelentkeztél? — Nyáron a Chinoinban dolgoztam, műszerészek mellett. Otthon is barkácsoltam hangfalat, multivibrátort. — Végül is mi akarsz lenni? — Régész. Komolyan akarok kutatni. — Akkor neked olyan munkahely kellene, ahonnan javasolnak egyetemre. — A nagybátyám szerint is. ő beszélt rá a régészetre. — De miért ragaszkodsz a műegyetemhez? — Szerintem az elektronika vagy az automatika nagyon kell a régészethez. — Mondd, egy Zsiguli műszerfala mihez tartozik: az elektronikához, vagy az automatikához? — Hát... — Most készülj az érettségire, a felvételi után keress meg, aztán megpróbáljuk együtt kitalálni, mi volna a legjobb. Protekció mindenkinek Az egyik nap húsz, a másik nap hat gyerekkel beszélik meg az Ifjúsági Munkavállalási Tanácsadó munkatársai, mi legyen velük, ha befejeződik az utolsó vakáció. — Hogyan találnak egymásra? — kérdezem Bártfai Tibornét, aki az előbb a két fiúval beszélgetett. — Hozzám és kollégáimhoz is 5—6 kerület tartozik, tehát tízegynéhány középiskola. Az intézmény pályaválasztási felelősével tartjuk a kapcsolatot, ő osztja ki a kérdőíveinket a tanulóknak, akiket aztán behívunk ide vagy kimegyünk hozzájuk az iskolába. Meg kell mondjam, a „régészgyerek” elég tipikus: a legtöbben nem tudják, mit akarnak. A többség ráadásul meg van győződve arról, hogy összeköttetések nélkül nem tud elhelyezkedni. — A „protekciót” — a hallottak szerint — éppen önök nyújtják. De mit jelent ez a gyakorlatban? — A fővárosi tanács munkaügyi főosztálya segítségével tulajdonképpen minden számottevő nagyvállalattal kapcsolatunk van. Az utánpótlásgondok miatt az élelmiszer-, a szolgáltató- és építőipar, illetve az egészségügy elsőbbséget kap. Maximálisan igyekszünk javasolni a gyerekeknek érdeklődési körüknek megfelelő állásokat. Tisztázzuk, akar-e továbbtanulni vagy nem. — Hány gyereknek szereznek munkát évente? — Ezer körüli azoknak a száma, akik eredetileg is munkát akarnak vállalni a középiskola után — tájékoztat a tanácsadó vezetője, dr. Várady Lajos. — A felvételik után újabb hullám jön, az elkeseredettek, akiknek nem sikerült. De bárcsak többen jönnének. Sajnos, még mindig nem tudnak eleget rólunk. Pedig szinte kivétel nélkül minden fiatalnak találunk optimális munkahelyet. — Irányítják is az érdeklődést? — Javasoljuk a postát, a közértet, a vegyipari üzemeket, idegen, nyelveket tanulóknak levelezői állást különféle külkereskedelmi vállalatoknál. 70—80 gyerek pedig könyvesbolti eladó lesz évente. Propagáljuk a közértpénztárosi állást, tájékoztatjuk a gyerekeket arról, hogy melyik vállalat indít telexkezelői, adatfeldolgozó, gyógyszertári aszszisztensi, műszaki rajzolói és korrektortanfolyamokat. — Melyek a legfrissebb tapasztalatai? — Az előző évektől eltérően, megszűnt az íróasztal varázsa — válaszolja Bártfainé. — Nem a fehér köpenyhez ragaszkodnak a gyerekek, sokkal inkább a jobb kereseti lehetőségekhez, s legtöbben olyan helyeket keresnek, ahol sok emberrel kerülnek kapcsolatba, nincsenek egy helyhez kötve. Változatlanul rendkívül erős a szülői ráhatás. Elég nehéz elfogadtatni a szülőkkel, hogy a gyerek érdeklődési köre fontosabb az ő elképzelésüknél. — És ha a gyerek mégis téved? — Nem hagyjuk magukra őket. Kezességet vállalunk értük a munkahelyeken, s december körül az összes általunk „patronált” gyerek után érdeklődünk: ott van-e még, jól érzi-e magát, s a vállalat is elégedett-e vele? Ha kell, még egyszer segítünk az elhelyezkedésben. Egy év után újra megnézzük a gyerekeket, valóban megtalálták-e a helyüket. — Bárki fordulhat a Bicskei utcai tanácsadóhoz? — Általában a tárgyévben végzett közép- és általános iskolásokkal foglalkozunk, de azt sem küldjük el, aki az „utcáról” téved be hozzánk. Medve Imola Székesfehérvár és testvérvárosai Fejér megyei tudósítónktól. Delegációt küld a Székesfehérvári Városi Tanács Fejér megye székhelyének finnországi testvérvárosába, a lappföldi Kemibe, hogy megvitassák a két város közötti kapcsolat bővítésére, elmélyítésére kidolgozott tervet. Előkészítik a kapcsolatok felvételét Fejér megye szovjet testvérmegyéjének székhelyével, Vorosilovgráddal, valamint a lengyelországi Opole várossal. Ünnepélyes zászlófelvonás Újabb küldöttségek érkeztek a május 1-i ünnepségekre Tizenhat országba utaztak SZOT-delegációk Május 1-e, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére szombat délután a Parlament előtti Kossuth téren katonai tiszteletadás közepette felvonták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. Tegnap újabb szakszervezeti küldöttségek érkeztek hazánkba, hogy a magyar dolgozókkal együtt ünnepeljenek május 1-én, a munkásszolidaritás nemzetközi napján. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa, az Algériai Dolgozók Általános Szövetsége, a Chilei Dolgozók Egységes Központja, a Ciprusi Munkásszövetség, a Ciprusi Független Szakszervezetek Szövetsége, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsa, az Egyiptomi Munkásszövetség, a Görög Diktatúraellenes Szakszervezeti Mozgalom (ESAC), a Kubai Dolgozók Központja Szakszervezeti Szövetség, a Guineai Dolgozók Országos Szövetsége, a Japán Szakszervezeti Főtanács (SOHYO) és a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség küldöttségei részt vesznek a magyar dolgozók budapesti felvonulásán, majd ismerkednek a hazánkban folyó szocialista építőmunkával és a magyar szakszervezetek tevékenységével. Az Angolai Dolgozók Országos Szövetsége és a Guineai (Bissau) Dolgozók Országos Szövetsége szakszervezeti tanfolyamon hazánkban tartózkodó tisztségviselői szintén részt vesznek a május 1-i ünnepségeken. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa meghívására Kiss Károlynak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa alelnökének vezetésével magyar szakszervezeti küldöttség utazott Moszkvába, hogy részt vegyen a május elseje alkalmából a szovjet fővárosban sorra kerülő ünnepségeken. Ugyancsak magyar szakszervezeti küldöttségek utaztak a munka ünnepe alkalmából a testvérszakszervezetek meghívására Bulgáriába, Csehszlovákiába, Kubába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Romániába, Egyiptomba, Etiópiába, Irakba, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba, Marokkóba, Olaszországba, Portugáliába, San Marinóba és Szíriába. A küldöttségek a magyar dolgozók testvéri üdvözletét viszik magukkal a nemzetközi szolidaritás nagy ünnepén. Május 1-e előestéjén országszerte új létesítményeket avattak, ünnepségeket, találkozókat tartottak, felelevenítették a néphagyományokat. Fejér megyében megkezdte a próbaüzemelést az Ercsi Cukorgyár nagy teljesítményű takarmánygyára. Iszkaszentgyörgyön a lakosság kétezer órás társadalmi munkájával új ABC-áruház épült. Szekszárdon és két községben megnyitották Tolna megye első önkiszolgáló zöldség- és gyümölcsboltjait. A kecskeméti kórházban új belgyógyászati és szemészeti pavilont adtak át. Csornán felavatták a 401. számú Szakmunkásképző Intézet oktatási épületét. Debrecenben megnyílt a járművek számára felújított út az Arany Bikától a Nagyerdőig. Vác úttörőházzal gazdagodott, Karcagon a felújított Déryné Művelődési Központ nyitotta meg kapuit. Zalaapátiban elkészült a megye 41. falusi vízműve. Balatonberényben ünnepélyesen elhelyezték a Ki tud többet a Szovjetunióból a Szovjetunióról? középiskolai vetélkedő győztesei számára alapított Gorkij ifjúsági üdülőfalu alapkövét. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kollektívájának Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ünnepségen adta át a kiváló vállalat kitüntetést. Nyíregyházán, a sóstói erdőben levő hármasdombi emlékműnél, a régi május elsejék színhelyén megrendezték a veteránok és a fiatalok találkozóját. A miskolci Népkertben megkoszorúzták a munkásmozgalmi emlékművet. A sárospataki diáknapokon az ifjúsági vezetők találkozóját tartották meg, Dunaújvárosban szolidaritási gyűlést és fáklyás békemenetet rendeztek. Győrött a népi együttesek gálabemutatóját a hagyományos vízi karnevál követte. Szombathelyen a Magyar Autóklub Vas megyei szervezete nagyszabású lampionos autós felvonulást szervezett. Az ormánsági falvakban a legények a lányos házaknál májusfákat állítottak, hasonló hagyományokat elevenítettek fel Bács- Kiskunban és Borsod megye délbükki falvaiban. lAnn&pi. te/jér 1 V~K)' ti? A CÉLHANG Raegállított egy dallam a Golgota utcában. A tér felől jöttem föl idáig, hosszan végig a gyár oldalában, a téren fáztak az orrgonák, fekete bimbóikkal, az alkonyati néptelenségben már fáztam magam is, de aztán, hogy a dallam fölhangzott, tudtam, nemsokára eláll ez a viharos szél, és megint kivirágzanak az orgonák, igazi tavasz lesz, mert erre tanít az ének. Füstvidék. Vasölelés. Fémcsillogásúak a mosolyok. A régi munkáskolónia védőn körülfogja a művelődési ház épületét, súlyos téglatömbtisztaság a dallamok tisztaságát. Itt minden ablak a gyárra néz. Azok az ablakok is, amelyek mögött most a kórus gyakorol. Az Acélhang. Nevezhetném dalárdának, karnagy úr? Ahogyan a tízes években nevezték, mert ez a kórus már akkor is élt. Lassacskán időtlenné válik, mint az acél hangja ott a gyárban. Onnan hozták a nevet, a dallamot, kilopták valahogyan a hétköznapok unt zörejeiből, kohóizzásból, nyikorgásból, szűken mért félszavakból, a nagykalapács robajló döbbenéseiből. Lám, lám, nemcsak a költők mondják, hogy az acél dalol. Clevelandi magyar munkásokkal találkoztam valamelyik évben. Beszéltek kivándorlásuk első éveiről. Ahogyan összetalálkoztak már a nagy hajón horpadt mellű, csikasz viharsarki parasztokkal, akik falujuk templomának rajzát mutatták nekik, odakint ezt akarnák fölépíteni, ugyanígy, ugyanilyenre. Ők pedig, esztergályosok, öntők, gyárbeli népek arról fogadkoztak, kiérvén, majd az ottani kolónián, középen áll majd a kultúrház és megalakítják a dalárdát. Úgy is történt. Saját költségen csinálták, saját dalaiknak, a kórus ma is él, pedig a házat sokszor kellett renoválni, és de sokan elmentek azóta, csak a dalaikat hagyták itt, majd tovább énekli, akinek kedve van. Gyakorol az Acélhang, bemutatóra készül. Hazai és külföldi föllépésekre, ahonnét majd díjakat hoz, mint tavaly vagy azelőtt, aranyakat, ezüstöket, okleveleket, gratulációkat, de az egészben nem ez a fontos. A fontos most kizárólag ez a koraest, a csöndet átszelő dallam. Hallgatok egy lányt, itt a Ganz-MÁVAG kultúrházában.